Szia!
Ahogy korábbi hsz.-ban is írtad: a probléma a galvanikus leválasztás.A probléma háromfázisú táplálás esetén ugyanúgy probléma marad,-sőt a földpotenciálhoz mérve a feszültség egyenirányítás után még magasabb lesz mint egyfázisú táplálás esetén. A munkakábel potenciálja még nem is lenne probléma, de az a kábel amelyik a vágandó anyagra csatlakozik,annak illik potenciálfüggetlennek lenni,mert egyébként vagy izzik a védővezető,vagy ráz minden. Egyenirányítás után hogy biztosítanád a vágandó anyagon a földpotenciál közeli feszültséget egy ilyen megoldásnál? Tehát a kapcsolás akár jó is lehetne, de a galvanikus elválasztás probléma marad. Emellett még rendelkeznie kellene bizonyos zárlattűrő képességgel arra az esetre,ha a megolvasztott fém visszavág és pillanatnyi zárlat lép fel a fúvóka és a test között. Az ötlet egyébként a belsőíves technológiánál jó lehet,ha nem fémet akarsz vele darabolni.

Igen, sajnos nem egyszerű az eset, mert ez csak egy kiforrotlan alapötlet a 100 voltos nagyenegiájú tápegységhez. Már nem emlékszem pontosan, hogy mijen polaritást kíván a plazmavágás. De az áramkört át lehet tervezni negatív feszültség előállítására, Természetesen a nagyfeszültségű gyujtás visszahatása ellen ugyanúgy védekezni kell mint a többi plazmavágó áramkörnél. A hálózati védelmet talán elláthatja 3 darab kismegszakító kellő értékkel. A fí relé ... hát egy próbát megér.
Emlékeim szerint az 1996 évkönyben volt ennek egy elektroncsöves változata, ott is hasonló volt a tápegysége, de ott 600 voltot készített szintén galvanikus leválasztás és persze trafó nélkül, ott volt olyan megoldás, hogy a hálózat ill. a készülék 0 pontja és a védőföld csatlakozása össze volt kötve. Ha a jóember eltévesztette a fázishelyes csatlakozást akkor levágta a biztosítékot illetve az automatát. Elég barbár megoldás.
A háromfázisú esetben is rendelketésre áll, a 3 fázis, a Nulla vezető és a védőföld csatlakozó, ha három különálló áramkört építünk amiknek az áramköri nulla pontja közös a hálózati nullával, ami szintén automatával lenne "védve" így összesen 4 automata.. és még a védővezetőt is belevesszük a játékba kikerülhetetlenül. Akkor hálózat felé talán kellő lenne a védelem. A három alapáramkört persze jobban túl kell méretezni, amiben szintén nem vagyok biztos, hogy a 100 voltos kimenteiket vajon büntetlenül lehet-e közösíteni úgy, hogy megkapjuk a kellő terhelhetőségű feszültséget.
Mivel írtam, hogy tulajdonképp nem értek hozzá, ezért elnézést kérek, hogyha rettenetes hülyeséget hordanék össze.
Azt sejtem hogy elsőre túl egyszerűnek tünik a "hagyományos" megoldások mellett, de nem az.
Ebből következik, az túl szép lenne ha ilyen egyszerűen menne.

Ahogy a végén írtad az imént: túl szép lenne hogy ennyire egyszerű legyen.A probléma nem a plazmavágó túláram védelme,hanem az iparos védelme,aki a géppel dolgozni akar. Rakhatsz bármilyen automatát, Fi relét a galvanikus leválasztás akkor is szükségeltetik. A Fi relé a begyújtás pillanatában kikapcsolna, de ebbe nem kellene most belemenni hogy miért. A HBSZ azaz a Hegesztés Biztonsági Szabályzata pontosan megfogalmazza azokat a feltételeket amit egy hegesztő vagy plazmavágó gépnek teljesítenie kell,mert másképp biztonsági szempontból alkalmatlan munkavégzésre. Az a gép amelynek a kimeneti része a hálózattal galvanikus kapcsolatban van, a kezelő balesetvédelme szempontjából alkalmatlan munkavégzésre. Ezt most nagyon leegyszerűsítve fogalmaztam ide, de ebben minden benne van.Tehát bármilyen tápegység,amelynek kimenete nincs a hálózattól elszigetelve ilyen célra felhasználva életveszélyes, ezért csak a kapcsolástechnikai ötlet az,ami innen átmenthető lenne egy plazma szekunder körébe.

