4 rétegű nyák forrasztásának nehézségei

Üdv!

Gyártattam JLCnél többek között 4 rétegű NYÁK-okat is. Ez az első ilyen rendelésem.
Az adott NYÁK-oknál elég sokszor problémám akadt a GND (főleg CP2-es kondi) beforrasztásával, pontosabban a forrasztás sikertelen lett. Ha elsőre nem folyt meg a cin, akkor utána már esélytelen volt.

A rétegekben a Thermal be volt kapcsolva, ezt a hibát nem követtem el. Hacsak nem egy space-ing beállítás maradt el és még ígyis túl közel van...

Amit rosszul csinálhatok még:
- A páka: FP30/VDE lehet kevés, illetve...
- a hegye gyorsan "kopik" néha rosszabb eredménnyel, néha viszont olyan jól "kopik", hogy utána megy mint a kisangyal...
- a cin típusa:
- Sn99C-0,7/0,1-essel kezdtem, de némi netes böngészés után a 60/40-es SnPb-vel próbálva jobb lett (magasabb kontra alacsonyabb olvadási pont)
- flux-om nincs, THT alkatrészekhez eddig nem kellett. Ide lehet mégis jó lenne?
- Gyártatás hiba?)
Az EAGLE-ben készítettem egy saját könyvtárat, ahol lehet a kondihoz feleslegesen nagy lyukat raktam: diam: 60mils, drill: 31.5mils ez is közrejátszhat?

SB

Ennél azért nem ártana több adat a motorról!
Mi a (2db)...fehér vezeték 2 db van!. Ez nem érthető:

Forgásirány váltás

Hali!
A képen látható kötésen (villanymotoron) forgásirányt szeretnék változtatni. A motorból kétoldalra a sorkapocsra 3-3 szál vezeték jön ki. Fehér vez. kondi, (2db) fekete vez. hálózat.
Köszönöm a segítséget!

Feszültség sokszorozó

Elakadtam a feszültség sokszorozó áramkörrel. 5db BY136! dióda és 5 db szűrő kondi. A harmadik tagig stimmel az emelkedés aztán az ötödik tagnál nem jön ki a matek. Van ötlet?

Köszönöm... akkor ezt a DF ügyet lezártnak tekinteném...
Viszont az én olvasatomban a táp +/- ellátását maga a panelon lévő ( bekarikázott ) rész állítja elő a betáplált 50V = ből. Ez persze nem azt jelenti, hogy jól is értelmezem... inkább én úgy gondolom.
A két 2200µF kondi csak a kbl406g egyenáramának pufferelését szolgálja.

A ±50 V-os táphoz 2x36 VAC váltakozó feszültségre lesz szükséged. A pozitív és a negatív tápágba egyaránt kell pufferkondenzátor. A kimenő áram eléri az 5 A-t, ezért legalább 5000 µF kondi ajánlott tápoldalanként (a 2x2200 µF is elég, csak persze duplán).
A tárgyalt erősítő átfogó vissza csatolással rendelkezik, ez önmagában elegendő DF-t biztosít.
A DF meghatározásához az erősítőt a kimenet felől kell meghajtani és ebből számolni a belső ellenállását. Persze ennek van frekvencia függése és hozzá kell számolni a hangszóró kapcsokig terjedő vezetékek és kontaktusok valós, illetve látszólagos ellenállását. Komplex mérést igényel, a DF általában nem témája az amatőr építésnek. Inkább a gyári erősítők marketingjében dominál.

A vékonyabb tekercshez kötött kondi simán párhuzamosan van vele, vagy sorban, és a soros LC a bemenetre van kötve?

Megvan a hiba! A táp előtt is van egy pufferkondi 1000uF, és amit bekapcsolt áramkört (igaz ott csak 5V van már) ott is volt egy 1000µF-es kondi. Ez utóbbi "rántotta" meg úgy DC/DC konvertert, hogy leesett a feszültség, aztán az 555IC úgy érzékelte, hogy az RC-kört valaki kisütötte 2/3-ad alá. Ezt a belső kondit kicseréltem 100µF-re, és így minden tökéletes!!!
Köszönöm a Segítséget!!!!

