Fórum témák

» Több friss téma
Fórum » CB antenna
 
Témaindító: samubá, idő: Márc 9, 2009
Témakörök:
Lapozás: OK   19 / 21
(#) llax hozzászólása Márc 20, 2013 /
 
Sziasztok!

Lenne egy kérdésem: Sokat rontok az illesztésen egy triple leg esetén, ha a radiálok szögénél sugárzóhoz mért 135°-tól el kell térnem kissé???

Ugyanis függőlegesen "össze kell nyomnom", hogy a padlástérben elférjen (GP-t a macerás illesztés miatt nem akarok). Ha jól számolok, 11m-re cca. 4,5m a triple leg függőleges helyigénye, teljesen szabadon csak ~4,3m áll rendelkezésemre.
(#) pucuka válasza llax hozzászólására (») Márc 20, 2013 /
 
Elvileg mindegy milyen szögben állnak a triple leg antennának a lábai. Csak akkor annak megfelelően kell méretezni a hsszát, és alapvetően befolyásolja a függőleges iránykarakterisztikát.
Az egyik szélső eset, amikor 90 fokos szögben állnak, akkor gp antennának hívják, és a hossza lambda negyedes elektromos hosszú, a másik véglet, mikor a bajszokat tulajdonképpen a a csonk alatti vastagított fémhengerben végződik. Ilyenkor csak egy rúd antenna van, egy függőleges dipól antenna. Ennek a függőleges iránykarakterisztikája egy nyolcas.
Esetedben ez úgy néz ki, hogy ha a sugárzó köré rajzolsz egy lambda negyedes elektromos hosszú sugarú hengert, ezen a hengeren kell lenniük a bajszok végpontjainak. Ennek a a képzeletbeli hengernek az alsó vége a függőlegesen számított lambda negyed elektromos hossz.
A hozzászólás módosítva: Márc 20, 2013
(#) llax válasza pucuka hozzászólására (») Márc 20, 2013 /
 
Leginkább a dolog illesztés része érdekelne.

Mert ugye a "szokványos" triple leg egyik nagy előnye az 50 Ohm közeli talpponti impedancia lenne, amire viszont a radiálok szöge ugyanúgy nagy hatással van, mint az iránykarakterisztikára.

Viszont a dipól - GP "átfajulásban" csak három impedanciát ismerek (dipól~73 Ohm, triple leg ~50 Ohm, GP ~36 Ohm ), ebből arra következtetnék, hogy a radiálok szögének néhány fokos változtatása (a fentebbi helyzet okán) annyira minimálisan változtatja meg az impedanciát, hogy külön illesztő nélkül is viszonylag alacsony SWR-nek kell lennie.

Ez utóbbiban kérném a témában jártasaktól a megerősítést (vagy cáfolatot).
A hozzászólás módosítva: Márc 20, 2013
(#) pucuka válasza llax hozzászólására (») Márc 20, 2013 /
 
Az illezstést, a talpponti impedanciát a hossz. átmérő, (fellület) arányok is befolyásolják. Ezért bonyolult szerkezet az antenna, pedig látszólag csak egy darab drót. például ami látszólag dipólnak látszó antenna alsó sugárzó része inkább ellensúlyként működik a vastagsága miatt, mint a dipól másik felének sugárzója. A GP antennát is ki lehet hangolni 50 ohmra, mert pl a gépkocsiban levő fúrt antenna is végül is GP antenna. Ennél azonban a reflektáló felület közvetlenül a csonknál kezdődik. A GP antennánál a reflektáló felület maga a föld, azonban minél nagyobb a távolság a betáplálási pont és a reflektáló felület között, annál inkább változik a betáplálási pontban látszó impedancia. Ezért használják a négy darab vízszintes ellensúlyként működő bajusz. Ilyen típusú antenna a penetrátor antenna is. A citi star típusú antenna pedig a másik véglet tipikus antennája. A sugárzó talppontja, és az ellensúly közötti távolság a talpponti impedanciát alapvetően meghatározza (a sugárzó hossza mellett), és ennek a hangoláshoz való állíthatósága nehézkes, ezért ilyenkor hangolható betáplálást terveznek. A triple leg abból a szempontból előnyös, hogy a bajszok állásszögének változtatásával a talpponti impedancia hangolható. De ez csak elég szűk határok között lehetséges. Nagyobb változtatásokhoz a hosszát is változtatni kell, sajnos többnyire növelni.
(#) llax válasza pucuka hozzászólására (») Márc 20, 2013 /
 
