Szia!
az a baj, hogy itt is bekeveredtünk a "kinai mértékek világába"sok helyen adnak meg adatokat, amik az 1500 W---1000Wig szórnak.( légkör határán-- a földön )ekkor jön még a solarállandó--ez régen 1 nél kisebb szám volt. (de kinaiban 1,25--1,5!)
a saját méréseim ,tapasztalataim szerint nem érdemes 650W/m2 nél nagyobb értékkel számolni.!
A napelem hatásfoka nem változik --DE: a spektrális érzékenysége sem! CSAK A NAPSÜTÉS "ereje"ahogy a föld légköre torzitja !! gondolj bele :délben kb.5-800km levegő, este meg akár 1500km nyi levegő is van előtte.! ráadásul még a fénytörési mutató is ingadozik!
A napelemekre megadott értékek csak névlegesek!! nincs egyesével mérve!!
HA: 21,7V ez üresjárási--az 5,02A meg rövidzárási áram
ez is csak "szélsőérték"
ha a napsütés állandó lenne akkor: a feszültség kb 70-80%-át az áram max.90%-át tudnád kihasználni--DE NEM EGYSZERRE! mert ott van a belsőellenállás is , ráadásul ez is hiperbolikus!
ezen probléma áthidalására dolgozták ki az MPP töltőket. ez munkapontkeresős -mindig max. energia kinyerésre törekszik.
a cégek itthon csak kinai viszonteledók- miről legyen fogalmuk? esetleg a" szőke ügyfeles cicababának "-- neki munkaidő után teljesen "más" dolga van --és csak azért kap fizetést, nem az ügyfelekért.
persze voltak/vannak kivételek --de Bence barátom meghalt -- azóta a felesége vezeti az üzletet --már nem járok oda vásárolni........

Sziasztok!

A kérdésem, hogy IRFP240-9240 páros helyett véleményetek szerint mennyire hatékonyan váltható fel IRF240- IRFP9140 típusra?
A 9140 100V 21A a 9240 200V 12A.
Egy másik kérdés, hogy komplementer oldalanként a FET-eken rajta folyhat-e a teljes tápfesz? Ha értelmesen kérdezem egyáltalán...
Egy kicsit jobban magyarul...pl.:a pozitív tápág FET-jein például folyhat egyszerre a dupla tápfeszültség, azaz 180V? Lehet-e hogy az egyik oldal FET-jei teljesen vezetők, míg a másik oldal dolgozik.
Igen...itt elméleteket feszegetek amikről nem sok fogalmam van.

A kapcsolási rajz mellékelve.
Ilyen FET-ek vannak most épp itthon.
Ezen kívül van még IRFP460 és IRFP23N50L. Ezekkel lehet valamit kezdeni ebben a kapcsolásban szerintetek, vagy sokkal jobb az IRFP240 ezektől?

Heló!
Lenné még egy olyan kérdésem hogy ennek a motornak 12V és 12A kell, régen elég sokat mentünk vele egy jobb akkumulátorral de most rárakom egy jó akkumulátorra akkor meg se mozgatja, ha pedig akku töltőt rárakom egy akkura és úgy rakom rá a hajómotort akkor kis segítséggel megmozgatja de alig van ereje! kérdésem lenne hogy ez mitől lehet és hogyan tudnám újjáéleszteni benne az erőt?

Hát ez a gondom, semmilyen rövidzár védelem nincs benne. Egyébként arra gondoltam , hogy van a kapcolásban az R14 - R15 ellenállás, nos a nyugalmi áramot úgy kell beálltani, hogy a P2 állítom és közben ezeken az ellenállásokon 16.5mV esik. Ezek az ellenállások 0,33ohm osak , mint írja a tervező ekkor 50mA folyik ki rajtuk. Nos ezek a Fetek 12A bírnak ez a max, ha ez folyik ki rajutk akkor számításom szerint 3,996V van az ellenálláson, ezt sztem lehetne határérték ként hazsnálni. Nos így jól gondolom ? remélem jó az elgondolásom, mert nekem egy jó túlterhelés elleni védelem kellene ebbe az erősítőbe. Lehetne akár a védelmet beállítani 3,8V ra így nem éri el a 12A os határt sem a kivezérlés. Egyébként azt nem tudom , hogy menyi A megy ki a max teljesítmény esetén 160W , mind a 12A vagy kevesebbet hajt a Fet?

