Köszi, hogy megnézted. Szoktam olyat modellezni, hogy megnézem milyen feszültség értéken stabilizálódik a kérdéses kondik feszültsége, majd a következő szimulációban eleve ekkora feszültségről indítom. Ezt vagy be lehet állítani a kondi paraméterei között, vagy simán egy DC forrást sorba kell kötni vele. Lehet, hogy ilyen módszerrel meg tudnád mérni a torzítást nyitott kapcsolók esetén is.

Persze lehet használni a kiegyenlítő áramkört, csak szeretném érteni is a dolgot.

A szimulátorban a kondi modellje szinte biztos, hogy nem tartalmaz nonlineáris részt, a valóságos kondi viszont (dielektrikumtól függően) általában igen. Amúgy érdekes lenne mondjuk egy feszültségfüggő kerámiakondi által okozott torzítást is modellezni.

Tovább gondoltam a dolgot. Ha elég jó az opamp, akkor ahogy compozit is írta, végülis kihagyható a két 1µF-os kondi.
Viszont ennek a megoldásnak is van egy további hátránya (akár van kondi akár nincs). Mert így nem lesz olyan szempontból univerzális, hogy beköthető-e a trafó középkivezetése. Ugyanis ha ilyenkor bekötöm a trafó közepét, akkor a draineken levő két ellenállás közös pontján meg fog jelenni egy 100Hz-es komponens (a legkisebb trafó vagy egyenirányító szimm. hiba esetén is), amit a visszacsatolás csak akkor szabályozna ki teljesen, ha ilyenkor az 1M ellenállásokat kikötném, ugyanis ha az bekötve marad, akkor becsatolja az erősítőbe, kb. -60dB szinttel. Ezzel a gyakorlatban mért 20µV alatti kimeneti zajnak annyi lenne.. és emiatt mindjárt nem lenne olyan alacsony THD+N sem.
Ez megint a külön kiegyenlítő áramkör használata felé billenti a mérleget... avagy esetleg kell jumpert is tervezni a panelra, ami átköthető vagy sem, attól függően, hogy szükséges-e a táp kiegyenlítés vagy nem.

Megnéztem 100Hz-en, ott jóval nagyobbak a különbségek.
kondikkal: 0,024% (S1,S2 nyitva)
kondik rövidre zárva: 0,0037% (S1,S2 zárva)
Tehát ha benne van a két kondi, akkor 100Hz-en kb. 7x nagyobb a torzítás...
A 10k-t is beletettem.

Még mindig nem tudom, hogy ez valós-e, azaz a gyakorlatban is ezt történne, vagy valamilyen szimuláció hiba eredménye.

Kapásból nem tudok minden számszerű adattal szolgálni, mert TG barátom rakja össze, és méri az erősítőt, de ha vannak lementett mérési eredmények akkor gondlom majd beteszi ide.

A nem drasztikus változás, valóban nem precíz megfogalmazás. Úgy kell érteni, hogy nincs nagyságrendi változás, de a pontos értéket jelen pillanatban nem tudom megmondani. A méréseket képernyőmegosztáson át követem, amikor van rá időm, mert 150km-re vagyunk egymástól.

Amikor adódik egy ötlet, és van kedvem kísérletezni vele, akkor összerakom szimulátorban és megnézem, hogy az elv egyáltalán jó-e, úgy működik-e ahogyan elképzeltem, ill. működésre tudom-e bírni egyáltalán. A D osztályú erősítő is így jött, leszimuláltam, működött, aztán TG barátom összerakta a gyakorlatban (mintha fotó is került volna fel róla). AB osztályút én már nem akartam sem építeni, sem tervezni, de jött egy ötlet amin párszor már elgondolkoztam, aztán nemrég megrajzoltan a szimulátorban... hajtott a kíváncsiság. Mivel egész ügyes megoldásnak tűnt, TG barátom tervezett egy panelt hozzá, és összerakta. Persze igényelt kisebb módosításokat, pl. pár kondit, ellenállást, más értékűre kellett cserélni, vagy éppen máshogy bekötni (pl. kondi helyett RC-tag).

