Fórum témák
» Több friss téma |
Fórum
Szerintem itt mindenki félreérti a dolgot. 32A re bővítésnél a szolgáltató megköveteli a 10-es betápot az oszlopról! Gondolom hogy családi házról van szó, amit régen 6 os betáppal szereltek.
Az teljesen mindegy a szolgáltatónak, hogy a 32A -es biztosítótól milyen kábel megy a lakáselosztóba. A szaki szerintem arra gondol, hogy a ház homlokzatán/tetőtartó közötti cső vékony a 10-es kábelhez.
Az iparban így csinálják, de ott a leágazásoknál biztosítékok vannak felszerelve (illetve ott nem 32A-rel dolgoznak, hanem egy gerinc mondjuk 630A-rel van védve). Gondolom neked nincs kedved a lakásban minden leágazáshoz külön elosztószekrényt beépíteni egy 16A-es megszakítóval. Ugyanis ahol csökkent a terhelhetőség (legyen az keresztmetszet vagy a konnektor terhelhetősége) ott biztosítani kell a gyengébb szerelvényt túlterhelés ellen.
Csináltam egy béna rajzot ahogy értelmezem az egészet.Van a 32A főmérő amire megy a 3db 32A kismegszakító és azokról megy a vastag vezeték át a házon ami bírja a 32A-t.A konnektorokban megmarad az eredeti vezetékezés amik 16Aosak és rácsatlakoznak erre a 32A vezetékre.Tehát egy konnektor most is csak 16A-t tudna fogadni de mindegyik egyenként a 32A vastag vezetékre csatlakozik.Akkor megmarad a jelenlegi vezetékezés nagy része és bírja a többlet terhet is.Ha az egyik kismegszakítóra ráteszek mosógépet(mondjuk 10A),mosogatógépet(még 10A),hősugárzót(12A) de mindegyik konnektor külön vezetékén megy a vastag vezetékbe,akkor a konnektorok sincsenek túlterhelve és a vastag vezeték is kibírja a 32A áramot amik összeadódnak a 3 példagép esetén.Ez ugye csak a saját értelmezésem a dologra és lehet hogy teljes ostobaság,csak nekem az az elképzelés nagyon tetszik hogy az embert már nem a 16A hanem a 32A korlátozza.Kiemelem hogy minden konnektor saját vezetékén fut és nem megy egyik a másikból,erre nagyon odafigyeltünk anno amikor az alumíniumokat cseréltük le.
A 16A egy szobára bőven elég. De nem is védheted nagyobbal, mert a szobai konnektorok csak 16A-sek és gondolom nincs kedved ilyen konnektorokat szerelni a szobákba. A védelmet (kismegszakító) mindig a leggyengébb keresztmetszet szabja meg, mivel a drótokat könnyen vastagabbra cserélheted így a leggyengébb láncszemek a csatlakozók.
Bocsánat az újabb buta kérdésért de az,hogy beszerelnek egy lakáselosztót több megszakítóval és azt a nagyobb fogyasztókhoz vezetik az nem nagyon drága?Lakáselosztó,komplett új vezetékrendszer kialakítása.Van úgy 50 konnektor a házban,ebből megszakítóra kerül mondjuk 8 a nagyobb gépeinkhez és a többi a szobákba.Ha tehát változtatni akarunk és máshova tenni egy gépet akkor megint át kell szerelni a villanyt másik megszakítóra.Ha viszont a nagy vezeték mindenhol ottvan akkor mindegy hova megy pl a hordozható 2500w-os hősugárzónk,nem kell megint az óra lecsapásától tartani mert a 3 kismegszakító mind 32A-os és a fővezeték meg azt kibírja?Bocsánat csak próbálom kitalálni melyik időtállóbb és melyikkel nem kell rombolni ezután legalább 20 évig.Tudom hogy a rendszert kell tervezni a gépekre de én azt a lehetetlen akarom,hogy fordítva legyen.Mindegy melyik szobában hova teszek gépet az ne csapja le a 32A küszöbig,ne kelljen mindig azt nézni.Pl kiviszem a papának a hősugárzót a fűtetlen helyiségbe és ne kelljen emiatt hosszabbítóval máshonnan hozni a barkácsgpéhez az áramot mert megint a 16a a korlát.Vagy megy a párátlanító,hősugárzó és a szobában szárítom a hajam a 2200Wos hajformázóval vagy szárítóval.