Válaszodat előre is köszönöm.

Üdv. : István

Lássuk, hogy jól értem -e ?

A p2 végpontjain van fesz ugyanúgy mint a G- vagy a sourcen, de a G és a p2 nagyobb mint a sourcen( mindegyiket földhöz viszonyítva- úgy értem, hogy ha mérném akkor a mérő egyik vezetéke a földön lenne a másik pedig a P2 vagy a G vagy S-n)

A lényeg, ha zárletba kerül a fet akkor a nagy terhelés miatt felmegy a Fetben a GS fesz, vagyis ez a +-20V nem úgy értelmezhető, hogy enyivel kell vezérelni, hogy 12 A legyen a sourcen. A 20V az AC ben van a GS lábakon zárlat esetén és ez egy határ .

Egyébként rövidzár elleni védelmet szeretnék építeni ehez az erősítőhöz, és most ezen adatok után arra gondoltam, hogy mivel normál esetben a GS en kb 10V al elég vezérelni a Fetet , hogy meglegyen a 12A ami a full terhelése, így a 20V megközelítése esetén elég ha működésbe lép a védelem, pl elég a 16-18V ra megtervezni a védelmet és ha eléri a GS fesz ezt az értéket akkor kapcsoljon be a védelem. Ez működö képes ötlet vagy van valami gond vele?


Köszönöm a segítségedet előre is.

Üdv.: István

Szóval ha jól értem akkor a vezérlő feszültség ott van a p2-n dc ben és Ac ben is. Ez a +-20V az hol van ? Illetve akkor inkább azt kérdezem, hogy mekkora az a fesz a p2-n aminél a Fetek elérik a max 12A kivezérlést, valamint a GS áramerősségét is szeretném tudni.
Én ezt úgy képzelem el, hogy a gs lábak között van feszültség de ennek van egy maximális értéke aminél kijut a 12A, ezt viszont a "hangerő potival tudjuk állítani" vagyis a gatre és a sourcre jutó feszel.

Ha nem jó az elképzelésem akkor légyszi szólj.

Előre is köszönöm a válaszodat.

Üdv.:István

Szia. Bocsi, hogy nem írtam eddig. További kérdésem lenne. Mégpedig az, hogy a vezérlő jel az váltakozó feszültség vagyis a Gate és a Surce közötti fesz ha jól gondolom. Így ha az egyiket a földhöz képest nézem akkor mindig az lesz a + oldal (vagyis mindkettő + a földhöz képest) Valamint arra lennék kíváncsi, hogy rövidzár esetében igaz az, hogy 7-10V nál éri el a 12A- akkkor mekkora az a vezérlő feszültség amivel túlvezérelhetem ezt a Fetet, az adatlapban szerepel+-20V az lenne az?

Válaszodat előre is köszönöm.

Üdv.:István

Szia!

A Vgs max=+-20V. A 2-4V az a Vgs(th), a nyitási küszöbfeszültség, ennyi kell a gatere, hogy elinduljon az áram. A 12A a (Fig 3.) grafikon szerint olyan 7V körül már biztosan át tud folyni, de minél nagyobb annál jobb (persze max 20-ig).
A rövidzár alatt mit értessz? Egyébként az úgy nem igaz. A túl nagy áram, vagy a túl nagy feszültség, vagy a kettő szorzata teszi tönkre.

U(GS)=+-20V (Abszolut maximum!)

A 12A-t Ugs=-10V-nál éri el (T=25Celsius) a 1039-es oldalon az I(D)/U(GS) karakterisztikát nézd!

Mit értesz? Adj egy rajzot!

Sziasztok!

Itt az oldalon lévő rezonáns tápot szeretném megépíteni.
ETD49-es vasam van. Szereztem bivaly feteket (600V 32A 0.08 rdson).

Igazából a tekercselésnél akadtam el. Mekkora primer menetszám lenne szerintetek a legideálisabb ehhez a maghoz? (ha jól emlékszem ez a mag pontos tipua: ETD49 FERRITMAG N87 Al=3800nH, G=0,0mm B66367-G-X187)

Szerintetek mekkora teljesítményt lehet kivenni ebből a trafóból?
Én 14 menet primerre gondoltam, de tényleg nem tudom mennyi kellene. Légyszíves adjatok tanácsot! Előre is köszönök minden segítséget!

