Egy hasonló videót láttam erről de csak az ütésálló ipari használhatóság jött le nekem .

A Miller gyártja szerintem a leginkább terepi viszonyoknak megfelelő gépeket. Semmi csúcstechnológia,masszív már-már katonai szintű puritán kivitel és elektronika. Ha a hegesztőaggregátjaikra gondoltál, a BIG BLUE szériát ismerem, hát az valóban nem egy eltalált széria, ez való igaz. De a hiba nem a potméternél keresendő.

Törölni szeretném vagy az egész regisztrációt, vagy a fórumfigyelőt!!!

Hát, töröld

A poti kétféle átmérőjű huzalból van tekerve, illetve a nagyobb átmérő már szalagkivitelű, és a két átmérő átmeneténél ég szét mindig, vagy kontakthibás lesz. Az idegroham garantált egy gyors javitást igénylő üzemzavar közepén.

Milyen típusú ez az áramforrás?
Amint már írtam a BIG BLUE típust ismerem, lehet hogy tudnák segíteni, ha pontos típust megadnád.

Egy új kérdés (lehet ,hogy hülyeség de foglalkoztat ): Plazmavágó tápnak 8-12 kW-os háromfázisú vill. motor generátor üzemmódban nem lenne jó ?

De jó, csak ne terheld 12kW-ra.

Szerintem abban az esetben jó lenne,ha meg tudnád oldani hogy a begyújtás után a feszültsége(az egyenáramú oldalon)80-100V körüli értékre leessen.
Ez viszont aszinkron generátor esetén egy eléggé nehezen teljesíthető követelmény.Ha a fordulatszámát csökkented s ezáltal csökken a kapocsfeszültsége, akkor a terhelhetősége is rohamosan csökken,instabillá válik a feszültsége, majd hirtelen legerjed.Valahogy elektronikusan kellene a szabályzást megoldani.
A GENSET MPM10-350 hegesztő aggregátnak is aszinkron generátor az áramforrása. Ott tirisztoros szabályzó van a hegesztőáram szabályozására. Sajnos rajzom az nincs róla.

Anno emiatt "pályáztam" a motorodra ,hogy kipróbáljam az ötletem .

A motoron még direktbe lenne a három kondenzátor a gerjesztés miatt .Az egyenirányítás után valahogy csökkenteni a feszültséget (tudom kimondani könnyű).

Hát pont ez a probléma. A tekercsekhez delta kapcsolásba kötött kondenzátorok biztosítják a generátor(motor)folyamatos gerjesztését. A kondenzátorok meddő teljesítménye frekvenciafüggő.
A fordulatszám csökkentésével csökken a kondik kapcsain a frekvencia ,az imént említett ok miatt csökken a gerjesztőáram. A feszültség csökkenni fog,de a csökkent meddő teljesítmény miatt a terhelhetőség is.
A plazmaállapot fenntartásához viszont állandó áramra van szükség,azaz áramgenerátoros jellegű áramforrásra. Ezt a feltételt véleményem szerint csak elektronikus szabályozással tudná teljesíteni az aszinkron generátor.

Vagyis a fordulat esésével arányosan kellene a kondenzátorok kapacitását növelni ?

Nem is forszírozom tovább a témát ."Vak vágány " --- Sajnos a háromfázisú trafóm és az inverteres verzió vezérlése is áll jelenleg időhiány miatt .

Igen,de csak arányosan,hogy a gerjesztés mindig a szükséges teljesítményhez igazodjon,de ne lépje túl a meddő áram a motorra megengedett, adott fordulatszámhoz tartozó áramot.
Most pedig indulok haza, 10 perc múlva folytathatjuk.

Köszi a válaszokat --már csak holnap tudom folytatni mert megyek "pihizni" . Fel kell készülni a holnapra . Jó éjt neked is meg mindenkinek.

Köszönöm a felajánlásodat, de ezek a gépek már selejtezésre érettek, motorikusan is "betegek". Egyébként (ugyan nem néztem meg az adattáblát), de valószinű az általad ismert BIG BLUE kivitel.
Hegesztési jellemzői korrektek voltak, kétütemű diesel erőforrás hajtotta, a használat során egyre hangosabban,füstösebben....
Úgy 10 év alatt 3, vagy négy alkalommal kellett potit cserélni, a már emlitett okok miatt.

