MT kábel meleg környezetben

Üdv! Van egy feladatom ahol eléggé meleg a környezet, 40-50°C környékén van . Kérdésem a "hagyományos" MT kábelt használhatom-e ? A kábel 4x4 mm2(ez van egy nagy csomó ), a max. terhelés nem lenne több mint 20 A , a távolság az elosztótól 15-18m .

Vezeték elhelyezési módja, pl falon kívül védőcsőben?
Egy vagy háromfázisú a kör?
A fogyasztónak is megfelelő a névlegesen 20A-es biztosítás, vagy a gyártó nagyobb előtétvédelmet ír elő?

Ide én inkább gumit tennék. Jobban tolerálja a magasabb hőt. H07RN

NSGAFÖU

Apropó ha már gumi.
Mostanában több berendezésben láttam alkalmazni az NSGAFÖU gumi kábelt. Zárlat álló, megerősített szigetelés stb.
Ahol főbb követelmény a zárlat tűrő vezetékezés ott rendben van, hogy használatban van. Viszont ami kérdéseket vet fel bennem az az, amikor a névleges keresztmetszethez (mkh-hoz viszonyítva) jóval magasabb árammal terhelik. pl. 2,5mm2 41A levegőben.
Van erre valami előírás, vagy szabvány?
Ami szabványt ismerek abban legfeljebb mkh szerepel tudomásom szerint.

Az lenne a lényeg, hogy ne legyen egy panel lakás tele vezetékcsatornázva.
A vizes blokk falvastagsága 4 cm. Csempézve van mindkét oldalon. Ha csatornázni kellene, akkor még egy csempézés is kinézne a festés mellé
Ezért kérdeztem lehet-e közvetlenül gipszelni vezetékre. Új nyomvonalat vésni a betonba nincs értelme. Egyszerűbb kitermelni a régit.

Szia! Nyitott kábeltálcában futna 1- 1 fázis ,külön kábelen , 2 db 9,5 kW-s (hűtőteljesítmény) klímának a betápja . Ezeknek írnak max 20 A-s biztosítást . A tapasztalatom szerint ezek az érékek eléggé túl vannak lőve , szerintem a normál üzemi áram max.15 A körül lehet, amikor fullon megy.
A szinterező műhely napi 8 órás üzemben működik , heti 5 nap , nagyon ritkán van délutáni vagy hétvégi munka.

A kábeles az irányadó MSZ 13207.
A zárlatbiztosságot elsősorban kapcsolószekrényekben használják ki, például közvetlen leágazás fázissínről, ha távolabb van a védelmi készülék.
Ezen kívül gyenge áramoknál nincs sok értelme, általában 1600-2000A felett használjuk főelosztók, áramsínek meg gépek betáplálására. 1000-1250A még elmegy 4 párhuzamos NYCWY-n és ott kevésbé probléma a zárlati erőhatás, mert a köpeny egyben tarja.
Ja meg a napelemes H1Z2Z2 kábel az egy az egyben ilyen.

Ugyanazzal a keresztmetszettel valóban jobban terhelhető, mert az Mkh, NYY és NYCWY PVC kábelek 70 fokos üzemi hőmérsékletre vannak, az NSGAFÖU meg EPR gumiszigetelésű 90 fokra.
De sokan tévedésbe esnek a terhelhetőséggel, mert az összes adatlapban amit eddig láttam, csodás értékeket adnak meg és nem részletezik hogy hány terhelt vezetőhöz tartoznak és milyen környezeti feltételekhez, természetesen a lehető legnagyobb terhelhetőséget adják meg a legtöbbször.

Például a 240mm2-re megadnak 774A-t, 2,5-re meg 43A-t, közben a szabványban ott van megjegyzésként: "Egyenáramú rendszerben üzemelő kábelek terhelése távoli visszavezetéssel."

De reálisabban három fázis esetén három terhelt vezető külön:
NSGAFöU 3x240mm2: 604A
NYY 3x240mm2: 483A

Azt nem tudom a vezérlőszekrényekben való terhelhetőségre milyen egyéb szabvány van, de nagyjából így alakul:
NSGAFÖu 1x2,5mm2 - 43A (egy szál), de több vezetővel inkább 34A.
MKh 1x2,5mm2 - 24A körüli két vezetővel.
Ezeket még korrigálni kell, attól függően mennyire szellőznek vagy mennyi terhelt vezető fut még a kábelcsatornában és úgy kapod meg a tényleges tartós terhelhetőséget. Például ha a kapcsolószekrényben nincs aktív hűtés és a hőmérséklete elérheti a 40-50 fokot, akkor a 30 fokos alaphőmérsékletet máris meg kell szorozni 0,87-es vagy 0,71-el.

Aztán van még egy másik feltétele a túláramvédelemnek, mégpedig a tartós terhelhetőség*1,45-nek kisebbnek kell lennie a védelmi készülék egyezményes kioldóáramánál, így:
PVC 2,5-ös: max 20A-es kismegszakító vagy olvadó
EPR 2,5-ös: max 32A-es kismegszakító
És ez a maximum biztosítása, a további korrekciós tényezőktől függően csökkenhet annyit az alapterhelhetőség, hogy a védelem is kisebb kell legyen.

