Igen
http://www.gammon.com.au/breadboard
https://www.arduino.cc/en/Tutorial/ArduinoISP

Köszönöm.
Át tanulmányozom. De már most látom, hogy nincs kristályoszcillátorom.

Van olyan Arduino (pl LilyPad), ami belső órajelről jár. Annak a bootloaderét töltsd fel.
Ez a DIP ATMega328 már volt programozva, vagy teljesen új? Mert a gyárból úgy jön ki, hogy a belső oszcillátort használja. Amikor először feltöltik az Arduino bootloadert, akkor kerül ez átállításra.

Teljesen új, a HESTORE-tól rendeltem, az eredeti Uno panel, és rendeltem mellé egy chipet is, hogy majd későbbi projekthez felhasználom.

Ha UNOként szeretnéd használni, akkor rendelj még mellé 16 MHz low profile kvarcot, és kondenzátorokat.

Köszönöm.
Találtam is egy leírást (youtube) amit megértettem
Csak 16Mhz kvarc jó, vagy el lehet térni ettől a frekvenciától valamennyire?

Természetesen le lehet "klónozni" (valójában inkább az eredeti firmware-t töltöd rá a "klónodra"). Számos helyen le lehet tölteni. Ellenben nem sok értelmét látom, mivel maga az arduino szerencsére már "fillérekért" kapható, érdemesebb inkább venni egy másik panelt is, és már van kettő. A tartalék 328-ast meg megtartod valóban tartaléknak arra az esetre ha valami gebasz van. Én is ezt tettem.
(Ámbár én ötösével rendeltem ezeket a paneleket, mivel volt amit megsütöttem. A tartalék azóta is csak porosodik).

Szerk: ööö.. most látom hogy egy lappal lemaradtam, bocsi

Tudod én kezdő vagyok, és arra gondoltam ha sikerül kicsit belejönni, akkor építek egy chipből és próbapanelből egy "klónt" felprogramozva.
De ahogy nézem tényleg nem kerül sokkal többe egy nano sem.
Első körben azért gondoltam leklónozni a chipet, ha kezdőként kisütném véletlenül, akkor ott a tartalék chip.

Biztos voltam benne hogy ez a cél, azért mondtam amit mondtam. Jobban jösz ki ha rendelsz még egy párat, és a valódi fejlesztésre tudsz koncentrálni, nem pedig arra hogy most akkor melyik fuse bitet mire kell állítani, vagy éppen kizárod magadat a csipből. Az arduinónak pont abban van az ereje, hogy nem kell a csip belső lelkivilágával törődni, "magas szinten" lehet programozni.
Tudom, majd jönnek a kommentek hogy a megszakításhoz viszont kell, de az inkább a kivétel és nem a szabály. Kezdőként nagyon elég ha az arduinóval összebarátkozol, azzal is nagyon szép és okos dolgokat lehet csinálni.
Ellenben ha még nincs, akkor ajánlom egy ún breadboard beszerzését is, és akkor forrasztani sem kell (sokat) a tanulás alatt. Amikor készen van egy készülék (akármilyen), ráérsz akkor panelt csinálni neki és a végleges formába önteni.

Igazából ilyen akciós készletet vettem. Van benne próbapanel, vezetékek stb.. meg ugye itthon is van ez-az. Gondoltam, hogy megpróbálom kicsit megismerni ezt a világot is
PWM vezérlés meg ilyesmi érdekel, de látom, hogy sokkal több lehetőség van benne.
Laikusként azt gondoltam, hogy mivel cserélhető maga az IC, rendelek egyet és lemásolom, mert ha véletlenül kiégetek egy kimenetet az UNO-n, csak fogom a tartalék chipet és bepattintom aztán megy mint új korában. Legalábbis ezt gondoltam, de lehet nem így van (?)

Az arduinó keretben írt programok időzítése így lesz pontos. Ha a keretrendszerben az órajel frekvenciát átírod, elég tág határok között választhatsz kvarcot.

Arra nem gondoltál, hogy kiveszed a beprogramozott chipet, és helyére beteszed a tartalékot. Én ezért szeretem a DIP-es panelt, mert ha kész egy program kiveszem belőle. Ráépítem egy általam tervezett panelra kvarccal, kondikkal és egy 10k ellenállással.

Ahhoz először az üres chip-be be kell égetnie az Arduino bootloadert. Ehhez kell az Arduino mint ISP-t használni, az üres chipet breadboardra rakni egy 16MHZ-es kvarccal, mellette 2db kondi. Összevezetékezni, és Arduino IDE-vel "bootloader feltöltése ISP-n keresztül" vagy hasonló menüpontot választani. Ezután lehet cserélgetni az AVR-eket az UNO lapon.

