Fórum témák

» Több friss téma
Fórum » Transzformátor készítés, méretezés
Ha kérdésed van, az alábbiak segítenek a hatékony választ megadni: Mag típusa: M, EI, UU/LL esetleg I-kből összerakott, tekercselt, toroid. Lehetőség szerint képpel. Méretek: magkeresztmetszet a*b (amit a tekercs körbeölel) ablakméret, lánc és toroidnál, belső-külső méretek. Primer-szekunder feszültség(ek), teljesítmény igény.
Lapozás: OK   377 / 378
(#) majkimester válasza Ge Lee hozzászólására (») Okt 4, 2024 /
 
Ebben az esetben természetesen van fél menet mert a mágneses fluxus fele jobbra fele balra megy, igy a simán átdugott vezeték csak a fluxus felén halad át, majd a teljes menet esetén lép át a fluxus másik felén. Toroid, UI mag esetén ilyet nem lehet csinálni, ahogy mondod.
A hozzászólás módosítva: Okt 4, 2024
(#) majkimester válasza compozit hozzászólására (») Okt 4, 2024 1 /
 
Most, hogy többünknek is sikerült megoldani az elterelő feladatot, akkor végre belátod, hogy az áram hozza létre a mágneses teret? Vagy továbbra is mindeki szembe jön az autópályán?
(#) compozit válasza majkimester hozzászólására (») Okt 4, 2024 /
 
Igen, ez a jó. De ezt azért egyszerűbben is lehet:

Karesz feltette a világ legjobb könyvéből a lényeget. ( Tényleg jó könyv ) Az m8.jpg van a trafóelv. Azt írja, hogy az

Ui = N x dfi/dt

Ahol az Ui az ellenelektromotoros ereje a primernek, vagyis ezt tart egyensúlyt a betáp fesszel. A kettő nagyjából egyforma. A dfi a fluxus megváltozását jelent ( Pl: 1 Vs-ról 3 Vs-ra ) A dt pedig időtartamot, vagyis azt, hogy a dfi fluxusváltozás mennyi idő alatt következett be.

Ez egy egyenlet, a dt-vel szorozzunk át a bal oldalra. Ezt kapjuk:

Ui x dt = N x dfi

Vegyük észre, hogy a bal oldal egy területet jelent, vagyis az indukált feszültség és az idő szorzatát. Na, ezért hívjuk feszültség-idő területnek.

Pl: a négyszöges példámból van egy pozitív, meg egy negatív terület. A feszültség 100V, ameddig hat ez a feszültség, az 20us. Tehát a pozitív fesz-idő terület 20us x 100V = 2 mVs
A negatív terület ugyanennyi. Tehát ez a két mennyiség alakítja ki a fluxust a trafóban. A fluxusváltozás csak ott lehetséges, ahol ahol a fesz-idő terület nem nulla. Ahol nincs fesz-idő terület, ott a fluxus nem változik, marad azon az értéken, ahol utoljára volt. Ebből már le lehet rajzolni, hogy a fluxusnak milyen menete van az idő függvényében. ( nem írom, hogy rajzold le, remélem megteszed magadtól is, nagyon tanulságos )
Az egyenlet jobb oldalán az N x dfi az összes fluxust jelenti, nagy FI-vel jelölik. Az is látszik, hogy az egy menetre jutó fluxus van megszorozva a menetszámmal. Tehát, a dfi-vel osszuk el a baloldalt:

Ui x dt/dfi = N

Ez azt jelenti, hogy a fesz-idő területet elosszuk a fluxusváltozással és megkapjuk a menetszámot.

Miután az indukció a fluxus egységnyi felületre eső része, vagyis B =Fi/A ( Vs/m2 ), a dFI helyett írhatjuk, hogy dB/A. Ezzel megkapjuk a használható képletet:

N = Ui x dt / ( dB x A )

A példámon, ez így néz ki:

N = 100 x 20e-6 / 0,4 / 3,54e-4 = 14 menet.

Tehát, formatényezőt, meg mindenféle dolgot lehet használni, de ezek a dolgok sokkal egyszerűbbek. Itt csak egy , kiindulási képletet kell megjegyezni. Nem képleteket kell megjegyezni, hanem csak a működést megérteni...