Igen, ez így világos, és teljesen érthető.
Kisérletezére "házilag" életveszélyes, ezáltal kerülendő. De ez mint látod, nem zavarta a eredeti cikkek íróját, és a könyv kiadóját a közléstől.
Pedig ugyanannyira veszélyes végfokozatként mint plazmavágóként.
Ha házilag építek profi plazmavágót/heggesztőt, legyek bármennyire szakavatott, hozzáértő, netán szakember, aki a munkaidejében százával rakja össze ezeket gyári formában. Ugyanezt házi körülmények közt csinálni, építeni már ugyanennyire veszélyes lehet, mert nem megy át vizsgálaton, ellenőrzésen minősítésen a készülék. Ezáltal a szabályzat pontjait ugyanennyire sértheti. Persze ott meglessz a galvanikus leválasztás. És ez így van rendjén.
Szerintem, maradjon meg elfuserált házibarkács ötletnek, ami több mint életveszélyes.

. Amíg a plazmavágó testkábel kapcsolatban van a környezetével, a vágandó fémmel,amit értelemszerűen bárki fogdoshat, addig az URH végfokból csak az antennajel jön ki,kicsatoló(azaz galvanikusan elválasztott)tekercsen keresztül az is jó vastagon szigetelt koaxon.Az antenna pedig a földtől jól el van szigetelve, és azt ilyen teljesítménynél csak az tapogatja,akinek valami szellemi baja van. Egy ilyen teljesítményű URH adó belsejében természetesen jelen lehet bármilyen feszültség,-mint ahogy a plazmavágóéban is jelen van-, de onnan kifelé csak galvanikusan leválasztott áram jöhet.

A helyzet az, hogy a gyári, illetve a házi építésű rádióamatőr készülékek fémházas építésűek. Az azokba beépített antenna csatlakozók is érintkeznek a készülék burkolátával, a burkolat szinte 100% közös ponton van a benne lévő áramkörök negativ illetve 0 pontjával. Igaz nem a hálózati 0 pontjával nem érintkezik. (szerencsére) De ha építésrekerül a cikkekben hivatkozott végfokozat, akkor annak a burkolata áramköri negatív, illetve a áramköri nulla pontja kikerül a burkolatra, a tápláló hálózati nulla pontal együtt. Az őket összekötő koax kábel által ugyanolyan veszélyes helyzetbe hozza a készülék használóját.
Az antennák esetében: azok is galvanikusan kapcsolódnak az őket tartó árbóchoz, rádiófrekvenciás autotranszformátor, illetve egyéb megoldások által, így van megoldva a villámvédelmi csatkakozásuk. Az antennatartó árbócot pedig villámvédelmi szempontok alapján földelni kell.
Bocsánat az eddigi OFF-ért, csak annyit akartam kihozni belőle, rádiómatőr alkalmazások esetében a rendszerük külső pontja, ill. a készülékek fémháza kapcsolatban áll(!)hat ezen végfokmegoldások álltal a felhasználóval, a hálózati nulla pontal, a védőföldel, a nagyteljesítményű végfokozat rádiófrekvenciás hidegpontjaival. Mintahogy történne a plazmavágó áramkör esetében is. Előző, illetve az eredeti elgondolásom alapján a vágandó munkadarab is a hálózati nullapontal, és a védőföldelésel lenne kapcsolatban. Gondolom az eredeti alkalmazásokban is a védőföldelés csatlakozhat munkaasztalra amin a elvágandó tárgy van.
Itt most ezzel nem vitatkozni szeretnék, csak vannak dolgok amiket nem jól értek. A cikkekben közölt kapcsolások is csak akkor lennének helyesek, ha galvanikus leválasztó illetve biztonsági transzformátorról mennének. Az említett rádiótechnika cikkekben van hivatkozás az érintésvédelemre és azok megoldásaira, csatolom a képet róla. Sajnos a hivatkozott könyvek cikkei nincsenek meg.

