Elvileg egy cső még tápfesz nélkül is csinálhat valamit (azért csodákra nem kell számítani), hisz van néki indulóárama is. Most éppen a napokban "játszódtam vala" egy 6P14P + EF80 összeállítással. A nagykondis (3300 mikró) tápom percekig !! működteti. Először lehalkul, majd megjelenik a kemény torzítás, de ekkor - elég furcsa hallani - 10-15V működtette már csak. Kis jelek valószínűleg beleférhetnek. Való igaz, a PCC88, PCC189, E88CC eleve alacsony tápfeszre készültek, mert a TV-kben az SRPP-hez hasonló kapcsolástechnikával működtek, egyenáramúlag sorbakötve.

Ja a végét köbzolinak írtam.

Téged a 4 és a 16 zavar meg , mert 4x4= 16
De számolj kérlek !!!!
Áttétel = gyökalatt Ra/ Rt , ebbe behejettesíthesz értékeket és oda -vissza kiszámolható minden , OK !

Ha úgy vannak kötve a tekrencek, ahogyan leírtad, akkor elírás van a cikkben.
16 ohm-ra az áttétel 13,6 - ebből Ra=2,9 Kohm
(primer 1800 szekunder 132 menet, tápfesz igény kb.380 V)
8 ohm-ra 99 menetet lehet összehozni, ekkor az áttétel 18 - ebből Ra=2,6 Kohm, tápfesz igény kb. 360 V)
4 ohm-ra 66 menettel az áttétel 27:1 lesz - ebből Ra=2,9 Kohm

Ha mind a négy párhuzamosan van (33 me.), akkor Ra 11,6 K lenne 4 ohm-nál (kb. 775 V tápfesz igényt támasztana 25 W-hoz).

Máshonnan megközelítve. Kétszeres szekunder menetszám (változatlan primer mellett) kétszeres feszt adna. Kétszer akkora ellenálláson - ezáltal - ugyanakkora áram folyna, ami kétszeres teljesítmény (lenne).

Igen erre gondoltam , 1 irányba van tekerve minden tekercs , lényeges az , hogy mind a primer mind a szekunder tekercsek , teljes sorok legyenek .
A vezetékek vastagságának megválasztásával lehet ezt megoldani.
Próbára javasolnék 1 sor szekundert tekerni , hogy potosan teljes sorok adódnak -e , ha van eltérés akkor a menetszámot korrigálom kissé hozzá és a primer menetszámait ennek ismeretében számítanám ismét hogy az áttétel ne változzon .

Köszi mindenkinek! Szóval itt a turpisság, alacsony fesszel torzít! Közbe találtam még a pedálról infót. Igen így kell kivitelezni!

A gondom így most már csak annyi, hogy nincsen épp ez a 12AX7 illetve ECC83 típusú csövem!

Kösz , hogy segítetek , Zoli nekem úgy sem hisz , talán így elhiszi .

Naná, hogy működik. Azért van az alacsony tápfesz a csőnek, hogy minél kisebb bemenőjelnél vágjon. A 9-12 V-ot én keveslem ugyan, de a második trióda rácsáramos, így ezzel a kapcsolástechnikával nemigen lehet nagyobb tápon járatni a csövet. Maga az ECC 83 egyébként 24 V-ról már szépen megy (földelt rács 5-10 K katódellenállás), nyilván kicsi bemenőjellel (hamar túlvezérlődik).

Ha a bemeneti fokozatban az R4 ellenállás helyére egy csöves diódát tennék (mondjuk EZ80), az javíthatna valamit ez erősítő hangján? Esetleg párhuzamosan kapcsolnám R4-el.
bemeneti fokozat
Valahol azt olvastam hogy ez a rácselőfeszültség beállítását szolgáló ellenállás így önmagában negatív visszacsatolásként működik, ha váltakozó áram vezérli a rácsot. Az meg elvileg a torzítást növeli, és az erősítés kisebb lesz.

Elvileg ezáltal nőne az erősítés, de vajon a torzítás nőne? Vagy a nagyobb erősítés miatt felborulna az egész?

Ezeket a dolgokat - szerintem - még egyenként kérdezgesd végig, mert jó nagy káosz van még a fejedben ezzel kapcsolatban. De azért vagyunk, hogy ezt eloszlassuk. Ott semmi keresnivalója egy hálózati diódának.
Hát, persze, hogy váltakozóáram vezérli a rácsot, mi a fittyfenét akarnánk vele erősíteni?
Az ellenállás (átblokkolatlanul) valóban okoz negatív visszacsatolást, ez erősítés, és torzításcsökkenést okoz, ill. sávszélességnövekedést.
Meg kéne látni, hogy az átfogó visszacsatolás is ide érkezik, tehát ez az ellenállás fontos része az áramkörnek.