Felmerül, hogy hogyan állapítsuk meg mondjuk egy szinusz esetén a fesz-idő területet? A fluxusváltozás szempontjából teljesen mindegy, hogy a feszültségnek ( vagy a fesz-idő területnek ) milyen az időbeli lefolyása. A fluxusváltozás szempontjából csak az a lényeg, hogy ezt mekkora fesz-idő terület hozza létre. Ha ezt nézzük, akkor a fesz középértéke ( átlagértéke ) szorozva a félperiódusidővel szinusz esetén megadja egy félperiódus fesz-idő területét. Tehát szinusz esetén:

Uk ( középérték ) = 2 x Um / Pi

Hálózati 50 Hz esetén ez 206V.

Ez esetben a fesz-idő terület: 206 x 10e-3 = 2060 mVs.

Egyébként, ha máshogy nem megy, akkor lerajzolva a feszültség hullámformáját, akár grafikusan is meghatározható a középérték. És lehet egy akármilyen függvénnyel is dolgozni, de azokhoz már nem elég a négy alapművelet és egyébként is felesleges nagyobb pontosság.

Remélem, ebből azért látható, hogy a primeráramnak semmi köze a feszültséghez. A primeráram, ahogy azt korábban mondtam, a B-H görbe függvénye. Tehát, nem az áram hozza létre a fluxust, hanem a feszültség a fluxust, amihez a B-H görbe szerint fog felvenni a tekercselés áramot. ( Nyilván, ezt elég nehéz megemészteni...ez a tojás és tyúk elsődlegességének a kérdése... )

Még egy érdekesség: a fluxusváltozáshoz nem a feszültség effektív értéke szükséges, hanem a középértéke. Az általánosan használt képletbe csak azért van írva effektív érték ( átalakítva a középértéket ), mert az az általános.. ( amatőr szinten nem vagyok benne biztos, hogy mindenki tudja, hogy mi a középérték. Legyen itt mindjárt egy kérdés ennek megvilágítására: mekkora egy szinusz átlagértéke a 0-tól 2Pi tartományban? )

Azt nem szabad elfelejteni, hogy ez az okfejtés csak feszgenerátoros megtáplálásra érvényes. Egy fojtó általában nem ilyen, bár azok méretezése is ide visszavezethető.
(#) mex válasza compozit hozzászólására (») Okt 4, 2024 /
 
Idézet:
„( Nyilván, ezt elég nehéz megemészteni...ez a tojás és tyúk elsődlegességének a kérdése... )

Vagyis ugyanúgy igaz, hogy az áram hozza létre a fluxust, és még gyomorbántalmakat sem okoz.
(#) compozit válasza Ge Lee hozzászólására (») Okt 4, 2024 /
 
Egy köpeny típusú trafónál két ablak van. A köpeny ossza ketté a középső oszlopnál. Az oszlopban a flxus az oszlop végén két részre oszlik. Megy a fele jobbra, a másik fele balra. Ebből az lesz, hogy
az ablakokban a teljes fluxus fele lesz. Ha ezen átfűzül egy drótot, akkor a fele fluxus miatt csaak fele feszt kapsz.

A magtipusú vasaknál nincs két ablak, csak egy. Átdugod a drótot, az egy menet. A magtípus a gyűrű, meg az U alakú vasak egymással szembefordítva. Nyilván, ott fizikailag sem lehet fél menet.

A háromfásisú trafónál más a helyzet, mert ha mindhárom oszlop primere kap feszt, akkor a kialakuló oszlopfluxusok is 120 fokra vannak egymástól. Tehát nem olyan egyszerű, de ezt írtam az elején is.
(#) compozit válasza mex hozzászólására (») Okt 4, 2024 /
 
Csak gondolj bele: ha igaz lenne amit itt annyian állítanának, akkor hogyan lehet, hogy semelyik számítási módszerben nem szerepel az áram?
(#) compozit válasza Ge Lee hozzászólására (») Okt 4, 2024 /
 
Persze hogy jó, ha tudod mit számolsz és miért, akkor bárhogy lehet számolni. Az elnevezéseket sem kell tudni fejből, hogy mi a az a telítési indukció, stb, csak a jelentését kell tudni. Akkor már használni is tudod.
(#) compozit válasza lazsi hozzászólására (») Okt 4, 2024 2 /
 
A hatalmas gyakorlati( ? ) vagy elméleti ( ? ) tudásodat, inkább téveszméknek nevezném, nem tudtad kiszámolni a feladatot. Érdekes, más ki tudta.
(#) compozit válasza lazsi hozzászólására (») Okt 4, 2024 2 /
 
