Konkrétan hogyan csinálnád a kb 15-20 kV-os és 0,5-1 nF körüli kondenzátort ami tudja is a nagy áramokat ? Alu fóliára nem tudok kivezetést csatlakoztatni -nem tudom hogyan kellene praktikusan megoldani .

Ha polietilén fóliát használsz, akkor, amikor feltekered a kondit, beletekersz valami sodrott rézkábelt mindkét fegyverzethez. Szemeteszsákokból is lehet remek kondit csinálni, ha 20kV-ra kell, akkor a szélektől legalább 10 centi távolságra ne tegyél alufóliát, mert a korona tönkreteszi az egészet.

Rezet aluval összekötni? Nem viccelsz?

Szia!
Ahogy ígértem ,megpróbálom (még egyszer)elküldeni az ígért rajzokat.Talán nem zavar a kézi rajz, de ez kényszerűség. Most -bár tömöríteni voltam kénytelen,így talán el fog menni.

Kb. 5 éve gyártok nagyfesz kondikat, bizonyára viccből írok ide is be.

Nem vonom kétségbe azt hogy nagyfesz. kondikat gyártasz, de valamikor régen úgy tanultam az iskolában, hogy a periódusos rendszerben két elektromosan vezetőképes elem minél távolabb esik egymástól, annál nagyobb az elektrolitikus potenciálkülönbség köztük. A réz és az alu bizony elég távol esik ahhoz,hogy ne lehessen őket egymással "csak úgy" összekötni. ezért szokták a rézvezetőt amely alumíniummal kapcsolatba kerül, horganyozni vagy régebben kadmiumozni. Ugyanis
ha a két elem közé bármilyen nedvesség kerül,megindul egy elektrolízis a két fém között,amely a kontaktust szigetelő réteggé alakítja előbb-utóbb. A két fém közti kapcsolat csak teljesen száraz ,páramentes környezetben nevezhető problémamentesnek. Azaz ha a kondenzátoraid légmentesen zárt olajkondenzátorok.
De azt nem gondolom hogy Freedomocskával olajkondit akarsz csináltatni. Arról nem is beszélve,hogy a fizikai méret sem egy utolsó szempont egy használatra szánt- és nem kisérleti céllal készült gépnél.

Szia, Tényleg nagyon sokat segítesz a témában-meg sem tudjuk hálálni neked (itt gondolok az utánam következő tagokra akik majd végig olvasva a topicot hozzá fognak az építéshez ).Jó érzés ,hogy valaki-valakik önzetlenül érdek mentesen segítenek valamilyen témában és nem titkolóznak .Ilyen barkácsolók mint én is soha nem leszünk konkurencia és nem jelentünk veszélyt a nagy készülék gyártó-forgalmazó cégeknek .Csak hobbi és tanulás miatt csinál az ember ilyen készülékeket de ha már belejön az ember általában a végén úgy is vesz egy komoly gyári gépet mivel olcsóbb mint darabonként hosszú munkával sok hibával összerakosgatni. Pont jó példa erre a a rossz minőségű mikrótrafóból összebarkácsolt készülék de ha sikerül mégis hatalmas örömet fog okozni . :yes: Már korábban leírtam én is bármit csinálok és rontok ,mindig közzé teszem majd és több fényképet is csinálok mivel hiszek abban ,hogy mások sikere engem is előrébb juttat vagy örömet jelent nekem. Tehát még egyszer hálás köszönetem neked is de Freddinek és Collectornak is a segítségért mert még nem sokan látogatnak ide rajtatok kívül.

Az ötletet nem vetem el mivel pénzem nincs rá ,hogy vegyek egyet .A "szikraköz" gondolatom már biztosan borult mert szereztem 100 A-es mágnes kapcsolót a MÉH telepről 50 forintért és hatalmas (10x10 mm-es) sík érintkezői vannak ami tök jó lesz a célra és nem kell akkor a drága wolfram elektródát feldarabolni.

Nagyon köszönöm a dicsérő szavakat,dagad az egóm tőle))-de csak a több évtizedes tapasztalatot szeretném megosztani az arra érdemes emberekkel.Számomra nagy öröm,ha látom,vagy a visszajelzésekből tapasztalom hogy a billentyűzet ilyen célú használata nem volt hiábavaló. Sok sikert a gépedhez, és ha valamelyik nagyfesz. gyújtóról hajdan készült képet is megtalálom, fel fogom tenni.

