Ha olcsóbb alternatíva érdekel, akkor az apróban van egy régen fejlesztett leválasztó kártyám. Simán bufferIC-s, de sokaknál prímán üzemel.

Ha jól látom ez is 8 lábú, szóval ezért az árért én át nem tervezem a panelt .
Most vacillálok Sír-nyeteg fórumtárs által kreált leválasztón, viszont akkor meg az a gáz, hogy nem mondhatom, hogy én csináltam

Hehe, ha gondolod, akkor kiveszem a foglalatból az IC-ket, az építés kedvéért

De akkor miért kérdezed hogy van-e más? Ugyan olyan lábkiosztású 2 csatornásról, ami még olcsóbb is, ne nagyon álmodj.

Halihó!
Nincs véletlenül valaki, aki csinálna nekem csigakereket meg fogaskereket?

Hali!

HP 6N139-em van egy rahedli. Ha érdekel keress meg privi, megegyezünk.

Mindkettő házilagos előállításáról lebeszélnélek... Nagyon szigorú tűréseket kell betartani, hogy a végeredmény ne okozzon csalódást.

Régebben csináltam fogaskerekeket modellvasúthoz, éppen még fogaskerék lenne, de csigakerék az nincs. Modulra találtam egyezőt a 1/2-20-as menetre, de jobb lenne a pontosabb, márcsak a fogszám miatt is.

Ezt láttátok már?

Valami önkenő csúszka?

Hibás fájl! Valahol máshol?

Nézz körül az igus termékei között. Nem nagy kaland.

Éppen írni akartam hogy linkeld be nekik, de megelőztél.

Lekerült a danamid anya az y tengelyre. Sokkal könnyebben forog mint a rugós feszítéssel és sokkal pontosabb. Egy gondom azért akadt. Volt a menetesszáron pár olyan rész ahol megszorult az anya, a többi részen meg simán elment. Ennyit a menetesszárról. Mondjuk áterőltettem párszor rajta, és utána már át tudott menni azon a részen, de ilyen azon a profi trapézorsón amit a múltkor írtam nincs. Csak ahhoz nem tudok menetet vágni a danamid-ba.
Még az y asztal nincs felerősítve, mert vágtam menetet a danamid síkba mart felső részébe, és ezért hajszálpontosan ki kell mérni az asztalon hova kell lukat fúrni, hogy az asztalon átmenő csavar pontosan beletaláljon a neki szánt menetbe. Mindenesetre próbáltam mozgatni a danamidot a tengelyen és zéró holtjáték.
Köszönöm az ötletet. Ha beválik megcsinálom az y tengelyre is, és utána nekilátok a fémgépnek.

Szia

Milyen kenést használtok danamid esetén?
Úgy tudom, hogy a sima olaj/zsír megdagasztja.
Üdv

„Volt a menetesszáron pár olyan rész ahol megszorult az anya, a többi részen meg simán elment.”

A „méterre” kapható menetes szártól ilyen tekintetben nem kell sokat várni.
Rögzítésre szánják. Elég laza tűréssel készül, mert a célnak így is megfelel. (rögzítés)
Ha pontosabban gyártanák, nagyon megemelné a költséget. (többe kerülne)
Vegyél inkább (ha teheted) trapéz menetű orsókat.
Nem a menet profil lesz a döntő. Abból is létezik kevésbé pontos.
Pl. Zsiguli emelő orsója.
A lényeg, hogy mire szánják. Ennek megfelelő pontossággal munkálják majd meg.

Tulajdonképpen nem értem, hogy miért függene a pontosság a menetprofiltól. A holtjáték az holtjáték, ha a menetemelkedés azonos az anyán és az orsón, teljesen mindegy, hogy milyen formájú, és hány profil áll egymással szemben. A danamid anya esetében szerintem a rugalmas játékokat nem veszed észre terhelés nélkül, de a forgácsolóerő megjelenésekor majdnem ugyanazt fogja mutatni mint az elődje.

Az áterőltetés nem használ hanem inkább árt, mert a legvastagabb orsómérethez fogja az anyagot zömíteni (vagy rosszabb esetben forgácsolni) az anyában. Célszerűbb a szoros helyeken egy menetmetszővel "kifésülni" a profilt, az egyenetlenségek eltüntetése, a tárolás-szállítás szerelés közbeni -jelentéktelennek tűnő - felütések lemunkálása sokat javíthat rajta.

Múltkor írtam árakat pár ezred tűrésű orsókról, csak mondom, ahhoz nem tudok menetet vágni. Azért gondoltam, hogy csak használhatónak kell lenni ennek a menetesszárnak is mert Sir-Nyeteg azt mondta, hogy amit ő vett, egy sima anyával százados kotyogása volt.
Ezt a szárat a törökben vettem, krómozott, remélem jobban bírja a kopást.

Egy krómozott menetre menetvágóval nem mennék rá, és ez egy 8-9 centis darab. Nem tudom elképzelni, hogy a terhelés során engedne. Ez nem gumi. Alig bírtam kettévágni. Persze Te biztos jobban tudod, 1.0-ás tesztnek szántam, elég erősen megrángattam és nem éreztem a kottyanást ellentétben a sima hosszított anyával. A fagépre biztos elég lesz.
A fémre úgyis a pontosabb kerül.