Te egy nagyon vicces fiú lehetsz, tárgyi tudástól meg nem zavart elmével...
(#) compozit válasza majkimester hozzászólására (») Okt 4, 2024 /
 
Remélem, te is belátod az előbbi hosszabb eszmefuttatásom során, hogy nem az áram hozza létre a mágneses teret. Az áram a következmény. De te is megválaszolhatod: akkor miért nem számolunk sehol az árammal a primer tekercselés kiszámolásakor? Vagy te mégis számoltál? Nem látom...
(#) gulyi88 válasza Ge Lee hozzászólására (») Okt 4, 2024 / 1
 
Nézd úgy, hogy minden egyes menet jobban mondva minden egyes teljes hurok
(az utolsó hurok a műszerrel záródik be) képez egy felületet.
Akkor minden egyes hurok felületén átmegy a vasnak valamelyik része, ez lehet egy vagy akár több oszlop is. Ezeket a hurokban indukált feszültségeket egyesével össze kell adni, úgy jön ki a teljes kapocsfesz.

Bal fenti hurok: lehet úgy nézni, hogy a bal fél oszlop döfi át a hurkot, de úgy is veheted hogy a közép plusz a jobb fél oszlop döfi át (attól függ, hogy a nem berajzolt műszerzsinórt merre viszed). Ugyan az az eredmény (balra akkor pozitív félϕ pozitív menetirány = ha jobbra akkor negatív félϕ és negatív menetirány) Ui=fél egységnyi mert a fél oszlopon fél a fluxus is, a menetszám meg egy (mindig teljes a hurok!).

bal alsó hurkok: van egy középen amin csak a középső oszlop megy át, ezen egységnyi az Ui, meg van egy olyan mint fentebb írtam azon fél az Ui, így lesz másfél az eredmény.

Gond majd terhelésre jön, mert a "fél menet" miatt a fél oszlopok fluxusa asszimmetrikussá válik.
egyik féloszlopban nől a másikban csökken a ϕ, ami felfelé mágneseződik az elmehet telítésbe.
A hozzászólás módosítva: Okt 4, 2024
(#) lazsi válasza Ge Lee hozzászólására (») Okt 4, 2024 /
 
Mivel valahol záródnia kell a huroknak, így a "fél menet" is valahogyan záródik (és akkor az már egész menet lesz). Függően attól, hogy merre - de az csak szemlélet kérdése.
Az ábrámon a jobb alsó sarokban a trafód látható oldalnézetből. Gondolom, a középső oszlopon van a primer tekercs. Az ebből származó gerjesztés a két szélső oszlopon megoszlik kb. 1:1 arányban (mert szimmetrikus a trafód) A piros nyilak, illetve az eredeti rajzodba beleírt + és - jelek a mágnestér irányát mutatják (az egyik félperiódusban).

A felső sorban a középső ábrámon a teljes fluxusnak csak a felét zárjuk körbe, ezért az egy menethez képest (középső sor) a fele feszültséget kapjuk.
A felső sorban a jobb oldali ábrámon egyrészt körbevesszük a teljes fluxust + még egyszer a felét, DE ellentétes iránnyal (L.: jobb alsó ábrámon a piros nyilak). Ezért a kapott feszültség ( 1 - 0.5 = 0.5 ) ismét csak a fele lesz a középső sorban lévő helyzethez képest.

A bal alsó két ábrádon a felsőhöz hasonlóan kétfelé lehet értelmezni a záródást.
Ha balra (mint a felső sor közepénél), akkor egy teljes fluxusunk van + egy fél, ami ellentétes irányú ÉS ellentétes irányban járjuk körül, ezért nem levonódik, hanem hozzáadódik. Így a közrefogott fluxus is 1 - ( - 0.5 ) = 1 + 0.5 = 1.5 -szörös lesz, így a feszültség is 1.5 -szörös lesz.
Ha jobbra (mint a felső sor jobb oldali ábrájánál), akkor a középső vasat kétszer kerüljük meg, míg a jobb oldali fele akkor vasat egyszer (azonos körüljárási irány, ellentétes irányú indukció), ezért itt is 1.5-szörös lesz a kapott feszültség.

És teljesen logikus, hogy a gyűrű és a mag típusú trafóknál nincs ilyen, hiszen azok esetében az erővonalak csak egyetlen útvonalon haladnak és ezért mindegy, hogy hogyan záródik a hurok.