A gyakorlatban általában rosszabbak a paraméterek mint a szimulációban (nyilván nem tudunk mindent szimulálni) de elég szoros összefüggés van a gyakorlattal. Ez pl. azt jelenti, hogy ha mondjuk 5x annyi a torzítás a gyakorlatban 1kHz-en, 90% kivezérlés mellett, mint előtte a szimulátorban, akkor ez az 5x-ös viszony mondjuk 1% kivezérelés esetén is reális.

Ha a táp 230 oldala felől kapcsolom be a tápot, akkor a táp kikapcsolásakor húz meg a relé pici időre, miután a dugasztápban már majdnem lemerült a kondi Ha pedig a 12V felől kapcsolom be a kütyüt, akkor pedig a bekapcsoláskor indul a monostabil.

Köszönöm a gyors válaszod!
Sejtettem, mert ahol találtam frekvencia adatot, a munkatekercs és a kondi bank beírásával, ott közelítőleg a frekvencia értéket kaptam. Csak biztos akartam lenni, nem ez a szakmám, és hobbi szinten űzöm!
Erről lenne szó.
Csak az egyenáram betáp 60V helyett kb. 20-24V lenne.
Sikerült szereznem ESR mérőt, bár nem tudom, milyen frekvencián mér!
Eddigi gyors mérések vele:
MKP V4 1µF = 0,22
Mikró 0,94µF = 0,45
Mikró 1,2µF = 0,57
Mikró 1µF = 0,38
DHM!? 400 nF = 0,00
Töbször ráeresztettem a mérést, de nem változott az érték!

Kondenzátor csere

Sziasztok!

Adott egy okos tükör tápegysége. A bemeneten az egyenirányító után közvetlenül a kondenzátor felpúposodott, ezt cserélni szeretném. Viszont a fiókban csak sima elektrolit kondim van a panelon pedig LOW ESR (400v 15uF). Mehet a helyére sima kondi vagy mondenképpen LOW ESR kell?

Végre valamit mutassak is, ne csak kérdezzek.
Elkészült... 20 alkatrész egy lapon Nem sok idő összerakni, inkább mire összepöttyögeti az ember hozzá az összetevőket az asztalra... az tovább tart. Meg az a kettő pici 6 lábú.....

Hozza a rá jellemző tulajdonságokat: abszolút nem melegszik, 22V DCC sínfeszültségig működik (25V-t is elviseli). Tudom, az AP3211 max 20V-ot visel el, de van ott még egy diódahíd, ami csökkenti a DCC sínfeszültséget kb 1,4V-al, valamint 25V DC-n is szépen üzemelt, kipróbáltam.
Kb 100-110mA a kezdeti áramfelvétele (kb 5-6 másodperc után már pufferel). Ha kicsit ráérősebb lehet a töltés kb 10 másodperc, az első bekapcsolástól, akkor már megelégszik 60mA indulás áramigénnyel is.
Világítás igénytől függően, 15-20 másodpercig adja a folyamatos fényt azaz a beállított 4,6V-ot. Ez a 2,7V-os1F-os kondi, egy 220µF 16V-os kondenzátor méretnek felel meg - azaz vagonokban szépen elrejthető.

Dilemma, mert sok meló összerakni (összegben nem sok, mert kb. 400Ft+nyák az ára), viszont biztos a világítás, folyamatos fényerőn.
3 féle DC-DC konverter egy lapon, erre is csak én voltam képes, de másképp nem tudtam megoldani a magam szintjén...
Az AP3211 beállít egy 4,9-5V-os egyenáramot, a bejövő változó feszültségből.
A 2,7V-os töltőfeszültséget, csak ezzel az LM317LDR2G-vel tudtam egyszerűen előállítani az 5V-ból. s-Dióda után már csak 4,7V a kimeneti feszültség a panelról, ha van betáp.
Az MT3608 pedig a 2,7V-os kondiból 4,65V-ot tol ki a kimeneten, ha nincs betáp.
Ezt a pici feszültség ingadozást nem/alig lehet észrevenni a LED-ek fényén. Tudom lehetne az MT3608-at ki/be kapcsolgatni, de az plusz 3 alkatrész (tranyó+2ellenállás) valamint van egy látenciája amíg beindul az IC, egy picit lemegy a fény. Ha magasabb a kimenőfesz akkor meg az ic állandóan a kondiból szed ki töltést, így az nem tud teljesen feltöltődni, ezért van kb 0,05V-al lejjebb véve a kimeneti feszültség.
Köszönöm az itteni segítségeket!!!