Üdvözletem
32A EON bővítésnél tényleg kell a 10mmes vezeték?Nem igazán értek hozzá,nagy vonalakban(javítsatok ha nagy butaságot mondok) az elosztó dobozokban vezetik el a fővezetéket a szobákba és onnan ágaznak le a konnektorokba a vékonyabb vezetékek.Itt a házban 16-28 méterre mennek el ezek a fővezetékek és azt mondja a szaki hogy nagy terheléskor a feszültségesés és amiatti melegedés miatt nem elég a 6mm hanem 10mm kell,csak az sokkal drágább is és falat is kell bontani pár helyen mert nem fér be a csőbe mindenhol olyan vastag vezeték.Más meg azt mondja hogy bőven elég a vékonyabb és akkor bontani se kell.Így kb feleannyiból kijönne az egész.Nem gyárat akarunk üzemeltetni csak unalmas hogy levágja az órát a mosógép meg a mosogatógép együtt,pedig azok naponta többször mennek. Megköszönöm a segítséget
Voltaképpen mindenhova a falban, hogy pár évtizedig ne kelljen hozzányúlni a belső vezetékezéshez és azt nézni, hol mennyivel lehet terhelni. Szoktuk a nagyfogyasztókat áthelyezni, tervezünk venni + 3KW-nyi fogyasztót, klímát, fagyasztót, hegesztőt, ilyeneket, a jövőbeni 32A-re bővítésnél így legalább nem kell aggódni a vezeték miatt.
Külön előny, hogy van úgy 100 (300) m-nyi ingyen 6mm2 vezetékem, szóval csak Wago kell majd és persze a 32A bekötése, ami később jön pár évvel. Addig is erről az új vezetékrendszerről menne a jelenlegi 16A.
Sziasztok!
"Inkább túlméretezett legyen a vezeték rendszer, mint alul méretezett, mert így a későbbiekben az új bekötések által emelkedő nagyobb terhelést is ki tudja szolgálni." Ez tényleg így van, tehát egy felújításnál inkább tetessen be az ember a 2 mm2-es vezeték helyett mondjuk 6 mm2 keresztmetszetű vezetéket esetleges bővítésre gondolva? A vastagabb vezetékek nem okoznak gondot meglévő 16A rendszerben, amit ESETLEG később 32A-ra bővítünk?
Ha számszerűség alapján nézzük akkor a pwm jel kitöltési tényezője 10% - 90% közötti lehet. 10%-hoz 6A tartozik, 20% -> 12A, 25% -> 15A , stb.. arányosan.
Ez az áramkör valójában csak a lehetséges töltőáram maximumát mondja meg az autónak. Amit ugye a hálózat terhelhetősége (kismegszakító konkrét értéke) és a kábel keresztmetszete határozhat meg. A tényleges töltő áramkör az autóba van beépítve, és ennek is van egy maximuma amennyit fel tud venni. A két érték közül nyilván a kisebbik fogja meghatározni a tényleges töltőáramot. Magyarán, hiába állítok be olyan kitöltési tényezőt, ami 32A-es töltőáramot enged meg, ha az autó maximálisan mondjuk 20A-t tud felvenni a hálózatból.
Egy akkora szobába kell 3,5Kw hűtőteljesítmény számolj utána és azt is számold bele hogy a peltiernek kb5% a hatásfoka .Ebből már kiszámítható az áramfelévétel amit szerintem nem fog elbírni a 32A os kismegszakító ...
A hozzászólás módosítva: Jún 13, 2018
Ezt nem fordítva kellene kiszámolni? Példának okáért a szükséges ellenállás értékére nézve?