Az igazam bizonyítására kérlek végezz el egy kísérletet, ha van rá lehetőséged:
Maradjunk az EI magnál! De a primer legyen az egyik oldalsó oszlopon. Vedd figyelemben, hogy ha egyszerűen a középsőről leveszed a primert és átteszed az egyik szélsőre, akkor az telítésbe viheti a vasat! Éppen ezért azt úgy csináld, hogy a primert kisebb feszültségről (pl. 24V-ról) tápláld meg!
Mérd meg a szekunder feszültséget, mindig egy teljes menettel:
- ugyanazon az oszlopon, amin a primer van
- a középső (dupla keresztmetszetű) oszlopon
- a másik szélső oszlopon!
Tippem: Mivel a gerjesztés az egyik keskeny oszlopon van, az erővonalak két útvonalon tudnak záródni, a középső vastagon és a másik vékonyon. Ezek alapján a középsőben kétszer akkora lesz a gerjesztés, mint a másik szélsőben, és ezek összege = lesz a primer oszlopéval. Tehát a primer melletti oszlopon lévő 1 meneten mért feszültségnek kb. 2/3-át méred a középső oszlopon, és kb. 1/3-át a másik szélső oszlopon. Ez utóbbi kettőnek az összege kb. kiadja az elsőt.

trafo3.jpg
    
(#) Karesz 50 válasza compozit hozzászólására (») Okt 4, 2024 /
 
Visszatérve egy tegnap(előtt?) felvetett kérdésre, hogy a mágneses tér indukál-e feszültséget a vezetőben és, hogy tud feszültséget indukálni ha az összes mágneses erővonal (fluxus) a vasban van? A 107. oldalon ott van a válasz: a fluxusváltozás villamos erőteret indukál és ez fejt ki erőt a szabad töltéshordozókra. A többi a Lenz-törvény (110. oldal - önindukció).

Ebből a szempontból teljesen lényegtelen a vas mágneses ellenállása. Ha ez szélsőséges esetben ez nulla (amit példaként felhoztál) akkor sem változik semmi. A fluxus változás akkora áramot indukál ami ez ellen hat (tehát nullát).
(#) gulyi88 válasza compozit hozzászólására (») Okt 4, 2024 /
 
Én úgy látom, hogy lényegében Ohm analógiával élve azon vitatkoztok, hogy az áram hozza létre az ellenálláson a feszültséget, vagy a feszültség hozza létre az áramot az ellenálláson.
A kiinduláskor ismert adat dönti el, hogy melyikből számolhatjuk a másikat. De minden esetben ezek egyidejűleg léteznek, a két értéket mereven összeköti egy harmadik (itt a trafó minden eleme, többek között vas anyaga mérete típusa, menetszám, frekvencia, jelalak...)
(#) compozit válasza Karesz 50 hozzászólására (») Okt 4, 2024 /
 
Volt szó a felületről, ami a fluxus által körbezárt felület. Ez valahogy elsikkadt. Pláne, hogy lazsi valami 0,1%-ról beszélt.

Máshogy is lehet nézni a kérdést. Ha a pemeabilitás végtelen, akkor a keresztági impedanciából az Xa végtelen ( vagyis végtelen nagy induktivitása lesz a tekercsnek ). A vasveszteség meg eleve nincs, mert a permeabilitás végtelen. Tehát, kialakul a fluxus, csak éppen nem fog áram folyni, mert minden impedancia végtelen. Ettől még trafó a trafó.
A hozzászólás módosítva: Okt 4, 2024
(#) lazsi válasza compozit hozzászólására (») Okt 4, 2024 /
 
SZAKADJÁL MÁR LE ARRÓL AZ 0.1%-RÓL!!!
Az egy normális trafó esetén akár 0.001% is lehet! Csak érzékeltetésre írtam számot!
A lényeg, hogy az mágneses erővonalak elsősorban a vasban koncentrálódnak, és nem a levegőben.

