A 120mV hullámosság, ekkora áram, és ennyi kapacitás mellett nagyságrendileg teljesen reális. Ha a végfok olyan kapcsolású, hogy jó a tápelnyomása, akkor ennek nincs igazi hátránya. Ha ennél jobb táp kell, akkor passzív megoldásként LC szűréssel lehet reálisan kisebb hullámosságot elérni, de itt esetleg gondolni kell az alacsony frekvenciás L-C rezonanciából adódó lengésekre, azaz érdemes lehet korlátozni az LC kör jósági tényezőjét, esetleg nemlineáris alkatrészekkel, pl. zenerekkel, szupresszorral, + ellenállással megfogva a tekercsen a lengéseket. Persze akkor már el lehet gondolkozni aktív szűrőn is, mert egyszerű áramkörrel is nagyon hatékony szűrőt lehet készíteni.

Bár nem audio technika, de egy példa ilyesmire (és szimulátorban is jól modellezhető):
előtét-kondenzátoros hálózati ledmeghajtót használtam, de itt a reálisan beépíthető kondenzátorral a ledeken átfolyó áram hullámossága az átlagérték 10%-a körül volt (60mA / 7mA). Beraktam egy egyetlen FET-el megvalósított "elektronikus induktivitást" sorosan, és az áram hullámossága kb. a 100-ad részére csökkent. Abban az áramkörben ez kb. 10...20H induktivitásnak felelt meg, ami valódi tekercsént elkészítve elég brutális méretű lett volna...

Egy bizonyos mennyiségű kapacitás felett (ill. kellő nagyságú tárolt energia felett) már nem sok haszna van, a pufferkapacitás további növelésének, legfeljebb pszihikailag nyújthat némi elégedettség érzést a nagy pufferkapacitás. Ugyanakkor ha a megfelelő lágyindítás megoldott, fizikailag is elfér, és a plusz súly, ill. plusz ár sem gond, akkor nincs említésre méltó hátránya sem a sok puffernek.

Ha már kondik, kicsit a saját őrültségemről:
A osztályú monoblokkjaim tápjában csatornánként CRC formában szumma 128ezer µF-nyi kondival "lesajnálóan" nézegettem a diyaudio.com-on akik ennyit vagy kicsit többet 2 csatornára használtak.
Egyszer aztán rámértem a táp oldali brummra (I = 1,8A). Teljes kétségbeesés, 120mV (ha jól rémlik) kimeneten közben szinte semmi, de az érték nagyon zavart.
Nagyon régóta emlegetik diy körökben "sok kis kondi párhuzamosan jobb, mint a néhány nagy". Az elv a gyorsabb töltődés és kisülés, kérdés ez mennyit számit.
50 db 680µF-os (egyenként 4A, ESR: 11mOhm) Panasonic hibrid polimer kondiból csináltam "kondibankot". Ez így nagyságrenddel gyorsabb, mint a bentlévök és az ESR is kisebb. Tehát vegyesen használtam a nagy elektrolit kondikat es a kondibankokat.
Úgy voltam vele, hogy ha nem jön be beleteszem az előfokba ...
Hát bejött, mért brumm csökkent, de nem extrém módon (talán kb.80mV lett). Viszont hangilag a hatás jól hallható, jelentős. Kis panelen vannak a kondik csatlakozóaljzattal a könnyű szerelhetőség és teszt lehetőségével.
Látva a táp fontosságát és hallhatóságát CLC tápra építem át a táppanelt és mind a hagyományos, mind a kondibank részt növelem( 96db-ra)? Így 44mF - 5,3mH - 66mF+31,68mF(bank) lesz mind + mind - ágban.
És mindez csatornánként.

Elkezdtem tápegységet mérni hátha találok valami nem tudom mit. Most mértem meg először rendesen, hogy mit is csináltam. Eddig csak elméletek voltak és a "hallgassukmeggyorsan hogyszól". A langyos vizet megint nem találtam fel puffekondi-ügyileg, de egy bakit találtam.

Úgy gondolkodtam, hogy van ugye egy csillagpont -amit mi nevezünk ki csillagpontnak a nyákon- egy tetszőleges helyen. Nálam ez pont a fázisjavítótag ellenállásának a lába a földön. Véletlenül jött így ki. Ott szimmetrikus mindenre a nagyáramú föld. Abba pontba folyik azon a 14 mm hosszú pacán az áram a hangszóróból. Elvileg akkora fóliaszakaszon nincs számottevő feszültségesés... tehát úgy gondolkodtam, hogy a bemeneti jelföld GND pontja legyen a hangszóró csatlakozón - az a szakasz árammentes (a banán aljzattól a GND furatig).