1. Nem mértem pontosan,2,5 pálcánál kb. 8-12A, 20-25A automatát tehetsz.
2. A potméter alsó ellenállásának az értékével.Eredetileg itt 510 ohm ellenállás van a 150-160A kimeneti áramhoz.Lebutítva a 820 ohm ellenállással kb. 130A áram vehető ki (Tubi mérése),persze a zárlati áram ennél nagyobb.A skála részben egérmozi és csak tájékoztató jellegű,ha pontos értékeket akarsz akkor műszerrel kalibrálni kell!
3. Miért ne kérdezhetnél (?) s ha tudunk válaszolunk is.
A moderátor úgyis figyelmeztet,ha nagyon eltérnél a témától,meg fogod találni a határt.
AWI-hoz nem tudok hozzászólni sajnos.

Szia!
Az a kapcs rajz jó!
Csak triak függvénye, hogy milyen teljesítményre tudod használni.
Nekem 12A-es triak van benne, és a 2000W-os nagyflex-et nagyon jól szabályozza.
A maximum fordulatszámot a diak feszültségének csökkentésével, a minimumot a soros poti értékével tudod módosítani.
Azt tudnod kell, hogy csak kefés motorokon tökéletes, aszinkron, és szinkron motorokon nem biztos.
Az enyémet rákötöttem a köszörűre, /aszinkron/ és nagyon lecsökkentette a nyomatékát, de szabályozta.
Szinkron motorokat, mivel azok a meghajtó feszültség frekvenciájára "szinkronizálnak" rá, és ezért lesznek fix fordulatszámúak, így csak frekvenciaváltóval lehet szabályozni.
A mosógépben nem tudom milyen a motor, de nem lehetetlen, hogy jó lesz, ugyanis az autómata mosógép, fázishasítással, de ugyancsak ford.szabályoz. A kapcs. rajzon trafó van, ahhoz is jó, pont arra a két kapocsra kell kötni a motort is.

A 3A-es hengeres diódákból kettőt használva elvileg 6A folyamatos átlagáramot kell bírnia a komplexumnak. Egyes 250-300W tápegységekben két ilyen diódát alkalmazva a plecsnire 10-12A maximális kimeneti áram van írva, amit én is személy szerint túlzásnak tartok a hűtés ellenére is, de a 6A teljesen reális. Lehet viszont ugyanilyen kivitelű, de 5A-es diódákat is kitermelni PC-s tápokból, azokból kettő már tényleg elviselheti a 10A átlagáramot huzamosan is.

A másik megoldás, hogy a +12V ágban használt, TO220-as tokozású dupla Schottky-kból kettőt kell megfelelően összekötve használni a -12V ágon. A "baj" az, hogy ilyen dupla Schottky-t én még nem találtam itthon olyat, ami közös anódos lenne és meg is lehet vásárolni. Így a közös katódosokból kettőt kell beépíteni...

A másik a feszültség kérdése. Nekem az a tapasztalatom, hogy 20V felett már nincs elég tartalék a tápban arra, hogy nagy terheléseknél a bemeneti oldalon keletkező 100Hz-es brummot ki tudja egyenlíteni. Szkópon nézve láttam a saját átalakított 250-300W-os tápegységeimen, hogy a kimeneti 20V-ba szépen elkezdenek megjelenni a 100Hz-es brumm általi "beharapások", ha 100-120W-nál nagyobb, folyamatos terhelést húztam ki belőlük. Azt találtam, hogy kb. 18.5-19V-ra beállítva a kimenetet már a teljes terhelési tartományban aktív maradt a szabályozókör, és a kimenet teljesen stabil maradt. Ergo szerintem 25V-ra erősen kérdéses, hogy megfelelő lesz-e a tápegység, persze ez tápegységenként változhat is, de mindenképpen érdemes műterheléssel és szkóppal ellenőrizni átalakítás után a működését.