Érdekes. Nem lehet, hogy a táp zuhan össze? Próbáld ki hogy mi van, ha van a tápon pufferkondi.
Talállkkoztam már olyannal, hogy a kimenet embírta a terhelést és megállt a kondi tölttődése a CV feszültsége előtt. De az következetesen viselkedett.
Esetleg próbáld meg hogy ha egy PNP emitterkövetővel hajtod. a relét, akkor mi van.
Meg nézd át a panelt, nincs-e valami szakadás .

Eurolite ff-1 füstgép

Segítséget kérnék.
Van egy Eurolite ff-1 füstgépem ami mellet van egy disco fény vezérlő 220v 4w os motort vezérel ütemre.Ezt szeretném feléleszteni összerakni.Villanyszerelésben nem vagyok jártas igy csak annyit tudok amit a 3.kép alapján összszedtem internetről.Sajnos leirás nincs.
Balról jobbra a csatlakozok panel felfele nézve
1.Kék kábel kapcsolóról mehet talán a kép szerint
2.Motorkábel
3.Kék kábel kapcsolóról mehet talán a kép szerint 1.Csatlakozoval összekötve és egy kondi után megy a panel vezérlésre
4.Barna kábel a betáp lehet biztositék összekötve a 2.Lábbal de onnan még megy a panel vezérlésre
Nagyon megköszönném a segítséget.

Az 1-1M ellenállások kiforrasztva kimérve jók. kondi jó-csere nem hozott javulást. Kiforrasztottam az optót gondoltam a szabályzó szól közbe, de ugyan úgy indulgatott. A táp szekunder kimeneten kb 5V ugrált a 13V helyett. Visszaforrasztva az optót föléledt a táp. Összerakva a készülékbe még egyszer csinálta a nemakar indulnékot, majd elindult és megy. Vissza kivéve az asztalon nem dobja a hibát Ez most engem cseszeget?

Ha megindul a tápod a külső táppal, majd elveszed és megy tovább rendesen, akkor az 1+1 M talán megnyúlt kissé.
Ha a segédtáp dióda és kondi tökéletes, ez lehet csak a baj - nem éri el a feszültség az első pillanatokban a 14,6-14.8 voltot.

A feketével karikázott (kvarc kristály) lábtól azért tartom jobbnak a poti lábáról hozott testet, mert a köztes vezetősávon digitális zaj lehet.
kondi keresés: a hangerő potenciométert tekerd alacsony állásba, hogy a csúszkára kötött alkatrészek minél kevésbé zavarják a mérést. Egyik mérőcsúcs menjen az ábrádon fehérrel karikázott poti lábra, a másikkal szakadásvizsgáló állásban végig járod a közeli kerámia kondik lábait. Ha megtalálod azt az egyetlen kondenzátor kivezetést amelytől a műszer sípol, akkor megvan az egyik kondenzátor amit ki kell forrasztanod.
A kék karikás poti lábbal ugyan így járj el!
Ha nem vagy jártas felület-szerelt alkatrési kiforrasztásban, akkor nézz utána, vagy kérdezz!

Szia!
Köszönöm. De így most nem vágom hogy melyik lenne a csatoló kondi. "csatoló kondival menjek a potméterre" Meg szakítsam meg a sávot Esetleg picit bővebben ?

Köszönöm!

Csak tippelek. Ebben az erősítőben csöves bemeneti fokozat van. A csövek pedig hajlamosak az úgynevezett sörétzajra, azaz néha bejön egy-egy zajimpulzus. Nem biztos, hogy ez van, de ha igen akkor a hálózati zavarszűrő valószínűleg nem fogja megoldani a problémát. Tantálkondik is szoktak úgy rohadni, hogy néha egy-egy pillanatra átvezetnek, főleg akkor ha nincs túlméretezve (tehát mondjuk a 15V-os kondi, 15V-on üzemel). Tehát sokminden okozhat ilyen hibát, nem csak hálózati zavarok.

