Fórum témák
- • NYÁK-tervező programok
- • Akkumulátor töltő
- • Erősítő mindig és mindig
- • Hangszórójavítás (otthon)
- • Számítógép hiba, de mi a probléma?
- • Napelem alkalmazása a lakás energia ellátásában
- • Kombikazán működési hiba
- • V-FET és SIT erősítő kapcsolások
- • Felajánlás, azaz ingyen elvihető
- • Skoda Octavia elektromos probléma
- • Quantum véletlenszámgenerátor
- • Alternativ HE találkozó(k)
- • Kapcsolóüzemű táp 230V-ról
- • Arduino
- • Műhelyünk felszerelése, szerszámai
- • Villanyszerelés
- • Ponthegesztő akkumulátorcellákhoz
- • Kazettás magnó (deck) javítása
- • Kávéfőzőgép hiba
- • Hangsugárzó építés, javítás - miértek, hogyanok
- • DCF77 óra
- • Audiofil, High End Audio
- • LCD kijelző PC-re
- • 555-ös IC-s kapcsolások
- • Rádióamatőrök topikja
- • DC motor/lámpa PWM szabályzása
- • Elfogadnám, ha ingyen elvihető
- • LM3914
- • Mosogatógép hiba
- • Quad 405-ös erősítő tapasztalatok és hibák
- • Műveleti erősítő
- • Klíma beszerelése, fűtés-hűtés házilag
- • Órák csőből - Nixie, VFD, stb.
- • Rádiósmagnók (javítás)
- • Digitális mérleg
- • MOSFET-ek
- • ZC-18 kazán
- • Frekvenciaváltó
- • Castone erősítő javítás
- • Építsünk mi is elektromos autót!
- • Érdekességek
- • Multiméter problémák
- • RDS jel dekódolása
- • Erősítő építése elejétől a végéig
- • Magyarokamarson
- • LM1875, LM3875, LM3886, stb. TI végerősítők
- • Vicces - mókás történetek
- • Videoton RA 6363 és EA 6383 javítása
- • Tápegységgel kapcsolatos kérdések
- • Androidos okos telefonok
- • CD lejátszó javítás
- • Vitatkozzunk! / Beszéljük meg!
- • 3D nyomtatás
- • HESTORE.hu
- • Gázkazán vezérlő hibák
» Több friss téma
|
|
1. Az irányítástechnikában nyílt hatásláncú, összehasonlító jel képzésével nem rendelkező irányítási folyamat.
2. A vezetékes hírközlőrendszerek központjaiban az a folyamat, amelynek eredményeképpen a kapcsolómezőben (vagy annak egy részegységében) az összeköttetés felépül. Egységei: a vezérlő áramkörök és a regiszterek. Előbbiek a kapcsolófokozatokhoz, ill. azok egységeihez rendeltek, s tartásidejük minden működésnél közelítőleg azonos nagyságrendű; utóbbiak (kapcsolófokozatok közvetítésével) a hívó vonalakhoz kapcsolódnak, tartásidejüket a hívó vonalak felől jelentkező igénybevétel (ill, a regiszterbe beépített időzítés) határozza meg. A kétféle eszköz használatát az a gazdasági szempont indokolja, hogy a központban a jó kihasználású egységek (ezekből kevés kell) lehetnek drágábbak, bonyolultabbak, míg a rosszabb kihasználásúak (ezekből sok kell) legyenek minél olcsóbbak, egyszerűbbek.
A vezérlés feladatai: a hívás fogadása; a hívás kezdő- és végpontjára (esetleg a végpontok egyik lehetséges csoportjára) vonatkozó adatok alapján egy szabad kapcsolási út keresése, amennyiben van szabad kimenet és szabad útvonal, a kapcsolás felépítésére vonatkozó utasítások kiadása. A hívás kezdő- és végpontjára vonatkozó adatokat a vezérlő áramkör a hívó vonal felől kapja (esetleg regiszter közvetítésével), a kapcsolófokozatban levő utak foglaltsági állapotáról viszont közvetlenül a kapcsolófokozatból kap tájékoztatást.
Közvetlen (vagy direkt) vezérlés esetén a vezérlő áramkör az adatokat számjegyenként, közvetlenül a hívó vonalról kapja és azonnal fel is. dolgozza; közvetett (indirekt) vezérlés esetén a számjegyeket regiszterek fogadják és ezek továbbítják a kapcsolás felépítéséhez szükséges adatokat a vezérlő áramkörhöz. A regiszterek alkalmazásával a rendelkezésre álló számmező a teljes hívószám tárolása folytán -jobban kihasználható, függetleníthető a vezérlés a beérkező hívőszámok számrendszerbeli és jelzéstechnikai kötöttségeitől, s várakozásos üzemmód alkalmazásával csökken az elveszd hívások száma. Ezzel szemben áll a direkt vezérléshez képest költségesebb áramkörök alkalmazása, s növekszik a kapcsolás felépítéséhez szükséges működési fázisok száma és ezzel együtt a kapcsolási idő.
Szinkron vezérlés esetén a vezérlő áramkör a beérkező adatokat számjegyenként, a beérkezés ütemében dolgozza fel. Közvetlen csak szinkron lehet. Aszinkron vezérlés esetén a számjegyek egyenként vagy csoportosan, s a beérkezés sorrendjétől eltérően is felhasználhatók. Forgómozgású kapcsológépekkel felépített távbeszélőközpontokban a vezérlés erősen osztott; általában minden kapcsológéphez tartozik egy kis hatáskörű önálló vezérlő áramkör. Crossbar-központokban a vezérlés koncentráltabb. Ha egy-egy nagyobb kapcsolómező-egység rendelkezik önálló vezérlő áramkörrel (marker), fokozatonként vezérelt központról beszélünk. Ha az egész kapcsolómezőt egyetlen vezérlő áramkör vezérli, közös vezérlésű központról van szó. A közös vezérlés előnye, hogy a vezérlő áramkör a teljes kapcsolómezőt áttekintve, gyorsan és a legcélszerűbb úton építi fel az összeköttetést. Nagyobb kapacitású központ esetén azonban a vezérlő áramkör felépítése roppant bonyolult lesz, s megnő az átlagos működési idő az elvégzendő feladatok nagy száma miatt. Ugyanakkor a kapcsolómező méreteivel együtt nő a hívásigények száma, s így a vezérlő áramkör felé irányuló hívások feltorlódnak. Ezért nagyobb kapacitású központok közös vezérlése csak gyors működésű vezérlő áramkörrel valósítható meg (elektronikus vezérlés).
Lásd még:
|
|
|