A radiálok állásszögével variálni az összeállítás után már nem lesz lehetőségem, mivel ez nem árbocon lesz, hanem tetőszerkezetbe kifeszítve (a sugárzó csúcsa a talajtól kb. 10-10,5m-re). A sugárzó felső vége a tetőgerinchez lesz rögzítve, a radiálok dübelekhez. A szög változtatását a hossz akadályozza, mivel az triple leg-nél is lambda/4 a radiálok hossza és a helyhiány miatt így is "felfelé" kell hajtanom min. 5°-ot, "lefelé" útban van a födém.
(#) Antennaman válasza llax hozzászólására (») Márc 22, 2013 /
 
Szervusztok!
Szerintem azután kellene a radiálok kikötési helyét fixálnod miután beállítottad az antennád talp ponti impedanciáját. Addig a padláson egy-egy B-30-as tégla is megtenné műanyag zsinórral kikötési pontnak. Vagy egyszerűen a padláson lefekteted a negyed hullámú ellensúlyokat sugár irányba és ott középen függőlegesen a sugárzót felkötöd szintén műanyag zsinórral ráhagyva vagy 10 cm-t, amiből aztán csipkedni lehet 2-3 cm-t mérésenként. Minél több radiált fektetsz le annál rövidebbre esik a sugárzó hossza, és a kisugárzott hatásfok is növekszik. Legalább valamelyest pótolja a tető szerkezet által elnyelt jel veszteséget. Persze annyit ne várjunk tőle mint a szabadban és a talajtól tényleg magasan elhelyezett hasonló antennától!
Jó méregetést!
(#) llax válasza Antennaman hozzászólására (») Márc 22, 2013 /
 
A magasság szerintem egész jó, viszont szabadtéri elhelyezést még a veszteségek tudatában is kerülném (a ház zavaró hatásának elkerüléséhez a sugárzó talpának min. 11m magasan kellene kezdődnie, itt már kemény dió villám és szélvédelem megoldása, közép FM-en túli használat miatt reklámozni sem kellene).
A triple leg-hez a könnyen illeszthető impedancia mellett a GP-nél (számomra) kedvezőbb (-nek tűnő) iránykarakterisztika miatt is ragaszkodnék.

Mivel ez az egész rádiós dolog nem munkaeszköznek kell, így belefér a kísérletezgetés, sőt inkább arról szólna az egész... Pont ezért (és olvasgatva a CB DX-erek tevékenységéről) lehet hogy belehallgatok majd az éterbe vízszintes félhullámú dipóllal is (azt szabad térben is jobban el tudom/merem helyezni). Mindezt szükség esetén preszelektorral és előerősítővel is megtámogatva.
(#) Kera_Will válasza llax hozzászólására (») Márc 22, 2013 /
 
Idézet:
„közép FM-en túli használat miatt reklámozni sem kellene”

He he az antennád az utolsó amit majd észrevesznek AKIK akarnak ha nem az FMes CEPT normában dolgozol ... !
(#) pucuka válasza Kera_Will hozzászólására (») Márc 22, 2013 /
 
Azért a jószándékú szomszédoktól megvéd.
(#) Kera_Will válasza pucuka hozzászólására (») Márc 22, 2013 /
 
Az már más kérdés ...
(#) llax válasza pucuka hozzászólására (») Márc 22, 2013 /
 
A szomszédoktól nem kell tartanom, részben a távolságok, részben a normális kapcsolatok okán. Viszont az utcán sokan mások is járnak...

"AKIK akarnak" figyelmét egyéb úton, CB haszálatával felkelteni azért nem annyira egyszerű... Olyan frekvencia és adásmód használatával, amit sokan használnak, a tömegből kitűnni csak jelentős adóteljesítménnyel (végfok, tuningolt Grant, stb...) vagy túl nagy nyereségű stabil antennával (pl. rosszkor rossz irányba "néző" Yagi) lehet.
(#) szsrobert válasza llax hozzászólására (») Márc 23, 2013 /
 
Kívánom, hogy minél hamarabb legyen "túl nagy nyereségű antennám".
Adásban is jobb,és vételben is. Szerencsés esetben nem szedi össze a zajt a vételi iránytól eltérő irányokból. Ez érzékeny vevővel és magas környezeti zajjal még akkor is előnyös, ha veszteséges az antenna.
(#) llax válasza szsrobert hozzászólására (») Márc 23, 2013 /
 
Lehetőségem lenne mind az építésre (eszközök vannak, részben anyagok is), mind az elhelyezésre (árboc építés nélkül is 11m).