Hello!
Első sorban azt kell megérteni, hogy működik a kapcsolás. Aztán, hogy ezt hogy lehet szimulálni.
- Az első komparátor bemenetén van az R2/R3-ból álló osztó. Ez az 5,1V zéner feszültségét kb. 3,3V feszültségre osztja le. Ez lesz a komparátor kimenetén nyugalmi állapotban (bemeneti jel nélkül) a C4 kondi feszültsége.
- A vezérlés hatására ez a C4 feszültsége fog csökkenni, kb. 0V értékig, a bemeneti jeltől függően.
Mert az első fokozat, bár egyből nem látszik, egy csúcsegyenirányító kapcsolás, csak épp "fejjel lefelé van", tehát a kondi feszültsége csökkenni fog a bemeneti jel nagyságától függően.
A C4 kondit az R4 tölti lassan, és a komparátor nyitott-kollektoros kimeneti sütögeti ki (gyorsan) a bemeneti jel "negatív" csúcsértékére.
A C2 egy galvanikus leválasztást biztosít, mert az osztó pontja 3,3V-on van, de a bemeneti jel pedig a GND-hez képest jön be. Ez tulajdonképpen egy feszültségeltolást biztosít a két alapérték között.
- Mivel a C4 feszültsége 3,3V..0V-ig fog változni, az U2/2 fog utoljára bekapcsolni a bemeneti szint szerint. Tehát a potikat úgy célszerű beállítani, hogy a P2 1V-on, a P3 pedig 2V-on legyen.
Ekkor a Led3-Led2-Led1 sorrendben fognak jelezni a Led-ek.
- A D1 dióda, tulajdonképpen a Led1 komparálási szintjét (maximim) fogja beállítani. Csak ez nem egy korrekt műszaki megoldás. Az LM339 bemeneti árama fog feszültséget ejteni a diódán, de az áram -25..-100nA körül van, ami a diódán kb. 60mV feszültséget fog ejteni. Ez lesz a komparálási feszültség, miközben az első komparátor kimenete, maximum 20mV-ra tud lejönni.
(Adatlap szerint ez 4mA terhelés mellett 150mV átlagosan.)
Vagy is, ha már diódát használunk, a komparálási szint beállításához, célszerű a dióda anódját pld egy 100k-val az 5,1V-ra felhúzni. És akkor kb. 500mV lesz a dióda nyitófeszültsége és az értelmezhető komparálási szintet fog adni az U2/2 komparátornak.

A szimuláció..
Tegyél a C4-re egy feszültségmérőt és minden Led áramkörével sorba egy-egy Amperérőt.
Elsőnek bemeneti jel nélkül (vagy a P1 letekerésével) nézd meg a működést.
Tranziens 1sec analízissel, a C4 lassan fel fog töltődni 3,3V-ra, és a Led-ek sorba kikapcsolnak.

A generátorod nem jó, mert ez egy 10ms-os impulzust ad ki. Neked pedig célszerű egy 100Hz-es 10V csúcsértékű szinusz feszültséget bevinni, a P1 maximális állása mellett. Ekkor a C4 nem fog feltöltődni és az összes Led jelez. Aztán voltonként csökkentve a bemeneti jelet, sorba kialszanak a Led-ek. (Vagy 0..10V jellel próbálhatod voltonként sorba.)

Az én Tina programom egy régi Demó, az nem ad tápfeszültséget a négy komparátornak, csak ha a táplábakra bekötöm a tápfeszt. De ha nincs táp, nem fog működni a szimuláció. ERC analízissel meggyőződhetsz, hogy van-e ilyen gond vagy sem.

Sajnos kissé hosszúra sikeredett a dolog, tudom nem könnyű a megértés, de a szimulációhoz az áramkör ismerete és a szimulátor (működésének és hibáinak) ismerete elengedhetetlen. Ez van..

Szia! Előszeretettel használok régi trafós telefon telefontöltőt. Azoknak 8-12 V az üresjárati feszültsége. Mellékelem a fogadó panelt. Ami igazán lényeges az a modul tápcsatlakozásánál elhelyezett 10 µF kondi.

Az igazság az, hogy a régi és új iskolának is nagyobb frekvenciákon van jótékony hatása, ezért egy audió áramkörben valószinűleg nem fogod észrevenni egyik hiányát sem fülre. Az hogy egy piaci termékbe mi kerül be, az pedig sokkal több tényezőtől függ, mint egy konkrét mérnöki ajánlás.

