A nyomógomb ilyen.

A dobozkából 2 szál spirálba tekert vezeték jön ki. Van rajta kondi, közvetlen a csatlakozásnál. A vezetékpár hossza kb. 25cm. Nem lehet rövidebb.

Nézd meg a nyomógomb kapcsolástechnikáját, lehet túl nagy értékű fel/lehúzó ellenállás van rajta.
Próbálkozhatsz még valami 47nF körüli kondi párhuzamosítással is

Nagyon köszönöm! Majd reggel (hajnalban) kipróbálom, most nincs hozzá hangulatom. De engem nem különösebben zavar, hogy nincs át nevezve... persze korrektebb lenne.
AI-val már tartottunk tegnap este felé, hogy azt írtam neki ha most sem fog működni (vagy harmincadjára)hátba vágom egy husánggal. Ezzel aztán elpoénkodtunk egy ideig (van humorérzéke). Aztán kínjában már azt találta ki, hogy előveszi alapként a 2SK1058 adatait (mutattam neki az excel táblázatot, abból szemezgettünk). Addig variált, hogy a végére szerintem már alig van köze a 10N20-hoz... vagy nem tudom, de gyanúsan másként viselkedik ha átcserélem a bufferben a két pár lat. fetet.

Annyit megtanultam tőle, hogy a félvezetők programja (az editben találhatóról beszélek) olyan mint egykapcsolási rajz. Pontosabban - nyilván - a FET helyettesítőképét tartalmazza. Csomópontok vannak benne, ellenállások, kapacitások, vezérelt áramgenerátor, meg valami ilyesmik. A "subckt" sorokban - amivel a program kezdődik - rendeli össze a csomópontokat.
Pl: CGD=13 14 10.5P azaz a 15 pF-es kondi két "vége" megy a 13-as és 14-es csomópontba.
A "VTO" a nyitófeszültség, a "KP" a meredekség. Annyira nem lenne bonyolult ha értene hozzá az ember gyereke egy kicsit... de hát nem ért. AI nélkül nem érdemes nagyon elpiszkálni, mert ő végigszámolja a modellt, mi meg nem tudjuk.

Hello!
A két áramkör találkozási pontja a hangszóró. Mivel az eredeti áramkör oda nem tud visszahatni, nincs egymásra hatás.
A mellékelt új rajz már egy másik történet. De így nem kötheted össze, mert a működési elmélete a két áramkörnek eleve más.
A védelmi áramkörben tulajdonképpen van egy feszültségosztó, ami az R1-R2 és C1 kondiból áll.
Amíg csak váltófeszültséget kap az áramkör, addig a kapacitáson "nincs feszültség". Hiszen egy kondi, váltóáramilag "rövidzárnak tekinthető" (Természetesen a frekvencia függvényében van az ellenállása.) Egyenáramilag a kondi szakadásnak tekinthető. Ekkor az osztót az R1-R2/R3 határozza meg. Tehát ha egyenáram kerül az erősítő kimenetére (vagy a jelnek egyenáramú komponense van) és a C1 feszültsége eléri a 600mV-ot, meg fog "szólalni" a védelem.
Tehát a C1 ponton, csak akkor lesz feszültség, ha 1,5..3V DC feszültség van a hangszóró kimenetén. Vagy is a venti ekkor indulna be, ha idekötöd.
(Egyébként ekkor sem, T1-T2 határolja a feszültséget kb. 800mV-ra, így a venti áramköröd meg sem tudna szólalni, mert ahhoz le kellene küzdeni az SS133 és a BC457 nyitófeszültségét, ami ennél magasabb lesz.)
Ergo, nem lehet meggondolatlanul, összekötözgetni valamit, áramkörök ismerete nélkül.

Sziasztok! Privátban kaptam megkeresést, amelyet köszönök,- a 10 Watt nagyságrenddel kapcsolatban. Összeállt két db RIAA előerősítő és szereztem a fentiek mellé TDA2030 kit-et is.

Gondolataim: A TDA7296 és az AN7125 hídban működnek. A TDA2030 ebben a verzióban kicsatoló kondin keresztül működik. Mindig meg akartam hallhatni hogy van -e észlelhető különbség kicsatoló kondi, vagy a duál tápfesz esetében anélkül. Ez összesen 4 féle kiépítést eredményez, és meghallgatási teszteket tudok végezni olcsón. A rajzot amit kaptam, eredetileg műszer erősítő volt.