A fentebb vázolt okokból nem kívánok mindent a nyereségnek alárendelni... Villámmal, széllel, jéggel és kíváncsiskodókkal is van már elég negatív tapasztalat...
(#) Bagyula hozzászólása Márc 23, 2013 /
 
Sziasztok ! Van egy Sirio balkon antennám a sugárzója teljes negyedhullámú .Budapest területén és szűk környezetével tudok beszélni .A tetőantenna kivitelezhetetlen .Tudtok-e jobb megoldást számomra ? Köszönöm .
(#) pucuka válasza Bagyula hozzászólására (») Márc 23, 2013 /
 
Sajnos nem, ha a lehetőségek, körülmények korlátozottak, akkor ez van.
(#) Kera_Will válasza Bagyula hozzászólására (») Márc 23, 2013 /
 
Ha vissza olvasol a topicban akkor volt akinek a Magnetic Loop antenna kisérletek sikeresnek bizonyultak.
27 MHzen Kb.: 40-50 cm átmérőjű hurokkal kisérletezhetsz.
Neten találsz több méretezési példát is.
ML 1
ML 2
ML 3
... stb
Persze ennek az antennának megvan a sajátos viselkedése.
Nagy jóság , kis sávszélesség, nagy feszültség mert nagy jóságú a rezgőkör.
Persze kis teljesítménnyel nem veszélyes 4W max FMben.
Több 10-100 W esetén már azért át át húznak a kondik,nem véletlen a 20kV átütési feszültségű vákuum kondenzátor használata.
Kis sávszéleség, elő fordulhat hogy 5 - 10 csatornával arrébb állva az SWR annyirra nagy hogy utána kell menni a kondenzátorral.
Ezért távírányíthatóvá teszik és léptető motorral vagy nagy áttételen keresztül hajtják meg.
(#) Kera_Will válasza Kera_Will hozzászólására (») Márc 23, 2013 /
 
No másik topicban lesz ez :

másik topicban van szó erről
(#) llax válasza Kera_Will hozzászólására (») Márc 25, 2013 /
 
Ha már CB és antenna, akkor szerintem mégis ebben a topikban a helye.

Az én fantáziámat is megmozgatta a mágneses hurokantenna. Kicsit jobban szétnéztem a témában:
Vételkor nyeresége ennek sem mondható valami nagynak (függ a méret és frekvencia arányától), viszont nagyon kevés zajt szed össze. Érzéketlen vevőn ez sem segít gyenge jelnél, de a jel/zaj viszonyra gyakorolt jótékony hatása miatt könnyen erősíthető a jel.
Adásra kevésbé tartják alkalmasnak.
A forgókondenzátoron fellépő feszültség -adott hurok esetén- a betáplált adóteljesítmény négyzetgyökével mutat egyenes arányosságot, ezért már 4W esetén is több száz V adódik.
A hurok átmérőjének növelésével nő a hatásfok, némileg csökken a forgón a feszültség, nő a sávszélesség, csökken a szükséges hangoló kapacitás. A hurok kerületével nem ajánlott megközelíteni az elektromos lambda/4 hosszúságot (nem kívánt rezonancia).
A hurokhoz felhasznált, (lehetőleg) nem mágnesezhető anyag anyag külső átmérőjének növelésével nő a hatásfok, nő a forgón a feszültség, csökken a sávszélesség, csökken a szükséges hangoló kapacitás.
Amin még el lehet gondolkodni:
A net-en fellelhető hurokantenna konstrukciók jelentős része több amatőrsáv átfogására készül, akár 1:2 frekvencia átfogásig is elmennek vele.
CB-sáv átfogása kicsi, nagyobb sávszélességű változattal (nagy hurok, vékony anyagból) a CEPT PR27 sávnak akár harmada-fele áthangolás nélkül elérhető, így már nem is annyira kényelmetlen a hangolás (akár automatizálható is a hangolás - könnyű az együttfutást biztosítani).
A hozzászólás módosítva: Márc 25, 2013
(#) pucuka válasza llax hozzászólására (») Márc 25, 2013 /
 
Idézet:
„Ha már CB és antenna, akkor szerintem mégis ebben a topikban a helye.”