Szóval ha a 2,5mm2-es PVC vezetéken 16-20A-nél nagyobb a biztosítás vagy az EPR-nél 20-25A-nél az legyen gyanús és alaposan ellenőrizni kell.

Az a maximális áramfelvétel vehető készpénznek, amit a klíma/hőszivattyú adatlapban pontosan meg is adnak. Alapesetben a /3-3,5 a hőteljesítményhez képest jó közelítés, de lehet olyan üzemállapot amikor nem működik hatékonyan például téli fűtésnél.
Inkább vegyünk figyelembe 20A-t.

Elvileg az MT/H05VV-F, mint PVC vezeték 70 fokos üzemi hőmérsékletig megfelelő.
Az alapterhelhetőséget 30°C-ra adják meg, ezért 50°C-on 0,71(PVC)/0,81(EPR) szorzóval kell korrigálni.
Mivel a kábeltálcázás csak a nyomvonal egy része és az utolsó szakaszon védőcsőbe vezetve lehet, ezért inkább azt a terhelhetőséget venném figyelembe (B2 elhelyezés):
PVC - MT
4mm2 - 30A -> 21,3A
6mm2 - 38A -> 26,9A

A H07RN-F vezeték EPR gumi és 90°C-os.
4mm2 - 40A -> 32,4A

Tehát a terhelhetőséget mindegyik bírja, de az MT 4mm2-ert így épphogy le lehet biztosítani 20A-re és ebben még nincs benne hogy lehetnek mellette további terhelt és melegedő vezetékek.

Rá lehet fogni hogy a 4-es MT is megfelelő, de én az elővigyázatosság miatt H07RN-F 3x4mm2-ert használnék. Azért sem a 6-os MT-t, mert a gumikábelhez képest zárlatállósságban, feszültségszintben és üzemi hőmérsékletben is jobb minőségű a gumikábel. Remélem nem veri földhöz a beruházót a kb. 8E Ft-os árkülönbség.

Én azért akadok ki,mert midíg a kisebb keresztmetszet megválasztásával szeretnének takarékoskodni! Nem beszélve arról,hogy ha megméred pontosan a keresztmetszetet,az valójában kisebb. Pl. 1,5mm2-es nél mértem 1,31mm2-ert.

Szia!
Elnézést a kései válaszért.
Az átkapcsolást egy darab kapcsolóval ami 1 0 2 álllással rendelkezik és két pólusú, vagyis a fázist és a nullát is szakitja a szolgáltató felé.
Kiépítésre került egy földelés is. valamint ÁVK is van.
Így áramszünet esetén csak átkapcsolom a ház elektromos rendszerét a aggregátorra, tökéletesen működik minden.
Ez egy 3500 watt max teljesítményű inverteres aggregátor a 3000Watt terhelést gond nélkül teljesíti.
Az is igaz, hogy mindezt óránként 1 liter 100-as benzin felhsználásával.

Földkábel védelme

Sziasztok!
A telekhatárra telepített fogyasztásmérő szekrény (1 fázis) mért oldali dobozából fővezetéki leágazóktól indítottam 3x4 mm2 NYY-J földkábelt 25-ös lépésálló gégecsőben kültéri, kerti dugaszoló aljzatokhoz (IP66). Ezt a dobozt nem akartam zsúfoltabbá tenni a szükséges szerelvényekkel, ezért az induló ponttól kb. 3 méterre egy IP65 védettségű elosztóba (Legrand 601976 Plexo3) helyeztem el a 30 mA/40A FÍ-relét, és a kismegszakítókat, melyek védik a kb. 45 méter kábelt, és dugaljakat.
A fogyasztásmérő szekrény, és az elosztó doboz közti kb. 3 méter kábelt csak a fogyasztásmérőhöz tartozó 32A kismegszakító védi (ami az egész házat is). Így nem tudom ezt a szakaszt lekapcsolni sem, csak az új elosztó doboz utáni szakaszt.
Az a kérdésem, hogy jó-e, ha kalapsínre szerelhető kétpólusú kézi kapcsolót, vagy hogy ezen a szakaszon is legyen földzárlat védelem is, egy FÍ-relét szerelnék?
Így áramtalanítani tudnám ezt a szakaszt is, ha szükséges.

Pedig az lett volna a szabványos,ha a 32A-es(plombázott,első túláramvédelmi készülék) után építed be a FI relét és a kismegszakítókat. Az MSZ 447:2019 szabvány előírja a második túláramvédelmi készülék beépítését.A lakásodnál ez a főelosztó tábla(gondolom az előszobában valahol)van.Nem tudom,hogy mennyi helyed van, de én visszatenném a 3x4mm2 földkábel elejére. Akkor lesz szabványos és leválasztható!