Az iskolában azt is tanították, hogy ez mennyi ideig tart?
Több évig. Ez pedig nem egy profi gyári kondenzátor, amit a maxwell is megirigyel, hanem egy pofonegyszerű DIY kondi, amit fillérekből meg lehet építeni. Persze réz helyett akármi jó, csak aluból elég nehéz sodrott kábelt találni.
A másik megoldás, hogy 1000 forintból összerak magának az ember egy rakás fóliakondit. De a tapasztalatom az, hogy ha magának készít az ember, az sokkal megbízhatóbb, mint a több kisebb gyári kondi együtt.

Igen,tanították-de azt már egy másik iskolában. Ott úgy tanították, hogy ez a bizonyos elektrolitikus korrózió(mert valójában korrózió)kialakulása mindig feltételhez kötött.
Jó párás , kormos ipari környezetben ha nem folyik üzemszerűen áram az érintett vezetőkben , akkor 1-2 hónap,ha folyik, akkor -a levegő nedvességtartalmától függően- 1-5 nap ! A több év száraz labor környezetben talán igaz is lehet. De nem akarok veled vitába szállni, bizonyára a tapasztalatodat írtad le, így e téma részemről lezárva. Egyébként találkoztam én is egyedileg készített nagy teljesítmény átvitelére alkalmas kondenzátorral ipari gépben, 850nF 950V adatokkal, a kivezetései 25x1mm-es réz lemezből készültek. Egy 16,6kW-os rezonáns inverter soros kondenzátoraként tette a dolgát. De ezt a gyártó műgyantába öntötte.
A leginkább elterjedt gyakorlat szerint a gyártók egy rakás fóliakondit használnak ilyen helyeken, vegyes kapcsolásban.

Az "utólsó"rajz egyszerűnek tűnik és nem kell nagyfesz kondi,trafó hozzá valamint alkatrészeim is megvannak az elkészítéséhez .De nem tudom milyen vasmagra tegyem rá valamint az egy menet huzal mérete ilyen legyen ?Egy kísérletet megérne .

Ha az elektrosta gép gyújtójára gondolsz, az olyan ferritre készült, mint a régi TV-k sorkimenője. Csak 4db(2pár) vasmag volt felhasználva hozzá légrés nélkül. A primer(1menet)nagyfesz.(TV sorvégfok) vezetékből készült, a szekunder a terhelőáramnak megfelelő -nálad kb.6-10mm2 Mkh 1kV vezeték kell.

Van még egy fajta,ennek a rajzát tegnap nem találtam meg, de meg fogom keresni. Az még egyszerűbb 10nF 3kV-os kondikkal, néhány ellenállással, 0,5mm-es szikraközzel megy. 42V/2,5kV-os trafó van benne, kb. 50-60W-os teljesítményű vason lehet. a táplálása 50Hz-es, tehát sima hálózatról üzemeltethető ha a primer 230V-ra van tekerve.

Igen arra gondoltam,az "elektrosta" gép gyújtójára csak nem voltam biztos ,hogy jól olvasom-e. Délelőtt még csináltam egy utolsó mérést -- három vödör sós víz mindegyikben egy pár lemez +800 W-os rezsó +2 kW-os fűtő betét + 500 W-os halogén izzó --Eredmény a szekunder oldalon 28 A és 106 V.Szinte tökéletes és semmi nem melegedett hűtés nélkül kb 4 percig ment így és persze többször is bekapcsoltam . A primer oldal mivel deltába van kötve így 400 V az áramfelvétel 11,2 A ! Majd hanyat vágtam magam. Három fázison 12 Kw ,a szekunderen meg lejön összesen 3kW ! Na ijenkor megyen el a kedvem. Na nem baj ,majd jó lesz a gyújtó kör kikísérletezéséhez meg a többihez alapnak ez a táp.Nem purcan ki olyan hamar mint egy inverteres kísérletezés közben . Az egész problémát a mikró trafó vasmag számlájára írom.