A Mark Levison kapcsolását nem látjuk, lehet, hogy nincs ott más kondi, lehet, hogy van. A képedet elnézve viszont a 4 rétegű NYÁK a felső panelnél itt is bekerült. Meg az a négy kondi a diódákkal párhuzamosan a kommutáció zaját hivatott csökkenteni. Mint ahogy a nagyáramú pufferek is a végtranzisztorokhoz fizikailag a lehető legközelebb vannak, nem egy másik táp panelen hosszan vezetékezve, mint a házi barkácsban általában. Ezek alapján azért figyeltek a részletekre.

Szerintem meg az igazság pont ott van ahol mindig is az audio technikában, senki nem tudja, és nincsenek aranyigazságok sem. Ugye, mindig a célt érdemes szem előtt tartani. Méricskélés céljára építünk erősítőt vagy zenehallgatás céljára? Ha utóbbi a cél, akkor az utolsó szót mindig a hallottak, azaz az ember füle "mondja ki". Függetlenül attól, hogy mit mértünk vagy sem.

Skori írta nemrég, hogy a Quad cég dolgaiból mennyi mindent el lehet lesni. Én azt mondom, hogy vannak olyan termékek amikből érdemes ellesni ezt azt, meg olyanok is amikből nem. Majd utána ezeket összevetni azzal amit hallunk.

Itt van pl. a ML no. 5805, nem olvastam alaposabban utána, de azon kevés infó alapján erről nem találtam semmiféle negatív kritikát. Ugye, mindig kitalál valaki valamit, hol a gyorsdiódát, hol a dekádonkénti hidegítést stb. Erre itt van ez a cucc ami állítólag a világ egyik legjobbja (hangra), oszt mit látni benne, mezei graetz hidat rajta a 4db kerámia kondit meg a puffereket. Lehet, hogy van ott még egy halom hidegítő kondi, de szerintem nincs. Itt láttam meg a Cornell Dubilier SLPX elkókat is, morcos is lettem egyből, mert első körben én is ilyeneket akartam tenni a Sansui-ba aztán végül a Vishay elkók mellett döntöttem, lehet, hogy rosszul.

És akkor a lényeg. A 80-as években ugye nem volt még internet, volt a RT folyóirat meg az Ezermester és kb. ennyi. Már akkoriban is valamiféle aranyszabály volt ez, nem csak a digitális hanem az audio technikában is, hogy akkor az elkó mellé kell a fóliakondi, vagy a kerámia. Én is beleraktam az összes épülő végfokomba. Aztán egy ideje nem rakom bele, és többé nem is fogom, mert rájöttem, hogy nem használ hanem inkább árt a hangzásnak. A Sansui-ban sincs benne gyárilag se, egyik elkó mellett sem, meg utána sem. Ha van 100 nanó akkor az a trafó után van még a graetz előtt.

A lábas vs smd kerámia kondiról is más a tapasztalatom, egyrészt az a kétszer 4-5 mm láb induktivitásban kb. semmit nem jelent azon a frekvencián (meg felette se), másrészt ha muszáj kerámiát használni mert abban az értékben nincs fólia, akkor is nekem hangra mindig jobban bejött a lábas mint az smd, pedig ugyanaz a többrétegű C0G mindegyik.

Köszi!
Diptrace-ben rajzoltam meg, de elég tömör lett, nehezen átlátható, így inkább a skiccet rakom fel. Ez csúnyább, de átláthatóbb.
Az első dolog ami szembetűnő, hogy sok OPA van benne. Ezt egy következő verzióban drasztikusan lecsökkentem, mert nyilván felesleges. Ez a kísérletezgetés eredménye, így sokkal finomabban tudtam játszani vele. Azért van benne 2 feszültségkövető is, hogy az egyes részek ne legyenek visszahatással az előző fokozatra. De nyilván ezek is feleslegesek. Viszont ez így működik.
Az első OPA előtt van egy kondi és egy antenna+FET-es rész, arról külön töltöttem fel Diptrace rajzot. Az antenna egy 80 mm x 10 mm-es ferritrúd, rajta 415 menet 0.2 mm átmérőjű lakkozott rézhuzal. A menetek egymáson vannak: 150+150+115 van rajta, tehát egymáson 3 réteg, a rétegek közt festőszalag (elválasztásnak). Illetve a tekerés előtt raktam egy papírpalástot a ferritrúdra, és arra tekertem a meneteket, hogy tudjam csúsztatni a tekercset a rúdon.
Az antennával párhuzamosan 133pF NP0 kondi. Igazából ez az egyik legfontosabb része a történetnek. A ferriten lévő tekercs fogja meghatározni a rezonanciafrekvenciát. Nem csak a menetszám számít, hanem hogy hol helyezkedik el a tekercs a ferritrúdon! Tehát hiába tekered rá az x menetet, az csak egy dolog. A másik fontos dolog, hogy ez a tekercs mozgatható legyen a ferritrúdon. Ezzel kapsz egy kvázi változtatható induktivitást, ezzel tudod pontosan beállítani a rezonanciafrekit 135.43 kHz-re. Nekem ez abból a szempontból könnyű volt, hogy van egy FFT-s szkópom, így láttam folyamatosan, hol van az LC (antenna + kondi) kör rezonanciafrekije. Raktam fel képet az antennáról is (itt még teljesen más volt az áramkör).