Köszönöm hozzászólásodat.
A fogyasztásmérő szekrény mért oldali dobozában van elhelyezve egy 30mA/40A FÍ-relé, melynek kimenetéről indul földkábel ahogyan írod, az előszobában elhelyezett lakáselosztó táblára.
Az általam felszerelt, második FÍ-relé ezzel párhuzamosan indul a fővezetéki leágazóktól kismegszakítókra.
Amit - lehet, nem eléggé pontosan - próbáltam leírni az eredendő hozzászólásban, az egy a ház áramköreitől "független" másik ág.

Mivel a második FI-reléd nem zárlatvédelmi szerv,ehelyett építs be egy 20A-es 2pólusú kismegszakítót.A 4mm2-es rézvezetékhez ez megfelelő és ugyanolyan széles,38mm. Így a másod-túláramvédelem is és a leválasztás is biztosítva lesz egyetlen eszközzel.A FI-relét pedig tedd a Legrand elosztóba. Sok sikert és biztonságot!

Köszönöm a véleményedet.
Minden jót Neked.

Feszültség levezető bekötése

Sziasztok!

1-fázisú panel lakás új lakáselosztójának kialakításához szeretnék tőletek szakmai megerősítést vagy korrekciót kérni a helyes bekötési sorrendet illetően.

A kiindulási paraméterek:

Betáplálás: A folyosó felől 1 fázis (L) és 1 PEN vezető érkezik a dobozba.

Készülékek: 1 db kétpólusú FI-relé, a kismegszakítók, valamint a mellékelt képen látható Tracon ESPD2+3-40 (1+1P, T2+T3 egybeépített, 1 modul széles) túlfeszültség-levezető. (Lásd a csatolt "Túlfeszültség levezető T2+T3.png" képet).

A tervezett bekötési logika (a FI-relé előtt):

A bejövő PEN vezető a központi PEN sínre érkezik meg (ez funkcionálna PE sínként is).

Fázis ág: A bejövő fázis és a FI-relé felé menő átkötés egy iker-érvéghüvellyel közösen csatlakozik az SPD felső [L] kapcsába.

Nulla / Föld ág a sínről: A PEN sínről külön-külön csavarok alól, egyedi vezetékekkel ágaznék le:

Egy zöld-sárga szál megy az SPD felső [PE] kapcsába (max. 50 cm hosszon).

Egy kék szál megy az SPD alsó [N] kapcsába.

Egy külön kék szál megy a FI-relé felső, bemeneti [N] kapcsába (ez lenne a hivatalos PEN szétválasztási pont).

A FI-relé után: A FI-relé alsó N kimenetéről áll fel a tiszta, elkülönített Nullasín (N sín) a fogyasztók kék vezetékeinek.

A kérdéseim hozzátok:

Szakmailag teljesen korrekt és szabályos ez a párhuzamos bekötés a PEN sín környezetében?

Ennél a kompakt 1+1P típusnál az SPD [N] és [PE] ágát közvetlenül a PEN sínre a legoptimálisabb kötni a szétválasztás előtt, vagy van ennél jobb gyakorlati megoldás?

Előre is köszönöm a szakmai építő hozzászólásokat és a segítséget!

Ez a típus TN-S hálózati részre való, ráadásul nem kettő egyenértékű túlfeszlevezetőt tartalmaz, hanem a mellékelt rajz szerinti bekötést, ami az aktív vezetők között biztosít kisebb feszültségű, egy túlfeszvédő egységnyi védelmet. Szebben nézne ki ha 1P-t veszel vagy egy 2P-ből ideiglenesen az egyiket kötöd be.

Ha bekötöd a túlfeszlevezető PE és N kapcsát is a PEN sínre, akkor rövidrezárod a szikraközt benne, bajt nem okozol, de csak a varisztor fog működni.
Ha nem kötsz be semmit a nullájára vagyis a varisztor és szikraköz kötési pontjára, akkor csak kétszeres védelmi feszültségszinttel működik mert a szikraköz és a varisztor sorba kapcsolódik, nem lesz olyan hatékony a bejövő fázisodon.

1. Bekötheted az ÁVK után TN-S hálózati részbe, de ekkor elfogadod hogy a fővezeték felőli levezetési áramok az áramvédőn is át fognak folyni, de ezek uS-os impulzusok, nem okoznak túl nagy gondot. Az L a fázissínre, az N az áramvédő utáni N sínre, a PE az elosztó PEN fogadó PEN/PE vegyes sínre. Közvetlenebb védelmet biztosít az áramköröknek és szivárgási áram nem terheli az áramvédőt a szikraköz miatt. A PE bekötést 6mm2-el kell kialakítani.

2. Marad az ÁVK előtt. A fázist bekötöd a fázisra, a varisztor másik lábát az "N"-t pedig az elosztód PEN sínjére egy 6mm2-es vezetékkel. Ekkor nem működik benne a szikraköz. Megvárod, amíg felújítják a fővezetéki hálózatot és ha már L/N/PE-t kapsz, akkor átalakítod a bekötést.
Gyakorlati hátránya nem lesz, mert a varisztor L-N fázisfeszültségre van tervezve, 275V-os. Az előtétvédelmet biztosítja a fogymérőnél lévő kismegszakító.

Köszönöm a válaszodat a kérdésemre, az 1-es változatot választom.