Sziasztok. Szeretném a véleményetek kérni. Műszerfalvilágításom szeretném megoldani a gyári izzófoglalatokban. A műszerfalban 5 izzó van és ezeket szeretném smt-ledekkel helyettesíteni. Izzónként 3 SMT leddel. néztem és a kék smt-led.: 2,6-3,6 -ig bírja. 3 V-ra számoltam ledenként. Tehát a 3 lednél az 9V . 14.4V-ra számoltam az előtétellenállást.
14,4V-9V=5,4V
R=U/I; 5,4V/0,02A

A kérdésem. Szerintetek az autóban álló helyzetben/12.6V/ is szépen fog világítani, vagy egyáltalán így hogy 3 Vra számoltam ledenként így mekkora fényereje lesz szerintetek. Ja az áramerősség 20mA. Esetleg ezt a ledenként 3Vot mennyivel lehetne esetleg növelni?

Válaszotok előre is köszönöm.

2.5-ös pálcát is elvisz talán tizet szerintem, azt még nem próbáltam, de az áramkorlátot maxra engedve, 1.5-ös pálcával (kb 5db-al) vágtam szét vele 5mm-es u vasat hosszába (kb. 25cm-en)
A különbség az én (még fejlesztés alatt álló) és a ti gépeitek között leginkább az, hogy ti 40kHz-n járatjátok, én meg 100 környékén, vagyis ti 2.5-szer több menetet tekertek rá ugyanarra a feszültségre, és ha azt nézükk hogy én pl. megengedem ugyanazt a veszteséget a trafón (amit a venti elfúj) akkor a rézkeresztmetszetet is 2.5-szer kisebbre választhatom, így kisebb magra is ráfér.
Arról nem is beszélek hogy a 20N60A4D 100kHz-n 24A-t elkapcsol, ha pedig még pár plusz alkatrésszel a kapcsolási veszteségét is csökkentem, akkor akár 30-32A-t is (rendes meghajtással IR2110 -+2A, nem trafóssal, hosszú vezetékekkel stb stb...)
Vagyis egy pár igbt-vel akár 120A-ig is el lehet menni folyamatos üzemben!

Geri86: Az a rajz azért olyan egyszerű, mert az a legelső deszkamodell rajza, azóta jócskán bonyolódott, a 84.-ik oldalon van egy rajz ami jobban hasonlít a mostani gépre, de nincs benne a letapadás, hő védelem, a segédtápját is átkéne rajzolni, az igbt-k mellől hiányoznak a kapcs. veszteséget csökk. alkatrészek, stb...

A két triaknak különböző paraméteri vannak:

Amit te akarsz használni TIC206 az csak 4A-t bír és a vezérlőárama 5mA körüli.
Ami a kapcsolásban van az BTA12 amely 12A-t bír és vezérlőárama 5-50mA közt lehet.

Szerintem jobban jársz ha pár forintért veszel BTA12-es triakot vagy hasonló paraméterekkel rendelkezőt.

Üdv!

Láttam itt előbbre is írta valaki, hogy LED-e(-ke)t bekötni ellenállás nélkül is lehet. Szerintem soha ne kössetek be előtét-ellenállás nélkül LED-et, ha nem akarjátok tönkretenni! Sőt párhuzamosan se kössetek több ledet!! Soha nem egyformák teljesen, egyikre több áram jut, tönkremehet, a másik halványabban világít!! Vagy sorba kössétek(akár 100-at is) vagy minden ledhez külön ellenállás! A névleges áramnál többet ne állítsatok be! Csak azonos áramú ledeket köss sorba! Színe, feszültsége mindegy!
Az ellenállás értékét egyszerű kiszámolni:
A képlet. R=U/I
R a ellenállás értéke Ohm-ban, U az ellenállásra jutó feszültség Volt-ban, I az ellenálláson folyó áram Amper-ban.
Ami adott:
A LED feszültsége, árama és a tápegység feszültsége.
Az U-t megkapod, ha a tápegység feszültségéből levonod a LED feszütségét(sorosan kötött LED-ek esetén az összeadódik a LED-ek feszültsége)
Az I adott, a LED árama(általában mA-ban adják meg. 1000-re oszva (A-ban) írd be a képletbe!(Itt ne add ossze a soros LED-ek áramát, soros kapcsolás!!)
Már meg is van az ellenállás értéke(Ohm-ban). A következő nagyobb szabványos értéket építsd be!
Még lényeges az ellenállás teljesítménye.
P=U*I
P a teljesítmény watt-ban.
U az ellenállásra eső feszültség(V)(az előző képletből)
I az ellenálláson folyó áram(A)(az előző képletből)
Itt is a nagyobb értékűt vedd meg!