Így viszont a kvarc és a körülötte lévő dolgok (kondi-ellenállás) keverednek gyanúba ...

Milyen kondenzátor az ide való?

Üdv. Cirkula motorján szeretném kicserélni a kondenzátort,mert már szivárogni kezdett.. Ahogy jobban megnéztem, láttam hogy van egy másik fehér műanyag kondi is.. Párhuzamosan vannak bekötve. Esetleg megtudnátok mondani hogy milyen kondenzátort kell bele vásárolni?

Az a helyzet, hogy én pl. egy marék siemens kondiból raktam össze 2-3 példányt is és esr-t egyáltalán nem mértem.. - adódik ezeknél a nagyon kis érték.
Olajban hűtöttem, stb.
100 Hz???? Viccelsz?
A mikró kondi tekercselt forma, nagy soros induktivitással.

Köszönöm!
Az elejétől kezdtem olvasni úgy 45 oldalig. Szóba került a mikró kondi, de nem emlékszem miért vetették el az ötletet. Vissza keresni próbáltam de 547 oldal találatom vol, pedig ez a topik volt beállítva , mégis más topikokból is volt találatom!
Mégegyszer köszönöm.
Esetleg vegyes kapcsolásban kipróbálom, mert önmagában már jó µF érték lenne.
ESR értéke ilyenkor összeadódik?
Kb. 100Hz -re tervezem a rezgőkört.

Szia!
Olvass vissza jó sok oldalt, beírásokat..

A mikró kondiját (-jait ) nem javasolom, de kísérletezhetsz velük.
Leginkább indukció-szegény fajták a jók.
A kondi értéke frekvenciától függően 4-6 uF, a frekvencia pedig a hevítendő tárgy méretétől, formájától és a hevítés mélységétől is függően 20-60 kHz. Ez pedig az alkatrészektől is függ.
A tekercs formája, mérete szintén az előzőek függvénye.
Tudod hűteni vagy sem, mennyit használod, milyen szakaszokban..- nagy a köráram.

Most így átnézve ezt a kapcsolást, igen érdekes számomra, mert az előerősítő cső EF86 és a végpentóda EL84 vezérlőrácsa között nincs csatoló kondi.
Valamint az én kapcsolásomhoz képest sokkal nagyobb katódellenállása van, nálam 150Ohm itt 560 Ohm. Ez jobban kivezérelhetővé teszi a csövet, hiszen 27V katódfszültséget eredményez, míg nálam csak 8V mérhető.
Zavarhatlak privátban?
Köszi
Miklós

Emlékeim szerint a zener sokkal több zajt termel, mint egy TL431. Kisebb feszültégekre egy LED általában kisebb zajú mint egy zener. A TL431 szerintem egész jó, csak háklis a párhuzamos kondira. Az adatlapján is ott van, de a lényeg egyetlen mondatban (emlékezetből, és gyakorlati oldalról): legalább 22µF kondi kell a TL431-re, vagy ne legyen rajta kondi. 0-20µF között instabil lesz. Szóval én meg zenert nem szeretek audio áramkörökbe tenni, ha szükséges ilyesmi akkor is inkább LED-et... Viszont zajgenerátornak kiváló sőt ahhoz talán az egyik legjobb megoldás.

C1, C2 330µF az utánhúzó kondi. Ezt az utánhúzást a tranzisztoros bementi fokozathoz ütöttem össze hirtelen, csak beletettem az opampot is, ha már itt volt.
Ha 10u-ról 1000u-ra növelem, 18mV-ról 12mV-ra csökken a feszültségesés. Oda egy SMD tantált gondoltam betenni majdan (ha ilyen lesz) a nagyfrekvenciás zavarjel csökkentése végett.

Nem tud a tápfesz (33V) fölé emelkedni a Zener feszültsége, mert a VAS 20V körül klippel. Nem akarom tápfeszig kivezérelni ezt a végfokot, mert nem diszkózni kell. Bőven sok nekem 20W itthonra.