Aztán mérem-mérem és akárhonnan mérem, van 1.5 mV zavarjel a stabilizátor kimenetén. Eleinte ezt a vezetékre fogtam, hogy az összeszedi valahonnan, vagy esik rajta, vagy valami. A pufferkondin eső feszültséghez képest ez mindössze 50dB elnyomás, ami nagyon kevés. Aztán kiderült, hogy a csillagpont és a banán aljzat közötti fóliaszakaszon éppen ez a másfél mV esik (2Ap kimeneti áramnál) amit keresek, hogy honnan kerül oda. És ezt a másfél mV "referencia feszültségként" jelenik meg a bemeneti földponton, amit a VAS szépen felerősít a 6.8-szorosára, amiből lesz 0.4% akármilyen jellegű torzítás. Plusz még egy zavarjel is a stabilizátor kimenetén.

Ezeken így elmorfondírozva átkötöttem a jelföldet abba a túloldali furatba a csillagpont mellé, amit eleve azért fúrtam oda, ha netán megszívatnám magam akkor legyen ott egy tartalék lyuk. Rögtön le is csökkent a zavarjel 6dB-lel a stab kimenetén, amit már tényleg az a hosszú hozzávezetés okoz. Valószínűleg. Így már nem mérek semekkora zavarjelet a csillagpont a bemeneti föld között (pedig még nem is ezüstből van az a hosszú vezeték).

Aztán meghallgattam mit csináltam. Jól észlelhető a különbség. Mélyebb tónusú lett, a hangkép, nagyobb felbontású, nyugodtabb. Olyan egy orto a különbség, ami jelentős, mert ingyen van.
A pufferkondi kérdéssel is előrébb jutottam. A jobb kondi jobban szól : ) És az is látszik, (a szkópon) hogy egyáltalán nem sok ez a 800VA-es trafó és ez 132 mF szűrés még ennek a 10W-os végfoknak sem. A tápegységet nem lehet eléggé túlméretezni (szerintem).

Nem tudom most milyen stabilizátor van benne, de a stab IC-s első változatnál nem láttam fóliakondit a stab IC-k kimenetén pedig az ott elengedhetetlen. Az is erősítő, hibajelet erősít annak minden nyűgjével együtt, néha be is gerjedhet ha nincs a kimenetén kondi, vagy ha túl nagy van ott.

Most nem találom a rajzot, hogy hová tetted ki, de nem írtad meg a célt, hogy mihez kell a nagyfesz táp. Mibe szeretnéd beépíteni, illetve mi fog róla működni, mit hajt meg. Mekkora teljesítmény kell, pontosan mekkora feszültség, mekkora áram. Stabilizált feszültség kell, vagy elegendő egy diódahíd és egy kondi? Ezen paraméterek ismerete nélkül nem lehet megfelelő tápegységet építeni.

Számomra a Te teszted is meggyőző volt, snap-in kondi esetén azt a vishay típust használnám...
Jó lenne ilyen teszt csavaros-, vagy normál radiális furatszerelt kivitelű elkók esetén is, iránymutatásnak. Pl. az előerősítőmben végül panasonic FC-t hagytam bent, bár persze sok mindent ki lehetett volna még próbálni: pl. az Audio Note kondikon is gondolkodtam, de nem volt megfelelő méretű/paraméterű.
( a nagy, csavaros kondipakkok esetén - szinte - mindig használnak közvetlenül az erősítő áramkörnél elhelyezett hidegítő kondikat, amelyek jelentősen beleszólhatnak a "hangba", sőt... )

A linken, a név rögtön ismerős volt, régi motorosról van szó. Ahogy nézem a honlapokat, van saját webshop is.
Szinte már kényelmetlen látni, hogy a kondenzátor teszt erősítői ( A20, A21 ) is LM3886 és LM4780 ( 2xLM3886 ) ic-ket használnak

A 450 V AC-s kondi kibírja a 640 V DC-t. Ha találsz akkorát, ami elfér valamelyik zugban.
A kapcsolásod a legegyszerűbb feszültségkétszerező. Bár a másik se túl bonyolult, de ahhoz két kondenzátor kell, viszont lehet alacsonyabb feszültségű.

Szia!
Valóban. Ezt nem tudtam. Akkor a 450V AC-s motor üzemi kondi is necces....nem?