Aszimmetrikus 5V-ról megy az egész, így az OPA-k referenciapontja féltápfesz, amit egy MCP1525-el állítok elő, és OPA feszültségkövetővel bufferelem.

Miután megvan az erősített jel, azt lekevertem 2 kHz környékére egy egyszerű analóg kapcsolóval (először 4066-al, majd SN74LVC1G3157-el) úgy, hogy ezt a 135.43 kHz-es jelet kapcsolgattam 133.33.. kHz-el (amit egy PIC állít elő). Így megmarad a 300Hz körüli FSK löket. Ezt utána négyszögesítettem egy Schmitt triggerrel, majd be a PIC-be. Ott pedig figyelem a bejövő 4szögeket, mérem az idejüket. Mivel 200bps az adatsebesség, ezért 5ms-onként ránézek az aktuális 4szög idejére. Ha 2 kHz körüli, akkor "1" jött, ha 2.3kHz körüli, akkor "0". És itt már megvannak a bitek, innen már a többi játék.
Itt egyébként van egy fontos rész, amin el lehet bukni. Ha nagyon rángatózik az amplitúdó, akkor "egybeolvadhat" több négyszög (jel komparálás sikertelen.png), és fals jelek mennek be a PIC-be. Ezért fontos, hogy stabil jel legyen.

Hú, na most így hirtelen ennnyi.

Klipsch SPL 150 mélynyomó megadta magát

Hali hozzáértők!
Kb öt éves mélynyomóm az utóbbi időkben működés közben időnként kattogó hangot adott, majd teljesen elnémult, az állapotjelző led sem világít. Nem vagyok nagy szakértő, a kiszerelt panelen égett alkatrész, felpúposodott kondi nem látható. Van valakinek hasonló tapasztalata, és megoldás a hibára? Köszönettel: némethpali

Az is érdekes, hogy a kondi tetején ott vannak a bevágások a pukkanáshoz, mégis az aljàban engedett a dugo, és emelte le (nyomta fel) a kondi egész házát már ameddig a töltö doboza ezt engedte.

Ott ahol ez a kondi van nincs már semilyen frekvencia.

Két erősítő, egy pár fül

Nekem az elmúlt 3 hónapom, 2 erősítőm rossz és jó hangjáról szólt. Ugyan az az erősítő, ugyan az a kapcsolás, ugyan az a kivitelezés, de teljesen máskép tud szólni.

