No nem okoskodásnak szánnám... Az "egy kritikus alkatrész"-t azért durvának mondanám egy erősítő esetében. Mivel az egész építés milyensége eleve meghatározó az adott erősítő hangzására. És persze az alkatrészek minősége alapvető. És amikor kicsatoló kondi is van benne, az egyenesen megfizethetetlen, ha valaki minőségit akar beletenni. Nemrég láttam egy rajzot, amiben tán egy kondér volt. Előnyösnek tartom egy melegedős kapcsolásban...

Fotót is találtam ahol egy kondér nagyon melegedett.
Nem akarlak bántani, mert amúgy kedvellek, de néha feláll a szőr a hátamon olyanokat írsz.
Kinőttünk mi már a tini korból.

Tudod jól esik, hogy megtisztelsz a szakmaiságoddal, példamutatásoddal. Jól jön egy kis segítség az építés nehezebb szakaszaiban. Most már jobban fog menni az egész délutáni undok reszelgetés...

megépítettem

Sziasztok.
Rég volt , amikor az első elektroncsöves erősítőmet megépítettem, és gondoltam most is készítek egyet.
Klasszikus a osztályú erősítőt építettem, ahol EL 84 a végcső és elötte ECC83 a hangszinszabályozó és meghajtó fokozat.
4,2W szinuszt tudtam belőle kihozni torzítatlanul.
Tudna valaki segíteni, lehet-e az EL 84-ből többet kihozni?
Köszönettel

SE esetén a 4,2W torzítatlanul nagyon nem igaz, 3W is jelentős torzítással érhető el! Ha többet szeretnél ezekből a csövekből kihozni PP kapcsolás, 10-12W. Esetleg párhuzamosan kapcsol EL84 SE, ami nem lesz 2x es de több és megvalósítása is problémásabb. Inkább "izmosabb" csövet használj.

Elméletileg egy SE erősítőből ideális esetben maximum akkora torzítatlan teljesítmény vehető ki, mint a cső maximális disszipációt teljesítménye. Ha a cső lineáris lenne, valamint a terhelés állandó impedanciájú, és a kimenő trafó illesztése is optimális, akkor lenne ez igaz. Az a 4,2W nem is rossz eredmény, talán 6W a valós határ, de ahhoz már mindent optimalizálni kell.

Sok a ha és elméleti megközelítés... cső maximális disszipációt teljesítményének kb 20-25% vehető ki SE beállításban, valósan nem elméletileg. Torzítása kivehető teljesítmény közelében közelíteni fog 10% hoz.

Köszönöm Nektek az információt.
Nagyon nem akartam "hegyezni", optimalizálni, gyakorlatilag bontott alkatrészekből épült.
A kimenőtrafók donorja 2 db ZK140-s magnó volt, a hálózati trafót egy BRG M8-as magnóból származik.

Jogos, már az elmélet is hibás volt. "Ha" nélkül pedig valóban a 3W az elérhető határ.

Érdemes végig böngészni a tubelab oldalát. Nem tudom mi az oka, hogy az oldal tanúsítványa nem jó, pár hónapja néztem akkor még tökéletesen működött, bejöttek a képek, rajzok, mérések, minden. Na szóval, egy 845-ös triódából kiszed 40W körüli teljesítményt SE-ben, 3% THD mellett, anélkül, hogy túlhajtaná a csövet, azaz belül marad a disszipációs határon ami ugye 75W!
Leírja az egész folyamatot elejétől a végéig, hogy miért nem jó egyetlen hagyományos meghajtás sem, miért nem tud meghajtani rendesen egy ekkora csövet még egy katódkövető sem, stb stb.

Hagyományos SE-t tetródával vagy pentódával inkább UL-ben érdemes építeni, a hangja is jobb lesz. Vagy különleges kapcsolástechnikával (enhanced triode mode) mint pl. az EAR859 SE, abból 35W disszipáció mellett kijön 12W körül. De az más csővel nem nagyon megy, mert olyan cső kell hozzá aminek a G2 meredeksége is nagy olyan meg nem sok van.

Szia. Köszi az ötletet, megnézném, de az Eset TRójai-t talált, így lemaradok az oldalról.
Sajnos az általad javasolt csöveket nem tudom beszerezni, így ez most már kimarad az életemből.

Valamikor volt egy Magyari Béla könyvem, sajnos a pontos címére nem emlékszem, kb 3 cm vastag volt és ötleteket, kapcsolásokat tartalmazott el. csövekkel. Nem csak a cső adatlapja, de ajánlott kapcsolások is voltak benne.
Ebben volt az első erősítőm rajza is (sajnos nincs meg) EL84 és EF86-l. azt a kapcsolást még 1968-ban építettem meg.
Talán valakinek meg van a könyv címe, érdekelne.
Köszi a segítséget.

Üdv! Mellékelem.

Nagyon köszi.
ezek szerint Neked a könyv megvan. Az EL 84-l felépített végerősítő rajza is megvan Neked?
Köszönöm.

Erre gondolsz?

Oh IGEN.
Nagyon köszönöm.
Szuper!!!