Pl:
Táp:12Volt
Led 2db 2V-os 20mA-os sorba kötve

R=U/I=(12V-4V)/0,02A=400Ohm
tehát 400Ohmos ellenállás kell(szabvány 410,430Ohm)
Teljesítménye:
P=U*I=8V*0,02A=0,16W
Tehát egy negyed W-os ellenállás bőven elég.

Sok sikert a számoláshoz!
Üdv!

Vagy beindítod a kocsit, már a Trabi is tudott 42A-el tölteni!

500Hz-re jó a 100 ohm is, de a kisebb az nem baj, gyorsítja az átkapcsolást, így csökkenti a veszteséget. De 500Hz-en a statikus veszteség lesz úgyis a döntő, nem a kapcsolási veszteség.

A zener a fet gate-jén a feszültségtüskét vágja le, nehogy átüssön a gate átmenete. Ez jó, ha van.

A schottky azért jó, mert kisebb a nyitófeszültsége, így kisebb a melegedés rajta, illetve valamivel gyorsabb a működése is.

1000W 24V-on az alig 42A, erre elég lesz egy MBR60100CT schottky is diódának. IRF1405 esetén meg véletlenül sem kell annyi mosfet, az IRFP250 jóval gyengébb példány (nem értem, hogy Eco Pityu miért azt használ). Egyetlen mosfetnek is el kell tudnia vinni a motor üzemi áramát. Az lehet vele a gond, hogy induláskor a motor felránthat akár 150A-t is, amit már nem szeretne az IRF1405 sem, de ez ellen inkább lágyindítással kell védekezni - lassan növelni a PWM kitöltési tényezőjét a szükséges értékig, nem egyből ráadva. A lágyindítás miatt is jobb lenne valami rendes PWM vezérlő, azokon van lágyindításra lehetőség (bár azthiszem az 555 belső feszültségosztóját is el lehet húzni induláskor, akkor végülis az is jó lehet).

Sziasztok! Lehet kicsit fapados, de én úgy oldottam meg a 10db 1.2V-os cella egyidejő töltését, hogy egy LM317T IC-vel csináltam egy fesz-stabot, ami a laptop-töltőm 19V-jából 14,4V-ot csinál.
Tudom, az LM317T csak 1,5A-es, a laptoptöltő meg max 3,42A de egy nagyobb bordával+kis ventivel simán végígbírja a kb 6-8 órás töltést, és az egész nem került 500Ft-ba.
Képek lentebb, kritikákat elfogadok!

Érdekes mert én jelenleg csak 0,82A nyugalmival és 12V-ról megy, és meglepően jó hagerőt produkál.Mondjuk SAL oszlopokat hajtok (150/250W) vele, amiknek 91dB az érzékenységük.

Ha már van külön topik akkor én is beszámolok a fejleményekről.Mostanában összedobtam egy jlh-t de valahogy nem tetszett meg a hangja meg nem is igazán működik rendesen,bár igaz nem az előírt tranyókkal csináltam de nem hinném hogy olyan sokat befolyásolna a hangján.Így visszatértem az egy FET-es verzióhoz mert az a multkor jó benyomást keltett csak torz volt nagyobb kivezérlésnél.Na de Mayan tanácsára ismét elkezdtem vele kisérletezgetni és nem hiába.Mert most már jól is szól meg nem is torz pedig igen nagy hajtással küldöm.Jelenleg 12V-ról megy és 0,82A-t vesz fel ami kevésnek tűnhet de szerintem ez is elég mert teljes kivezérlésnél sem nő az áram felvét.,és hangja is kellemes tiszta és kiegyensúlyozott.Ja a torzítás egyébként úgy sikerült megszüntetni hogy a 10K-os G-D ellenállást lecsökkentettem 4,4K-ra.Érdekesnek találtam viszont hogy elvileg amper nem kell a FET-nek a nyitáshoz mégis érdekes módon befolyásolta hangot.Mert próbáltam 1M potival szabályozni a G-D ellenállást de nem igazán akart tisztán szólni,pedig a feszültség értékek nem változtak.
Most azon gondolkozok hogy a folytó helyett betennék még egy FEt-et áramgenerátoros kötésben mégpedig úgy hogy potival tudjan szabályozni a nyitás mértékét illetve a D-S lábain lévő feszültséget.Mert akkor nem kellene folytó meg a zen erősítőben is hasonlóképpen oldották meg.De ez még egyenlőre nagyon kísérleti stádiumban van, de érdemes vele kísérletezgetni mert érdekes tapasztalatokhoz lehet jutni.
Ez egy kicsit hosszúra sikerült,de ha valakinek ez hozza meg a kedvét a kipróbáláshoz akkor már megérte.