Hello!
A relé helyett (látom áthúztad..) az 555-öz le lehet tiltani a Reset lábán, a StepUp konvertert az EN lábán. Vagy kapcsolod mind két tápot egy Fet tranyóval az 555 kimenetéről.
Ha ezek piezo hangsugárzók, akkor a meghajtásuk nem jó. Mert az tulajdonképpen olyan mint egy kondi, ami feltöltődik és köszöni, el van. Piezo meghajtása

Lehet két hét után már nem aktuális , de azért volna egy tippem a gomb figyelés-20 másodperces kihagyására .
void gombfigyelés()
{
if(!gnyomi)
{
bool x=digitalread(gomb);
if(x) gnyomi=true , húszmásodperces() ; // kizárod magad a gombfigyelő eljárásból
}
}

void húszmásodperces ()
{
végevan=false;
.....tevékenység.....
if (végevan) gnyomi=false; // engedélyezed a gombfigyelést.
}
Nyílván ez csak egy ötlet ezt ki kell dolgozni és a részletekben megbújó ödögöt pedig kizavarni belőle. Villogtatás és egyebek:
A mikros() függvénnyel tudsz pontos időmarkereket létrehozni (a millis egy rakat sz.... azzal ne foglalkozz )
unsigned long ms = micros();
idoalap=ms/100000 ; // időalap változód minden tizedmásodpercben fog egyet lépni előre.
Ha változtatod az osztót akkor más időalapot kapsz. /1000 =1mS (és ez pontos is)
Erre alapozva annyi egymástól független időzítést villogtatást , programrészlet lefutást tudsz létrehozni amennyit csak akarsz (illetve amit a chip elbír). Ja és a delay is mehet a kukába.
Gombfigyelés: Sokszor láttam már azt a módszert amikor a belső felhúzó ellenállást bekapcsolják és ráakasztanak egy gombot a bemenetre amely gombnak a prellezése miatt írnak egy k@rvára bonyolult eljárást, mellyel kiküszöbölik a nyomigomb okozta problémát. Hát lehet így is de egy kerámia kondi meg két ellenállás is megoldja , főleg ha minden le van időzítve a programban. Ott a módszer fentebb . Ha tizedmásodpercenként egyszer nézel rá a gombra és a mellékelt fotón látható módon kötöd be akkor a prellezést és a kapcsolódó programozási hókuszpókuszt el is felejtheted végleg.
üdv

Fejlemények az általatok javasolt dolgokról. Ezzel próbálkozva , hogy a motor búgást kiszűrjem, megszüntessem, nem vált be a 104/400 kondi párhuzamos kötés a motorral. Alapjáraton nem indult el, csak legalább fél fordulaton. Az izzós megoldásnál, min. 100W os, de inkább nagyobb hogy a számomra megfelelő fordulatot elérjem. A fénycső fojtó válik be legjobban. Ha nem dobtam ki az utóbbi időben 20 db ot, akkor egyet sem. Nagy nehezen, a képen láthatót találtam, (kb. 50 éves) ezzel szépen megy, de jó lenne, ha egy picivel nagyobb lenne a fordulata a ventinek. Próbálkozok ezek felkutatásával, és próbálkozom, melyik lesz a leg megfelelőbb számomra. Még egyszer köszönöm a javaslatokat, ötleteket!

Üzemi kondenzátor kapacitása

Kedves tagok!

Meg tudja valaki mondani, hogy mekkora kondenzátor tartozik az "AZ734B7e17" típusú imi motorhoz? Ez 130W-os, és tudtommal üzemi kondenzátoros. Legalábbis eddig így működött. A segédfázis újra lett tekercselve, és a tekercselő mester szerint 20-22 mikrós kondi megy rá. Ezzel csak az a bajom, hogy ekkora kapacitású kondival fél óra üresjárat után már forró a háza, amit túlzásnak tartok. Köszönöm!

Szia!

A lehetőség többféle ;
1; ellenállásos megoldás ahogyan csináltad -esetleg izzólámpával az ellenállások helyett.
2 kapacitiv előtét -kondenzátorokból rakod össze a szükséges feszültség ejtést.
3. induktiv előtétből --Fénycsőfojtók (a régi tipus 80W.55W.40W,esetleg 20W-s )
vagy ha van UBT trafód s bekötöd többlépcsős átkapcsolásra.
4. Fényerő szabályzóval -bár a potmétert ki kell venni s forditva bekötni! azaz 100% -n indul felpörgés után csökkented vele a fordulatott , ilyenkor egy 100nF/400V s kondi is célszerű a motorral párhuzamosan --csökkenti a morgást.
5. persze a mai PRECIZ megoldás a frekvencia váltó lenne --de árban? Soha meg nem térül. ilyen alkalmazásnál.