Első számú versenyzőm a horror kardon volt. Nem, nem Ge Lee dicsérete miatt vettem meg. Úgy indult, hogy szerettem volna venni egy olyan erősítőt, aminek a damping faktor-a legalább 100 és 70 ezernél ne nagyon kerüljön többe. Csak ez a két kritériumom volt. Szó esett itt az LM3886-ról. Többek között látóterembe került egy alsó polcos Cambridge Audio is, amit azért ejtettem, mert a kapcsolását megnézve LM3886 végfoka volt. Annyi pénzt nem adok ilyenért. És akkor láttam itt, hogy megy a veszekedés a harman kardonon, gondoltam akkor ez olyan rossz nem lehet, ilyet veszek. Úgy hogy azért vettem harman kardon-t, mert veszekedtetek rajta.
Először nagyon rossz, kiabáló közepe volt. Csak tekertem lejjeb és lejjebb a hangerőt, mert harsogott a közepe. 3-4 szám után ki kellett kapcsolnom, mert nem volt hova letekerni, nem tudtam tovább hallgatni CD-vel. A lemezeket szerette, azzal nem volt baj. De a CD és a Line in harsogós volt. Ge Lee írt itt kondi cseréről. Én először a becsatolót és a visszacsatolókörben lévőt, valamint a kábelezését cseréltem. A harsogás egyből eltűnt és egy hangsúlyos, de érthető közép lett belőle. Olyan az énekes itt van elötted, a zenekar meg a háttérben kiséri hang. Jött az Audio Expo és az egyik szobában nem fogom elfelejteni a felismerést, hogy ez az én rendszerem és még legalább három szobában hallottam vissza a harman hangképét. Nekem itt van a hifi show a szobámban minden nap. Közben terveztem (nem egyszerű terv egy sor 8-as DIL8-as átalakítót kanyarintani) egy műveleti erősítő cserét a Yamahámban. AX-350, van aki szereti, van aki nem a Yamaha féle natural sound-ot.

Így lett ő a második versenyző. Nem sok kondi volt benne. Hibátlannak tartottam, brumm és zaj mentes. De kizárólag csak a kis hangfalammal tudtam hallgatni. Az is közrejátszott az új erősítő vásárlásban, hogy ezt csak kis hangfallal, PC erősítőnek tudom használni, mert nem tudom a hangját megszokni. Nem harsog, nem kiabál, szép magasa van és egy picit hiányzik az alsó tartomány. Első hallásra hibátlan, semmi rossz, másodikra se rossz, de valami nem stimmel, harmadikra mi nem jó?, negyedikre nem jó, ötödikre, de jó hogy kikapcsoltam. Átkondizás és műveletierősítő csere után megjelent a hiányzó alsó tartomány, nem is kicsit. A gyári NJM2068 helyett kapott OPA2134-et. Először. Másodszor LM4562-et. Mert megjelent egy icipici zaj, az adatlap szerint és a valóságban is az OPA2134 zajosabb, mint a gyári NJM2068. De nagyon picit, mert így is két napig bekapcsolva maradt, mert nem hallottam, hogy be van kapcsolva, tehát olyan nagyon nem lehet zajos, de a nincshez képest, ha nagyon figyelem azért valami volt.
Eltűnt az a elsőre minden meg van, de a végén csak valami mégsem érzés. Énekelt, de még hogy. Ilyen hangot nem hallottam sehol előtte. Az a minden stimmel és még meg is fog. Ha ilyen hangja lett volna nem vettem volna a harman-t. Elképesztő volt a változás. Most, hogy a harman jó lett, arról letudom írni, hogy mi a jó benne, de a Yamaháról nem. Nem tudom jellemezni. Az Erősítő. Talán azt tudom róla írni, hogy minden a helyén van és kész. Ha most 10-es, akkor előtte 6-os volt.

Ennek hatására kondiztam át kompletten a harmant. Átkondizás után, hát, fura érzés fogott el, mert a Yamaha közelébe se ért, az magasra tette a lécet. Javult a mély tartomány, a közép mintha csillapodott volna, de megtartotta azt a hangsúlyosabb, érthető, tiszta (hifisós) jelenlétét, a magas ellenben, letompult. Hol tiszta, hol tompa volt. Olyan tipikus, járatós hangja lett. Érzékeny lett a felvételek magas tartományára, ha kevés volt, akkor keveset, ha sok volt akkor sokat adott vissza, nem volt meg az az egyenletes hangkép. Jó pár napot ment, plusz még az újonnan megépült hangfalamat is azzal járattam és a végén eltűnt az a fodros, hol van, hol nincs magas. Eltűnt az a hogy is szóljak bizonytalanság és megtetszett a harman hangjában az, hogy az énekek érthetően szólnak, a szóló hangszerek szólóznak és a háttérben kíséri őket a zenekar, de mégsem hangosak.