Sziasztok erbe és Swedhart!
Csak most volt kis időm foglalkozni vele. Lerajzoltam a kondik töltését és lefotóztam a nyákot hátulról is. Na a szóban forgó 3 db kondi párhuzamos, így 24µF-ot tesz ki, ha hibátlanok. A 2,2µF 310V AC X2-es kondi a kimenettel párhuzamos( trafó primer) A 24µF-ot egy tirisztor ( xxx10-800G) süti rá a kimenetre egy fojtón át ( L1)
Lerajzoltam kondik tápját. Csatoltam a képet. Ez nem feszültségkétszerező szerintem, csak egy 1,5µF X2-n( ez mérve hibátlan ), diódán keresztül egyenirányít. Így ha jól gondolom max. 340V lehet rajtuk. Akkor pótolhatom 450V-os villanymotorra való üzemi kondival( több darabból, hogy beférjen és ami kiadja a kb 24µF-ot) ?

Mindig úgy érzem, hogy erősen offolom a témát, de talán belefér.
Ha az FR4 nyák problémás, az nem azt jelenti hogy nem lehet erősítőt csinálni vele. Ha az a probléma vele hogy a dielektrikum miatt nagyobb a kapacitás két csík között, akkor alacsonyabb impedancián kell dolgozni. De szerintem máshol keresendő a baj. Emlékszem, hogy gitárosok oda voltak az olajpapír kondenzátorokért. Nagy gitár gyártók mint a Gibson, a mai gitárjaikba kerámia kondit tesznek. Ez egyszerű sönt kondi, vágja a magas hangokat, meg valamennyire rezonáns kört alkot a hangszedő tekercsével, vagyis bizonyos frekvencián kiemelést okoz.
Csakhogy ez cseppet sem ennyire egyszerű. A dielektrikum anyaga nem csak a kapacitás nagyságát van hatással, hanem a kapacitás azaz a kondenzátor linearitására is. Ha lehet hinni a gitárosoknak, van aki meghalljak a gitár hangszedőben lévő mágnes anyagának, valamint a vele párhuzamos kondenzátor hangját is. Audiofil gitár.
Régebben említettem, hogy ami nagyban melegedés, az kicsiben torzítás. Polisztirol dielektrikumú kondenzátor PWM erősítő kimenetén melegszik, jel útban meg torzít.
Tehát lehet rosszabb mindenben a papír nyák, ha lineárissbb a hatása a jelútra. Azért én bízok az FR4 nyákban, csak más törődést kíván. Hogy mit, azt még nem tudom.

Vissza kellene követni a kondik előtti részt. Gyanítom, hogy egyszerű feszültségkétszerező van előtte, hogy nagyobb feszültségről induljon a kisütés. Ha viszont valóban párhuzamosan van mindhárom, akkor nem kell ekkora feszültségű kondi. A panelről nem lehet lekövetni az egyik DC kondi pontos bekötését. Az lehet a kétszerező.
De még az is lehet, hogy a 2,2 µF AC kondi a kétszerező első kondija.
Helyesbítés:
...beraksz 3 db-ot a DC oldalra,

700V DC és 900V DC párhuzamosan. Tehát a 900 V-os "éppen az volt kéznél" . 275 V AC kondi az 775 V DC. Régebben, ha helyettesíteni kellett, a 400 V DC kondit nem volt célszerű rátenni a 220 V-ra. A 630 V-os már mehetett, mert elérte a szinusz csúcsfeszültségének kétszeresét.
Rossz esetben, ha nem kap semmi mást, ebből a 2,2 µF 275 V AC kondiból berak 3 db-ot az AC oldalra, azzal elvben már működhetne a szerkezet. Hiszen jóval több, mint a meglévők összes értéke. Persze, hamarabb fog tönkremenni vagy alacsony értékre süllyedni.

erbe: az AC kondi még csak oké, de a többi 700 és 900V DC. Kellhet e ekkora? Lehet ideiglenesen teszek rá mást és rámérek. 230V-ról megy, de trafó nincs az elején,csak kondik,diódák. Tegnap nem volt időm jobban átnézni,de akkor max.320V körül lehet rajtuk. A két 10µF és a 4µF párhuzamosan van. Egy 24µF körüli jó lehet helyette.
Swedhart: az gyári kondi benne? Nem cserélhette már valaki?

Sziasztok! kondi csere után tökéletesen működik a gép!
Köszönöm mindenkinek!