A lényege 230V-210V--190V ig tudod a feszültséggel csökkenteni a fordulatot.Vannak motorok amiket lehet még lejjebb is vinni, de ezt ki kell kisérletezni.

A diagnózis helytálló volt, 190 nano-ra csökkent a kondi..
Hála a fórumnak a legköltséghatékonyabban sikerült megmenteni a panelt.

Köszönöm elektronika95-nek is, aki szintén a C2-es kondit gyanúsította.

További sikeres távdiagnosztizálást, minnél több feltámasztott eszközt, mindannyiunk érdekében

Nem tudom melyik csoportba tartozom, mert néha irritáló amit írok, máskor meg tudálékosnak érzem. De hosszú évek során ide lehet szokni a fórumra, mert nincs más közösség állandóan az ember közelében akikkel erről beszélgetni lehetne... itt meg lehet. Oszt akinek nem tetszik amit írok, nem olvassa el, mint ahogy én sem olvasom mek-elek eszmefuttatásait, így aztán nem húzom fel magam rajtuk feleslegesen.

De hosszú évek során egyre meggyőződésemmé kezd válni, hogy a hangminőség összefügg a mérésekkel, vagy azok hátterével. Szerintem a tápegység bármely paraméterének pozitív irányba húzása a hangot is ez irányba viszi. A legjobb kondi az amelyik, nincs a jelútban és ugyanígy a legjobb vezeték is ez. Ha az ember úgy 45 évig kitartóan tapogatózik, kezd a végén kitisztulni a kép.
A szubjektivitás pedig számomra még mindig megfoghatatlan, hogy miért kérdés. ha megszólal mellettem valaki (élőben), az egy tiszta hang. Ha ezt a hangot felveszem és visszajátszom, akkor hallom ha bereccsen a hangszóró a tranziens átvitel gyengesége miatt, vagy hozzáteszi a hangdoboz a saját hordó hangját (rezonanciáit). Nem értem mi ebben a szubjektív. Ezt mindenki hallja és észreveszi akinek füle van. A beszédhang a legegyszerűbb és egyben a legbonyolultabb hang ami folyamatosan körülöttünk van. Ismerjük. Nem kell hozzá denevérnek sem lenni.

Sőt, ez általában pont fordítva van, pedig a technokrata hozzáállás a mai napig nem változott e tekintetben. Nálam biztosan fordítva van, most már tudom,, de szerintem a többségnél is. Ezért is értelmetlen bármilyen hangzásról szóló vita. Hogy a saját példámat mondjam, ebben a HK-ban pl. elég kicserélni 2db kondit (nem a csatoló) és merőben más hangképe lesz az egész végfoknak.
Jobb lesz a hangja, tisztább, erőteljesebbek a mélyek, annyira, mintha rátekertem volna mondjuk 5dB mélyemelést. Próbáltam mérni. Természetesen, hiába mértem bármit, az átvitel nem változott, a THD, IMD nem változott, négyszögátvitel nem változott. Az IMD-t több különféle kevert jellel is mértem, ugyanakkora, tökmindegy melyik kondi van benne. Egy képet csatolok csak, de 8 féle IMD mérést csináltam mindkét elkóval.
Itt merül fel az, hogy akkor mit is kéne mérni? Meg hogy, van-e egyáltalán bármi értelme bármiféle mérésnek, ha alapvetően eltérő hangkép esetén sem tudunk mérni semmit?
Megmértem a két kondit is, na ezeken már látható eltérés, de ugye ez sem magyaráz meg semmit. Miben is térnek el? Az egyik elkó (régi) két dologban más mint az új. Az egyik, hogy az emelkedő frekvenciával sokkal jobban csökken a kapacitása mint az újnak, a másik, hogy a frekvencia csökkenésével sokkal jobban nő az ESR értéke mint az újnak. Ez a két eredmény ugye nem nagy csoda ha tudjuk, hogy az egyik elkó 30 éves a másik meg pár hónapos.
Tehát, kinevezhetjük az új elkót jó a régit pedig rossz alkatrésznek.
És most jön a csavar. Az új elkóval, amivel mint írtam volt jobban szól (majd)minden tekintetben, épp a lényeg veszik el az erősítőből, azaz a zenéből. Nem tud a lelkemnek zenélni, pont az a lényegi rész hiányzik a jobb hangból ami miatt az ember zenét hallgat.
Na ez volt az a pont, ahol én talán (remélem) egy életre befejeztem ezt az egészet, meg a jó hang keresését, meg a sokmilliós erősítők csodálatát. Hiába bármilyen jó egy hang, ha elveszi a zene lelkét. A 3 milliós Flow-nál pont ugyanezt ezt hallottam. Nagyon jól szól, tényleg, de minek.

