Megnézve a másik panelt, ez a bekötés nem jó mert azon (ha jól látom) a SOT23-5 tok 2. lábára a VCC kerül, tehát a C3 csak egy stabilizáló kondi (ami jobb esetben akár el is hagyható).

Köszi, közben kiméregettem, hogy két független szekunder van rajta. Az egyik direktbe megy a 24VAC kimenetre, a másik 12V körüli lehet, mert a puffer kondi 25V-os. Tettem bele egy 12V-os trafót, azzal elindult. A 24VAC nincs használatban. Köszi a segítséget!

Hali!
Köszi a gyors választ! Kapcsolási rajz valahol megvan, csak valahova elkeveredett, de nekem sajnos nem sokat segít, mert abszolút analfabéta vagyok az elektronikában. A mechanikus problémákkal még elboldogulok. Alapfokú elektromos dolgok, (elkó,dióda,sima kondi), meg pár alapvető alkatrédsz és ennyi.
-Pontosítás végett, a hiba először csak az egyik csatornán jelentkezett, fading szerűen elment a hang, visszajött. Amikor elment a hang sistergő zaj hallatszott, a kivezjelzőn kb.10-15dB jelet mutatott a zaj.
-Megpróbáltam az oda-vissza játszás gombot megnyomni, vissza jött a hang, öröm, kontakt spay-val összefujkáltam az általam elérhető csúszó kapcsolóka. Néhány óráig működött és kezdődött újra a probléma, nemsokkal később a másik csatornán is jelentkezett a gond, csak most már mind a két csatornán (oda-vissza játszásnál is.
-A felvétel lehet hogy nem működött már az elején sem. majd kipróbálom amikor lessz rá időm
és jelentkezem.
Üdvözletem!

Ha jól tudom, - amennyiben jó a főtekercs, kikötött segédfázis tekercsel (kondi nélkül) is el lehet indítani egy ilyen motort (egy fadarabbal megpördítve az indítás pillanatában): Bővebben: Link
Persze kell hozzá egy kis gyakorlat, meg bátorság...

Ami jellemző mérés, a tekercs közepéhez ( nulla) képest a két végén ( a kondi két végén) mért ellenállások összege nem stimmel a két vége közötti ellenállással. Ekkor a főfázis zárlatos a segédfázishoz.

Ha színes a tekercsfej egy része, akkor csúnyább ott. ahol nem látod és ahogy írtad, tekercselés vagy vétel lesz...
( mivel új vagy jó kondi dc ellenállása sok Mohm, egyáltalán nem kellett volna kikötni, mert a multi mérőfeszültsége sacc 1.8.. 2 volt és nem zavar be, pont azért írtam a "szúrást" ).

Szia!
Gyakorlatilag a 2 tekercs és a kondi egy "háromszöget" alkot..
Mérd meg mingyik ponttól a másik kettőt, látja-e a műszer.
Nehogy valahol a kötés nem stimmeljen és külön-külön jó minden.
Pl. a betáptól is lásd a többieket. A kondi 2 drótját is "szúrd meg" és mérj mindenfelé.
Az, hogy a c10-est lecsapta és a c16-tal morog, azt jelenti, hogy a segédfázis nincs meg, esetleg zárlatos nagyon, vagy zárlatos a főfázis.
Ellenállásokat írhattál volna.

Ma C16A-esről indítottam volna,de csak morog. Gyorsan kikapcsoltam. Külön mértem a főfázis és külön a segédfázis ellenállását.Nem szakadt egyik sem.A kondi 25mF-os új.A kést kézzel könnyen tudom forgatni,nem csapágyas.Egyelőre itt tartok.Köszönöm.

Hyunday fűnyíró hiba

A következőben kérem a segítségeteket. MV3809 tip. 1600W-os fűnyíró bekapcsoláskor rögtön leveri a C10A-es kismegszakítót.A kondi 25mF-os cseréltem az jó. A motor nincs leégve szaga nincs.Hol keressem tovább a hibát?