A néhol széteső, néhol túlmagyarázó fogalmazásom olvasása során "A hangot" keresőknek gondolom feltűnt, hogy egy síkúan, csak a mély-közép-magas balanszról vekengek itt. Ez azért van, mert ennek a háromságnak hallottam a határozott változását a teljes kondenzátor csere után. Az erősítő igazi karaktere, az esszenciája , dinamika, tér, mélység, nem változott vagy a nagymértékű balansz eltolódása elvonta róla a figyelmemet. Érdekesség, hogy ezt a mély-közép-magas változást hangszínszabályzóval nem lehet kompenzálni, pedig én hangszínszabályzós ember vagyok, abból is a rosszabb, az a tekergetős fajta. Nálam minden album nulláról (12 óra állás) indul, aztán kiderül, majd meglátom, meghallom, kivéve a régi lemezek, mert azok mély hiányosan vannak nyomva egy újhoz képest.
Van egy teszt zeném, ami a három erősítőmmel háromféleképp szól. Ez Deák Bill - Üvöltsön a szél dala. 2:20-tól, csak is 2:20-tól és a kórust kell figyelni benne. Az egyiken a kórus körbe veszi az énekest, a másikon a színpad teljes szélességében állnak, a harmadikon, meg valahol messze a színpad mögött méterekkel. Ez a kórus teszt stabil és határozott végeredményt hozott idáig mindig.

Hallgatom még egy pár hónapig, aztán visszakábelezek az Akai receiver-re, amire azt mondtam, hogy megérkeztem, nem kell jobb, majd a Yamaha, aztán vissza harman-ra. Szerencsére van mit mire cserélni és jobbnál, jobbak.

Akkor most ezek az erősítők jó hangúak vagy rossz hangúak? Ez most átalakítás vagy javítás volt? Vagy az eredeti, gyári állapotot állítottam vissza?
Két tanulság számomra, hogy ugyan azt az erősítőt lehet szeretni és nem szeretni. ÉőŐéss, egy 30 éves erősítő eredeti kondenzátorokkal automatikusan hibás. Hi-bá-á-ás.

Kondenzator

Már a második USB töltö dobta be a törülközőt.
Mindegyikban ugyanaz volt a gond. ( azonkivül, hogy természetesen csak konzervnyitoval lehetett felnyitni a töltöt).
A kapcsitáp szekunder oldalán van egy 1000 µF/16V-kondi elpukkanva. A csere utána töltö hibátalnul müködik, az egyikben még egy kis 3 digites voltmérö is van. Vajon mitöl pukkantak el az elektrolit kondik?

Így van, mert a D10-en keresztül feltöltődik a kondi, és mikor a tirisztor a testre kapcsolja a kondi + pólusát, a másik pontján - feszültség jön létre.

Az IC volt a hibás. Az új IC hosszú percek után is gyakorlatilag hideg marad terheletlen tápnál.
A halott szekunder pufferek mellett a visszacsatoló körben egy 47µF-ból maradt 1,5uF... Ezeket még korábban cseréltem, de az eredeti IC ugyanúgy elmelegedett néhány x10 másodperc alatt.

Közben a 2 másik ugyanilyet szétszedtem, azokban még nem volt púpos kondi, de a kicsiknél jelentős értékcsökkenések vannak (az előbb említett 47µF-ból ezekben még 30 körül megvan), a puffereknél már normál kondikra jellemző ESR értékek vannak. Terheletlenül az IC itt is hideg marad (adatlap szerint néhány x10mW a disszipáció ilyenkor).

Ezek felújítása után jöhet egy másik táp. Az még CCFL-es monitoré, bár annak invertere külön panel, de még így is egy alkatrésztemető az előbbiekhez képest. (külön standby 2 szekunder körrel, főtáp 2 szekunder körrel, +PFC) Abban a főtáp 2 FET-je ment zárlatba, annak oka(i) kezdenek körvonalazódni.

