Fórum témák
» Több friss téma |
Egy hasonló videót láttam erről de csak az ütésálló ipari használhatóság jött le nekem .
A Miller gyártja szerintem a leginkább terepi viszonyoknak megfelelő gépeket. Semmi csúcstechnológia,masszív már-már katonai szintű puritán kivitel és elektronika. Ha a hegesztőaggregátjaikra gondoltál, a BIG BLUE szériát ismerem, hát az valóban nem egy eltalált széria, ez való igaz. De a hiba nem a potméternél keresendő.
Törölni szeretném vagy az egész regisztrációt, vagy a fórumfigyelőt!!!
Hát, töröld
![]()
A poti kétféle átmérőjű huzalból van tekerve, illetve a nagyobb átmérő már szalagkivitelű, és a két átmérő átmeneténél ég szét mindig, vagy kontakthibás lesz. Az idegroham garantált egy gyors javitást igénylő üzemzavar közepén.
![]()
Milyen típusú ez az áramforrás?
Amint már írtam a BIG BLUE típust ismerem, lehet hogy tudnák segíteni, ha pontos típust megadnád.
Egy új kérdés (lehet ,hogy hülyeség de foglalkoztat ): Plazmavágó tápnak 8-12 kW-os háromfázisú vill. motor generátor üzemmódban nem lenne jó ?
De jó, csak ne terheld 12kW-ra.
Szerintem abban az esetben jó lenne,ha meg tudnád oldani hogy a begyújtás után a feszültsége(az egyenáramú oldalon)80-100V körüli értékre leessen.
Ez viszont aszinkron generátor esetén egy eléggé nehezen teljesíthető követelmény.Ha a fordulatszámát csökkented s ezáltal csökken a kapocsfeszültsége, akkor a terhelhetősége is rohamosan csökken,instabillá válik a feszültsége, majd hirtelen legerjed.Valahogy elektronikusan kellene a szabályzást megoldani. A GENSET MPM10-350 hegesztő aggregátnak is aszinkron generátor az áramforrása. Ott tirisztoros szabályzó van a hegesztőáram szabályozására. Sajnos rajzom az nincs róla.
Anno emiatt "pályáztam" a motorodra ,hogy kipróbáljam az ötletem .
A motoron még direktbe lenne a három kondenzátor a gerjesztés miatt .Az egyenirányítás után valahogy csökkenteni a feszültséget (tudom kimondani könnyű).
Hát pont ez a probléma. A tekercsekhez delta kapcsolásba kötött kondenzátorok biztosítják a generátor(motor)folyamatos gerjesztését. A kondenzátorok meddő teljesítménye frekvenciafüggő.
A fordulatszám csökkentésével csökken a kondik kapcsain a frekvencia ,az imént említett ok miatt csökken a gerjesztőáram. A feszültség csökkenni fog,de a csökkent meddő teljesítmény miatt a terhelhetőség is. A plazmaállapot fenntartásához viszont állandó áramra van szükség,azaz áramgenerátoros jellegű áramforrásra. Ezt a feltételt véleményem szerint csak elektronikus szabályozással tudná teljesíteni az aszinkron generátor.
Vagyis a fordulat esésével arányosan kellene a kondenzátorok kapacitását növelni ?
Nem is forszírozom tovább a témát ."Vak vágány " --- Sajnos a háromfázisú trafóm és az inverteres verzió vezérlése is áll jelenleg időhiány miatt .
Igen,de csak arányosan,hogy a gerjesztés mindig a szükséges teljesítményhez igazodjon,de ne lépje túl a meddő áram a motorra megengedett, adott fordulatszámhoz tartozó áramot.
Most pedig indulok haza, 10 perc múlva folytathatjuk.
Köszi a válaszokat --már csak holnap tudom folytatni mert megyek "pihizni" . Fel kell készülni a holnapra . Jó éjt neked is meg mindenkinek.
Köszönöm a felajánlásodat, de ezek a gépek már selejtezésre érettek, motorikusan is "betegek". Egyébként (ugyan nem néztem meg az adattáblát), de valószinű az általad ismert BIG BLUE kivitel.
Hegesztési jellemzői korrektek voltak, kétütemű diesel erőforrás hajtotta, a használat során egyre hangosabban,füstösebben.... Úgy 10 év alatt 3, vagy négy alkalommal kellett potit cserélni, a már emlitett okok miatt.