Helló! Bocsi a késésért! Készítettem egy skiccet a MOSFET-kapcsolóról. (A sallangokat, mint a Z-diódával párhuzamos kondi vagy a KWS (egyenfeszültségű V-A-W-Wh-°C) műszer elhagytam, hogy látszódjon a kapcsolás egyszerűsége.) Az ellenállások például 100 kiloohmosak is lehetnek, a Z-dióda 15 V-os, a MOSFET-et és a Greatz 2 diódáját közös (130x80x24 mm-es alu) hűtőbordára szereltem, így max 38°C-ig melegszik - a bordák közt mérve. Bevitt kWh-ként 10°C vízhőfok emelkedést feltételezve (80 l víznél), 2 személyt tud kiszolgálni a rendszer, persze vízhasználat függvényében. A rendszer áramszünet esetén is biztosítja a meleg vizet, ha süt a nap. Ami nincs a feltüntetve, az egy elektromechanikus kapcsoló óra, ami reggel 7 és este 9 közt biztosít áramot a 68 V-os tápegységnek. A fűtőszál ellenállása lényeges, a kis teljesítményűeket célszerű 3 kW-osra cserélni (annak az ellenállása 17,6 ohm). Sok sikert az utánépítéshez vagy ötleteléshez!

Csak jótanács...
A panelen nem szerencsés a porcelán ellenállás nyakán az elektrolit kondi.
A tápokról mondjuk Király Tibor tollából:

Ha nem kettő különböző, hanem egy négyszög jellel van hajtva az adó tekercs, akkor a tekerccsel sorosan van egy kondenzátor. Egy jó nagy kapacitású kondenzátor. Mivel a négyszögjel 50-50 % kitöltésű, így a tekercs ugyanannyi ideig van gerjesztve, mint kisütve, a kondi gátolja meg, hogy telítésben, mintegy ellenállásként működjön a tekercs. Egységnyi ideig van a tekercs gerjesztve, majd egységnyi ideig kisütve. Mivel egységnyi idejű kisütés alatt nem fog minden delej eltűnni a tekercsből, a következő gerjesztési ciklus alatt már nem nulla töltésről fog indulni a tekercs töltése és a második gerjesztési ciklus végére már nagyobb lesz a tekercs töltése, mint az elsőben volt. Majd megint egységnyi kisütési periódus, amivel megint csak nem távozik a delej, és megint töltési ciklus következik. Ha nincsen soros kondi, akkor frekvenciától függően valahány periódusnyi töltés-kisütés után a tekercs telítődésbe menne. Minden jól melegedne, füstölnének a kapcsoló FET-ek. De a kondin keresztül nem fog áram folyni, ha telítődne, mert megáll az áram változása. Így az egy frekvenciáról hajtott négyszögjeles gép tekercse ott egyensúlyozik a telítődés közvetlen közelében, ahol exponenciális az áram.
A két frekvenciáról hajtott gépnél is ez a helyzet, csak ott kissé bonyolultabb a fölállás, mert az adó tekercset nem egy fél híd hajtja egy soros kondin keresztül, hanem egy H hídban van kondi nélkül. De itt is a telítődés közelében egyensúlyoz a tekercs.

A vitát kiváltó hozzászólásomban ott követtem el a hibát, hogy helytelenül fejeztem ki magamat. Nem azt kellett volna írni, hogy nulláról indul az áram és exponenciálisan változik. Hanem csak annyit, hogy exponenciálisan változik. Végül is a bekapcsoláskor nulláról indul, föl tik-takkolja magát és onnan exponenciálisan változik.

Igen, olvastam, és ez a hozzászólás alapján méregettem:
"Számtalanszor le lett már írva. A kondiban van egy 10MΩ ellenállás, ha akörül mérsz multiméterrel akkor a kondi jó. A diódával sorba kötsz egy 9V-os elemet (értelem szerűen nyitó irányban), ha 4-5V körüli értéket mutat a műszer akkor a dióda jó. A magnetron bevezető csatlakozójában van a föld felé 1-1db kondi, azok szoktak zárlatosak lenni. A magnetron ha nem jó akkor erős búgó hangot ad általában. Hibás trfaóval még nem találkoztam, annak olyan 10 körüli áttétele van, fejből meg nem mondom, tehát ha adsz mondjuk 12V-ot a primerjére akkor a szekunderén 120V körül lesz de ez nem pontos érték."