Adott tehát a tápfesz (14,4V), így adott belőle a LED-ek mellett még szükséges (és elfűtendő) feszültségi-különbözet (8V). És mondjuk - ismerjük a felhasználandó LED összes gyári adatát, így pl. a maximálisan (károsodás nélkül) megengedhető áteresztett áramerősségét. Ami - mondjuk 20 mA. Ha viszont erre számolunk, akkor R= U/I; vagyis 8V/0,02A ... És erre kijön - 400 ohm! Az ellenállás oda kellő teljesítményértéke pedig - P=U*I; azaz 8V*0,02A ... ami 0,16W. Tehát a tizedwattosnál egy kicsivel több kell oda, vagyis inkább negyed wattos értékű i Ha már annyira tudományosan toljuk itt az észt ... egymásnak.
Szia ITI47!
Először is elnézést kérek, hogy ilyen későn jelentkezek újra, de csak most sikerült megépítenem az általad küldött váltóáramú feszültség szabályzót.(kép) Az lett a problémám, hogy sehol sem találtam TYN416-os tirisztort. BT152-600-ast (600V 20A) forrasztottam be helyette, illetve a kondenzátor nem 25V 10uF, hanem 35V10uF. Dolgozik szépen, a 80W-os gyújtást 30W-os izzóval terheltem, de 8,5V fölé nem engedi a feszültséget. Valószínű, hogy a tirisztor nem megfelelő, 5 perc alatt kb. 60-70 fokra melegedett fel. A Gizmo feszültség szabályzójában amit szétszedtünk, TYN410-es van. Próbálkozzak esetleg 400V 12A-ost szerezni?
De hogy ne csak az elméletet osszam, kerestem egy olcsóbb megoldást. Az általad linkelt Elmark LT1-D sorozat adatlapját megnézve a 12A-es meg kéne, hogy feleljen az 5kVA-es gépre. De ha szán rá a kérdező még 600Ft-ot akkor vegye meg a 18A-est ami biztosan alkalmas lesz hosszabb ideig is a feladatra.
Itt a program:
A hibaüzenet: Idézet: „In file included C:\Documents and Settings\Krisztián\Local Settings\Temp\TinyBasicPlus_PS2_VGAx-1\TinyBasicPlus_PS2_VGAx-1.ino:170:0: C:\Documents and Settings\Krisztián\Dokumentumok\Arduino\libraries\PS2Keyboard-master/PS2Keyboard.h:32:22: fatal error: WProgram.h: No such file or directory #include "WProgram.h" ^ compilation terminated. exit status 1 Hiba a(z) Arduino/Genuino Uno alaplapra fordításra. ” Arduino 1.8.4-et használok.
A hiba az injektor alatt, a szívótorok feltt lévő benzin előmelegítő volt! Plussz kiment egy 32A biztosíték. A hibaüzenet megszünt. Egyenlőre tesztelem. Köszönöm a segítséget!
Megjegyzem itt az Angol dugóknál is a bal a fázis, es még egy biztosítékot is beletuszkoltak a dugóba... Az ipari, "kerek" 16 vagy 32A -es szintén. Némelyik 3 fázisú, még be is van szinekkel pöttyözve a fázishelyes bekötésért, R,S,T, csak itt L1,L2,L3 a jele.
A földkábel fogadójába érdemes lenne mégis betenni egy ilyet, akár leválasztás céljára is.