Csodálkozom rajta, mert amelyik szériával én találkoztam, abban 45 LE-s PERKINS motorok voltak, és négyüteműek. A BIG BLUE felirat messziről látszik rajtuk.
Jövő héten pontosan megnézem. A kétütemű diesel az tuti.
Ma is enyhe visszaigazolást nyert a gondolatom miért kell inkább trafós plazmavágó nekem .Ma voltam intézkedni plazmavágó pisztoly ügyben és közben bejutottam a szerviz oldalra .Két ajtó egymással szemben a folyosón és az egyikben két ember dolgozott egy nagy halom inverteres hegesztő trafón -plazmavágón szemben pedig egy szöszmöszölt egy pár fúrógéppel ,sarokcsiszolóval,stb-vel --- elég szembetűnő volt . Ezek szerint a gyári inverteresek sem bírják sokáig ?
![]()
Csodák nincsenek. Ez vonatkozik a gyári inverteres hegesztő és plazmavágó gépekre is. Ha a gyártók abszolút üzembiztos gépeket gyártanának, akkor a hozzám hasonló tevékenységet folytatók éhen halnának.
A kínai irreálisan olcsó termékek megjelenése számos hazai szervíz tönkremeneteléhez vezetett,mert a bóvlit nem érdemes javítani, eldobják és mennek a Tescoba(vagy Praktikerbe)másikért.Ha így haladunk, maholnap a gyógyszertárak is fognak szerszámot árulni. Bocs,az oldal témájától eltérő gondolatokért.
De ez komoly szakbolt volt saját szervizzel --felirat pld. GYS . Persze tudom már minden Kínából jön .
Sziasztok.
Több topikot is figyelemmel kísérek, többek közt ezt is ![]() Most olvasottak alapján beugrott egy kapcsolóüzemű táp, ami nem tartalmaz trafót, 50Hz frekivel dolgozik. Majd ha belebotlok abba az RT könyvbe akkor felteszem a kapcsolását. Mert kb: 100 Volt, 16 Amper a képesége, de szerintem továbfejleszthető... Annyi a gáz vele, hogy nincs galvanikus leválasztása a hálózattól. Bár ezzel is lehet ügyeskedni.
A galvanikus elválasztás az valóban kell. Aggregátoros üzemre viszont -ha be van építve az aggregátba,-akár alkalmas is lehet.
A GYS egy belépő kategória az ipari kategóriás inverterek világába. Ezt az ára is tükrözi. Nem rossz gép,de nem is az a gyártmány,amit valamilyen tulajdonságáért magasztalnának a felhasználók.Olyan átlagos.
Most értem haza, de látok fantáziát a dologban, ezért majdnem az első dolgom volt, megkeresni az alább említett kapcsolást.
Íme: a mellékletben. Közben támadt pár ötletem: három fázisúra megépítve változtatások nélkül, szinte alapból tudna 45 ampert. Igaz sajnos szabályozási lehetőséget nem kínál, de megoldja a biztonságos csatlakozást a hálózathoz a dugalj. Egyfázisú tápláshoz, jelenős átalakítás kellhet, de az elv jónak tünik. A hibás csatlakozást meg automatizálni lehetne kettő darab mágneskapcsolóval, és fázisfigyelő áramkörrel. Nehogy a direktbe kijusson a fázis. Nem vagyok egy elektronikai spíler, biztos hogy figyelmen kívül hagytam pár buktatót, de megvitatásukra, megoldásukra, remek topik ez itt.
Elsőre " teccik"
![]() ![]()
Hányadik évfolyam a könyv ?
Szia!
Bocsánat, igaz nem írtam. Ez 1999 Rádiótechnika évkönyv, 136. oldalán kezdődik, 750W-os Fet-es RH végerősítő, ez tulajdonképp ennek a tápegysége.
Egyből egy ÉV relé az elejére ! Többször beszéltünk itt a ív munkapont beállásról - eső jelgörbe fontosságáról a plazma kialakulásáig . És a nagyfrekis gyújtást sem merném itt használni mert mi van ha visszafelé "kiüt" véletlenül egy-két kondenzátort ,diódát aztán kapaszkodhat az ember a vashoz ! :shocking:
|
Bejelentkezés
Hirdetés |