250w imi kondenzátor

Sziasztok
Ismerős kondenzatort cserélt, de rosszul lett bekötve.
Hogy van a bekötése ennek a 250w imi motornak?
Indító gomb nélküli és 112µF kondi volt rajta ami eldurrant, de egész eddig ment vele.
Ha ez nem jó érték akkor mekkora kell rá?
(Igen a képen a fázis null a van a lemezen, másik kettő a kondenzátor)
Köszönöm

Ariston Genius One lángszakadás hiba megoldása

Sziasztok!A három éves Ariston Genius One kombi kazánom is beállt a sorba 5P3 lángszakadási hibákat dobált,huppanva gyújtott be több lángszakadási hiba után néha "robbogni" kezdett úgy mint egy gőzmozdony az idirekt tárolót egy keringető szivattyúval töltöm így készít melegvizet,de folyton ki-be kapcsolt melegvíz készítés közben nem tudott rendesen lemodulálni inkább kikapcsolta az égőfejet,volt mikor üzemelt pár órát rendesen.Szóval kipróbáltam mit a neten találtam videón,hogy a gázszelepől kiveszem a kis ütközőt mitől elakad (nem is tettem vissza),de nem segített,kicseréltem a gyújtóelektródát és esedékes volt így egy nagytakarítást is kapott a hőcserélő,sőtt a melegvizes hőcserélőt is kisavaztam mert azt gondoltam kevés vizet nyom át rajt a szivattyú mert eltömődött,de nem volt bent igazából sok vizkő.Patyolat tiszta lelégtelenítve,de a hiba fennállt.Kutattam tovább és írták,hogy a gázszelep relé melletti SMD 1nF kerámia kondi csere,esetleg nanyobbra is (10nF) megoldja,de ez sem hozott érdemi változást.Agyaltam,hogy miért van a gázszelep megbolondulva és arra jutottam,hogy megpróbálom kicserélni a két PNP tranzisztort mi kacsolja,modulákja a gázszelepet.Vannak a tanzisztorok körül kis Ohmikus ellennállású ellenállások azokat is alaposan átforrasztottam,hogy a hidegforrasztási hibákat kizárjam.Bekapcsoltam és azonnal elvégeztem egy automata kalibrációt majd elindítottam és láss csodát azóta hiba nélkül üzemel.Ezt a hibát az esetek 99%-ban vezérlőpanel cserével orvosolják,esetleg jópénzért megjavítja ki erre szakosodott ezért írom mindezt ide le mert ezeknél a kazánoknál nem az a kérdés lesz e ilyen hiba hanem az,hogy mikor.Sajnos úgy olvastam aki vezérlőpanelt cserélt a hiba 1-2 év után ismét jelentkezett.Állítólag létezik olyan vezérlő melyen az ellenállások már nem SMD fajták,de ha rendel valaki ezt nem hiszem,hogy meg tudják mondani milyen kivitel..Szóval ha valaki ért kicsit az elektronikához és megérti miről írtam az saját felelősségére megpróbálhatja a javítást,aki csak elolvassa és nem ért hozzá,nem tud SMD-t forrasztani az keressen egy szakit.

Persze, hogy részben egyetértünk, de azért lenne még más is a serpenyőben. Mondjuk a kondik élettartamát befolyásolják más dolgok is. A használati időn kívül a használati körülmények. És egy készülékben nincs mesterséges intelligencia, amiből kiolvasható a futott kilométer, és annak körülményei, ugyanis ez lenne a valóság, nem a feltételezés.
Az igaz, hogy mindenki maga döntse el, hogy neki mekkora dinamikára van igénye. Ez azért is érdekes kérdés, mert a mai hordozókon divat a tupírozott dinamika egy jó dinamikájú erősítő hangzását elronthatja, ha nincs átfogó visszacsatolása. Az meg hogy ki milyen hangerőt használ, azt nagyon egyedinek vélem, vagyis nem mondanám általánosan irányadónak.

Lemaradt. Nem csak azért bírják ezek az elkók ilyen sokáig, mert akkoriban jól meg lettek csinálva, hanem azért is, mert a trafók nincsenek túlméretezve, nagyobb a belső ellenállásuk, kisebbek lesznek a töltőáram csúcsok. Elmenő ág dettó, ha úgy van használva, hogy egy 40W-os erősítő mondjuk max. 10-15W-on, zenével, akkor az a kondi nagyon sokára fog elmelegedni.