Sok az a 75 m.  Így a sorkapocs helyett is megfelel.Azért a 32 A-est ajánlom, mert ebbe beköthető a 35 mm2 vezeték. Bővebben: Link A hozzászólás módosítva: Ápr 11, 2018
Idézet: „Hónapok óta a hangszórók áramairól írtok a feszültséghez viszonyítva. Igazatok van, hogy a fázis helyzet befolyásolja a teljesítmény értéket. Mértetek már fázisviszonyt különböző hangszóró és erősítő összekapcsolása alkalmával? Hány fokos coszinuszt mértetek?” Megszámolni se tudnám hány alkalommal, digitális úton, a mérőszoftver pedig korrelációt alkalmazva számolja ki a mintavételezett mérőjelen. (Pontosabban Fourier transzformációt alkalmazva, de a Fourier transzformáció lényegében sok-sok szinuszos és koszinuszos korreláció) Bármikor megcsinálom spéci mérőszoftver nélkül is, ha le van mintavételezve a mérőjel, mint említettem képben vagyok a digit jelfeldolgozásban. Igaz, nem terhelhetőség mérésekor alkalmaztuk, hanem a TS számítás és hangváltótervezéshez elengedhetetlen impedanciamenet mérésekor, de ez a lényegen nem változtat. Főleg azért nem, mert a hangszóró impedanciamérése vagy áramgenerátoros meghajtás mellett feszültségesés mérés alapú, vagy komplex feszültségosztós (kvázi áramgenerátoros), vagy feszültséggenerátor meghajtású és áramerőség mérés alapú. Csatolok egy saját mérést, 5Hz...90kHz között 1/48 oktávos frekvenciafelbontás mellett léptetett szinuszjeles (tehát nem folytonosan elemkedő sweep, hanem kb fél másodpercenként lépésekben ugrándozó frekvebciájú szinuszjeles méréssel). A mérés zajjal és gyors szinusz sweeppel is lehetséges, de ezek esetén nem tartható távol a mérésből a zaj és nemlinearitás, ezért kevésbé pontosak, különösen gyenge minőségű hangszóróknál. Idézet: „A hangszórók ohmos ellenállása 70-90% körül van!” Ez az egyenáramú ellenállás, igen. A huzal ohmos ellenállása. Csak nagyon kis frekvencián adja ki magát, sokszor már 1Hz-en is nagyobb impedanicát lehet mérni, mint egyenáramúlag. Én bekalibrált 10mA egyenárammal szoktam kimérni 200mV méréshatárú muliméterrel. A mérőerősítőmre csináltam erre a célra egy 10mA DC áramkimenetet. Az, hogy váltakozóáramúlag mi épül erre még rá, azt nemrégiben már egyszer ecseteltem, cséveinduktivitás (ami a fázistolás okozója is) valamint a mechanikai és mégneses visszatranszformációk. Pl. az örvényáramok a vasban áramolnak, ellenállással rendelkező közegben, fűtik is azt, és vissza is transzformálódik ez a jelenség a villamos oldalra, sőt nekem még meg is sikerült mérnem a nagyságát, ahogy az induktivitást is meg tudom mérni, annak frekvenciafüggésével együtt. (Erről már csatoltam ábrát, nem ismétlem meg) Ezen felül visszacsatolódik még az alaprezonancia hatása. Idézet: „A hangváltókban miért kell a nagyobb fázis eltérések érdekében külön tekercset és kondenzátort sorba kapcsolni, és a váltási sávban miért vesz fel a kért hangszóró teljesítményt, melyből hangot produkál? Itt hogyan viselkednek a digitális műszereitek?” Nehezen tudom kivenni, itt mi is pontosan a kérdés. Többnyire a könnyebb válthatóság miatt szoktak korrekciós tagokat betenni a váltóba, ezek a Zobel-tagok, egy a hangszóróval párhuzamosan kapcsolt RC soros kör, ami a cséveinduktivitást kompenzálja, de eléggé korlátozottan. Ez persze nem jelenti azt, hogy mindig is kell ilyen, ez a tervező döntése, hogy alkalmaz-e vagy sem. Viszont a váltási sávban igaz, hogy mindkét hangszóró vesz fel teljesítményt, de ez nem jelenti azt, hogy itt duplázódna az erősítőből kivett áram. Ellenkezőleg, inkább kevesebb lesz. Ezt onnan lehet tudni, hogy a váltás helyén megemelkedik az impedancia. Persze az, hogy ez nem okot átviteli hibát, lyukat annak is köszönhető, hogy