Szia!
Azért, mert a régmúltban is használták, ma is megállja a helyét! A készülékhez teljesítményben helyesen megválasztott izzólámpa szakavatott szem számára egyből információt nyújt. Egyből látod, hogy valami nem passzol, megelőzve trafó leégést, kondi eldurranást...
Én is használom sokszor.
Tomi

Helló! Mi az a HVM motor? Ha a ventilátorra gondolsz az valóban BLDC motor. A legtöbb gyárilag összepréselt kivitel. Ha szerencséd van szét lehet azért húzni (feszegetni), persze elég körülményesen. A motorban beépített elektronika van, ha teljes zárlat van akkor a tápfesz bemenetén egy kondi lehet ennek az okozója.

Hello! A kondi polaritása rossz, a BC557 PNP és nem NPN.
(A három soros dióda szerintem szükségtelen.)

Azt nem írtam, hogy az R1-el lehet beállítani a felvillanások közötti időt (igazából az R1+R2).
Az R2-vel a villanás hosszát. Az R3-al az áramot (I=UBE/R3=0,65V/33R=20mA).
(A diagramon az első felvillanás szünetideje azért hosszabb, mert ekkor a C1 kondi 0V-ról töltődik a táp 2/3-ad részére, majd ez után az 1/3-adról a 2/3-adra. De ez csak a táp rákapcsolás pillanatában van így.)

Ebben a kapcsolásban a trafó telítődése billenti át a két tranzisztor állapotát, ezért (is) rossz a hatásfoka. A vasmag telítődésekor megnő az áram, ami miatt a tranzisztor feszültségesése is nagyobb lesz, és ki tud nyitni a túloldali tranzisztor... Egy "rendesebb" felépítésű Royer esetében van egy soros fojtótekercs a tápágban (és esetleg kondi a primeren) ilyenkor kisebb a túláram-impulzus. Légréses trafóval, primer oldali rezgőkörrel, és megfelelő fojtóval akár bőven 0% feletti hatásfokkal is működhet.
Bővebben: Link
Jól méretezve az ilyen oszcillátort (és a hasonlóan működő Rf erősítőt is) E osztályú oszcillátornak is nevezzük. Valamint hívják még ZVS oszcillátornak is. MHz-es tartományra (pl. 3,5MHz-re) is építettem már ilyesmit, 10....20W teljesítményt könnyedén tudott.

Jól melléfogtam, azt hittem, hogy ugyanaz a kondi elülről és hátulról fényképezve. Elnézést kérek.

Az U2A felesleges, hiszen eleve a nem invertáló bemeneteket hajtod meg, inkább csinálj a felhasználásával egy 4. áramgenerétort.
A 220nF-ot soknak érzem, nagyon lassú lesz így, csak annyi kondi kell, hogy ne gerjedjen és stabilan működjön (sacc 1...10nF).
Az opampok lassú reakcióideje miatt érdemes lehet egy-egy tranzisztort is betenni, ami nem engedi megszaladni a fetek áramát az alatt az idő alatt sem amíg az opamp kimenete beáll.
Megkímélhet egy-egy látszólag ok nélküli történő FET haláltól.

Helló! Én kérek elnézést az igencsak kései válaszért. Köszönöm a rajzot és a magyarázatot. A bloldali diódának mi a szerepe és mekkora áramra tervezzem és hogyan? A 16,7ohm-os ellenállás mennyire legyen pontos, hogyan állítottad össze, a teljesítménye fontos-e? A zénerhez tartozó kondi gondolom elkó, milyen érték tartományban mozoghat? Az osztó ellenállásai milyen teljesítményüek legyenek? Van egy nagyon hasonló rajzom, nézd át működésileg, kérlek.

Köszi, kicseréltem, volt itthon mindkettő. Viszont találtam mégegy gyanús alkatrészt, a C6 kékszínű kondi így néz ki oldalról, amit felraktam fotó. A két láb között 0.2ohm ellenállást mérek. T7 teszter is ellenállásnak ismeri fel. Ezt mivel tudnám helyettesíteni? Pont az az oldala semmisült meg, ahol a felirat volt.

