Fórum témák

» Több friss téma
Fórum » Transzformátor készítés, méretezés
Ha kérdésed van, az alábbiak segítenek a hatékony választ megadni: Mag típusa: M, EI, UU/LL esetleg I-kből összerakott, tekercselt, toroid. Lehetőség szerint képpel. Méretek: magkeresztmetszet a*b (amit a tekercs körbeölel) ablakméret, lánc és toroidnál, belső-külső méretek. Primer-szekunder feszültség(ek), teljesítmény igény.
Lapozás: OK   401 / 402
(#) lazsi válasza erbe hozzászólására (») Okt 22, 2026 /
 
A LED "kigyullad" és "lealszik", mint az izzólámpa...
Pontosabban az izzólámpa teszi ezt úgy, mint annak az elődje: a gázlámpa, petróleumlámpa és más, valóban égést végző világítóeszköz...

Továbbá a tirisztor / triak vezérlésénél ismert kifejezés még a "gyújtási szög".
(#) KU202M válasza elektroncso hozzászólására (») Okt 22, 2026 /
 
A két szélső képet csak az asztalon az oldalamra fekve tudom elolvasni a monitoron...
(#) Alkotó válasza KU202M hozzászólására (») Okt 22, 2026 / 1
 
Ennek apropóján, nekem már régóta birizgálja a szépérzékemet, hogy a képmegjelenítő miért nem tudja a két legalapvetőbb funkciót, a forgatást és a nagyítás lehetőségét. Mint ahogyan a PDF megjelenítők egy része sem tudja ezt.
Azt nem tudom, hogy a megjelenítő a Hobbielektronika oldal része, vagy az én operációs rendszeremé, vagy esetleg egyéb helyen lévő nyilvános alkalmazás, de akárhol is van, kezdeményezem, hogy legyenek ilyen opciók. (És persze tudom, hogy külön ki tudom venni ezeket a dokumentumokat, és a saját megjelenítőimmel kedvemre játszhatok velük, de mégis kényelmesebb lenne ha alapból megoldódna a két funkció.)
(#) img válasza KU202M hozzászólására (») Okt 22, 2026 / 2
 
Tessék, hogy ne legyen L-nyalt nyakad.

1

2
A hozzászólás módosítva: Okt 22, 2026
(#) műszerész szki válasza erbe hozzászólására (») Okt 23, 2026 1 /
 
valamit nem tanultál meg, mert a toroid tr-ok hatásfoka a legjobb a világon, ezután következik a hipersil' aki tanulta ,az tudja miből készült.
Nekem van itthon két db.80VA~ hipersil erősítőbe való trafóm..
Üresjárati primer árama 17mA. mágneses fluxus a vasmagban záródik a toroid ring, trafó esetében, igy nincs szórása, árnyékolni nem kell.
A hozzászólás módosítva: Okt 23, 2026
(#) Alkotó válasza műszerész szki hozzászólására (») Okt 23, 2026 /
 
Ezek a kinyilatkoztatások zavaróan megalapozatlanok. Értelmezhetetlen a "legjobb a világon" jellemzés. Esetleg "a mérések alapján egyik jobb mint a másik" lenne értékelhető megállapítás.
Szerintem -én nem vagyok tanult szakember- a hatásfok azt jelenti a bevitt energia mekkora részét kapjuk meg a kimeneten.
Trafók esetében elég könnyű belátni, hogy a teljesítmény fontosabb a hatásfok szempontjából mint a vasmag anyaga. Ha például vizsgálsz egy 1 kW-os trafót, aminek a szekunderét terheled 10 W-nyi teljesítménnyel, akkor a hatásfoka nagyon rossz lesz, viszont ha eléred a névleges 1 kW-ot akkor pedig már nagyon jó. (Teljesen találomra, a kis terhelésnél ez lehet 20% a névlegesnél pedig 95%.) Manapság a hatásfok szempontjából -és több egyéb szempontból is- a rezonáns tápok előnyben vannak -jó nagy előnyben-.
A trafó "szórása" egy teljesen más kérdés, mint ahogy egyre nagyobb probléma a hálózaton lévő egyenfeszültségű komponens megléte, amihez társul a szinuszforma torzulása is, amik erősen megzavarják a trafó működését (különösen a toroidét).
(#) CHZ válasza műszerész szki hozzászólására (») Okt 23, 2026 / 1
 