Jó, hogy a végére jártál a terhelhetőségnek, így most már azért látszik, hogy lehet vele próbálkozni. Ha jól értem, fázisonként mondod azt a 4 kW-ot, és összesen 12. Ha ez igaz, 4 perc alatt 8kW-nak kellett volna fűteni, ezt azért észre vetted volna. Szerintem ennyi nem lehet, ennek a teljesítménynek jelentkezni kellene valahol, mivel a kimeneten "csak" 3kW van. Ez a hiányzó graft megfelel két száz amper feletti hegesztő teljes bemeneti teljesítményének hegesztés közben ! Ennyi energia nem száll csak úgy el. :eek2: A 6 trafón szerintem 6 x 400W = 2,4kW veszteséged lehet kb. (ami nem kevés, de használható a cucc)

Meg is tudod mérni, hogy ez valóban 12kW-e. 10 perc alatt ez 2kW-ot nyom az órába fogyasztásban, 5perc 1kW. Szakaszosan is elhasználhatod az öt percet, ha a terhelések miatt úgy jobb (sós vizes vödrök hűlése). Aztán odamész az órához, 1kW-nak kell akkor belepörögve lenni. Ezért a fogyasztásért tudod a teljesítmény felvételét az egyésznek, ennyibe került a mérés. Ha kevesebb, addig terhelgetsz, amíg el nem éri az 1kW-ot, és számolsz, hogy mennyi a tényleges felvétele az egésznek, a szekunder fogyasztásból meg már látszik a primer fogyasztása. Valamennyit számolni kell a graetz-re is.

Pontosan erre gondoltam én is--ne tűnhet el 8 kW csak úgy .A kimeneti 28 A a bizonytalan tényező mivel egy "Ganzuniv 3"-as mérőt kibeleztem és a Metex műszeremmel próbáltam kalibrálni valamennyire 20 A ac állásban viszont az analóg műszer egyenáramú . Három darab 10 cm hosszú 2,2-es rézdróttal söntöltem (mind párhuzamosan ) és kb így egyezett a metex 4-5 A-es állással .Gondoltam pár amper meg nem érdekes" jobbra vagy balra " 20 amper felett. De a primer oldalon már a Metex-el mértem és kb 3 hónapos az elem benne --csak nem lehet hiba a mérővel--a 20 A állás is biztos és a csatlakozás is külön van rajta nagy áramhoz .Este még szétnézek "műszer ügyben".Én úgy számoltam magamban ,hogy mivel két trafó párosnál 400 V-ot rákötve mértem 2,5 A áramot üresen --felkerekítettem durván háromra és 3x400 az 1,2 kW fázisonként veszteség azaz össz 3,6-4 kW .De ez a 8 kW--ez már nagyon durvának tűnik. "Jelzem " a terhelés rá volt kapcsolva a trafókra és úgy lett indítva --érdekes módon a 10 A-es automatákat nem ütötte le induláskor.Tudom valamivel túl vannak méretezve de még így is sok a kérdés ? Egyenlőre dolgozok mást és estig gondolkodom rajta -addig talán okosabb leszek.

A graetz-ek sem melegedtek pedig a kis ventit sem kapcsoltam be amit mögéjük építettem .A mérést azt meg tudom oldani mivel vannak háromfázisú hitelesített kW mérő óráim.Este össze hozom egy mérésre még a cuccot de a vödröket már mellőzöm mivel szét szedtem a tákolmányt.

Szia!
De eltűnhet,ha a cos fi-t nem veszed figyelembe. Mivel szórótranszformátorról van szó,ennek alapból rossz a cos fi-je, ezért amikor áramot mérsz, a mért áram jelen esetben tartalmaz egy ohmos és egy induktív összetevőt,a műszered ennek a képzetes összegét mutatja.
Az ohmos áramnál elvileg nem kell figyelembe venni a teljesítménytényezőt, de az induktív áramnál nagyon is számít.Ezért a villamos méréseknél az induktív teljesítményt nem kW-ban, hanem kVAr-ban mérik(a kapacítiv teljesítményt is ,csak azt -előjellel)A te fogyasztásmérőd viszont a villamos munkát méri, ez viszont az U*I*cos fi képletből számolható teljesítmény szorozva egységnyi idővel (1 órával)lesz egyenértékű és a mértékegysége kWó azaz kilowattóra.
Tehát a fogyasztásmérődről leolvasott eredmény a villamos munkát fogja mutatni,amit valójában a géped "elfogyaszt", ha közben méred az áramot a primer körben,akkor kiszámolható a cos fi értéke. De vedd figyelembe, hogy 3 fázisnál a három fázisú teljesítmény: gyök3 *U*I*cos fi