Végig olvastam a leirásod,hozzászólásokat.Ennél a gépnél az állórész tud szivatni,az agyik oldalon keresztbe van kivezetve a tekercs az szokott zárlatos lenni,egy kicsit megmozdítva bejön a zárlat,meg persze feszültség alatt áthúz.
A kapcsoló ( elektronika) nem csinál ilyen hibát.
Elég rossz megoldás még ennél a gépnél hogy a zavarszűrő kondi egyből rá van kötve a bejövő 220v os vezetékre,nincs kapcsolva mint más gépeknél.
Az irányváltó is a kefehíd tetejébe van beépítve két pici golyóval, érintkezőnek pedig az állórész kivezetéseit használja.
Jó játékot hozzá.Rossz kapcsolót találtam csak hozzá az nem csinál semmit nem tudom érintkező bajos vagy valami más.

Azért célszerűbb a Fet, mert annak csak a Gate feszültségre van szüksége, áramra nem. Ha tranzisztort használnál, akkor soros ellenállás is kell a bázisáram hoz. A bázisáram viszont átfolyik a Led-en is és ha az "nagy fényerejű" látszik is rajta. Ekkor söntellenállás is kell a Fet-re, akkora, hogy a bázisáram hatására ne tudjon a Led nyitófeszültsége kialakulni. Akkor nem világít a bázisáram hatására. Meg lehet oldani, hogy a villogás is megmaradjon, de ahhoz sokkal több alkatrészre lenne szükség. (Még egy P-Fet, plusz két ellenállás és egy kondi.)
Ha befér, használhatsz TO92-es Fet-et is pld, BS170-et. (Lehet a hosszú lábai jól is jönnek.)

Szia!
A jelenség az, hogy ahogy a fúró kapcsolót egyre jobban húzod, úgy egyre jobban szikrázik kéken a kommutátornál. Teljesen behúzva már gömbvillámokat ereget, és puffog. Abban a szerencsés helyzetben vagyok, hogy van egy másik tök ugyanilyen fúróm is, úgyhogy lehetőségem volt némi "differenciál diagnózisra". Ilyen esetben az ember nulladik gondolata, hogy az állórész, vagy a forgórész a hibás (pl. menetzárlat), és az esetek 99%-ában igaza is van, de a jó fúró kapcsolójával a szikrázás megszűnik, azzal minden olyan, amilyennek lennie kell, tehát a kapcsoló a probléma.

A fellelt alkatrészek alapján a kapcsoló egy klasszikus fázishasításos teljesítményszabályozó, azzal a furcsasággal, hogy diakot azt nem találtam benne. Ami vagy azért van, mert a hiltis mérnökurak kispórolták belőle, vagy azért, mert a misztikus háromlábú félvezető komponens nem "csak" egy triak, hanem bele van építve a diak is. Utóbbi esetben ez egy olyan komponens, amit az angol quadrac-nak hív (magyarul pedig önjelölt Kazinczy módjára kvadraknak neveztünk el). Ezen volt itt némi elmélkedés, hogy hogy is működik, kell -e, vagy nem kell, stb. Gondolom olvastad.

"- például a tolóellenállás mit csinál?": minden valószínűség szerint azt, ami a dolga egy ilyen áramkörben: azt szabályozza, hogy a kondi milyen gyorsan töltődjön fel. Amikor utóbbi eléri a diak nyitófelszültségét, ráengedi a töltést a triak kapujára, ami bekapcsol. Ha a kapcsolót elengeded, az áramkör nyílt, ha tökig behúzod, akkor a tolóellenállás rövidre van zárva, a kettő között meg szabályozod vele, hogy az AC hullámforma mekkora részét vágja le, ezáltal befolyásolva a fúró fordulatszámát, miegymást. Most fejből meg nem mondom neked, hogy mekkora ellenállást mértem rajta, de a potival nincs gond.
Üdv.

Ha mondjuk 63V-os a kondi, akkor fogod a labortápot és feltöltöd közel arra a feszültségre mondjuk egy 10k ellenálláson keresztül. Ha sokáig tartana kivárni akkor egy kisebb értéken keresztül. Amikor feltöltődött akkor ráteszed a multimétert a 10k ellenállásra és méred a rajta eső feszültséget, ugye, mivel töltőáram már nem folyik, annyi feszültség fog esni rajta amennyi az elkó szivárgóárama.