Ez a vége az örökös OFF -olásnak, hogy minden topikban mindenről szó van. Eredetileg vagy nyolc topik foglalkozott CB -s témákkal, az antennával is kettő.
A helyzet azért bonyolult, mert a rövidhullámú, és az ultrarövid hullámú sávok határán vagyunk, használható még a hosszabb hullámokon használt technológia, de használható már a rövidebb hullámokon használatos technológia is. Keretantennát leginkább vevőantennaként használjuk (az irányhatásának köszönhetően leginkább mérő antennaként, ahol nem az érzékenység a fontos tényező) a 30 MHz alatti frekvenciákon. Adásra nem annyira alkalmas, pont az említett rezonancián fellépő nagy feszültségek miatt nem lehet értelmes teljesítményeket lesugározni. Adásra a hosszabb hullámokon mégis inkább a dipól szerű antennákat használunk, még a nagy méretek ellenére is.
A keretantenna az elektromágneses hullám mágneses összetevőjére érzékeny, és ez a terjedési mód inkább az alacsonyabb frekvenciákra jellemző, a magasabb frekvenciákon az elektromos összetevő terjedése a jellemzőbb.
A hozzászólás módosítva: Márc 25, 2013
(#) llax válasza pucuka hozzászólására (») Márc 25, 2013 /
 
A polarizációkról tudsz valamit???
Egyszerű rezgőkör lévén, nincs dipól jelleg, így főleg a hurok síkjának irányában nem mutat határozott polarizált jelleget. Eddig eljutottam. Látok több képen is vízszintes síkba fektetett hurokantennát, így elvben körsugárzóként kellene viselkednie, "fánk" alakú iránykarakterisztikával. Ugyanakkor sem "irodalmi" anyagot, sem egyéb erre vonatkozó infót nem találok, ami ezzel komolyabban foglalkozna.
(#) pucuka válasza llax hozzászólására (») Márc 25, 2013 /
 
A vízszintes, és a függőleges síkban is nyolcas jellegű az iránykarakterisztikája, ezért lehet iránymérésre használni. A polarizációja pedig ennek megfelelően körkörös, tehát leginkább nincs. Hosszabb hullámoknál amúgy sem lényeges a polarizáció, mert csillapításban nincs lényeges különbség a kétféle polarizáció között, szemben a magasabb frekvenciákkal. Pl. A Kossuth adónak függőleges adóantennája van, és általában vízszintessel vesszük.
A 20 és a 40 MHz között semmi sem úgy működik, ahogy egy tisztességes antennának működni kellene, (egyébként ugyanez a helyzet a 300 MHz körül is, csak ott nem az antennákkal van a probléma, hanem magukkal az alkatrészekkel. Félig koncentrált, félig elosztott paraméteresként viselkednek)
Sajnos, már nem látszik a jó öreg HUF keretantenna, de valamivel bővebb információkat találhatsz, ha böngészed az R/S honlapját Itt többféle antennát találhatsz, bár a leírásuk elég szűkös, de ha sikerül a brief -ek között keresgélned, bővebb infókhoz is hozzá lehet jutni, egy egy mérési módszer, mérőműszer és tartozékai bemutatása kapcsán.
(#) llax válasza pucuka hozzászólására (») Márc 25, 2013 /
 
Ebből gondolom azt, hogy tengely irányból szemlélve a hurkot, kör alakúnak kell lennie az iránykarakterisztikának. Tehát ha vízszintesen helyezem el a hurkot, akkor egy körsugárzót kell kapnom, ami polarizációra sem túl érzékeny. A Kossuth KH adó szerintem a legrosszabb példa a brutális teljesítmény miatt...
Az adás oldal egyelőre nem nagyon lényeges számomra, de a külön adó- és vevőantenna kialakítástól nem zárkózom el. Ahogy látom, néha a "nagyok" is így építkeznek, bár több példát inkább a nagyobb hullámhosszakon (20-80m-en) látok (pl. GP adó, ML vevő).
Hasonló úton próbálok én is információkat kibányászni. Antennával még nem tettem így (eddig csak CCIR FM-re építettem), de az elektronika más területein gyakran gyári megoldásokból próbálok ötleteket lopni...
(#) pucuka válasza llax hozzászólására (») Márc 26, 2013 /
 