Most így átnézve ezt a kapcsolást, igen érdekes számomra, mert az előerősítő cső EF86 és a végpentóda EL84 vezérlőrácsa között nincs csatoló kondi.
Valamint az én kapcsolásomhoz képest sokkal nagyobb katódellenállása van, nálam 150Ohm itt 560 Ohm. Ez jobban kivezérelhetővé teszi a csövet, hiszen 27V katódfszültséget eredményez, míg nálam csak 8V mérhető.
Zavarhatlak privátban?
Köszi
Miklós

Fizikailag lehetséges, de nem illik, releváns rész kivágva a fórum szabályzatból:

Szia!
CHZ által belinkelt kapcsolás rendszerileg is más, mint a te kondenzátoros csatolású végfokod.
Az kissé katódkövető, azért sokkal nagyobb a katódellenállás is ( sacc 4x akkor wattos is kell ), a tiéd pedig a hagyományos.

Én egy szóval nem említettem, hogy 845 SE-t kéne építened. Csupán arra próbáltam rávilágítani, hogy mezei gyenge meghajtásokkal sosem fogsz tudni rendes csövest építeni. Ahhoz, hogy ne csak 25%-os hatásfokod legyen olyan meghajtás kell, ami a zenei csúcsokban be tudja vinni a végcsövet A2 osztályba, ehhez meg kell pl. egy powerdrive-nak elkeresztelt erős meghajtás.

Ilyen vicc kategóriájú SE-ket én is összeraktam párat deszka modellen, meg is mértem, meg is hallgattam. Ezt a 6P3S-E SE-t pl. csak kíváncsiságból raktam össze, abból ami épp volt itthon. Volt az EAR859 próba kimenője, ennek ki tudtam piszkálni a primer közepét, az lett az UL kivezetés.
Rém egyszerű az egész, elég 3db cső a sztereó erősítőhöz, a hálózati trafó sem ördögtől való, mezei 230/230V-os trafó elég, de nekem épp egy 2x55V szekunderű trafóról ment kétszerező egyenirányítással. Ezen is jól látni, hogy 1V-os kimenőjelnél még nagyon szép, aztán 5V-nál már van 3,27% torzítása.

DC csatolás miatt nagyobb értékű a katódellenállás, mivel 84 rácsán + feszültség van, a 86 cső anódfeszére van kötve. Negatív előfesz megfelelő értékét így lehet beállítani, ezzel nem lesz jobban kivezérelhető, csak beáll megfelelő munkapont. EF86 segédrácsa EL84 katódjára van kötve, DC visszacsatolás, ami növeli a munkapont stabilitását.

Csatoltam a paramétereit, láthatod ez sem több. EL84 SE nem tud többet!
Nagyobb teljesítményű végcső kell, képen 12W SE látható, max 15W...

Nagyon köszönöm, és elnézést.

Szia. Nagyon köszönöm az ötleteket. Szuper. azt hiszem van mit megépítenem a következőkben. Már csak jó, megfelelő elektroncső utánpótlást kell találnom, mert az általad említett csövek még ismeretlenek számomra. Persze az ilyen teljesítményhez már kimenő trafó is kell, de megoldjuk.
Amit megépítettél kíváló s gyönyörű munka.

Szia!
Köszönöm, én is próbálkoztam növelni a kivehető teljesítményt, KT120 már eléggé jó eredményt hozott. KT150 még jobb választás volt, 15W 1% torzítás alatt kivehető, max. 18W.
Sajnos lényegesen drágább megoldás és alig érzékelhető (érthetően) a pici többlet.
Említettem privátban, érzékeny hangsugárzó többet hozhat, A osztály SE hez szerintem kötelező.
Második képen távvezérlés lehetőségével kiegészített változat felépítése látható, előlapba beillesztett panel +, és a táp pici módosítása.

Szia!
Sorban jönnek a kérdéseim: A kimenőtrafó szükséges vasmag keresztmetszetét hogyan határozod meg?

Pl: 15W hangfrekvenciás kimenethez mekkora vasmag keresztmetszet szükséges? Tudom, hogy más kell ha csak egy cső A osztályban viszi és más ha PP üzemmódban kettő. És A osztályban légrés is szükséges.
Ellentmondó adatokat találtam különböző gyártók elektroncső adataiban, vagy rossz helyen kerestem. EL84 anód disszipációs teljesítmény?

Köszi a segítséget.

Szia!
TUdnál abban segíteni, hogy az értesítésre megjelölt témáimra kapott válaszokról az értesítéseket megkapjam?

Köszi.

Ezt már privátban leírtam, de itt van ismét: 12W ennek max 25% ka amit A osztály SE ben elérhetsz!

Alsó frekis átvitel mértéke, vasmaganyag minősége elsősorban a meghatározó.
Mivel légrés kell, ezért több menetszám ami kellő mély átvitelt biztosít, nagyobb, jobb minőségű vason ez csökkenthető. EI, vagy hiperszil magok jöhetnek szóba, 12-16cm2 mag már elegendő lehet jobb maggal.

Köszönöm.