Szia!
Saját célra te olyan készüléket építesz amilyent akarsz.
Akár a hálózat fázisával is dolgozhatsz direktben. De csak akkor, ha rajtad kívül senki, ismétlem, senki nem használhatja, illetve be sem tudja kapcsolni, valamint tudod garantálni,hogy amikor te dolgozol a készülékkel, senki sem tud a munkaterület közelébe sem férni.
Ha téged baleset ér emiatt,akkor automatikusan azok a szabályok a mérvadók a vizsgálat során, amelyek a szériában gyártott készülékek esetében. Ugyanez érvényes a híradástechnikai eszközökre is.

Szia!
Igen egyetértek, nem is kívántam vitatkozni ezzel. Ekkora teljesítménynél, amit például a plazmavágás igényel cseppet sem játék az élet, illetve a munka.
Elfogadom maximálisan, azt a komoly hiányoságát az általam említet kapcsolásnak, melyszerint nincs galvanikus leválaszása. Ez csúnya balesetett okozhat egy egyszerű alkatrész meghibásodásánál is. Valószínűleg a készülék is plazmává válik ez miatt.
Bár még mindíg nem elvetendő megoldás lehet, mint írtad, az aggregátoros üzemnél, merthogy, inverteres plazmavágók, illetve hegesztők sem szeretik az aggregátort. Ez a kapcsolás valószínűleg megfelelő áttervezés után versenyképessé válhat. Csak aggregátoros üzemre!
A teljesítmény szabályozást, nem tudom, de lehet hogy megoldható 3 fázisú triakos teljesítmény szabályzóval?... létezik ilyen?

Mivel a plazmavágók kissé áramgenerátoros jellegű tápot igényelnek, szerintem az áramkör kiegészíthető az ehhez szükséges sönttel,vagy hall-szenzoros mérőkörrel és a hozzá szükséges elektronikával. De lehet hogy olcsóbb a klasszikus megoldás. a nagy áramú és nagy feszültségű bipoláris tranyók igen drágák.

Én most maradok a trafós megoldásnál mert ma szereztem trafó lemezt mert nem akartam veszni hagyni azt a rengeteg MOT tekercset . Ezt most úgy tervezem ,hogy nem lesz légrés mivel a középső oszlopot én készítem darabolással és valószínűleg nem lesz tökéletes a vágás felülete . Amúgy L alakú lemezek és egy oszlopra két MOT primert akarok tenni sorba kötve megint mint az első próbálkozásomnál .A vasmag kereszt metszet 3,5x7 cm . Természetesen megint deltába kötném a háromszor két tekercset . Szekundernek pedig annyit fűzök fel párhuzamosan kötve amannyi egy oszlopra felfér (3 vagy 4 ) . Remélem kisül valami belőle . :smoke:

Arra figyelj, hogy a trafólemez vágási felülete sima legyen, mert ha nem az,akkor az összeszorításkor mágneses"zárlat"keletkezik a vasban jelentősen rontva a hatásfokot,és növelve az üresjárási áramot.

Megpróbálom jól csinálni és az eredményről beszámolok majd .

Közelebbről szemügyre véve a szóbanforgó aggregátokat, hát a "big Blue-ból csak a szine és (mérete?) stimmel.
A tipusuk:bobcat 225.

Szia!
Hát nem egészen mindegy. Ugyanis a Miller az Miller, a Bobcat pedig Bobcat. A kettőben annyi a közös hogy mindkettő amerikai. Az viszont elképzelhető,hogy a Bobcat Miller generátort használt, ugyanis a Miller nem csak hegesztőgépeket gyárt.