+ még arra is gondoltam mivel deltába kötöttem így 400 V jut egy tekercsre (itt a négy sorba kötöttet egynek veszem ) két fázis között és mértem 2,5 A üresjárati áramot .Bele gondoltam ha két trafót kötök három fázis pont közzé akkor a két" szélén mérek " ugyan 2,5-2,5 A-t de azon a fázison ahol a két tekercs közös pontja van ott már lehet effektív 4,2 A és itt a" bukta" ha pedig hármat kötök be akkor minden fázison logikus a 4,2 A.

Az ötödik épített plazmavágóm már biztosan jobb lesz.-Ezen pedig kikísérletezem a gyújtókört,vezérlést meg a munka kábelt vágó fejjel. Mindennek van valami haszna.

Ezt nem tudom követni. Nézd a villanyórát, az biztos, amúgy is az alapján fizetsz ! Ja, és az állandóan rá van kötve, még ezzel sem kell bajlódnod ! Látod, hogy törődik veled a szolgáltató !

Én rákötöttem a Spektra háromfázisú digitális mérőt --mondjuk sok időt nem szántam már rá . De--a led másodpercenként kb 8-10 -et villant és egy "villanás" vagy impulzus az 0,1 Wh -t jelent azaz üresben kb 3600 Wh . Ez a mérő a cos-fí-t is figyelembe veszi .

Soros áramkörben az áramkör minden pontján az áram azonos.Abban viszont igazad van hogy nem mindegy hogy a sorosított tekercseken méred, avagy a tápláló fázisban. A tápláló fázis árama 1,73*több lesz mint a sorosított tekercsé.Bocsi de javítalak:egy tekercs párra jut 400 V, ugyanis 6 db trafóval csináltad .Vagy tévedek?

Nem kettő hanem négy trafó van egy fázisra ill. két fázis közzé . Ha vissza nézed a fényképeket ott látni ,hogy két mikró trafót össze fordítottam és csavarokkal összeszorítottam -ezen két primer a két középső és két szekunder az alsó és a legfelső tekercs .Namármost én két ilyen trafópárost kötöttem sorba abból a megfontolásból ,hogy egy eredetileg 230 V-os tekercs csak 100 V -ot kap így és nem lesz túl gerjesztve az eredetileg egy mikró trafó vasa .A szekunderek mivel párhuzamosítva vannak (négy ugyancsak mikró primer tekercs volt ) és így a vezeték jobban bírja az áramot . tehát nem 6 hanem 12 mikró vasmag van tulajdonképpen és 24 tekercs azaz 24 mikró trafót szedtem szét ehhez az összeállításhoz -kísérlethez .

És persze gondolkodhatok mit csináljak a rengeteg kiszerelt nagy fesz tekecsekkel-- nem akarom a MÉH telepre beadni inkább várok az ihletre .

Ma szétszedtem a "szörnyeteget" -elvileg van 24 db egyforma tekercsem . A tekercseket 35x70 mm-es lemezkötegre lehet ráfűzni .Találtam a MÉH telepen 35 mm széles L alakú trafó lemezeket és azon meditálok valamilyen verzióban megint össze kellene rakni ,hátha sikeresebb lenne mint az előző próbálkozásaim . Valakinek valamilyen ötlete esetleg ?

Ma szórakozásból vagdostam néhány dolgot. Megpróbáltam egy 4mm-es wolfram rudat elvágni, hát nem a legjobb, mert fehérizzásig hevül a fél rúd, és nem is látni semmit. 6-os wolframot nem lehetne már elvágni, a rézsapka ráolvadna a rúdra.
Danamitot is megolvasztotta (pedig azt nem nagyon lehet), kerámiába is vágtam egy csíkot, úgy olvad, ahogy az üveg, csak éppen 6 ezer fok felett.
Még egy észrevétel: a levegő nyomással kísérleteztem, a legjobb eredmény nagyjából 4,5-5bar körül van. Kisebb nyomással is megy, de a belső elektródák gyorsabban fogynak+csúnyább is lesz a vágás, és az anyag is jobban felmelegszik.
Wolfram vágás :
Bővebben: Link

De látom próbálkozol 10-es lemezzel is .