Akkor a JVC nél nem ennyi az ujon eredetileg is a 7 -s a vèkony vezetek a JVC meg a 4es. De mindegy már 12 éve igy müködik es a JVC- en egy kondi is megtartja a memoriát. A JVC nagy elönye, hogy ha megszünik az áram a 7-sen azonnal kikapcsol ( nincs utánfutás mint az ujon) igy a kondi elég a memoria backuphoz

Hát nem lehetne veled vitatkozni...
Csak kiegészítésül, mint említettem, az egész a zenehallgatásról szólna téma szerint. Igy nem lehet kihagyni ennek alapját a felvételek milyenségét. És itt jön az alapvető kompromisszum. Nem a mérési eredmények szólnak igazából, hanem valaki szokásainak megfelelően a rendszere.
Persze, ahogy írtad, ha belemegyünk egy kicsit, akkor világos, hogy mennyi minden hat a hallható eredményre egy jelútban lévő kondenzátoron kívül. A vitatott kábelek, vezetékek, azok hossza, fajtája, a szerelési mód, stb. No meg, amit Béla is írt, az illesztések megfelelősége akár szakaszosan. Vissza a kondikhoz, én nem szeretem a nagy kapacitásokat, mert gondnak érzem a linearitáshiányukat. arról nem beszélve, hogy a jobb minőségűek megfizethetetlen áron kaphatóak.
A VF3 idején én is kipróbáltam Elnákat a bemeneten. Hát még a Wima MKP is jobb volt egy hét után. Szóval szerintem a hangútban a fóliakondi szerencsésebb. És persze ez a visszacsatolásra is igaz. Persze én csak a Jantzen Silver Gold-ig jutottam, de örülnék ha hallhatnék egy V-cap-ot is. És ami még ide tartozna, ezeknek a mérete nagyobb, azaz a dobozméretek jelentősen nőnek. Amikor a hibridemet csináltam képbe került a kicsatoló esetében egy Nichicon. Azt írták róla, hogy a mélyei jók annak a fajtának, de kell rá paralel kisebb érték. Szóval nem egyszerűek ezek a dolgok. Arról nem beszélve, hogy egy csatoló kondi hallható eredménye mennyit változik a bejáratása során (Wima). Vagyis ahhoz, hogy a legjobb hangját halljuk próbák során, ahhoz mindegyiknek hasonló bejáratottságúnak kell lenni, ha komolyan vesszük.

Természetesen van különbség a bemenetek között is, és az egész működésben és mérési metódusban. A csatoló kondi nélkül is nagyobb lenne a torzítás aszimmetrikus üzemben. Azt is jegyezzük meg, hogy az elméletek és bizonyos régebbi mérések szerint az elektrolit kondenzátoroknak van inkább érdemleges torzítása.

Még véletlenül sem állítanék olyat, hogy egy csatolókondi beiktatása nem változtat az addigi hangzáson. Bár az utóbbi időben tesztelt két olcsó "ipari" MKP kondi meglepett, milyen csekély változást hozott be.

Kicsit nagyobb kontextusba helyezném ezt a csatolókondi ügyet.
Az én fogalmaim szerint nem létezik tökéletesen transzparens, színezetlen hangzású audio készülék. Lehet cél erre törekedni, vagy eleve egy bizonyos jellemzőkkel bíró "jó hang" előállítására, a végeredmény mindig egy "valamilyen" hangzás-csomag lesz.
Ennek egyik eleme a csatoló kondenzátor. Mint ahogy az ellenállások is....Tudsz említeni olyan ellenállás típust, amely tökéletesen saját hangkarakter nélküli?
Vagy olyan drótot, kábelt?...
Pl, jelenleg egy új, 50cm hosszú, a dacot és előerősítőt összekötő kábelt "tesztelek". Ez a kábel ugye mindenképp szükséges, mondhatni a rendszer része. Akár azt is mondhatnám, hogy az előerősítő része...és az előerősítő hangkarakterét ezzel a kábellel együtt kezelve alakítom ki...
A régi és az új kábel között akkora a különbség hangzásra, hogy jó néhány csatoló kondi nem okoz ekkorát....
Véletlenül az egyik fő különbség a mélytartomány definiáltsága, részletezettsége...