Idézet:
„valamit nem tanultál meg, mert a toroid tr-ok hatásfoka a legjobb a világon”

Tévedés, R magos transzformátor is jobb..
(#) erbe válasza műszerész szki hozzászólására (») Okt 23, 2026 / 4
 
Könnyű úgy ócsárolni valakit, ha eddig összesen 1 hozzászólását olvastad, azt se elég alaposan.
(#) compozit válasza műszerész szki hozzászólására (») Okt 23, 2026 / 1
 
Szerintem, neked kellene újra iskolába járni, hátha megtanulod, hogy nem annyira a vas anyaga lényeges, hanem a tekercsre jutó feszültség-idő terület. ( Már ha tudod, hogy az egyáltalán mi... )
(#) lóri válasza CHZ hozzászólására (») Okt 23, 2026 / 1
 
Az ő világában, az a legjobb. A lényeg, hogy mindenáron legyőzzünk mindenkit, a tények meg kit érdekelnek? Különben sem csináltál még germánium tranzisztoros műholdvevőt, csöves előfokkal. Persze, mert a suliban ezt nem tanítják....
(#) satlokk hozzászólása Csü, 17:47 /
 

Trafó méretezés

Sziasztok van egy hiperszil trafóm,mag mérete 26,27x76,08 mm ennek szeretném kiszámolni a szekunder menet számát 230 voltra.A segítségeteket előre köszönöm.!
(#) Gafly válasza satlokk hozzászólására (») Csü, 18:06 /
 
Bő ötszáz.
(#) Ge Lee válasza satlokk hozzászólására (») Pé, 8:20 /
 
Nagyon nem mindegy, hogy a mag mérete (mint írtad) annyi, vagy pedig a cséve által körbezárt vas keresztmetszete annyi.
(#) satlokk válasza Gafly hozzászólására (») Pé, 8:21 /
 
Köszönöm,ezek szerint 500 menet elég lesz.Leválasztónak szeretném a primér az adott.1 mm-es huzalal van tekerve.
(#) satlokk válasza Ge Lee hozzászólására (») Pé, 8:24 /
 
Azért bírtam mag keresztmetszetet mert szorosan a mag van benne.A cséve test belső átmérője.
(#) Gafly válasza satlokk hozzászólására (») Pé, 8:42 / 2
 
Azt azért tudni kellene, hogy primer mennyi menet. Javaslom hogy fűzzél rá bármilyen huzalból próbatekercset, és abból lehet tudni hogy mekkora gerjesztéssel számoltak...
(#) Alkotó válasza satlokk hozzászólására (») Pé, 15:24 /
 
Ez nem ennyire egyszerű, mert a gerjesztést azt meg kell határozni (vagy tudni kell).
230 V-ot, 50 Hz-et és 20 cm2 keresztmetszetet feltételezve, ha a gerjesztés:
0,9 T akkor n = 576
1,0 T akkor n = 518
1,1 T akkor n = 471
(#) jani1987 válasza Alkotó hozzászólására (») Pé, 15:45 /
 
Volt valaki annyira mazopista, hogy otthoni körülmények között lemérje melyik anyag mit bír el?
(#) erbe válasza jani1987 hozzászólására (») Pé, 18:44 /
 
Hiperszil trafót ekkora méretben már 1,7 - 1,8 T-vel tekercselnek. Gyári eredetit.
(#) Ódenka válasza erbe hozzászólására (») Pé, 18:48 /
 
Hazai nyáktrafók adatlapján a vasméret és a teljesítmény látható. Szór is becsületesen. De vannak akik beteszik a hifijükbe körsugárzónak...
(#) Alkotó válasza jani1987 hozzászólására (») Pé, 19:02 /
 