Csodálkozom rajta, mert amelyik szériával én találkoztam, abban 45 LE-s PERKINS motorok voltak, és négyüteműek. A BIG BLUE felirat messziről látszik rajtuk.

Jövő héten pontosan megnézem. A kétütemű diesel az tuti.

Ma is enyhe visszaigazolást nyert a gondolatom miért kell inkább trafós plazmavágó nekem .Ma voltam intézkedni plazmavágó pisztoly ügyben és közben bejutottam a szerviz oldalra .Két ajtó egymással szemben a folyosón és az egyikben két ember dolgozott egy nagy halom inverteres hegesztő trafón -plazmavágón szemben pedig egy szöszmöszölt egy pár fúrógéppel ,sarokcsiszolóval,stb-vel --- elég szembetűnő volt . Ezek szerint a gyári inverteresek sem bírják sokáig ?

Csodák nincsenek. Ez vonatkozik a gyári inverteres hegesztő és plazmavágó gépekre is. Ha a gyártók abszolút üzembiztos gépeket gyártanának, akkor a hozzám hasonló tevékenységet folytatók éhen halnának.
A kínai irreálisan olcsó termékek megjelenése számos hazai szervíz tönkremeneteléhez vezetett,mert a bóvlit nem érdemes javítani, eldobják és mennek a Tescoba(vagy Praktikerbe)másikért.Ha így haladunk, maholnap a gyógyszertárak is fognak szerszámot árulni.
Bocs,az oldal témájától eltérő gondolatokért.

De ez komoly szakbolt volt saját szervizzel --felirat pld. GYS . Persze tudom már minden Kínából jön .

Sziasztok.

Több topikot is figyelemmel kísérek, többek közt ezt is
Most olvasottak alapján beugrott egy kapcsolóüzemű táp, ami nem tartalmaz trafót, 50Hz frekivel dolgozik. Majd ha belebotlok abba az RT könyvbe akkor felteszem a kapcsolását. Mert kb: 100 Volt, 16 Amper a képesége, de szerintem továbfejleszthető... Annyi a gáz vele, hogy nincs galvanikus leválasztása a hálózattól. Bár ezzel is lehet ügyeskedni.

A galvanikus elválasztás az valóban kell. Aggregátoros üzemre viszont -ha be van építve az aggregátba,-akár alkalmas is lehet.

A GYS egy belépő kategória az ipari kategóriás inverterek világába. Ezt az ára is tükrözi. Nem rossz gép,de nem is az a gyártmány,amit valamilyen tulajdonságáért magasztalnának a felhasználók.Olyan átlagos.

Most értem haza, de látok fantáziát a dologban, ezért majdnem az első dolgom volt, megkeresni az alább említett kapcsolást.
Íme: a mellékletben.
Közben támadt pár ötletem: három fázisúra megépítve változtatások nélkül, szinte alapból tudna 45 ampert. Igaz sajnos szabályozási lehetőséget nem kínál, de megoldja a biztonságos csatlakozást a hálózathoz a dugalj.
Egyfázisú tápláshoz, jelenős átalakítás kellhet, de az elv jónak tünik. A hibás csatlakozást meg automatizálni lehetne kettő darab mágneskapcsolóval, és fázisfigyelő áramkörrel. Nehogy a direktbe kijusson a fázis.
Nem vagyok egy elektronikai spíler, biztos hogy figyelmen kívül hagytam pár buktatót, de megvitatásukra, megoldásukra, remek topik ez itt.

Elsőre " teccik" de piszkosul be vagyok "tojva" tőle- félelmetes .

Hányadik évfolyam a könyv ?

Szia!
Bocsánat, igaz nem írtam. Ez 1999 Rádiótechnika évkönyv, 136. oldalán kezdődik, 750W-os Fet-es RH végerősítő, ez tulajdonképp ennek a tápegysége.

Egyből egy ÉV relé az elejére ! Többször beszéltünk itt a ív munkapont beállásról - eső jelgörbe fontosságáról a plazma kialakulásáig . És a nagyfrekis gyújtást sem merném itt használni mert mi van ha visszafelé "kiüt" véletlenül egy-két kondenzátort ,diódát aztán kapaszkodhat az ember a vashoz ! :shocking: