Fórum témák
» Több friss téma |
Mielőtt kérdezel, a következő két dolgot ellenőrizd!
I. A helyes tápfeszültségek megléte.
II. A kimeneten van-e egyenfeszültség.
Élesztés.
Ágoston Lajos bácsit imádjltuk, mert jóval előttünk járt erősítő ügyben. Csak hogy ő már abbahagyta tevékenységeit, itt meg a fórumon egyre több tapasztalat gyült össze. Ha még élne, megkérdezném tőle, milyen szerepe van a két darab 0,47Ω/5W ellenállásnak.
De bárki válaszát elfogadom. A hőmérséklet változásból eredő nyugalmi áram eltolódás kompenzálására egyszerűen betesznek egy bázis-emitter sokszorozót. Ebben a kapcsolásban is az van. De ugyanezt látom mosfetes kapcsolásban is, viszont nem látom hogy komolyabban foglalkoznának a kompenzálandó és a kompenzáló elem hőmérsékletfüggő izéjének együttfutásával. Gyakorlatilag egy szűk tartományon belül meg van oldva, de azon kívül nem. Én főleg hangszer erősítők témában vagyok érdekelt, azaz nem csak a szobai 19-24 °C, hanem -10 és +40 °C közti szabadtéri hőmérsékleti tartományt kell áthidalni. Persze egy otthoni Diy áramkör esetében nem gond ha kicsit mászkál a nyugalmi áram, de mivel nem kerül extra pénzbe egy korrekt hőmérséklet kompenzált nyugalmi áram stabilizáló kapcsolás, érdemes foglalkozni vele. Egy kis méregetést meg matekot, valamint adatlap olvasást persze bele kell áldozni, de megéri. Ha csak a haverodnak kell, akkor is. Nagyon jól fog esni, amikor az ország túlsó feléről, esetleg a határon túlról elismerést kapsz. Ettől válik értelme a forrasztgatásnak.
A 0,47Ω/5W ellenállásokat, inkább a kollektorok és a kimenet között szoktam látni. Nem tudom, itt miért ott van, ahol van.
A hozzászólás módosítva: Máj 20, 2026
Szerintem a munkapont stabilizálása a cél. A kimenet Sziklai pár szerű elrendezésben ellenütemű emitterkövető, ahol a felső két tanzisztor eredőben NPN, az alsó kettő pedig PNP. Viszont a végtranzisztor polaritása fordított, a felső a PNP az alsó az NPN. Az emitter a tápra van kötve 0,47Ω-on keresztül mindkettőnél. A bázis áram a táphoz képest alakul ki. Ha nő a kollektor áram, akkor feszültség esik az ellenállásokon, amik csökkentik a BE feszültséget, ezzel a vezérlőáramot. Negatív áram visszacsatolás.
Már szó volt erről az Ágoston féle hibrid kapcsolásról:
Idézet: „Sziasztok! Engem is foglalkoztatnak mostanában a hibrid erősítők. Szemezgetek is Ágoston lajos egyik kapcsolásával, ezzel. Egy probléma van vele, hogy a diyaudio fórumon azt írják róla, hogy működésképtelen . Van viszont egy másik kapcsolás, amit szintén Ágoston Lajos tervezett (állítólag), és ez valóban működőképes (állítólag) - szintén másik fórumról való infó. Csak sajnos ebbe drágák a végtranyók, főleg ahhoz, hogy egy maráknyit elfüstöljek kísérletezés céljából :no: . Tehát érdekelne, hogy az elsőről van-e valakinek tapasztalata, módosítási javaslata, vagy a másikhoz milyen "emberi árú" tranzisztort lehetne használni? Előre is köszönöm a segítséget! Üdv: FazksG” https://www.hobbielektronika.hu/forum/hibrid-erosito?pg=1
Köszönöm. Nézegettem, de ez fet-es végű.
A 2SA/2SC pár, 4ezer Forint, szállítással (ebay). Nem olyan drága.