Rajta van a Miller felirat is, jó nagy betűkkel, ezt úgy értelmeztem, hogy a cég gyártmánypalettájából az egyik sorozat, ami a bobcat fantázianevet kapta.

A Bobcat egy erőgépeket gyártó cég alapvetően.
Erdészeti és földmunkagépek a fő profilja. Eddig még nem hallottam a két cég közti kooperációról,de nem kizárt. Ennek az együttműködésnek az eredménye lehetett az általad említett hegesztőaggregát.
A Big Blue-mint már korábban már írtam Perkins motor van .Azokkal eddig nem volt baj az elmúlt 10 évben.

Igaz, amit irsz, eszerint valamiféle kooperáció az aggregát. Megpróbálom lefényképezni, az egyértelműsitené a dolgot.

Ezekről van szó:

Igen , ez a gyerek kategória! A kísérletek időszaka.A Big Blue ezen a kísérletsorozaton született. Azt nem mondom hogy tökéletesre sikeredett , de a gyerekbetegségeit már kinőtte.
A Big Blue 400A -es de létezik belőle 250A-es is-valószínűleg az általad küldött széria volt a tanulóidőszak.

Szia Collektor!
Egy augusztusi kérésnek próbálok eleget tenni az alábbi melléklettel(a hsz. száma: 502007)Nem fotó ugyan,hanem gyári doksi, de talán megfelel. A géphez kapott pisztoly a 125T típusú, és úgy tűnik, egész jó állapotú. A plazmavágót még nem volt időm szétszedni, és megjavítani,mert közben akadt néhány sürgős javítás és az ember a sajátját szorítja mindig háttérbe
Sikerült a gyári szervízdoksit is megszerezni a neten, de nem sokat ér,mert a vez.kártya rajzát nem tartalmazza,így marad a visszarajzolás. Ha az meglesz,akkor már komplett lesz a doksi,és még a gép is üzemképes lesz(talán)

Köszönjük ! Ha meg lesz az enyém én is közzé teszek robbantott képeket .

sziasztok!

elképzelhető hogy működik a mellékelt megoldás?

Üdv: Imre

Nincs szükség 3 transzformátorra a nagyfesz oldalon, a nagyteljesítményű oldalon pedig minek van fojtótekercs a szűrőkondi mögött?
Ez így, ebben a formában nem működik.

OFF:OFF: UFF-UFF -- Tegnaptól van munkahellyem mától pedig boldog tulajdonosa vagyok egy Rilon 40 A-es plazmavágónak .Ha érdekel valakit hétvégén teszek fel képeket a belsejéről . ON:

Az remek, és milyen áron?

120 E

De már most gondom van vele a szokásos egyéni problémám miatt -- tudod itthon a 3x10 amperes betápom miatt és ez a plazmavágó egyfázisú . Most azon gondolkodom ,hogy készítsek egy külön háromfázisú egyszerű tápot neki ?

Bocs. -ezt "Collector"-nak akartam címezni.

Helló!

Le tudnád rajzolni nekem nagyvonalakba hogy milyen összekötéssel lenne működőképes?

Mit jelent az hogy pilot-íves? és ezt hogyan lehetne kivitelezni?

Üdv: Imre

Ha visszanézel néhány oldalt, egyik hozzászólásomban már belinkeltem, hogy nálam hogy működött.
Pilot ív alatt azt kell érteni, hogy van egy belső ívű kis áramú plazma, amit a vágandó tárgy fölé rakva biztosan gyújtja be a nagyobb vágóáramú plazmát.
Véleményem szerint ezt meg lehet oldani bármely kész plazmavágónál, csak egy kis áramkorlátozó kapcsolás szükséges, amit közvetlen a pisztoly sapkájára kapcsol az ember (de az is jó, ha a + pólust közvetlen az érintkező sapkára rakjuk, mert így nem lesznek plazmakialvások és újragyulladások, biztosabban vág).