De elvégezted a korábban felvetett kísérletemet?
Fogj egy egyenes tekercset, amiben NINCS vasmag (de megvan a helye) és kapcsolj rá valamekkora feszültséget!
Tekerj rá szorosan egy másikat (akár csinálhatod bifilárisan), aminek ugyanannyi a menetszáma.
1. Azonos menetszám esetén azonos feszültséget kapsz (N1 = N2 => U1 = U2).
2. Ezen nem változtat az sem, ha van benne vasmag vagy ha nincs.
Tegyél a szekunder tekercsre egy (viszonylag kis értékű) ellenállást!
3. Mérd meg a kapott feszültséget ismét!
3. A) Úgy, hogy nincs benne vasmag
3. B) Úgy, hogy van benne vasmag
3. C) Úgy, hogy nincs benne vasmag, de körbeveszi egy nagyjából zárt vas-burkolat
HA az energia a levegőben megy át (ahogyan te azt többször írtad) és nem a vasban, akkor
az A) és B) esetben pontosan ugyanakkora feszültséget kell kapnod. Sőt, a B) esetben, mivel benne van a vas, kevesebb a levegő, így még kevesebbet.
HA a vas feladata csak annyi, hogy megfelelő helyen (a vason kívül), vagyis a levegőben tartsa a mágneses teret, akkor a B) és C) esetben azonos feszültséget kell kapnod, hiszen mindkét esetben oda koncentrálja azt, ahol a tekercsek vannak, csak kívülről vagy belülről.
HA viszont mégis a vasban lenne a mágnestér jelentős része (1 ezrede vagy 1 milliomoda), akkor a B) esetben jelentősen nagyobb feszültséget kell kapni a másik két esethez képest.
A hozzászólás módosítva: Okt 4, 2024
(#) majkimester válasza compozit hozzászólására (») Okt 4, 2024 /
 
Értem a levezetést, és teljesen logikus is, csak a kiindulási alap az már egy elhanyagolással él, azzal, hogy a kapocsfeszültség (közel) megegyezik az indulált feszültséggel.
Ez majdnem igaz, csak az egyszerűség kedvéért élünk ezzel az elhanyagolással, és számolunk így.
Ez teszi lehetővé, hogy a képletből kiessen az áram, mert nincs fluxus áram nélkül és nincs áram feszültség nélkül.

A képlet elhanyagolás nélkül U kapocs = U indukált + I * R + jI* Xl.
Azaz nem mindegy milyen anyagbol tekercselem mert az I*R ettől függ, az áramtól.
Es nem mindegy milyen vasanyagom van mert a jI*Xl ettől függ, az áramtól.
Ott van a képletben az áram, csak elhanyagolod.
(#) Karesz 50 válasza compozit hozzászólására (») Okt 4, 2024 / 2
 
Igen.... és Gulyinak is igaza van. Ebben a beszkennelt könyvben szépen sorban, érthetően - lépésről lépésre - le van vezetve minden. Annak is érdemes végigfutni rajta aki (azt hiszi), hogy tudja. Én például soha nem fogom megjegyezni ezt a sok képletet, ezért néha leveszem a polcról a könyvet és átismétlem a dolgokat.
(#) Ódenka válasza lazsi hozzászólására (») Okt 4, 2024 / 1
 
Nekem is ennyi jött ki a Stopposok...olvasókönyvből, mint megfejtés.
(#) lazsi válasza Ódenka hozzászólására (») Okt 4, 2024 /
 
Ugye, hogy nekem van igazam? (Csak nem mindenki veszi észre a szmájlikat...)
(#) compozit válasza lazsi hozzászólására (») Okt 4, 2024 /
 
De észrevettem. Meg is válaszoltam, hogy nagyon vicces fiú vagy!
(#) compozit válasza Karesz 50 hozzászólására (») Okt 4, 2024 / 1
 
A képleteket nem kell megjegyezni, csak a fontosabbakat. De elég azt tudni, hogy van ilyen, meg hogy hol találod meg. A használatukat meg ki lehet találni.
(#) compozit válasza majkimester hozzászólására (») Okt 4, 2024 /
 
Ugye, feltettem a kérdést, mi van akkor, ha a vas permeabilitása végtelen. Ekkor semmiféle áram nem folyik. Ettől még igaz lesz a kiindulási képlet! ( Ui= Nx dfi/dt ) Csak az Ui = Utáp lesz. Akkor mi hozza létr a fluxust? Az áram? Hát az pont nincs.

Persze a legegyszerűbb válasz az, hogy olyan nincs hogy végtelen permeabilitás. Ezzel el is van hárítva a kérdés, vagy inkább nevetségessé lett téve. Szupravezetőt sem használunk a mindennapjainkban, de ettől még le van írva a fizikája.
(#) majkimester válasza compozit hozzászólására (») Okt 4, 2024 / 3
 
Ok, akkor nézzük meg a szupravezetõt. Van egy szupravezetõ vezetéked, az ellenállása 0. És legyen rajta átfolyó áram 1A. A két vége közõtt a feszültség 0V
Van mágneses tere? Van.
És mi hozta létre a 0V rajta esõ feszültség?
(#) compozit válasza majkimester hozzászólására (») Okt 4, 2024 /
 