A trafót mértem egy 9V-os kis trafóval, eredmény a test, és a bármelyik kivezetés a 3 közül - között 90V-ot mértem.

A kondi lábain 11Mohmot tudtam mérni.

A diódával egy 7V-os akkut kötöttem be nyitó irányba és ennek kb lefelezte a feszültségét 3.5V körüli értéket kaptam.

A Magnetronom ezek szerint kvázi zárlatos lenne a 98 ohmjával, és akkor az lesz a cserés?

Lehet, hogy jobban szét kéne szedni, de az enyémben csak két tekercset látok.

Gondolkodtam egy kicsit ezen a kondenzátor méreten.
Van-e valami tudás arról, hogy hogyan hat a puffer esetén a kondi fizikai mérete ?
Az LPSU panelre sem véletlenül került fel C2 a C1mellé.
Tudnék bele rakni 4700µF 63V-os típust, ami 30mm átmérőjű és ugyan úgy 40mm magas mint az 50V-os. Az 50V-os tudom hogy alacsony ESR értékű, a másik talán nem, de a magasabb fesz miatt távolabb lehetnek a fegyverzetek, ami az élettartamra lehet jó hatással.
Aztán ott vannak a fene se tudja parazita értékek.
Melyiket lenne jobb használni ?

Mekkora az a villanypásztor, amiben ekkora óriási tirisztor van? Ebben eszerint van egy komoly ellenütemű inverter és 2 db 450 V-os kondi sorbakötve.
Akkuról megy, vagy hálózatról?

Ez még a papírszigeteléses kondi, ha jól látom. Nagyon jó trafóba, sorszigetelésnek.

Előkerestem egy korabeli leírást erről (RT1962/09), ami alapján az első szám az üzemi feszültség, a második a vizsgálati feszültség, ami az üzeminek általában 3x-osa metálpapír kondi esetén 1,5x-e.

A környező alkatrészeket mind átmértem,semmilyen más zárlatos alkatrészt nem találtam. Diódák jók, smd ellenállások olyan értékűek mint ami rájuk van írva. Esetleg smd kondi lehet még rossz, viszont annak nem tudom az értéküket, így viszonyítási alapom sincs. Rajzot nem találtam a gépről. Amíg a rossz IGBT-k bent voltak, a gép semmit nem csinált,tök kuka volt. Mihelyt kivettem a rossznak titulált alkatrészeket, már adott a gép életjelet.

Pont erre lennék kíváncsi hogy mit takar ez a két feszültség érték.
Mivel a kondikon 500/1500V van V= jellel. Ebból arra következtetek hogy DC kondi csak.
És erre lellene szakmai megerősítés.

Igen az első lépen lévő kondi az 1-es bemenetnél van.
A második (0,05uF) viszont érdekes mert az a 22000pF kondi helyén van.
Két olyan értékű kondi van benne ami a kapcsolási rajztól eltér.
Az egyik a 0,05µF értékű ami a 22000pF helyén van.(ez látható a második képen)
A másik, ami puffer kondi ott 8µF kondi van (Tesla kondi) a 5µF helyén. És gyanítom hogy gyári mivel a forrasztásokon festék volt.

Kapcsolási rajz: Bővebben: Link
Ha az első képen lévő kondi a 1-es bemenetre megy, akkor az 0,22 µF / 500V~ vagy 1500V= lesz.
A másik hol van, a 6X4 cső melletti 5 uF? Azon névlegesen 300V DC körül feszültség van, oda nem kell 2100V-os.

Remix papírkondenzátor

Sziasztok!

Egy ORIVOHM 1341 csővoltmérőt javítok és az összes Remix papír kondi átereszt.
Kibontottam a belsejét és az új kondi bele akarom rejteni.
Segítséget szeretnék kérni hogy valóban jól értelmezem e.
A képen látható kondi üzemi feszültsége 500V AC, 1500V DC?
Vagy ez csak DC érték ami a kondin van?

De méretezés nélkül többet árthat, mint használ. Ha nagy feszültség esik az ellenálláson, akkor elfüstöli a potya áramot feleslegesen, illetve olyan hullámzás jöhet rajta létre, amit nem fog tudni kiszűrni a kondi. Ha kicsi az ellenállás, akkor meg a feszstab kimenetét zavarja be a nagy kapacitás. Sok stabkocka nem szereti a kimenetén a nagy kapacitásokat.