ahol két hangszóró szól, ott összeadódik a hangnyomásuk, megemelkedik a közös érzékenységük, akár 3dB-el is. Idézet: „A fizika könyvek részletesen leírják, hogy egy egyenáramú áramkörben egy tekercsen fellépő egyenáram az önindukció miatt hogyan torzul a be- és kikapcsoláskor.” Egyenáram a nagyon régóta fennálló konstans áram vagy feszültség (matematikailag t=-∞ időpont óta). Amiről pedig most írsz, az a ki- és bekapcsolási tranziens, azaz a t=0 időnél egységugrás függvény szerint megváltozó feszültség vagy áram, az erre bekövetkező válaszfüggvény az átmeneti függvény. (nem átviteli, az frekvenciafüggvény, ez pedig az ugrásjelre adott időfüggvény) Ez két nagyon különböző dolog, persze, hogy másképp viselkedik egy rendszer a két különböző esetben. Megint csak azt kell mondanom, hogy aki tanult rendszerelméletet, az látja a különbséget. Idézet: „A túlvezérelt hangáram, főleg a mély hangok tartományában (nagydob bum-bum vagy dum-dum hallható hangnál) ilyen feszültség jelek keletkeznek.” A túlvezéserlés már nem a normális használat esete, pont ezt hangoztatjuk, hogy a túlvezérlés, klippelés, négyszögesedés a hangszórók leégésének legfőbb okozója. A nem tulvezérelt bum-bum nem négyszög. Idézet: „Az önindukciótól hogyan torzulnak ezek a jelek?” Sehogy. Lineáris jelenség. Frekvenciaspektrumot változtat, így az eredeti jel Fourier sora is megváltozik, és időtartományban a jelalak is, de ez nem torzítás. Az, hogy mi a torzítás, szintén meg van határozva rendszerelméleti szakirodalomban. Pl. egyetlen szinuszjel gerjesztésre az adott szinuszjel mellett fel vagy alharmonikusok jelennek meg, vagy az impulzus-választ leíró diffegyenletben a bemeneti változó 1-től különböző hatványa jelenik meg. Idézet: „A másik jelenség a hangszóró tekercs mozgási indukciója következtében bekövetkező indukciós feszültség. Ti úgy írtok a hangszóró tekercséről, mintha nem is létezne mozgási indukciós feszültség.” Ez is lineáris viselkedésű, más kérdés, hogy bizonyos határok átlépésekor nemlineárissá válik (xlin tartomány átlépése) Másfelől rezonancia frekvencia környezetében kell csak vele számolni, és pontosan lehet vele számolni. Idézet: „A dinamikus mikrofonhoz hasonlóan a tekercs rezgő mozgása miatt a hangszóró tekercsében feszültség indukálódik. A hangszóró működése közben jelentkezik ez a feszültség. Minél nagyobb a tekercs amplitúdója annál nagyobb az indukált feszültség! Ez a feszültség nagysága függ a működés közbeni amplitúdótól, frekvenciától, tekercsbe betekert huzal hosszától és így a tekercs impedanciájától (Bxl érték, a légrésben mozgó menetszám), és a mágneses tér erősségétől (hány tesla a légrés indukció).” Talán először is azzal kezdeném, a sokadik tévedésedet kijavítva, hogy nem amplitúdótól függ, hanem mozgási sebességtől. A visszatranszformált önindukciós feszültség u(t)=B·l·v(t). Ez mindig kisebb, mint a generátorfeszültség, az impedancia emelkedést felfoghatjuk úgy is, hogy az Re egyenáramú ellenállás nem földpontra van kötve, hanem erre a u(t) generátorra, és a két generátor különbségének megfelelő feszültség és fázis szerinti áram jön létre rajta, ahogy amúgy Te is írod. Érdemes azonban megjegyezni, hogy ez a hatás ott jelentkezik, ahol nagy a mozgási sebesség, ez pedig a rezonancia frekvecia és annak tágabb-szűkebb környezete. Ettől a frekvenciától távolodva csökken ez az u(t) oktávonként a felére, egy dekáddal fs felett és alatt már nagyon kicsi a hatása. Aki a hangszóró működését rendszerelméleti alapokon helyettesítő modell segítségével értelmezi, az átlátja ezeket a külön-külön nehezen kezelhető részleteket. Idézet: „Másik pontatlanság a frekvencia. Az 