Na akkor ide szivesen várjuk az ilyen kapcsolási rajzokat.
Én a feteket (ami 20db IRFP90N20d) egy TC4451 tipusu fetmeghajtó ic vel akarom megoldani.1 fettel már müködik.A hétvégén kiderül mit kezd 20db-al,de elvileg 12A-t tud 18V-on.És be fogok számolni róla.
Szóval neked a PWM szabájzó után be kéne tenned ezt a TC-t,és mehetne a vágfokba.A 20db fet nem volt 22E forint postaköltséggel.Hozzá a PWM pedig filléres dolog.Persze ez messze elmarad a gyáriak tudásátol,de 30E-böl szabájzol egy nagyáramu motort,és ha értesz az elektonikához akkor szerintem egyszerüen és olcsón lehet böviteni a vezérlö elektronikáját.
Nem cseréltem le,de ezt hozzámvágták kicsi pénzért.A 72V-ost még nem vettem meg de bármikor elhozható,csak pénz kérdése.

Összeraktam egy tesztpéldányt, ebből (most már véglegesen) PIENEER féle tápegységből. Fotó mellékelve.

Én elsőre az eredeti alkatrészértékekkel csináltam mindent. A trafó jobb híján a Wellerem trafója volt (amit már egyébként se használok, mert annak a pákának már lejárt az ideje). Ennek most megmértem, 25,2V a váltó feszültsége (Üresen), de mivel vacak kis 63W-os szerkezet, így szépen leesett 29,9V-ra az egyenfeszültség, mikor a tápegységet megterheltem egy kicsit.

Elsőre indult, minden funkció működik. A feszültség 24,6V-ra állítható maximum. Ha beterhelem, akkor pillanatra leesik a feszültség, de azonnal visszaáll a beállított értékre, méghozzá hajszál pontosan. (Ez azért sem kis dolog, mert nálam a trafó feszültsége is erősen esik a terhelés hatására)
Az áram már érdekesebb téma. Ha egy terhelést teszek rá (ez most nálam 6db párhuzamosan kötött, 10W/24V-os szofita izzó volt, akkor szépen tudom mérni az azon folyó áramot (2,32A ha 24V a kimenő feszültség). Ha az áramkorlátot csökkentem, a töréspont után kigyullad a led, és szépen halványodnak az izzók, csökken az áram. Ez szerintem teljesen normális működés. Viszont itt jön ami nagyon zavaró. Ha rövidre zárom a kimenetet az árammérővel, akkor beáll 0,65A-re az érték, és hiába tekergetem a potikat, nem változik sehová. Ha leveszem a kimenetről az árammérőt, terheléssel megint minden hibátlan.

Ez elsősorban azért zavaró, mert az eddigi számos tápegységemet természetes módon lehet rövidrezárni az árammérővel, hogy be lehessen állítani a tényleges áramkorlátot.
Tehát a kérdés, miért csinálja ezt? (csak óvatosan jegyzem meg, hogy a műszerem árammérője néha szokott vacakolni, de itt simán méri a jó értéket terheléssel, tehát rövidzárként is valószínűleg jól mér)

Várom a jelenségre az ötleteket.

PIONEER! Köszi a válaszokat.

Alkotó

Üdv!

Szerintem inkább a 230-as motort vedd meg. Elvileg el kell hogy bírja a 16A-os, ha C-jelű akkor biztos elviszi. De jobb lenne egy külön dugalj egy külön kismegszakítóval, amiről más nem megy. A 32A-os után teszel egy C16A-ost( ha mégsem bírja, akkor egy 20-ast) és ez mehet a dugaljra. A fűrészre meg javasolt egy mágneskapcsoló+a motorhoz beállított hőkioldó, nyomógombokkal kapcsolva( ki-be). Ne egy kézi kapcsolót tegyél rá!
Sőt ha rám hallgatsz, gyárilag a motorban lévő indítórelét vedd ki, és helyettesítsd egy kézi nyomógombbal, amivel indításkor kézzel kapcsolod a segédfázist. (A gyári relé jó, de nem fűrészhez, le fogja égetni a motorod, ha menet közben többször megszorul a lap, túlterheled, stb. Sőt idővel beéghet a relé is.)
Ja és előbb írták a 2,5mm2-es kábelt! Így igaz, vékonyabbat ne tegyél rá! Közvetlenül a mérőtől vidd ilyennel, ne a lakás hálózatán keresztül, mert az biztos, hogy vékonyabb és lehet nem is réz.