Szia!
Ott van a MUTE bemenet. Azt L szintre húzva, süketít.
Esetleg egy RC tag is elég lehet. (a tápfeszültség bekapcsolásakor elkezd töltődni a kondi és pár másodperc múlva H szintre kerüll a MUTE bemenet) Az is lehet, hogy tranzisztorokkal lehet a dolgot "sarkosabbá" tenni, vagy a kikapcsolásnál is alkalmazni, stb. Végső soron, bármelyik nagyooon bonyolult áramkört is megépítheted, csak a relé helyére a MUTE bemenet kerül (Persze illesztve, hogy az adott kapcsolásban, a bekapcsolás pillanatában, H vagy L szinten van-e a kimenete?)

Szia !
Ez igaz lehet mert 8'ig is keres ....Meg, csak a napnyugta utáni szinkronizálás --előtte nem igy volt.Napkozben nem tud ujra szinkronizálni.

Átnéztem a panelt 1db elko van a bemeneten + pár db kerámia kondi ....a többi a bondolás alatt.
Szintiszta kinai ....

Szerintetek vmelyik kinai oldalon van ilyen-hasonló? -készen , dobozban.

Szia,
Ötletek:
- Elemcsatlakozó kontaktos (érintkező oxidos, NYÁK forrasztás kilazult, stb).
- Bármilyen forrasztás a NYÁK-on kilazult, kontaktos lett.
- kondi (ha van) megpusztult.


A ceruzaakkuk csak 1.2V-osak, míg az elemek 1.5V-osak. Tehát az akku olyan mint egy nagyon lemerült 1.5V-os elem ebből a szempontból.

A kondi töltőfeszültsége rendben levőnek látszik. A jeladótekercs is jó, de lehetne nagyobb is. Mennyi a hézag a bütyök és a jeladó vasmagja közt?

A mellékletben látható az a CDI ami a Yamaha Slideremben is van! Ezt azért tudom, mert szétszedtem és kivakartam a kiöntésből...
Fontos a D4 dióda megléte, de ez nem biztos, hogy megvan minden CDI változatban.
Ha a "HV generator" vezetékbe egy kondit tesz az ember, egy feszültség dulpázó egyenirányítást kap! ( D4, D1, C1, és a külső kondi)
A D4 pótolható kívül is...

De!

Én is ezt mondom, de mások szerint én ezt nem értem...

Az én álláspontom, mert vettem én is kínai alaplapot a Yamahámba, miután a gyári haldokolni kezdett. A kínai gyengébb feszültséget ad, nehezebben indul a szekér, határozotabban kell megrúgni.
Emiatt a Pannóniában, aminek még alacsonyabb az alapjárata, ez még kritikusabb probléma!
A nagyfesz vezetékbe (zöld) épített 1µF kondi, az CDI belső elekronikájával egy feszültség duplázó egyenirányítót alkot. Így fel tud töltödni a belső kondi megfelelően nagy feszültségre!
Ezt kipróbáltam...

Szevasztok!
Én az öreg pannóniára a gyújtást aránylag a régi rendszert meghekkelve csináltam. Sok-sok évig ment a rotációs kapán is soha nem volt semmi baja.
Az alapötletet az akkori riga gyújtás adta.
Az eredeti gyújtótekercsről az összes vezeték lefaragva.
A tekercs testre kb. 0,8 mm-es réz vezetékből feltekercselni annyit mint az eredeti nagyfeszes tekercs volt kívülről. A kezdő szálat (véget) a testre kötni.
A mésik véget kihozni mint 12V.
A megszakítót és a kondi szálat egybe kihozni kintre.
Erre a két szálra felkötni egy gyújtó trafót (mint pl. a trabanté). Ez a tank alá beszerelhető.
Minden leállító rendszer maradt a régi.
Ha a feszültség elég kevés akkor a trafónak 6 V-osnak kell lennie. Egyébként a 12 V-ossal maximum egy határozottab rúgás kellett neki, hogy nagyobb legyen a lenkerék által leadott feszültség.
Soha nem volt gond tovább a gyújtásommal, se hidegen se melegen.
Üdv. M.