1000 Hz az mennyire 1 kHz, és nem 998 Hz vagy 1005 Hz. Bocsánat a digitális áramkörök kvarc oszcillátorainak frekvenciája mennyire pontos, minden termo stabilitás mellőzése, csiszolási pontatlanság mellett? Gondoljatok a lakosság számára gyártott kvarcórák pontosságára” Nyilván a Te analóg hanggenerátorod RC tagjai atomóra pontosságúak. Hihetetlen, hogy pont a frekvenciastabilitást hozod fel, amikor a kvarcok pontossága és hőmérsékletfüggése össze se hasonlítható az RC oszcillátorokéval. Nem is értem, a lakosságnak miért nem RC oszcillátoros digitális órákat gyártanak? Mellesleg egy nem trimmerelt és hőstabilizált óra hónapok alatt késik vagy siet pár másodpercet. Hány százalékos pontosság is ez? Másfelől lényegtelen, hogy 999 vagy 1001Hz, 0,1%.ról beszélünk. Van ahol fontos a lehető legnagyobb pontosság, és van ahol nem számít érdemben. Idézet: „Változatlanul az alapkérdés fenn áll, nevezetesen egy 30 cm kosárátmérőjű hangszóróra 600 watt teljesítményt írtak” Ki, melyik forgalmazó/gyártó melyik marketingese generálta le ezt a véletlenszámot? Hogy jön a marketingadat a műszaki adatok közé? Ki az, aki ilyen számokat néz egy hangszóró vásárlásakor, ahelyett, hogy korrekt, megbízható adatlapot nézne át? (pl. korábban említett Vifa M21) Sajnos rablókapitalizmusban élünk, átverték az emberedet a csúnya marketingesek, de ez nem változtat a dolog mérnöki műszaki alapjain. Az 50W-os erősítőtől pedig azért égett le, mert az képes közel 100W RMS teljesítmény leadására is (négyszögjellel), míg egy ténylegesen 600W-os hangszóró csak kb 25-30W-ot képes eldisszipálni, de egy 600W-os erősítőről zenét hallgatva nem is fog ennél többet kapni. Idézet: „A TDA7294 is 100 wattos egyesek szerint mint az említett BEAG és UNIVOX erősítő.” A TDA7294 70 wattos, a 100-at magas torzítással adja le, teljes négyszögjellel meg 140-et is le tud adni. A BEAG úgy rémlik 2x 55V-os üresjárati pufferfesz mellett többet is le tud adni, mint amire specifikálták. Talán csak az 1% THD-vel határolt teljesítmény 100W, de itt még tovább növelhető a kimenőjel. Ha mondjuk leesik a puffer 2x 50V-ra és legyen 3V szaturáció akkor is lead 47V csúcsot, ami 276W csúcs és 138W RMS teljesítmény 8 Ohmra. VT és Orion erősítőket is rendre alulspeckóztak, HFM méréseken mind túlteljesítettek teljesítményleadásban. Akkoriban ez volt a szokás. Vagy egyszerűen csak nem lehet őket 1% alatti THD mellett teljesen kivezérelni, nem elég kifinomult a kapcsolás, vagy nem elég precízek a félvezetők. Mondjuk a Beag uA741-es OPA IC-je (bár lehet, hogy uA709) nem túl bizalomgerjesztő, ha ezen az alkatrészen áll vagy bukik az alacsony THD, jó slave-rate stb. Olyan ez, mint egy rossz felfüggesztőelemekkel készült hangszóró, ami 1mm kitérés felett már brutálisan torzít, pedig mondjuk 4-5mm.nél fogy csak el az xmax és 7-10mm-ig tudna mechanikailag kilengeni. Hallottam ilyet füllel is, kocsiba szubládába szerelt SAL hangszórókból. Csatolnány: impedancia mérés fázisával. vegyünk egy frekit, mondjuk az 1kHz-et. Itt 8.33Ohm az impedancia nagysága, és 14.7 fok a fázis. Persze tudom, úgyis az lenne a kérdés, hogy az áramnak mi a fázisa. Elárulom: -14.7 fok, a nagysága pedig 0.12A 1V generátorfeszültség esetén. (Amúgy az impedancia mérést is 1Veff értéken szoktam végezni) Másfelől ez most egy elég kicsi Hifi hangszóró, Grundug hangdobozból származik, 12,5cm átmérőjű 20 azaz 20mm-es lengőtekercse van! Szóval nincs nagy induktivitása, se fázistolása, de most nem fogok se méricskélni (most mivel nem otthon vagyok, amúgy se nagyon lenne mit) se keresgélni nagyobb lengőcsévés hangszóróét, ezt is a saját weblapomról másoltam most ki.