Nem az ötletedben látom a problémát, hanem a gyári megoldásokban!
Ha komolyan vesszük, ezért nem vennék gyári erősítőt. nagyobb vele az átépítési gond, mintha elölről kezdenénk. Ha enyém lenne, akkor kiszerelném belőle, ami használható, azt ennyi. De mért az ilyen van akinek nagyképűnek ható hozzáállás? Hát ránézve egy problémahalmaz audiofil oldalról nézve. Persze a használhatóság is kérdéses, mivel a bordák között a sok elektrolit kondi belső bordáknál, ami a hűtést rontja. Az új kondi mechanikának ne a küllemét vitatnám, hanem a két csatorna újdonsült összeföldelését. És mivel vízszintesen feljebb került több hő fogja érni a kondikat. Az más kérdés, hogy én független csatornáknak szoktam építeni az erősítőimet. Azért a hőpuffer tetszik benne.
ESR-ről,
Az bizony igaz, hogy egy erősítő képességeinek alapfeltétele a táp. Tunelman a feketekapura alapoz. Nekem arra nem telik, ezért meg van a magam megoldása, amit csak ajánlani tudok, akár az utóbbi hibrid fejhallgató erősítőm kapcsán is. Ebben is úgy 24.000µF a puffer, dekadikus csökkenő értékekkel Ebben anagy kapacitás (22.000uF) 10 db párhuzamosan kötött 2.200uF. Ha kedved van számold ki az ESR-jét. Arról nem beszélve, hogy szerintem nagyobb a töltöttségi szintje üzemelés alatt, mivel kisebb kapacitás adott idő alatt jobban képes feltöltődni, mint egy nagyobb értékű. És persze ne árt a kondikat használat előtt formatálni.

Szia!
Alatta van egy kondi, ami eléggé szegényesen van forrasztva.
Feltölteném egy kis ónnal.

Egy lappal visszább írtam neked kondi ügyben, ott volt a kemet az elna helyett. És azt hiszem pont ezt az ALF szériát írta a fószer, hogy jó. Csak már nem tudom melyik fórumról mentettem ki.
Én is voltam lepve, hogy kemet, na ne már.
Nyilván szivesebben tennék bele az általad említettekből, de sajna ilyen lábkiosztással nincs. Fúrni faragni meg nem nagyon akarok, mert azért képvisel némi értéket a cucc.

Helló! Csatoltam képet. Csak kézzel rajzoltam a te képedre, de érthető. A két kép a két forgásirány. A kondi méretét nem tudom. Indítónak jó lehet 80-120uF. Ki kell próbálni. A motor ugyanis nem gyári tekercselésű ( ha ezeket mérted rajta) Eredetileg háromfázisú volt és áttekercselték egyfázisúra ( ezzel semmi gond)
Esetleg tehető rá üzemi ( állandó) kondi is ( a nyomógomb kikerülésével) az indító mellé, aminek értéke max 10-20µF lehet, de meg kell próbálni anélkül. Ha rendesen viszi a keverőt, akkor nem kell. Esetleg ha nagyon morgós a hangja, próbára rátehető egy 10uF. Ha csendesebb ( és ha van lehetőséged áramot mérni, akkor kisebb az áramfelvétel) akkor maradhat az állandó kondi is.

EVIG motor, betonkeverő

Sziasztok!

Adott egy betonkeverő, amin egy régi EVIG motor van. Ezt kellene életre kelteni. Van rajta egy ismeretlen kapacitású indító kondi illetve egy nyomógomb. Tudnátok segíteni hogy hova kössem a fázist illetve hova a nollát illetve a kondit és a gombot? Az eredeti kábelezés teljesen használhatatlan, mivel mindegyik fekete színű vezeték volt és el szakadt, igy nem tudom hova mit kössek.

Akkor még egy kérdés.
Kiváncsiságból kivettem a 40éves sansui tápkondiját.
10000µF/63V elna. A kapacitás a műszer szerint 10000µF viszont az ESR 0,6Ohm. Ez mennyire jó?
Keresgetek én kondi ESR-eket, de nem nagyon látom a leírásba.

Helyette mit lehet lenni? Stiroflex, silver mica?

Aham. Tehát lényegében a diak beállít egy amolyan alapértelmezett feszültség értéket, ami a szinusz hullám végeit alapból levagdossa, tehát ott a triak mindenképp OFF, közte meg azon múlik, hogy a hasítás hol van (hol kapcsol be a triak), hogy mik a kondi meg a potméter állása? Pontosabban a potméteré, mert a kondi az ugye fix... Valahogy úgy, ahogy a képen?

