A negatív ágnál a -5V-ot figyelmen kívül hagyjuk. A -12V-ra fogunk koncentrálni. Ha megnézzük a kimeneten az egyenirányítást, akkor azt látjuk, hogy a hűtőbordán 2 db 3-lábú alkatrész található (valamikor az egyik közülük 2 db hengeres dióda a tetején összeforrasztva). Ezek a háromlábú alkatrészek gyakorlatilag Schottky-diódák. Egy tokban két darab dióda. Ezek a diódák sok-sok ampert tudnak. Ezekkel a diódákkal nincs is baj. A baj a negatív ágban lévő sokkal szerényebb méretű diódákkal van. Ha azt akarjuk, hogy a negatív ágon is nagyobb áram folyhasson, ki kell cserélni a satnya diódákat valamilyen izmosabbra. Ha a -12V-os ágat multiméterrel visszacsipogtatjuk, eljutunk 2 vagy 3 db piciny diódához. Ha három darabot találtunk, az azt jelenti, hogy 2 db van közvetlenül a trafó tekercsekre kötve és egy darab van ezek között  és a negatív ág kimenete között sorban. Ami sorban van, azt pótolhatjuk egy rövidzárral. Itt járjunk el körültekintően. Nézzük át többször is a vezetősávokat, hogy biztosan a soros diódát söntöljük ki. Erre azért van szükség, hogy a pozitív és a negatív ág között pontosan szimmetrikus legyen a feszültség. Ha a soros diódát benne hagyjuk, akkor a negatív körben egy dióda nyitófesszel kisebb feszültségünk lesz a kimeneten. Maradt 2 darab dióda, amiket most már ki kell forrasztani a helyükről. Ha a nyákra nincs rászitázva a beültetési rajz, akkor jelöljük meg, hogy hogyan voltak benne a diódák. Ide keresnünk kell valamilyet (tudjon azért vagy 5A-t)! Nagyon fontos, hogy a sima hétköznapi dióda nem jó. Csak és kizárólag Schottky vagy Fast recovery diódák a jók. Pl. SB560. Ebből két darab kerül 150 Ft-ba.

Ha ezzel a művelettel is megvagyunk, akkor van egy szabályozható szimmetrikus tápegységünk, ami a rövidzárat még továbbra sem bírja. Ha erősítőt szeretnénk vele meghajtani, akkor a negatív ágba is be kell rakni egy 4A-es biztosítékot. A potméter helyett berakhatunk fix értékű ellenállásokat. Ha az 1-es lábnál lévő trimmer helyére pedig berakunk egy átkötést, akkor a tápunk teljes kakaóval fog üzemelni. Ez olyan 25-29V között van valahol. Ha ilyen tápegységben gondolkodunk, akkor a kimeneti kondikat ne 25V-osra hanem nagyobbra válasszuk! 5600 µF-os kapacitásérték pedig már elég puffernek, mert a magasabb frekvencia miatt sokkal hamarabb feltöltődnek a kondik. Nem kell több 10.000 µF-ban gondolkodnunk.

Azt láthatjuk, hogy 1000 Ft környéki összegből már van egy szabályozható tápunk, vagy egy fix feszültségű erősítő tápegység. Ha erősítőbe rakjuk, akkor azt fogjuk tapasztalni, hogy 50-100 Hz-es brummnak nyoma sincs a legkissebb mértékben sem.

A következő részben már az áramszabályozással foglalkozunk. Ettől igazán jó egy tápegység.