Itthon egy fázis van, 32A,villanytűzhely,kombikazán,szárítógép, mosógép, előszoba villanyfűtéssel, de eddig elég volt mindig. Itt olyan 250 ezrez saccolt a szaki, ha 3 fázist akarnék. Nyilván nem létkérdés.
István
A HÁF jelenleg 3600 Ft+ÁFA/A; 32A-en felül(mint ahogy írtad).
Szia Pipi
Ujra köszönöm a választ! A tápok Gyári lenovo eredeti tápok. Kikapcsolva is csak 60%-ig tölti fel az akkut. Ez egy teszkós lenovo ideapad, BIOS-ban sincs akkura vonatkozó menü. Gyakorlatilag a legalapabb BIOS-a van. Üzleti laptopban láttam, hogy lehet kalibrálni az akkumulátort. Kikapcsolva pár percig tölt, a LED-ket is lespórolták róla, még a caps lock-ot se látom, elől van valami , ami világít egy darabig, alig látni valamit. Üzleti HP 69x, EliteBook laptopon az egész billentyűzet feletti rész világít kb. Akku nélkül, a 3.42A-es eredeti táppal vígan megy egyébként. Holnap lehet dobok rá W7-et próbára, habár Linux-al is kb ugyanez volt helyzet . A hozzászólás módosítva: Márc 28, 2018
Üdv!
Hegesztőgépeknél hogy van az, hogy különböző márka, de azonos teljesítmény és az áramfelvételben elég nagy szórás van. Az adataik azonosak. A 250A teljesítményűek között van olyan aminek 12A, 14A, 15A és van 18A áramfelvétele. Most az a jó ha nagyobb, vagy kisebb? Nagyobb áramfelvétel nagyobb trafó? Tartósabb? Vagy fordítva? A furcsa az, hogy a trafósnak 12A és 15A, a többi inverteres.
Megnyugtatlak. Katalógus alapján állítom. A 12V az alaplap betápja. Attól még lazán lehet 30V-os a MOSFET. Csak néhány általam kitermelt típus.
P45N02LDG-UNIKC MOSFET n 25V 32A 35W P45N02 MOSFET n 20V 45A 90W 50N02 09P MOSFET n 20V 20A 35W 60N03S MOSFET 30V 55A 62W 55N03LTA MOSFET 25V 55A 85W 80N02 MOSFET 24V 80A 75W Az utolsó például, 3 V Ugs nél 4-5A Id-t tud, de 3,5V Ugs-nél, már 40A Id. Többet felhasználtam, tápegységhez és e cellás Li-ion aksis áramköröknél.