Üdv! Tomi

hello. a 32A az kint van az óránál. onnan megy a lakás elosztóba, és ott vannak 16A kismegszakítók. akkor mi lenne a jó megoldás? valami ékszíjtárcsás átalakító, vagy mi?

Ha van 32 A akkor minek vesződni, az átalakítással elbírja a 220-as moci és nincs vele gond. Meg ha 32A van akkor a 16A-os kismegszakító akkor mit keres a rendszerben?

Szépen lassan teljesen kitárod nekem a TL lelki világát.Hasznomra váljék.
De a C5-C6-C7 funkcióját még mindeg nem tudom.Elárulnád nekem?Sók hejen láttam már a potikkal sorban és párhuzamosan,de magyarázatot még nem olvastam róla.
Találtam egy TC4451-est ami 12A tud.De jön a 9A-os is,és mindkettöt a hütöbordás kivitelben rendeltem.
Még ma megrajzolom a nyákot és kimarom.Remélem holnapra megjön minden.

A tippet köszi,említett kondi új volt,de kicseréltem egy 68µF-os tantálra,-sajnos a hiba maradt.Azért az ötlet díjazandó,vagyis küldöm a tonikot. :pias:
Ez a hiba már több,mint rejtélyes;a ME.tápja megvan,ma kicseréltem az ic-t egy újra-->ugyanaz.A két csatorna áramfelvétele 1%-on belül(!!)azonos a tápágban,és mivel a nyug-áram kb.90%-át az A-osztályú fokozat(T-7)veszi fel,a további áramméréseknek nem sok értelmét látom.Ebben a csatornában a T-7 nem BD-244,hanem BD-708(60V,12A,75W)de ez semmiképp nem lehet hibaok.Mivel a panel amúgy is eléggé leharcolt állapotban volt,úgy döntöttem,újat építek.Mostmár csak puszta kíváncsiságból akarom lejátszani ezt a meccset,h kiderüljön,mi okoz ennyire makacs és felderíthetetlen hibát egy amúgy "bombabiztos" áramkörben.Sajnos egyelőre "ő" áll nyerésre... :boxer:

A high output T5 24W-os változata 0,295A-es áramerősségű áramgenerátoros meghajtást kíván.Ezt egy 2x36W-os, "akáűrmilyen" elektronikus előtétre, annak mélyebb ismerete nélkül nem lehetséges rákötni, mivel a 36W-os csövek 0,42A áramerősségen működnek.

Megintcsak az elektronika mélyebb ismerete kellene, de egyébként nagyon nem jellemző, hogy a két cső vezérlése külön valósul meg: Egy oszcillátor van, ez táplál két, párhuzamosan kötött csövet, saját fojtó+gyújtőkörrel. Ezek "keresztbekötése" egyrészt logikátlan, másrészt a komolyabb lelkivilágú (mikrovezérlős, adott esetben átalakítani sem egyszerű) elektronikák esetén nem is ajánlott, mert nem fog elindulni, lámpahibát érzékelve (hiányzó elektródok).

HO T5 alá legjobb a saját előtétje, már csak azért is, mert ezek pláne kicentizett eszközök, a High Efficiency csövek tűrése sokkal széleskörűbb meghajtást elvisel, de a HO T5-é nem (feltéve, ha hosszú élettartamot is szeretnél). Kompakt fénycsövek előtétjeivel lehet kísérletezni, ha nagyon drágának találod a hozzá való előtétet, vagy Skori kapcsolásai közül egyet személyre szabni a fojtótekercs megfelelő méretezésével, de T8 előtétet nem fogsz tudni használni (talán a 15W-os T8 előtétje lehet alkalmas, de az elég ritka állatfajta).