A technokrata kérdés továbbra is adott, akkor mit mérjünk, mi az a paraméter, amiből bármit le lehet vonni egy (bármilyen) erősítő hangját illetően? Mert szerintem az égvilágon semmit nem lehet, semmiféle ma ismert mérési eljárással.

Majdnem lemaradt. Most úgy gondolom (saját esetem), hogy az a két rosszabb elkó valami olyan torzítást csinálhat az erősítőben, amit megmérni nem tudok, de képes vele az erősítő a zenén keresztül megérinteni a lelkemet, míg az új elkókkal nem képes erre.

Köszönöm a tájékoztatást, de sajnos teljesen másmilyen ez a motor. 230V-os tápja van, egyenirányító, egy nagyfesz puffer kondi és 4 FET. A vezérlő elektronika nagy valószínűséggel jó, mert csak néha nem indul el a motor, ha újra van indítva hibajelzés után, akkor ha nincs a motor tengelye arrébb forgatva, akkor nem indul el egyáltalán, viszont ha egy kicsit is arrébb van mozdítva a tengelye, akkor rendre elindul. Olyan, mintha egyetlen pozícióban nem tudna elindulni, ez pedig arra utalhat, hogy el van gyengülve a forgórész mágnese.

Én is sajnálom, hogy nem érted, amit leírtam. Talán olvasd el lassabban...

Két plecsniről beszéltem, amiknek a közös pontja egy kondi lába.

Szerintem, a teleföldet lehet mondjuk két részre is osztani. Legyen a nyák közepén egy elkó, vagy valamilyen oda való kondi. Ennek egyik lába a GND. Erről csinálunk egy csíkot a panel széléig, ami már semmihez sem csatlakozik, ide kötjük kívülről a GND-t ( tápellátást) A kondi a teleföldet két részre osztja. Az egyik oldalon a nagyáramú részek, a másik oldalon a kisáramú részek legyenek, vagyis a kondi egyik lábán keresztül vannak a teliföldek összekötve. Ha a kondi kellően kis impedanciájú, akkor kaptunk az áramutak szempontjából két, különálló plecsnit. Vagy nevezzük teliföldnek. ( Itt jön be a szerepe annak, hogy egy kondira rámegyünk két dróttal és elmegyünk két dróttal.)

Amit ha jól tudom, alaposan le is modellez minden HE fórumtag nyáktervezés közben.

Ne menjünk megint el a mi az amit lehetne de soha senki nem csinál dolgok felé, meg a 28 rétegű nyákok világába, hanem maradjunk a tényeknél. A kép bal oldalán teleföld van, a jobb oldalán meg nem. Mindhárom pontból (A,B,C) folyik áram a GND pontba, hogy az most egy bekötési pont, vagy kondi lába lényegtelen. A szélsőségektől, hogy egyiken 500uA a másikon meg 2A áram folyik most tekintsünk el, folyik valamekkora áram mindhárom irányból a GND-be.
Rajzold be nekem légy szíves, hogyan alakítható ki egy mezei kétoldalas teleföldes nyákon, hogy az történjen mint a kép jobb oldalán, azaz, hogy a B és a C pontból a GND-be folyó áram, nincs semmiféle hatással az A pontból a GND-be folyó áramra.
Nincs harmadik réteg, és mondjuk nem rakhatók le az alkatrészek úgy, hogy három sarokba.

Szia!
Nekem is van egy ugyan ilyen panelem, ott a tulaj 12v helyett 230- at adott neki. Mit lehet tudni erről a modulról? Te készíted, vagy készen lehet kapni?
A nagyfesz trafó primerjével párhuzamosan szokott lenni egy 1-2 µF-os kondi, az mi célt szolgál?