Igen. Más kérdés, hogy ez egy összekombinált diak meg egy triak. Vagyis azon ritka esetnek lehetünk tanúi, amikor kettő meg három, az.... NÉGY...
Nézve a videót amúgy egyre meggyőzőbb, hogy valami ilyesmiről lehet szó, a végefele pont azt csinálja (és magyarázza), ahogy ez a vacak működik: fog egy darab szén szalagot, és azt használja változó ellenállásként. Pont, mint ahogy ebben is ott a (vélhetően) szénszál, amin a csúszka mozog, ha meghúzod a kapcsolót. Ráadásul egyszerűen sehogy nem jön össze, hogy három komponensből (triak, egy kondi meg egy változó ellenállás) hatékony teljesítmény szabályozást lehetne elérni. KELL a diak, hogy az AC hullám pozitív és negatív ágán szimmetrikusan kapcsoljon be a triak. Na jó, nem akartam ennél jobban szétszedni, de kotorászok még egy kicsit ebben a kapcsolóban, hátha találok még valamit...

Erről mit gondolsz? Quadrac
Lehetséges, hogy ilyen van benne? Ha jól nézem a példa áramkört, a kötelező eleme egy ellenállás (ami lehet a potméter), egy kondi, meg maga a... kvadrak... ha van ilyen szó magyarul..

Azért gondolnám, hogy triak, mert azt elég gyakran használják váltóáramú környezetben teljesítmény szabályozásra (lásd. fázishasításos teljesítményszabályozó, kábé minden porszívóban az van). És hát ugye itt is nagyjából erről van szó, a fúró fordulatszámát szabályozod azzal, hogy mennyire húzod a kapcsolót. Más kérdés, hogy ezt itt ugye jóval kesesebb aklatrészből oldották meg, már amennyiben egy triak, egy kondi, meg egy csúszó potméter kábé az összes elektronika, amit használtak (meg egy zavarszűrő az inputhoz).
Az, hogy nincs hűtése, az sajnos semmire nem garancia, létezik TO-220F tokozású szigetelt triak (ld. például ezt. Sőt vannak ugye TO-92-es tokozású tiakok is, épp most berhelek egy ventillátort, aminek a segesség szabályozása ilyenekkel van megoldva.
Elég idegesítő, hogy ott van rajta kristály tisztán kivehetően a felirat, és mégsem tudom kideríteni, hogy pontosan mi ez, és még a tokozása is olyan, hogy az egész hóbelevanc hosszra kisebb, mint bármilyen "szabvány" méretű, TO-220-as félvezető... :|

Szia. Állórész megforditasa nem opció mert a motorkialakitás nem egyforma elöl és hàtul. Nem látok benne semmilyen röpsulyos kialakitast. Ez a kondi van benne.

A Heed Elixir-ről van belső képem, ez alapján ettől sem várnék csodát, FR4, Samwha pufferek, yageo-nak tűnő ellenállások, ócska tárcsa kerámia kondi.

Jéé, pont ilyenem van nekem is! Na hova is kell az a kondi?

Elektronikai alkatrész más nincs, csak ennyi, az összes többi rész az lényegében mechanika. Csatoltam még három képet. Az egyiken látszik a piros rész túloldala. Ez van összepasszintva egy fekete résszel (amin szintén némi mechanika van), a tetején pedig ilyen csúszó potméter, ami a hajlított réz csatlakozóval a triac (?) jobb szélső lábához csatlakozik.
A réz fülekre egy 0.15 mikrofarádos szűrő kondi megy, a lyukakba a tápkábelek (fázis és nulla), a két fekete kábel vége meg a motor állórészén lévő fülekre.

Konkrétan én vettem Aneng AN8008-at és AN8009-et, szerintem jó vétel volt. Egy weboldal ajánlása alapján a referencia forrására kell egy kondi, mert 4,7µF+100nF helyett, csak a 100nF van rajta. Ill. a 3V-ra tettem egy polimer kondit.

Feszültségméréskor a kijelzett 4 számjegy együtt fut, az asztali multiméterem által kijelzett értékkel. Az áram, ellenállás, és a kapacitás mérés mérés pontossága is elfogadható. Frekvenciát, és kitöltési tényezőt is elfogadhatóan mér.
A leggyengébb része talán a True RMS mérés, ha 50Hz-nél nagyobb és nem szinuszos hullámformát mérek, de sima AC mérésre teljesen elfogadható.