Hogy mennyire úgy van ahogy írod, és hogy mennyire szétmossa egy passzív hangváltó a zenét, annak igazolására javaslok egy egyszerű kísérletet amit bárki elvégezhet otthon, nem kell hozzá milliókat költeni. Ugye, azt már nem sokan vitatjuk, hogy pl. egy DC csatolt végfok mennyivel másképpen szól mint mondjuk egy olyan, amiben van három kondi is a jelútban, egy a bemeneten, egy a kimeneten, meg egy a visszacsatolásban.
Joggal feltételezhetjük, hogy akkor ez egy hangdoboz esetében is így van. Nos, nem csak hogy így van, hanem a doboz esetén ez még hatványozottabban igaz!
És akkor a kísérlet. Nem hiszem hogy bárki megcsinálja, de ha mégis, utána írja majd meg ide hogy úgy van-e ahogy írtam. Kell ugye egy olyan kétutas doboz ami működik hangváltó nélkül is, azaz, meghallgathatjuk ugyanazt a dobozt a hozzá méretezett váltószűrővel, meg anélkül is. Ehhez kell egy akármilyen mélyközép, meg egy jobb piezo, nem tudom manapság kapható-e olyan ami nem susog mint a veszedelem hanem normálisan szól, 30 évvel ezelőtt volt még ilyen. A piezo az ugye elvisel egy 20-30W-os közvetlen zenei hajtást direktben is, mindenféle szűrés nélkül. Ha szerncsénk van, még a "váltás" is megvalósul anélkül, hogy hatalmas lyuk vagy kiemelés legyen az átvitelben.
Össze kell szedni 20-30 (vagy akármennyi) zeneszámot, két három napon át hallgatni kell őket a szűrő nélküli dobozokon. Utána be kell tenni a méretezett váltószűrőt, és meg kell hallgatni ezeket a zeneszámokat úgy is.
Hangkép, térérzet, stb. tekintetében kb. olyan lesz a változás, mintha egy highend végfok után bekötnénk a rendszerbe egy 800Ft-os gyufásdoboz méretű pwm végfokot.

Úgy 35 év után eljutottam oda, hogy végfokot már nem keresgélek, most jöhet(ne) a többi. Elmondom nekem mi ezzel a bajom. A Foobar-ral hallgatok zenét. Ebben van egy olyan DSP plugin ami tulajdonképpen egy equalizer, kipróbáltam, de nem használom. Viszont, nagyon jó lenne, ha létezne olyan hangkártya, meg hozzá egy olyan plugin a szoftverbe, ami még a digitális oldalon megoldaná nekem a 3 utas rendszert. Tehát a hangkártya ugyanúgy sztereó lenne mint most, de nem 2 hanem 6 kimenete lenne, és a kétszer 3 kimenetre a plugin megoldaná nekem a váltást, és az analóg oldalon már csak a 3 (magas, mély, közép) sáv jönne le, ott az analóg részben már nem kavarna bele a hangba semmi. Aztán menne a kétszer 3db végfok a hangszórókra.
Szóval van egy jó elméleti rendszerem amihez jelenleg nem létezik még hardver, vagy csak én nem láttam még.

Ez egy három lábú kerámia rezonátor. A Quartz + két kondi helyett alkalmazható a kontroller mellet az órajel előállítására.

Egy ilyen impulzusnak jelentős a DC összetevője. Próbálgattam én is sokféle módszert, hogy a két kondi közös pontját DC szempontból kb. középen tartsam. Egy biztos: ha nem sima kettős-tápot használunk, akkor ezzel muszáj foglalkozni.

Eddig a QUAD606-ban is alkalmazott-hoz hasonló módszer bizonyult a legjobbnak, azaz ha "félre akarna billenni" akkor egy FET elkezdi visszafelé húzni, hogy kb. középen maradjon. A további módszerek működése vagy egy DC szervóhoz hasonlítható, annak minden nyűgjével, vagy a visszacsatolás egy részével kikerüljük a kimenetnél levő elkókat, de akkor ezeknek a hangra gyakorolt hatását kevésbé hatékonyan tudja kiszabályozni.

Arra jutottam, hogy ezek mindegyike olyan kompromisszumot jelent, ami hatással lehet a hangra, ehhez képest nem nagy áldozat a kiegyenlítő áramkör esetleges fogyasztása, ill melegedése.

A földelt kimenetű erősítő tápelnyomása nagyon jó, így kismértékű félrecsúszás semmilyen problémát nem okoz (na jó: a max kivezérelhetőséget korlátozza némiképpen), ez a kiegyenlítő áramkörrel szemben semmilyen komoly követelményt nem támaszt.

A QUAD erősítőiből amúgy nagyon sok dolgot el lehet lesni, mindig megállapítom, hogy sok olyan dolgot tudtak a tervezőik, amit manapság hajlamosak elfelejteni a modernebb áramköröket fejlesztők (vagy nem is elfelejtik, hanem egyszerűen nem is tudják).