Előszőr válaszold meg az én kérdésemet.
(#) lazsi válasza compozit hozzászólására (») Okt 4, 2024 /
 
Ha végtelen a permeabilitás, akkor végtelen az induktivitása.
A rákapcsolt feszültség ellen kialakuló induktív feszültséget számold ki az
Ui = L * dIl / dt
képlet alapján!
Ahol a bal oldalon egy véges szám van, a jobb oldalon pedig végtelen-szer valami.
Mond, mekkora a dIl / dt, amivel a végtelent megszorozva véges, de nem 0 értéket kapsz? Mert ha a dIl / dt = 0, akkor a bal oldal is = 0, vagyis a feszültség, aminek elvileg egyenlőnek kellene lennie a rá kapcsolt feszültséggel.
Tehát a dIl / dt ≠ 0! Ebben az esetben van áramváltozás, vagyis az áram ≠ 0.

Más megközelítésben:
Ha tényleg konstans 0 lenne az áram, akkor a trafóba betáplált teljesítmény is 0 lenne. Magyarán nem venne fel semennyi energiát, amit leadhatna a szekunder oldalon.
Vagyis ez egyáltalán nem trafó!
A hozzászólás módosítva: Okt 4, 2024
(#) compozit válasza lazsi hozzászólására (») Okt 4, 2024 /
 
De, ez attól még trafó. Egy ilyen trafó csak akkor vesz fel áramot, ha megterheled a szekundert. Felhívom a figyelmedet, hogy van egy olyan képlet is, hogy a primeráram megszorozva a primer menetszámmal egyenlő a szekunderáram szorozva a szekunder menetszámmal. Ez a gerjesztések egyensúlya. Tehát, ha megterheljük a szekundert, akkor a primeren is megjelenik az áram.

De ugye a transzformátor elv szerint kialakul a fluxus. Van tekercse, kap váltófeszt. Vagy szerinted ez a képlet nem érvényes? Vagy csak korlátozottan jó?

A másik, hogyha a vas permeabilitása végtelen, akkor a primer induktivitása is végtelen. Ha ez végtelen, akkor nem fog folyni áram a primeren, így áramváltozás sem lesz.
(#) majkimester válasza compozit hozzászólására (») Okt 4, 2024 /
 
Ha egyre növeled a permeabilitást akkor egyre kevesebb menet is elég ugyanakkora B létrehozásához. El fogod érni egy szinten, hogy egy menet is elég. E fölé nem tudsz menni permeabilitásban. Itt van egy határ, ami miatt ez már nem működne mint transzformátor.

Ugyan ilyen határ van a szupravezetőnél is, hiába 0 Ohm, mégsem lehet végtelen áramot átvezetni rajta, mert van egy határ ahol az áram által keltett mágneses tér kiszorítja az áramot a vezetőből, és az teljesen megszűnik.
(#) compozit válasza majkimester hozzászólására (») Okt 4, 2024 /
 
" E fölé nem tudsz menni permeabilitásban. Itt van egy határ, ami miatt ez már nem működne mint transzformátor. "

Miért? Létezik egy menet is. Akkor mi a probléma? A fluxust megcsinálja, tehát működni fog, mint trafó.

Kicsit elfajult a téma. Te, ti máshogy gondoljátok, én szintén. Maradjunk abban, hogy nem fogadjuk el egymás véleményét.

Egy dolog azért pozitív: talán megértettétek, hogyan kell kiszámolni egy tetszőleges trafó menetszámait. De ha azt sem, hát, az nem az én gondom.
A hozzászólás módosítva: Okt 4, 2024
(#) majkimester válasza compozit hozzászólására (») Okt 4, 2024 /
 
1 menet van,. De annál kevesebb nincs.

Mindenesetre most megint 2 hozzászólással is kitértél a szupravezető vs. 0V vs. mágneses tér kérdésről. Nincsenek érveid rá, talán mert igazam van egy olyan kérdésben ami világon a fizikusok és mérnökök által széleskörűen elfogadott és oktatott nézet, hogy a fluxus kialakulását közvetlen az áram okozza. Ha ezt nem látod be az a te bajod.
Következő: »»   377 / 378
Bejelentkezés

Belépés

Hirdetés
XDT.hu
Az oldalon sütiket használunk a helyes működéshez. Bővebb információt az adatvédelmi szabályzatban olvashatsz. Megértettem