Nem is az orsót féltettem én, hanem az anyát, az a sokkal gyengébb. Ráadásul az anya mindig kopik, az orsó pedig csak ha az anya épp arra jár rajta... a golyósorsós mozgatásokat is szokták anya cserével javítani, hiszen annak a kopása nagyságrenddel nagyobb mint az orsóé, az anya kopási anyagvesztesége a maga 40-150-mm-es hosszán ugyanannyi, mint a hosszú orsón összesen.

A CNC-s fórumon találsz megoldást arra, hogy hogyan tudod az anyát "kivágni" az orsóval.

A kisipari csigakerékre van egy megoldás: Eszterga főorsóba fogott menetfúróval, a késtartóba helyezett rúdon csapra főzött tárcsa külső átmérőjébe lehet a csigakerékéhez hasonló profilt marni. A menetfúró forgatja is magának a munkadarabot. pontatlan, és ki kell kísérletezni a pontos osztáshoz tartozó átmérőt, de kis terhelésre, alárendelt helyeken szódával elmegy.
A képen egy házi készítésű szerszámmal történik, de a menetfúró is kielégítő eredményt ad.

Ezt honnan vetted?

Gondold végig...
Mind trapézmentetes orsóknál hagyományos gépek esetén, mind pedig golyósorsó esetén.

Végiggondoltam. Nem értem, hol a probléma?

Akkor fogj meg egy danamid anyát, meg egy hozzá való orsót és tekergesd terhelés alatt. Ha szorul még jobb. Aztán nézd meg melyik kopik el előbb....
Ugyanezt csináld meg golyósorsóval is (csak tovább tart).

Golyósorsónál az orsó és az anya futófelülete is 60-65 rockwell keménységű. Egyformán kopnak. Az pedig, hogy egy danamid anyával meg lehet munkálni egy krómozott orsót, szerintem legalábbis kétséges.

A danamidnak valóban jó a beágyazó képessége, de akkor is csak az orsóról leváló részek fogják erősíteni a felületet, nem ő lesz az keményebb.

Én nem azt mondtam, hogy a danamid a "keményebb". Puszán arra hívtam fel a figyelmet, hogy nem az anya fog elkopni, hanem az orsó.
Golyósorsónál meg lehet papírformáról beszélni. Az orsó akkor is jobban fog kopni. Elméletet én is ismerem, a gyakorlati tapasztalatom mégis cáfolja. Az összes köszörülni vitt golyósorsó munkaszakaszán szinte "lötyög" az anya, a nem használt szakaszokon viszont még mindig penge. Az én logikám szerint ekkor az orsó kopott.

A krómozott orsó megmunkálást nem értem, mire gondoltál.

A kettős golyósanyákat szereléskor 0,03mm -es túlfeszítéssel rögzítik. Ha az orsó és az anya is kopik, akkor a gyakran használt részen lehet holtjáték, az alig használt felületen pedig állhat mint az a bizonyos gyerek. Lehet viszont, hogy a tervezési filozófiában is van különbség, nem minden gyártó engedi meg az "olcsó" javítást, úgy választják meg az anyagokat, hogy egyszerre lehessen felújítani (vagy adagolható méretűre darabolni) Az általunk használt Szimikron orsók ugyanúgy üvegkemények mint a golyók, vagy az anya. (Ilyen nagy méretű orsóknál egyébként is vigyáznak az anyag megválasztásánál, mert a kicsivel jobb, sokkal drágább lehet. Már a C 45 és a 42CrMo3 ára között is nagy a különbség, a kérgesítés technológiája is nagyot szór árban és minőségben.)

A krómozott orsónál a "megmunkálást" a helyenként szoruló orsó-anya pár összejáratására értettem ebben a hsz.-ban.

A szerényebb pénztárcával rendelkezők (mint én is)
Fordítsanak nagy gondot a megfelelő kenésre és tisztogatásra. Mert az élettartam ott dől el és nem a csoda anyagok alkalmazásánál.
Ha jól emlékszem, annak idején öt-hat évig mentek a gépek nagyjavítás nélkül HÁROM MŰSZAKBAN.
Amatőr körülmények között ez az üzemóra szám kizárt.
Szóval.
Egy nagyon mezei anyagokból összehozott gép megfelelő karbantartással szerintem „örökké” tart.

A golyósorsó esetében az okozza az orsó kopását, hogy egyetlen ponton támaszkodik rá a golyó, azaz golyó-sereg. Míg az ellenoldalon a golyó teljes felülete kophat. Tehát az arányok miatt az egy pont ugyanannyi kopása látható érezhető, míg az ellen oldalon a kopás ugyanakkora, csak épp nagyságrendekkel nagyobb felületen oszlik el így nem is érzékelhető.
Viszont a danamidnál épp fordítva van. Ott a golyósorsó nagyobb felületű.
Ez olyan, mint a flexkorong, és a flexelni kivánt anyag esete. Mindkettő kopik, csak az arányok miatt másként érzékeljük