Erre nem tudom a választ.
De már beszélgettem erről (mekkora legyen a gerjesztés) annál a trafós cégnél ahol én néha vásárolok. Nem nagyon vagy egyértelmű adat. A vasak ötvözése viszonylag jól kézben tartható, de a trafónak való minőséget a hengerlés módja is befolyásolja, és jelentős hatása van a hőkezelésnek is. Összességében még azonos tekercsből készült vasmagok között is lehet akár 20-25 %-os gerjeszthetőségi különbség, ezért amennyire lehet be kell kalkulálni némi ráhagyást.
De ha már szóba került, ismét felhánytorgatom a régi kérdésem. Ha veszek egy konkrét vasmagot (legyen az akár lemzelt, akár valamilyen tekercselt típus), hogyan tudom itthoni körülmények között meghatározni annak a gerjeszthetőségét? Hogyan mérhető mikor telítődik a vasmag? Ha van erre ismert és bevált módszer, azt szívesen olvasnám.
Nálam egyáltalán nem vált be a próbatekercs, majd arra kapcsolt változtatható feszültség és közben a tekercsen folyó áram mérése. Itt azt vártuk volna, hogy lesz egy pont ahol határozottan megváltozik az áramfelvétel (mondjuk ugrásszerűen), de egyáltalán nem tapasztaltam ilyet, egy szép egyenletes ív lett az ábrázolt feszültség-áram diagramm.
(#) lazsi válasza Alkotó hozzászólására (») Pé, 20:09 /
 
Nem értek hozzá!!! De a tesztmérés eredményét befolyásolhatja a szekunder oldal terhelése? Volt - nem volt - mekkora volt? Csak okoskodom, de a hozzáértők majd kijavítanak / megerősítenek...
(#) mex válasza Alkotó hozzászólására (») Pé, 20:14 /
 
Induktivitás telítődés mérésének egy módszere:Szerintem lemezelt vasmaghoz is használható
(#) Alkotó válasza lazsi hozzászólására (») Pé, 20:28 /
 
Ennél a tesztnél nincs szekunder. Csak egyelten, ismert menetszámú tekercs van a vasmagon (mondjuk 100 menet) amire kapcsolódik egy szabályozható váltakozó feszültség. Ezzel a módszerrel telítésig lehet gerjeszteni a vasmagot, csak az a kérdés egy "töréspont nélküli" görbe alapján honnan lehet tudni melyik az ideális állapot.
Mert ha meg lenne az ideális állapot, akkor ahhoz már tudjuk a feszültséget, és ha a 100 menetet elosztjuk ezzel, akkor megvan a voltonkénti menetszám, illetve visszaszámolhatjuk a gerjesztést Teszlában (amire már valójában nincs is szükség).
(#) Alkotó válasza mex hozzászólására (») Pé, 20:31 /
 
Meg merjem nyitni dacolva ezzel az üzenettel?
(#) mateatek válasza Alkotó hozzászólására (») Pé, 20:42 /
 
Csinálsz egy félhidat valamiből. Nem árt, ha kellően nagy feszt is tud, mert egy 230 voltos primernél az is kell. A félhídra rátolsz valamilyen 50 Hz körüli, (lehet magasabb is a freki) négyszöget, 50-50% kitöltéssel. A tekercs egyik vége a félhídon, a másik vége egy nagy kondin keresztül a nullán (vagy két nagy kondi, ami a két tápfesz között van sorosan és a közép pontjukon van a tekercs).
Mivel a gerjesztő négyszög 50-50 százalék, így a gerjesztési ciklusban beletáplált energia nem fog kisülni teljesen a kisütési ciklusban. Így valamennyi négyszög jel után a tekercs telítésbe megy. Illetve menne, de a soros kondin ilyenkor nem fog áram folyni. A szkópon szépen látni az exponenciális töltést, kisütést. Mérni kell az áramot, időt, feszt majd ki lehet számolni a többi adatot.
Igaz, én ezt eddig csak légmagosokkal csináltam, de talán nem ver át a vasmagos tekercsnél sem.
Ha vasmagosnál ez a módszer nem jó, akkor kíváncsi lennék arra, hogy miért.
(#) bored válasza Alkotó hozzászólására (») Pé, 20:55 /
 
Megnyitottam a Brave figyelmeztetése ellenére. Nem dőlt össze a világ, szóval nyugodtan.
(#) lazsi válasza Alkotó hozzászólására (») Pé, 21:39 /
 
Most visszakerestem a korábbi kérdésedet a gerjesztés meghatározásához. Bővebben: Link
Lehet, hogy rosszul értelmezem, lehet, hogy rosszul fogalmaztál, vagy csak simán félreértjük egymást...