A teljesítményeknek a kisugárzáshoz, antenna karakterisztikához, polarizációhoz semmi köze nincs, mondhattam volna 1001 példát, de úgy gondoltam, a Kossuth adó talán a legismertebb. Mondhattam volna a lakitelki, székesfehérvári, a jászberényi, vagy a diósdi rádióállomások antenna parkját, amíg volt, de azért az nem annyira közismert, jórészük ma már meg sincs.
A 100 MHz -es sávban már nem szokás a H térerősségével foglalkozni, mert nagyon hamar, viszonylag kis távolságra nagy a csillapodása ezen a sávon, és felette E összetevőre érzékeny dipól(szerű) antennákat alkalmaznak, már a kivitelezhető méretek miatt is.
50 MHz felett már viszonylag könnyen építhető méretekkel rendelkeznek a dipól antennák, adásra, vételre egyaránt használhatók, jó hatásfokkal.
A keretantenna vízszintes elhelyezése sem jó ötlet, mert attól nem lesz körsugárzó. A keretantenna síkjának irányából bármely helyzetben érzéketlen lesz. Ezért lehet vele irányt mérni. Az iránykarakterisztikájának vízszintes, és függőleges metszete is nyolcas jellegű.
Bár ez a diskurzus már túlmutat a CB sávon, inkább az általános antennás topikba való.
A hozzászólás módosítva: Márc 26, 2013
(#) llax hozzászólása Márc 26, 2013 /
 
Idézet:
„A teljesítményeknek a kisugárzáshoz, antenna karakterisztikához, polarizációhoz semmi köze nincs”

Szerintem egyszerűen csak más irányból közelítjük meg a témát, emiatt kissé elbeszélünk egymás mellett.

Iránykarakterisztika: Minden általam fellelt forrás szerint a mágneses hurok a hurok síkjában a legérzékenyebb, míg a hurok síkjára merőlegesen, a "tengelyében" van az érzékenység minimuma, méghozzá egy nagyon "éles" minimum. Irányméréshez ezért is használnak több hurkot, mert nem a jel maximumát, hanem pl. a két merőleges hurok közül az egyik minimumát keresik, ami sokkal határozottabban jelentkezik, mint ugyanekkor a másik hurok maximuma.
A nyolcas iránykarakterisztika a hurok síkjának merőleges metszetében adódik, térben ez egy "végtelenített" nyolcas, "fánk" alakot ad. Így ha vízszintesen helyezed el a hurkot, akkor az egyik minimuma a föld felé, a másik az ég felé mutat, így a vízszintes síkban nincs irányérzékenysége. A gyakorlatban legtöbben szerintem csak azért nem így használják, mert éppen az irányérzékenységét kívánják kihasználni.
A Google ebben a megnetic loop témában nagyon nem a barátom... Eddig még nem sikerült olyan leírást találni, ami összefoglalóan, minden jellemzőjére részletesebben kitérne. Úgy kell apró morzsánként összesepregetni az információkat.
(#) pucuka válasza llax hozzászólására (») Márc 26, 2013 /
 
Jól mondod, ha vízszintesen helyezed el a keretantennát, az egyik fél nyolcas felfelé, a másik a föld felé mutat. A keretantenna síkjában minimum, a síkra merőlegesen maximum érzékenység van.
(#) llax válasza pucuka hozzászólására (») Márc 26, 2013 /
 
Korábban elkezdtem írni egy hosszú hozzászólást, de inkább visszaléptem.
Kipróbáltam:
Koaxból rögtönzött hurok, adásra alkalmatlan fólia forgó, egyszerű dróthurokból rögtönzött, amphenol dugóba beleakasztott csatolóhurok, fa seprűnyél mint "árboc", előbb 5 méterre, majd két falon át 8 méterre lévő GDO, mint adó, Stalker IX mint vevő no és szigszalag mint mindent rögzítő csodaeszköz.
A rádió érzékenységét le kellett csökkenteni (RF Gain min.), hogy a térerő kijelző ne álljon a maximumon, így jól láthatók a változások. 2,5m kerületű hurok 5mm ármérőjű szigetelt vezetővel kb. 11pF-nál adott legmagasabb jelszintet a rádión (felső 20.ch.). Legérzéketlenebb akkor volt, mikor a hurok merőleges volt a GDO irányára (amikor egy dipól a legjobban venne!), a legérzékenyebb akkor volt, amikor a kör "élével" nézett a GDO felé, mindegy hogy függőlegesen vagy vízszintesen állt a hurok, a térerő számottevően nem változott.
(#) pucuka válasza llax hozzászólására (») Márc 26, 2013 /
 