Üdv.
van az alábbi áramkör, amit azt csinálja hogy megszakítja egy MCU áramellátását ha az aksi feszültsége egy bizonyos szint alá esik (ennél kicsit bonyolultabb azért az egész - de ez itt nem lényeges). A problémám nem is igazán ezzel az áramkörrel van, hanem: Forrasztás közben elég gyakran megesik, hogy a mellékletben ábrázolt FET egyszerűen csak tönkremegy úgy hogy nem is azt forrasztom (nincs melegítve). Van hogy nem is teljesen megy tönkre csak az Rdson ellenállása nő meg. Például a minap ráforrasztottam az áramkörre az akksit (mivel nincs beiktatva kapcsoló így forrasztás közben "feléled" az áramkör), erre tönkrement ez a FET. Csere után hiba nélkül működött minden. Metcal forrasztó állomást használok. Az áramkörben 470µF puffer kondenzátorok vannak. Az adatlapja alapján ez a FET 32A impulzusszerű áramot tud elviselni. A nyák vezetősávjai mindenhol elég vastagok (GND plane is van) nem gondolom hogy folyna ott ekkora impulzusszerű áram. Van erre valakinek magyarázata mi nyírhatja ki? Hogy tudom megvédeni? Vagy használjak más típust? A hozzászólás módosítva: Feb 28, 2018
Ezért javasoltam nemrég, hogy egy 723-as IC-vel plusz áteresztő tranzisztorral, ami a szükséges áramhoz elegendő, érdemes stabil DC-fűtést készíteni, legalább a kisjelű csövek fűtéséhez, de végcsövekhez is jó, csak az áramigényhez válasszunk megfelelő áteresztő-tranzisztort, meg az egész tápot ahhoz készítsük el. Bármilyen csőhöz, fűtőfeszültséghez és fűtőáramhoz jó ez a megoldás.
A csövek hideg fűtőszála bekapcsoláskor kis ellenállású, ez működteti a 723-as IC áramhatárolását és kb. 2-3V-ról indul a fűtőfeszültség, ami lassan felfűti a csöveket és a 6,3V, vagy 12,6V lassan áll be. Az áramkorlátot úgy méretezzük, hogy az összes cső ami innen van fűtve, összeadva a csövek fűtőáram szükségletét plusz 10%-al legyen nagyobb a maximális áram, amit lead a táp. Tehát 4db ECC83 fűtése az 4x0,3A=1,2A+10%=1,32A-re méretezzük az áramkorlátot és ha lehet, inkább válasszuk a magasabb fűtőfeszültséget (12,6V) és a kisebb fűtőáramot, ami ebben az esetben 2x0,3A+10%=0,66A fűtőáram szükséges maximum. Megéri? Igen, hosszútávon megéri a plusz-táp, plusz munka. Üdv!
Szia
Nem dokumentáltam a kisérleteimet. Ha jól emlékszem 40v 12A üresjáratba. Munkatekercs d=5.5cm -től d=10cm -ig 3-tól 8-menetig, ezek változatai. De a leggyorsabb 36v üresjárat 6.5A munkatekercs d=5.5 6 menet, 6 mm-es rézcsőből, 74kHz. IRFP 150p.(A kapcsoláshoz csak négy ellenállás kell ) Ha jól sejtem a curie hőmérséklet fölé nem tudok menni.Leesik az amper (üresjárat közeli állapotra),és nem lessz melegebb a vas.
Sziasztok!
Ebbe az akku töltőbe szeretnék valami korszerűbb,egyszerűen beszerezhető IC-t az LM324 helyett. Kis töltő áramnál(P.l.:0,12A ami egy 1,2Ah-s SLA akku töltőárama) nincs a helyzet magaslatán. Köszi
Igen, bocsi 3db 32A. Ez igy kezd hasonlitani a helyzetre. A garázsban levő zöld-sárgából lehet PE es nullát csinálni?
A hozzászólás módosítva: Feb 10, 2018
3db 32A-es kismegszakítónak kell a mérőnél lenni. Az épülethez bemegy a 3 fázis és az un. PEN. Ez van szétválasztva PE-re és nullára.
|
Bejelentkezés
Hirdetés |