Egy ideig volt nálam egy Topping Pre90 előerősítő. Az ASR mérésekből is kiderül, hogy az egyik legalacsonyabb torzítású készülék lehet, néhol épp a mérhetőség határán...
Szimmetrikus és aszimmetrikus be-, és kimenetekkel is rendelkezik, így konverzióra is alkalmas.
Az áramköri felépítésben annyi a lényeges most, hogy az aszimmetrikus bemenet egy bipoláris elko csatolóval kezdődik, egyébként dc csatolt minden belül.
Érdemes megnézni a THD+N növekedését annak figyelembe vételével, hogy teljes jelszint 6dB-vel alacsonyabb, és vélhetően az analizátor, maga a mérés sem tudja kihasználni a képességei legjavát. Vajon mennyi lehet a csatoló kondi torzítása?
Másrészt, én meg is hallgattam ezt az erősítőt aszimmetrikus bemenetről, aszimmetrikus kimeneten. Rendkívül tiszta, transzparens a hangja. Azt állítani, hogy torzítana, torz lenne a hangja bármilyen alacsony szinten is, avagy ködös hangzású lenne a legcsekélyebb mértékben is, nonszensz. Gyanítom, hogy hasonlóan gondolnád szintén, egy meghallgatás után. ( Ilyen Nichicon BP kondikat egyébként használt a Lumin is dacban, volt Topping dacom is ilyen csatolókkal...)
https://www.audiosciencereview.com/forum/index.php?threads/topping-...18283/

Többször is mértem rajta feszültséget. 1-5-10 perc 1 óra, 10 óra. Mindig 5,5V alatt volt a feszültség akkor is, ha nem volt ott a szuperkondi. Az volt a célom, hogy lehetőleg maximálisan kihasználni a kondiban levő feszültséget. Ha ez így nem megy, akkor egy step up kört még beteszek utána.
Alacsonyabb feszültségre hozom a kondit, megnézem így milyen lesz órák múlva az érték. A step up kör annyira nem bonyolult, és akkor még kisebb értékű kondi is jó lesz.

Még jobban leszek cseverészhetünk erről...
Én sosem mondtam, hogy vetekszek a Te elméleti tudásoddal. Azonban sok év zenehallgatási tapasztalatom van. A quad405 témában Gee Lee feltett egy anyagot, amiben a szerző valami olyasmit írt egy erősítő hangzásának a megítéléséről, mint én a múlt évi hifishow kapcsán említettem. Vagyis van hallástapasztalatom egy hangzás megítélésében. Szóval erősen vitatnám, hogy "Nincs olyan felvétel amelynél ne jelentene hátrányt a kondi torzító hatása." Ez a kijelentés tele van aknamezőkkel. Először is kinek mit jelen egy csatoló kondi, azaz hány típust használt, és milyen háttérrel?
Arról nem is beszélve, hogyha egy felvétel jó becsatoló nélkül, akkor egy másik mért nem? Hát nem gondolnám, hogy az erősítőben keresném ennek hibáját. Az én cuccaimmal hallani a hangsávokat, és olyanokat is észlelni, hogy melyik hangsáv a bibis az egészre nézve. És ha az átfogó visszacsatolásban kutakodunk, akkor az egyik alapvető problémának a visszacsatoló elemek lekezelését tartom az egyik fő problémának. KT is megoldotta egy elkóval a kapacitásrészét. Kondenzátor, a tápba is kell! Talán ezért szerencsésebb az aksi. Az egész audiofil egy katyvasz, mivel minden kis dolog számít, de szerintem ezt Te is tudod. Amitől meg idegenkedsz, arról hiába mondsz jóslatként véleményt, mivel az nem tapasztalat.

Nincs olyan felvétel amelynél ne jelentene hátrányt a kondi torzító hatása. Gyengébb kapcsolásoknál nyilván valamelyest elkeni az erősítő torzításait és ez eredményezhet kevésbé kellemetlen hangzást.

Nincs olyan kondi, sem ezüstből sem sem aranyból, amit ha beteszel a jelútba ne hallatszana meg. Ugyanis a kondi (is) energiát tárol. Elnyeli és amikor nem kell, visszarúgja. Elég könnyű ezt belátni.

Gondolom én, hogy abban az eszközben, ami a lopást érzékeli, amikor a delikvens viszi a szajrét ki, abban egy "adó" tekercs van, ami rezeg. Ez a kis tekercs és kondi annak a frekvenciájára van hangolva. Amikor közel ér hozzá, akkor az adóból energiát von el a rezgőkör és azt érzékeli a készülék. Talán így működik.
Kíváncsi lennék, hogy mi lenne, ha alufóliával leburkolva lenne átvíve az érzékelők között.