Szia!Túrtam, de nem találtam meg, van MC34017-el épített csengetőpanel optos kimenettel (is). Ha valakinek van vagy közelben elérhető ez a régebbi Motorola IC, azzal egyszerű, 1µF-os soros kondi kell. (Még túrok, mert bosszant...) A PDF-jét nézegetve okosodhatunk.

Lehet, hogy elég lesz a dióda, 2 órája nem dobott hibát. Lehet, hogy az előlapi panelen lévő nyomógomb vezetékei a trafó szekunder vezetékeinek brummját összeszedve töltögették a kondit, és ez okozta a random átkapcsolásokat? A dióda megakadályozza a kondi töltődését, ezért javult meg? A trafó szekunder vezetékei és a nyomógomb vezetékei össze voltak kötegelve.
Ha újra megvadul, kipróbálom a fenti javaslatodat.

Egy átlagos vezetékes telefonvonalon 40-50 V-os egyenfeszültség van amíg "le van téve a kagyló". Ha felveszik, lemegy 20 V körülire a fesz. Ha hívnak akkor vátoáramú a csengetés, és 80-100V körüli az átlagos értéke. Pont ezért egyszerű megkülönböztetni, ha hívnak. Igazából egy kondi és egy Graetz, meg esetleg egy relé. Ez indíthat bármit.
Hivatalosan semmilyen egyéb eszközt nem szabadna rákötni a vonalra, de ilyen hívásjelzőkért nem szoktak variálni. Ráadásul erre elég párhuzamosan rákötni a vonalat, így nem módosít semmi komolyabb dolgot a vonalon.

Tegyél már egy diódát a kiszedett kondi és a föld közé, de a kondi legyen bent. Próbáld kikapcsolni, bekapcsolni úgy mint ahogy előtte tetted, mindig ugyanazzal a csatornával kell éledjen.
A dióda vonalas része a kondinál legyen.
Üdv. M.

Vagy átvezetett a kondi, vagy valahol folia szakadásod van, azt a mozgatástól helyre állt.

Ilyesmi van benne:Bővebben: Link
Viszont nem ez a probléma. A fentebb már említett 10 µF kondit kidobtam, most kondi nélkül kb 2 órája megy rendesen. Így nem ugyanazzal a bemenettel indul, de ez legyen a legnagyobb baja. Hamarosan próbálom másik bemenettel is.

Igen valóban.
De ha kikapcsolod semmi nincs arra, hogy az újabb bekapcsoláskor ugyanaz az induló állapot lépjen fel.
A táp elvételekor a kondit ki kell sütni egy diódával, mert ha gyorsan vissza kapcsolod a kondi fel van töltődve, nem kap resetet.

Én is a 10uf-os kondit cserélném ki elsőre. Már van 10uf-os smd kerámia kondi, én azt tennék a helyére, az gondolom biztosan elfér.

MIKA6 gázkazán E05 hiba

Sziasztok!
Egy ismerős kazánja E05 hibakódot dob, ez állítólag jellemzően a TB201 típusú vezérlő hibája. A nagy R8 (2W-os) ellenállás el van melegedve 180ohm mérésre, nem látszanak a színkódok, és a 470µF/25V kondi is nyúlott volt. Kicseréltem őket (R8=78ohm elvileg?), de továbbra is megmaradt a hiba. Esetleg van kapcsolási rajz vagy valami tanács a javításhoz?

Szia

Kapcsolóüzemi, van egy előtét ellenállás, egy kondi (varisztor) ami kérdéses

ill van egy LF33, ha jól gondolm ez egy 3,3 voltos fesz stabilizátor lehet, ebbe kérnék megerősítést, annak a lábát én törtem el, mert megküldtem a szekunder oldalt 24V-al és a 15V-os zener tette a dolgát, csak nem esett le és azt hittem az zárlatolt be így le akartam emelni a lábat, így jártam

Samsung SyncMaster 2493HM tap probléma

Sziasztok!