Mérővevőnek a Stalker megfelelő. Az antennás méréseket süket szobában, vagy szabad térben kellene végezni, legalább 30 m -es távolságról. Ez a mai időjárási körülmények között kellemetlen, a süket szoba meg ha kettő van Magyarországon.
A mérésekkel, pedig várni kéne még, addíg lehetne a vevő elé csillapító tagokat készíteni. Rflexiós környezetben az antenna mérések meglehetősen megtévesztők.
(#) llax válasza pucuka hozzászólására (») Márc 26, 2013 /
 
Egyértelműen hozta azt, amit a net-en eddig találtam vele kapcsolatban. A kör "tengelyében" volt az érzékenység minimuma, tehát amikor az adó irányára merőleges volt az antenna síkja, abból az állásból elmozdítva gyorsan nőtt a térerő, tehát hozta az eddig "fellelt papírformát".
Bármilyen további kísérletnek már én is csak szabadban látom értelmét. Bár az iránykarakterisztikát elvileg nem befolyásolja, de kapni fog egy "tisztességes" csatolóhurkot. Ha többi elvi dolgot is sikerül igazolnom, akkor jöhet a rézcső beszerzése.
Ami eddig tetszik, az (a nagy méret és vékony anyag miatt) nagyon kicsi szükséges kapacitás (most 11pF, némileg vastagabb rézcsőhöz több kell majd) és viszonylag nagy sávszélesség (kb. 20-25 ch.). Hangolásnál mindössze 2-3pF változás szükséges a közép+felső CB sáv átfogásához. A kicsi kapacitást akár kétoldalas nyák-ból is el lehet készíteni (ami nekem van: ~3pF/cm2), így a viszonylag nagy feszültség tűrés megoldott, a hangoláshoz szükséges parányi kapacitás változás akár home-made lapkondenzátorral is megoldható (a nyák-os kapacitással összeépítve), így a feszültség tűrés ott sem gond.

Addig is egy kép a "szépségről"
(#) llax válasza pucuka hozzászólására (») Márc 26, 2013 /
 
Ezen a linken végre találtam egy leírást, amiben együtt vannak a fontosabb adatok. Az ott közölt karakterisztika alapján is lehet körsugárzóként használni, egyszerűen csak vízszintesen kell elhelyezni.
Google keresés az elmúlt 2 napban: kb. 2-2,5 óra, kísérlet: kb. 20-30 perc... Ráadásul ezt a linket úgy találtam meg, hogy kezdtem elmászni a témától, már a csatolóhurok kiviteléhez kerestem ötleteket...
(#) Antennaman válasza llax hozzászólására (») Aug 4, 2013 /
 
Szia!
Hogyan sikerültek a kísérletek?
Sikerült-e valakivel beszélni akár a kamionos CB-sekkel?
Ki próbáltad-e a szabadban is az antennát, összehasonlítva a fedett épületbeni alkalmazással?
Rajzoltam egy kis ábrát a kedvedért, szemléltetés képen, hogy a szabad térben a tereptárgyak körüli tér a tárgyak és a talaj közelében nagy töltés vagy sztatikus tér uralkodik amely mintegy kioltja vagy elnyeli az érkező RF jelek döntő többségét. Ezt is bizonyára tudományosan hozzáértők szabatosabban ki tudnák fejezni de én így tudom szemléltetni. Képzeld el, hogy az öt lerajzolt antenna telepítési hely közül akár százszoros jel különbség is lehet a legrosszabb beltéri és a tető feletti antennáról nyerhető jel szintje között, a zajról nem is beszélve. Még ha ideiglenesen is de ha lehet próbáld ki!
Üdv. Gábor
Következő: »»   19 / 21
Bejelentkezés

Belépés

Hirdetés
Lapoda.hu     XDT.hu     HEStore.hu
Az oldalon sütiket használunk a helyes működéshez. Bővebb információt az adatvédelmi szabályzatban olvashatsz. Megértettem