Az az érdekes, hogy amit rendeltem chipet mindegyiken már volt bootloader, így nem értem a felvetést. Mellesleg semmit nem kell cserélgetni, hanem az új chipet betenni a korábban beprogramozott helyére. Ennyi. Évek óta így csinálom.

Ez nem érdekes. Ha bootloaderes AVR-t rendelsz, akkor azt kapsz. Ha üres, AVR-t rendelsz, azt kapsz. Én biztosan nem fizetnék azért plusz pénzt, amit én is meg tudok percek alatt csinálni. Bővebben: Link Ezen például 100%, hogy nincs Arduino bootloader. Bővebben: Link Ezen viszont van. Nem érdekes, hanem inkább logikus.

Érdekes a "Én biztosan nem fizetnék azért plusz pénzt", mert magad ellen beszélsz. Amelyiken van bootloader majdnem 200Ft-al olcsóbb.

Tisztelt fórumozók!
Általában csak ritkán kérdezek, de ha már hetek óta elakadtam és a NET sem segített, ezért hozzátok fordulok.
Úgy néz ki, hogy sikerült felélesztenem az OBDII ELM327 bluetooth-t UNO-val. Sajnos kevés a memória, ezért egy Wemos D1 Minivel szeretném megoldani. A baj csak az, hogy sehogyan sem tudom a HC-05-t párosítani a D1 Minivel. Tudom a bluetooth 5V, a D1 Mini pedig 3,3V. Mindenféle szintillesztőt kipróbáltam a D1-en, azaz RX és TX-re, valamint a SoftwerSerial-al más pinekre csatlakoztatva. Lehet, hogy csak WIFI-vel kommunikál? Már útban van a beépítendő mini ELM327 és az új D1 Mini. He tudtok, segítsetek. Előre is köszönöm.

Szia!

Mindkettőt rá szeretnéd kötni az Arduino-ra? Szintillesztő és SPI, vagy I2C kommunikáció a Demos mini-vel, a másikkal meg soros kommunikáció. De kis kutatással mintha tudna mindegyik SPI-t.


Soros kommunikáció nem feltétlen kell szerintem.

A HC-05 tudtommal 3,3 V-os. Kivéve, ha olyan modult veszel, amin már van 5 V-os illesztő.

Sajnos a mostani csak 5v-os. Rendeltem még kettőt, remélem azok 3,3V-osak lesznek.

Sziasztok,
Az ilyen fajta CP2102 átalakítón hogyan lehet beállítani a 3.3V-os logikai szintet?
A választ előre is köszönöm!

Sehogyan. Ez 3,3 Volton működik mindig. A kimenet magas szintje elmegy tápfeszültségig, a bemenete pedig 5 Volt toleráns, így 3,3 és 5 Voltos eszközökkel is működik. Olvasd el az IC adatlapját, benne van.

Köszönöm a választ!
Ezekszerint 3.3V-ról kellene tápláljam ahhoz, hogy 3.3v jöjjön ki belőle?

Miért nem nézed meg az IC adatlapját? USB-hez készült, tehát a VBUS-ra csatlakozik (4.0 - 5.2 V között lehet a bemenő feszültség a REGIN lábon). Saját feszültségszabályozót tartalmaz, az állítja elő a 3,3 V-ot az IC számára.

Jajj. Nehogy tápot adj neki ott! A 3.3 és az 5 Volt az kimenet. Egyébként az írásomból hogyan vontad le ezt a következtetést?
De már icserny és én is írtuk, hogy nézd meg az adatlapját. Mi is onnan tudjuk, hogy mit csinál.

Gondolom a párosítást nem protokoll alapján érte Wemos D1 és hc05?
Mert Wemos D1 esp8266 nincs ble rész csak esp32 van de az is csak bt4 hc05 csak bt2 szabvány!

Köszi az észrevételt, de ha mindezt gyakorlatilag is megértetnéd velem, megköszönném.

Köszönöm a válaszokat!
Az adatlapját fogom nézegetni.

Szuper! De a lényeget már leírtuk. 3.3 és 5 Voltos eszközökkel is kiválóan működik, nem kell állítani rajta semmit. Az 5 és a 3.3 jelölésű tüske az kimenet, tápot tudsz velük adni az eszközödnek. Az 5 Volt az USB határáig terhelhető, a 3.3 viszont jóval gyengébb, egy ESP8266 például már nem megy el róla.

Köszönöm a segítséget!
További szép estét!