Kis frekvenciákon az LC oszcillátorok rezgőköri elemeinek értéke gazdaságtalanul magas lenne, illetve egyes esetekben az RC tagok használata gazdaságosabb, mint a tekercsek elkészítése. Hangfrekvenciás tartományban tipikusan az RC visszacsatolású (Wien hidas vagy kettős T szűrős) oszcillátorok gazdaságosabbak. Mivel a Wien-híd a rezgőkörrel ellentétben nem rezgőképes az F₀ rezonancia-frekvencia egész számú többszörösein, ezért a kimeneti jelben ezek nem jelennek meg, emiatt a torzítása kisebb lehet, mint a hasonló LC oszcillátornak.

További előnye, hogy a frekvenciaátfogás jelentősen nagyobb lehet, mivel a Wien-hidas oszcillátor esetén a frekvencia értékét a következő képlet írja le: , míg LC oszcillátor esetén:

Tehát ha a frekvencia hangolását 1:10 átfogású forgókondenzátor végzi egy LC oszcillátor átfogása  ami hozzávetőleg  addig, egy wien-hidas oszcillátor esetén: 

Wien hidas oszcillátorral megvalósítható 1:100 000 frekvenciaátfogás, 5 darab 1:10 frekvenciaátfogású sávban, a minőségi mutatók romlása nélkül.

A Wien-híd frekvencia-meghatározó áramköre a Wien-osztó, ami azonos R és C elemekből felépített frekvenciafüggő feszültségosztó. Kisfrekvencián a nagy kapacitív reaktanciát jelentő soros kapacitás miatt kis kimeneti feszültséget szolgáltat. A frekvencia növekedésével csökken a reaktancia, ezért növekszik a kimeneti feszültség. A frekvencia további növelésével a kapacitás egyre csökkenti a kimeneti feszültséget. Az átvitel az RC tagok f₀ határfrekvenciáján maximális: 

F₀ frekvencián a Wien-osztó kimeneti feszültsége: , fázistolása 0. Minden más frekvencián a kimeneti feszültsége ennél kisebb, valamint a fázistolása 0-tól eltérő.

Az osztó fázistolását kisfrekvencián a soros RC tag határozza meg, ezért a fázistolás a frekvencia növekedésével +90°-ról csökken. Nagyfrekvencián a párhuzamos RC tag dominál, ezért a fázistolás -90° felé tart. A fázistolás ebből következően az F₀ frekvencián zérus. A Wien-osztó tulajdonságaiból következik, hogy az oszcilláció feltételeinek teljesítéséhez pontosan háromszoros (Au=3) erősítéssel és nulla (A=0°) fázistolással rendelkező erősítőt kell pozitívan visszacsatolni a Wien-osztóval.

Az oszcillátor frekvenciájának változtatása a Wien-híd R ellenállásainak (ritkábban a kondenzátorokkal együttes) változtatásával lehetséges. Ilyenkor az ellenállások helyett kettős potenciométert alkalmaznak. Ezzel a módszerrel általában tízszeres frekvenciaátfogást célszerű megvalósítani. Ha egy dekádnál szélesebb tartományban kell változtatni a frekvenciát, akkor a kondenzátorokat célszerű cserélni, így újra változtatható a frekvencia a potenciómterekkel egy dekádon belül.