A diyaudio.com- on jól írták, hogy működésképtelen az eredeti Ágoston hibrid kapcsolás - mert ott értenek hozzá
![]() A következő kérdések merülnek fel: - mi bíztosítja a kimeneti DC nullpontot? - minek a nagyfeszültségről működő elektroncső, ha a kimeneti fokozat feszültséget erősìt (220R/22R) - a berajzolt NFB nem működik, ezt a HE linken korábban elemezték TJ.
No ez itt éppen nem működik, mert ahhoz kellene egy ellenállás abázis és a tápsín közé.
Szerintem egy működésképtelen kapcsolásnak a kimeneti nyugalmi áram stabilitása nem a legfontosabb kérdés...
TJ.
Jól gondolod. A kis BC meghajtók emittereire menő 220Ω-os ellenállások kimenet felőli végei között lenne a két 0,47Ω. Bár az azokon ébredő feszültséget tizedére osztja a kapcsolás, így nem sok vizet zavarna.
Ami még érdekes, hogya zéró kimenő egyenfeszültség nem biztosított, azt még meg kellene oldani. Lehetne DC szervó, bár az is bonyolítja a kapcsolást. A lágyindítás szerencsére megoldott, mert a csöveken hideg állapotban semmilyen áram nem folyik a végfokozat felé.
A kimeneti 0 fesz beállításra a két BC-n lévő 4k7 mire szolgál?
Üdv. M.
Nem a két 4,7k ellenállás fog igazából megváltozni üzem közben, hanem mindegyik aktív félvezető elem - erre nem gondolt senki?
TJ.
Mondanám, hogy a tervező az első kivitelező.
Mivel semmiféle védelem nincs az egész kapcsolásban, akkor miért legyen feszültség védelem?
Ez a hibrid kapcsolás már a papíron lerajzolva sem működőképes, teljesen felesleges a gyakorlati megvalósítás problémáit feszegetni...
TJ. ESP 3ASziasztok! Segítséget szeretnék kérni, az alábbi erősítőhöz van valakinek kész nyákterve, ami megépíthető?ESP 3A
No az eddig el is kerülte a figyelmem, hogy az állítólagos nfb valójában pozitív visszacsatolás. Hoppá!
Átdolgozott változat. Bővebben: Link
Kedves Reloop! Köszönöm az ajánlást. Miben másabb, "jobb" az általad módosított terv? Szabad kérni megépítéséhez szükséges nyáktervet? Több helyen olvastam, hogy ez egy igazán "szép" hangú végfok, erről van véleményed?
A Monitornak nevezett és az ESP 3A lényegében azonos paraméterekkel rendelkező kapcsolás.
A Monitor kapott kimeneti DC nullázó trimmert és a nyugalmi áram állító kört kicsit rendbe szedtem. Milyen formátumban tegyem fel a NYÁK-tervet? Ha megadod a tápfeszültséget és felhasználandó tranzisztorok típusát, akkor hozzá is tudom igazítani. Átlagos Hi-Fi erősítő. Árához és bonyolultságához mérten nagyon jó a hangja.
Ha lehet kérni, módosítható sprint layout fájlban, ha ezt nem, akkor nyomtatható pdf fájlban. Egyenlőre minden alkatrészt és tápfeszt hagynék terveid szerint.
Szívesen vennék még ajánlást, jó hangú végfokra, akár bonyolultabbra is, de furatszerelt alkatrészekkel szerelve. Szobai zenehallgatás lenne a cél. Arra gondoltam még a végfok elé tennék előfokot, ESP88 . Lenne értelme?
Még ezzel szemeztem, erről van valakinek tapasztalata, véleménye? ESP101
Az alkatrészek egy fórumtársunk kérése alapján kerültek a tervbe. Más félvezetőket használtam (à la fiók), azzal is remekül működik.