Hello! A szegmenseket kell szűrni, nem a 8 bemenetet. Ez azt jelenti, hogy csak 7 kondi kell és minden kondi csak egy szegmens áramot szűr.
Valamint a D38..D45-ig diódákra nincs szükség.

Vá-várj!! A 2,7V-os gyors 1-3-5F-os kondikat stepDown áramkörrel kell töltened, és stepUp-al kisütni. Egyetlen darab ilyen kondi 15-30cm hosszan elvisz egy mozdonyt!!! Vigyázz azzal a 6db-al!!!
Amit én használok -és kérdésben szerepelt - az backup/vagy gombelem cella, lassú kondi, 5,5V-os. Ez világításra teljesen jó, lassan töltődik, lassan sül ki. Ez pl nem alkalmas mozdonymotor meghajtásra, de nem is kell köré hú-de-nagy áramköri kiszolgálás.

Ez a feszültség attól függ, mekkora áram folyik át a diódán. Könnyen lehet, hogy lazán 5.5 V fölés is megy a feszültség és a kondiban valahol keletkezik némi zárlat, ami már többet fogyaszt, mint a töltőáram.
Ha közel azonos méretű tokban van a 0.1, 0.3 és 0.5 F-os kondi, akkor az előbbi azért bírhatja jobban a gyűrődést, mert nagyobb szigetelési távolságok lehetnek benne, kvesebb anyagot kellett adott méretbe gyömöszölni.

Ha a kondi 5.5 V-os, akkor 5 V-fölé ne engedd a feszültséget, az ilyen szuperkondenzátorok sokkal érzékenyebbek a normál méretű társainál.

Adatlapokat nézegess, mekkora árammal lehet tölteni-kisütni a kondit, első ránézésre a 80 - 100 mA soknak tűnik.

Az optofet-et az invertáló bementi ellenállásaként kötöttem be, így a fix 100k visszacsatolás mellé párhuzamosan be tudtam dugni kondikat. Egy 1n kondi mellett ilyenné vált a jel:
(sárga a kimenet ami látszólag stabil 5V egyen, a piros a led feszültsége)

5,5v szuperkondi szivárgás

Tiszteletem!
Segítséget szeretnék kérni az alábbi probléma tisztázása végett. Vagy egy nagyon egyszerű áramkör. A bemenet DCC jel (egy amolyan váltakozó négyszögjel, mint a váltóáram, azaz nullátmenetes - digitális vasútmodell sínjelnek hívják), de lehetne egyenáram, vagy AC is, nem ez a fontos.
Ez a betáp egyenirányítva pufferelve van, és egy 6V-os feszstab IC után egy dióda van kötve, hogy a táp kimaradása esetén minden benn maradjon a belső áramkörben. Itt, a dióda után már 5,4V-van, a jelzett szuperkondi (5,5V) is töltődik/kisül (PIC, és LED-ek vannak még az áramkörben - azaz kisfogyasztók).
Alapesetben tökéletesen működik. Kb 100-80mA-el indul a töltés, aztán csökken, kb 1 perc betáp után a szuperkondi hosszú időre megoldja a belső tápellátást, ha külső betáp akadozna.

A gond akkor kezdődik, amit nem értek, hogy kb 3-4 óra folyamatos betáp esetén a szuperkodiban elkezd esni a tárolt feszültség, ha lekapcsoljuk a tápot. (mintha szivárogna a kondi). Érdekes módon csak a 0,3F, és 0,5F-ös 5,5V-os kondik csinálják ezt, egy 0,1F-os 10 órás folyamatos bekapcsolás esetén is megőrzi a 5,4V-os indulófeszültséget, ha lekapcsolom a külső betápot.

Mitől lehet ez? A szuperkodik mind Kínából vannak - occó vót. Ha esetleg a drágább beszerzést választom, akkor ott ez a probléma nem merülhet fel?

Vilanypásztorból kijutó energia számítása

Sziasztok!
Szerintetek ha egy kondenzátor tárolt energiája mondjuk 1,9 J, akkor egy 1:20-as Makrai villanypásztor trafón mekkora energia juthat ki a kerítésre? Feltételezve,hogy jók a szigetelők,jó a földelés, nincs növényzet. A kondi 600 v-ra töltődik.

Lehet valamilyen LED meghajtó áramkör a lámpában ... kondi, tekercs "fütyülhet" ...
Egy szkóppal rá kéne nézni mit kap a LED...