Hilti TE10-es fúró kapcsoló, triak, vagy nem triak? Milyen?

Sziasztok!
Tud valaki segíteni beazonosítani ezt a cuccot? Minden valószínűség szerint egy hibás triak, de a neten semmit nem találok róla. Egy vezetékes (TE 10-es) Hilti fúrónak a kapcsolójában van (szabályozható fordulatszámú). A kapcsoló típusa EATON 8617K11 (75078). Multiméterrel méricskéltem egy kicsit, dióda teszter üzemmódban kizárólag a két szélső láb között mér 0.58V-ot, de csak egyik irányban (pozitív a jobb szélsőhöz, negatív a bal szélsőhöz), minden más kombinációban semmit ad. Kontinuitás teszt alapján a lábak nem rövidzárasak. A két szélső lábhoz egy kondi van forrasztva (68nJ63, tehát 68 nanofarádos, 63V-os).
A tokozása is elég eretnek, méretre nagyjából olyan, mintha TO-220 lenne (cca. 10mm széles, 4.6mm vastag, 7-8mm magas), de valahogy mégsem az: felülnézetből látszik, hogy olyan, mintha FP lenne (teljesen szigetelt), de igazából kikandikál a tetején kb 1 mm-nyi fém lapka.
Ki szeretném cserélni, de a standard (mondjuk BTA16-600B) triakok ehhez képest túl nagyok.
Köszi előre is!

Szia! 25µF üzemi kondi , plusz a kis trafót kicseréltem 9 voltosról 6voltosra. A kívánt 3-400 volt nem jött össze ,gondolom a nagyobb kapacitásnak több idő kellene a töltődéshez. De a lényeg , hogy erősebb is lett , és a kecskék is most már tisztelik a vezetéket.

helyett:
Maradhat így ez a 680/800Ohm-os ellenállás osztó, annak ellenére, hogy nem ez az érték MÁR NEM ANNYIRA ajánlott?
(a step up ic valamennyit állandóan átereszt, azaz van minimális fogyasztás akkor is, ha a kondi feltöltődött. Az is cél, hogy minél kevesebbet fogyasszon minden).

Maradok ennél az LM317 kapcsolásnál. Egész éjjel ment folyamatosan. Amikor feltölti a szuperkondit, utána beáll 2,75V-ra a kondi lábainál a feszültség, és ez 12 óra múlva is ugyanennyi volt volt... Most egy 2,8-as kondival használtam, mert a 2,7V-ost nem akartam a névleges értéke fülé tölteni több órán keresztül.
Maradhat így ez a 680/800Ohm-os ellenállás osztó, annak ellenére, hogy nem ez az érték ajánlott?
Ezt majd 680/790-re fogom módosítani, így 2,7V-os kondit is tudok használni.

Én meg azt tapasztaltam amit egyre többen, hogy nem lehet általánosítani. Egyik helyre (kapcsolásba) mondjuk jó lesz az Elna csatolónak, a másikba meg nem. Tegnap találtam a tableten egy írást arról, hogy miért nem jó különféle kondikat párhuzamosan kötözgetni, sajnos bezáródott a lap és mire rányomtam volna már nem volt lehetőség visszahozni pedig be akartam linkleni ide.
Valami olyasmi volt, hogy ahány féle kondi annak mindnek nem csak saját hangja lesz hanem különböző ilyen olyan hibája és ha ezeket párhuzamosan kötöd akkor a többi még annak a tulajdonságait is lerontja ami amúgy jó lenne, főleg a jelútban lévőre igaz ez.
Idővel majd ki fogom azt is próbálni, hogy kihagyom azt a csatoló elkót is és direktbe kötöm a forrást a bemenetre. Elvben attól ugye javulnia kéne a hangképnek, de vagy fog vagy nem, erre sem lehet fogadni, találkoztam már olyannal, hogy jobb volt ha ott volt a kondi a jelútban mint ha nem volt ott.
A Silmic II-re azt mondta nekem nemrég egy srác a telefonba, hogy valami régi Luxman-ba tették be, színezett, betettek valami Samwha-t az meg nem, helyre állt vele a rend. Egyik helyre jó, másik helyre nem.

Köszönöm!
Így már akkor majdnem ugyanott vagyok, mintha 3,3V-ról egy dióda + ellenállás + 2,7 V zener combóval töltöm a 2,7V-os 1F-os kondit. A két ellenálláson elmenő teljesítményt, itt a zener fogja elfűteni, ha feltöltődött a kondi...