Az előző monitorhoz rendrlek IC-t az inverterbe az remelem megoldja a problemát.
Most adódott egy Samsung SyncMaster 2493HM. Ndm kap solt be, a főtrafónál lévö 650V-os fóliakondi neg a mellette levő 1KV-os keramia kondi (csatolt kapcsolasi rajzban cm808 és cm810) fökd felöli lába elfröccsent. Ezeket cseréltem (a tapban 12nF 650V-os kondi volt a kapcsokasi rajzba kicsit nagyobb de csak 10nF 650V-os kondit tudtam venni) és elsőre nem indult a táp de második utána masodik indításra már oké volt minden elindult. Következő pár indítasta rendeltetés szerűen elindult meg következő nap is. Pár nap múlva összeszerelés előt kipróbálva már nem indult es azóta sem indul el csak megpróbál elindulni, 8V-ig eljut de semmi több. A tapban az ősszes elkó cserélve.
A fötáp vezérlő ic-je megkapja a vcc és az enable lanan a feszültséget, vref lab is rendben. Kapcsoló fetek mérve jónak tűnnek. A plusz ágban lévő 0.22 Ohm-is ellenállás is cserélve.
Táppanel BN44-00195a
A csatolg kapcsolási rajz majdnem pont ugyan az pár helyen kicsit mas értékek vannak.

A hálózati transzformátor felszerelésével kezdetét vette a TRIP-FET unity coupled SE összeszerelése
A Shindengen 25A-es graetz hidak a lehető legközelebb kerültek a Cerafine 15.000µF-os pufferkondenzátorhoz, gyakorlatilag a saját lába lesz ráforrasztva a kondi kivezetéséhez
A két Tango 100mH-s fojtó rögzítésénél a hálózati transzformátor csavarozási pontjait használtam fel, hogy ne legyenek mindenféle további plusz furatok a sasszi felületén
TJ.

Amikor valaki nagyon-nagyon megtanulta az alapokat, akkor tud ilyen erősítőt tervezni mint LKA. Sajnos ettől még én is olyan messze vagyok, hogy csak távcsővel merem nézni.
Nézzük meg a hurokerősítést.
Első körben kiiktatok minden kompenzáló-tagot, csak C9+C10 Miller kondi marad (34 pF). De ez sem a nagyjelű erősítő (Q3) kollektorát terheli, hanem Q4 emitterkövetőt. Ez a TMC lényege.
A domináns pólus DP) frekvenciája kb. 54 Hz, az egységerősítési frekvencia (UGF) 1 MHz,
a hurokerősítés kisfrekvencián kb. 110 dB. Az amplitúdó 20 dB/dekád meredekséggel esik.

R17 beiktatásával válik a rendszer másodfokúvá. DP~1.7 kHz, UFG~1 MHz, LG=100dB

A hárompólusú kompenzálás elemei: C8,C9, C10, R16, R17.
A domináns pólus feltolódik ~10 kHz-re, az esés meredeksége 60 dB/dekád.
10 kHz-ig 100 dB a hurokerősítés, az egységerősítési frekvencia ~1.2 MHz.
Nincs fázistartalék, így még gerjedne a rendszer.

Ha az összes kompenzáló elem a "helyére kerül", az erősítő stabillá válik.
A fázistartalék 74 fok, a visszacsatolási tényező a hangfrekvenciás sávban 100 dB.
Remekmű még így is, hogy nem teljesen az eredeti félvezetőkkel szimuláltam.

Szia.
Mérj egyenfeszültséget DC a testhez Gnd - hez képest. Mond meg hány µF - ős a kondi . Ezek alapján ki lehet számolni . Van on- Line kalkulátor. Én már régebben csináltam meg ezt a kapcsolást,de jónak minősült. Persze kisebb karámnak,teheneknek, (elég érzékenyek és tisztelik a drótot),nem akármilyen autó gyújtó trafó jó! Erre érdemes odafigyelni!

Üdv. Egy időre félre kellett tenni a projektet, egyéb okok miatt, most ismét elővettem. A kondi jók a panelon, már egyesével kivettem és mérve lettek, és értékre jók. A diódák, ellenállások is mérve, jók. Voltak forrasztási hibák is, a TL részére már előáll a 12V fesz. Viszont továbbra sem jó a táp. A kimeneti feszültség állító trimmer poti nem reagál semmire. Lehetséges, hogy a TL494 hibás?

Nekem elég nyilvánvaló lenne, a korábbi egyfázisú maszatolás helyett, az eredeti 3 fázisra kötni, csillagban (adattáblán ezt látom). Így nem kellene kondi, megoldódnának az indulási problémák, és még a hálózatot is szimmetrikusan terhelné.