Tehát a korábban végzett mérésed eredményei a következők:
A legnagyobb feszültség, amivel próbáltad: 13 V, itt az áram: 6.3 A.
Ez kb. 82 VA.
Mindezt egy 45W-os trafón keresztül!? Ahogy írtad.
Mindeközben a trafóra tett cédulán olvasható: Up= 239 V, Ip = 95 mA, ami mindössze 22 VA...

Hogyan is van ez?

Az írásod szerint a trafót 70-80 VA-esnek vélted. Simán lehet, hogy egyszerűen még nem érted el a telítést...


Csak próbálom megfejteni a hiba lehetséges okát...
Amikor a feszültség-áram görbét kimérted, azt egyidőben, két műszerrel végezted, vagy (mivel csak egy műszered van) felváltva mérted az áramot és a feszültséget?
Ha felváltva mérted: Lehetséges, hogy a 24V-os trafó kimenetén az üresjárási feszültséget mérted és nem az adott áram mellett jelenlévő feszültséget?
(#) Alkotó válasza lazsi hozzászólására (») Pé, 22:08 /
 
Ismét elolvastam a korábbi írásom, és nem találok benne hibát, azaz nagyjából minden félre értesz.
Ebben a mérésben a tápláló trafó az szinte indifferens. Csak azért használtam, mert a szabályozható toroidommal így sokkal finomabban és kényelmesebben tudtam a próbatekercsre 1 V-os lépésben adni a feszültséget. Ezen a trafón lévő felirat, az Ő nyugalmi áramát mutatja 239 V-os hálózati feszültség mellett, aminek itt semmihez semmi köze. Az igaz, hogy amikor a 13 V-os mérés volt, akkor már a tápláló trafó durván túl volt terhelve, de ezt a trafók kibírják (pláne arra a néhány másodpercre, amennyi kell a beállításhoz és a leolvasáshoz.
A próbatekercsen pontosan mértem a feszültséget egy másik műszerrel (addig tekertem a tápláló trafó primerjére kapcsolt feszültséget, ameddig el nem értem az éppen következő 1V-os lépcsőt a próbatekercsen), és amikor elértem az egész voltos lépéseket, akkor olvastam le az áramot, és felírtam a két értéket.
A tesztelt vasmag adatai nem voltak ismeretlenek, Mert én szedtem szét, és pontosan tudtam mennyi menet volt a primer. Tulajdonképpen az volt a cél, hogy a mérés majd jól megerősíti a gyári méretezés helyességét, vagy esetleg rácáfol arra.
(#) dr_Golyó válasza Alkotó hozzászólására (») Pé, 23:05 /
 
Már én is gondolkodtam azon, hogy hogyan lehetne kimérni egy trafóvas telítődését.
Mindenképp valami átviteli mérésben gondolkodnék, ahol összevetjük szkópon a bemenő és a kijövő jelalakokat.
Kell egy primer tekercs, ami képes telítésbe gerjeszteni a vasat és kell egy szekunder amin mérhetünk. Oszcilloszkóp nélkül egyszerre kellene mérni a primer és a szekunder feszültségét és áramát, mert inkább a teljesítmény átvitel mutathatná az igazat.
Jó lenne fűrész jellel hajtani a mért trafót, mert az szépen mutatná a töréspontot.
De én még nem láttam ilyen teljesítményűt, ráadásul alapos induktív terhelésre kellene dolgozzon.
A hálózati szinusz adná magát méréshez, de az már régen nem szinusz.
Aztán ha mégis mérnénk valamit, azt még helyesen is kellene értelmezni.
Mert mi van ha valami egyéb hatás kibabrál velünk ?
Szóval én csak a kérdésekig jutottam a töprengésben.
Következő: »»   401 / 402
Bejelentkezés

Belépés

Hirdetés
XDT.hu
Az oldalon sütiket használunk a helyes működéshez. Bővebb információt az adatvédelmi szabályzatban olvashatsz. Megértettem