Fórum témák
» Több friss téma |
Cikkek » FM rádió egyszerűen FM rádió egyszerűen
Szerző: Abukodonozo, idő: Jún 28, 2025, Olvasva: 1382, Oldal olvasási idő: kb. 3 perc
Az itt bemutatott kapcsolást egy ausztrál úriember oldalán találtam. Rengeteg nagyszerű csöves és tranzisztoros rádiós rajz található itt, kiváló magyarázatokkal, építési tanácsokkal és képekkel ellátva. A kapcsolás lényegében egy szuperregeneratív vevő. Az első fokozatát a Q1 tranzisztor képezi, az antennánk ezen keresztül csatolódik a rezgőkörhöz. A kapcsolás lelke a Q2-vel felépített Hartley oszcillátor. A bázison található a hangolt körünk, itt történik minden, amit az előző oldalon tárgyaltunk, és ez a tranzisztor egyben a detektorunk is. Q3 egy egyszerű audiofrekvenciás fokozat, innen a kicsatolt jel továbberősíthető hangszórós vételre. Nem maradt más, csak az a frucs,a Q6-al jelölt tranzisztor a kapcsolás alján, lássuk az mit is csinál! A szuperregeneratív kapcsolásra úgy is tekinthetünk, mint egy olyan visszacsatolt vevőre, aminek szteroidokat adtak. Ennek az értéke is kompromisszumos: ha nagy a quench a hangminőség javul, de az érzékenység és a kimeneti jel rovására megy, ha alacsony, a kimeneti jelszint nő, de a hang minősége romlik. Továbbhaladva a kapcsolásban, a C6-R7-C7 tag, valamint a C9 egy egyszerű aluláteresztő szűrőt alkot, de valamennyire így is hallható az erre a rádiótípusra jellemző sziszegő hang, amikor éppen nincsen vétel. A Q3 egy hangfrekvenciás fokozat, innen kicsatolva a jel tovább erősíthető. Az erősítő rész (Q4-Q5) egy A osztályban működő kapcsolás, az igazán old school rádiókhoz híven még kimenőtrafót is használ. Az egész egy próbanyákra lett rádobálva. Ezen kapott helyet az egyenirányítás, pufferelés, valamint egy 7812-es IC, amivel a feszültséget visszaszabályoztam 12 Voltra. Abból készült, ami éppen akadt, ilyen árulkodó jelek egyike az indokolatlanul nagy teljesítményű barna orosz ellenállás is. A rádió rész építésénél leginkább arra kell figyelni, hogy mindent tartsunk kompaktan, és közel egymáshoz. Én a lent látható megoldást választottam: egy ép NYÁK lapra kis, kivágott négyzeteket ragasztottam, és az alkatrészeket ezekhez forrasztottam, az alsó sík meg a test. Mint általában, most sem a szépség volt a cél, tudtam hogy egyből úgy sem fog minden működni és hál' Istennek ez a megoldás egészen jól bírja a többszöri újraforrasztgatást. A rezgőkör tekercsének belső átmérője 9,5 mm, ez nálam 1 mm vastag, villanyszerelésben használt rézdrótból van, ebből 5 menetre van szükségünk, a leágazásnak meg egy menet után kell lennie. Az apró forgókondim egy orosz rádió URH részéből származik, ennek a két részét párhuzamosan kötve az összkapacitásom 24 pF körül van, ami megközelíti a rajzon lévő C3-C4 tagot. A tervező szerint ezzel a felépítéssel a lefedhető frekvenciasávnak 60 és 150 MHz között kell lennie. Rádiófrekis tranzisztoroknak BF184-et használtam. Az egyetlen nehezen beszerezhető alkatrész a 2N2646-os egyátmenetű tranzisztor, én az enyémeket Ebay-ről rendeltem, ha valaki esetleg tudja, hogy milyen modernebb típussal helyettesíthető, az engem is érdekelne! A cikk még nem ért véget, lapozz! Értékeléshez bejelentkezés szükséges! |
Bejelentkezés
Hirdetés |