Ha jó hangú (nem tudni, nálad az mit jelent) erősítőre vágysz ahhoz az első lépés, hogy nagyon sokat kell olvasni, videókat nézni stb, és többnyire nem magyar nyelven. Utána el kell menni nagyon sok helyre, és meg kell hallgatni különféle erősítőket (eladóakat, vagy ismerősökét, az ő ismerőseikét stb).
Ezekre azért van szükség, hogy legalább valami halvány fogalmad legyen arról, hogy milyen egy "jó" hangú valami. Ezek a szóban forgó erősítők amiket építeni készülsz, na ezek nem olyanok, ezek tankönyvi alapkapcsolások, tucaterősítők, amiből gyári is millió van a világon különféle cégek neveivel ellátva. Meg, sokkal olcsóbb ezeket készen megvenni, mint építgetni. Idézet: „Sziasztok! Segítséget szeretnék kérni, az alábbi erősítőhöz...” Csak jótanács... A panelen nem szerencsés a porcelán ellenállás nyakán az elektrolit kondi. A tápokról mondjuk Király Tibor tollából:
A "közös hűtőlemezes" erősítő, az hány MegaWattos?
Jól szól? Hány Volt-ról megy? A kapcsolása az, amit mellékelek?
Egy erősítő kimenő teljesítményét elsősorban a tápfeszültség, valamint a terhelő impedancia határozza meg. Amennyiben az erősítő képes meghajtani a terhelést, azaz nem határol be a túláram miatt, mellette a végerősítő tranzisztorokon a maradék feszültség elhanyagolható, akkor a következő képlet adja meg aut, hofy hány Wattos:
U négyzet / 2R. Ahol U a tápfeszültség, kettős tápnál az egyik féltáp, híd kapcsolásnál a teljes tápfesz. Egy tápos kicsatoló kondenzátoros kapcsolásnál a tápfesz fele. Ez csak elmélet. A valóságban van néhány tényező, amit figyelembe kell venni. Ott vannak az emitter ellenállások. Azokon feszültség fog esni. A végtranzisztoroknak van szaturációs feszültsége, azaz nem tekinthető ideális kapcsolónak, ezért 1-3V marad rajtuk. Ott van még a kapcsolásból eredő kivezérelhetőségi határ, ami megint néhány V. A tápegység sem ideális, annak a feszültsége is beszakad terhelve, a 35V- ból van mikor csak 28V marad. Ezt a minimum értéket kell alapul venni, ebből levonni az emitter ellenálláson és a végtranzisztoron eső feszültséget. Végülis a maximálisan kivehető feszültség a névleges impedanciával terhelve négyzetre emelve, osztva a terhelő impedancia kétszeresével. Hogy miért a kétszeresével? A kimenő teljesítményt szinuszos hullám effektív értékére deffiniálták. A kivehető maximális feszültség a csúcs értéket mutatja meg. Úgy is számolhatnánk, hogy U kimenő max szorozva 1 per gyök kettő (ez a csúcs és effektív érték váltószáma) osztva a terhelő impedanciával.
Köszönöm a leírást. A rajzon nem látszik a tápfeszültség értéke, azért kérdeztem. Láttam BD-vel és MJL-el is. Hány Wattos lehet, vagy mekkora tápfesz kellhet neki. Sajna nem értek hozzá, azért vannak ilyen egyszerű kérdéseim. Jobb-e, mint a Videoton végfok?
A Texas kapcsolás egy példa volt a hetvenes években, hogyan lehet felhasználni a műveleti erősítőt végfokhoz. Mérsékelten üzembiztos.
Kontakt hibaHali!Javaslatot kérnék erősítőben lévő kapcsolók, potméterek recsesegés/sercegés megszüntetésére valamilyen kenőanyagot. Köszönöm! |
Bejelentkezés
Hirdetés |









Jól szól? Hány Volt-ról megy? A kapcsolása az, amit mellékelek? 