Imi megválaszolta a kérdésed .
Gondolom az okozta a zavart , hogy valóban van olyan megoldás , hogy a katódba elhelyzett áramgenerátorral állítják be az előfeszt , van ahol LED-et is látni ilyen helyen , de van elemes , akkus kivitelezés is .
Azon a helyen ahol Te gondolod ott nincs létjogosultsága , az úgy jó ahogyan megtervezték .

Értem. Köszönöm a választ mindenkinek. Azért kérdeztem, mert nem látom át ilyen szinten. Tényleg valami LED-es meg diódacsöves kapcsolásból jött ez az elgondolás.
Azt hiszem az elektroncső oldalon olvastam valahol hogy váltakozó áramű szempontból ajánlatos földelni, vagy hasonló kifejezést.
De akkor itt a felépítás miatt más itt a helyzet.

Nincs villamosmérnöki végzettségem, aztán kicsit nehéz felzárkózni így.
De próbálom a kapcsolás minden részletét megérteni, nem csak utánépíteni.

Esetleg az Ágoston könyv nincsen fent a neten valahol?

Látom termeltetek.Nem egész egy napja voltam itt,és 4 oldalnyi hozzászólás.
Csak így tovább.

Van egy kérdésem.
Mekkorára válasszam a hálózati trafóm szekunderének feszültségét 6P14P+6N2P sztereó SE erősítőhöz EZ81-es egyenirányítóval,oldalankéni fojtótrafóval úgy hogy,anódfeszültségnek terhelve 250V-ot szeretnék?A fojtók induktivitását nem ismerem sajnos.
Nekem az EZ 81 adatlapjából az jön le hogy 2*300V kell a szekunderre.Viszont pár oldallal viszább mintha valaki azt mondta volna hogy a csöves egyenirányításnál nagyjából annyi lesz a terhelt DC fesz,mint a szekunder fesz.

köszi előre is.

üdv.

Azt én írtam, szóval ne vedd készpénznek, mert én nem értek hozzá

Nekem megvan .djvu-ban! Majd elküldöm, de most nem otthon vagyok. Megvan a JLH -csöves ,és tranzisztoros erősítők is pdf-ben

Nekem fennvan, es meg par konyv, itt megtalalod: http://cruisher.digitaltrip.hu/beag/
Megtalalod a jlh konyvet is, abban szinten van par erdekesseg

Köszi! Cruisher neked is. Elég sok olvasnivalóval látatok el.

2*300 V jó lesz, mert (jól látod) kb.50 V bukik a csövön 100 mA -nál. A fojtón is fog esni (ha Rdc=100 ohm, akkor 5V- 50 mA-nál, meg a kimenőtrafón is, meg magán a hálózati trafón is, az anódon 230-240 V között lesz a fesz a testhez képest és mivel a katódellenálláson is esik az anód-katód között 225-230 V lesz kb. (48 mA nyugalmi áramnál 11 W körüli disszipáció)), az induktivitása ebből a szempontból lényegtelen (amúgy 5 Hy körül van valószínűleg, 3 Kohm 100 Hz-en (omega*L ; omega=2*pi*f)

Sziasztok, ez ebben a formában működhet szerintetek? Főleg az anódtáp elgondolásra vagyok kiváncsi mert az anód szekunder oldal küzépleágazásos mivel eredetileg csöves egyenirányító volt betervezve (persze utána még RC szűrő stb.)! Meg arra hogyan lehetne megoldani hogy az egy csatornához tartozó 2 db csőnek egymástól függetlenű szabályozzam a neatív előfeszét? Dupláznom kell a 470nF-ot és az 1K előtt nem összekötni őket? Van rá esély hogy oldalanként 1db 6N9C SRPP-ben 300V-al kihajtsa a párhuzamos végcsöveket? Ha az anódtáp megoldás nem működik akkor hagyjam meg a meglévő 2*360V / 350mA-es tápot az egyik oldalnak hogy ne vesszen kárba és tekertessek egy másik ugyan ilyet mondjuk toroidból vagy így észrevehető lesz valami eltérés?

Szerintem az SRPP-t alakítsd át u- követőre , fentebb a rajzomon az van , nagyobb az erősítése , az előfesz megoldás is ott van .

És az anódtáp része nagy hülyeség? Ekkora feszültségen (480V) már elég az oldalankéni (2db végcső!) 350mA?

Azt nem is néztem .
Jól értem külön tápot akarsz a 2 oldalnak?
A trafó középső kivzetéseit nem tudod szétválasztani ?
Akkor korrekt lenne .

Sajna így kértem, hogy belűl közösítse a szaki! Igen külön tápot gondoltam, mert így a végeredmény 2*350mA / 480V vagy nem? Szemben azzal ha fogom a két szélső vezetéket és diódák közbeiktatásával közösítem és a középleágazás a negatív, mert akkor 1*350mA / 480V a végeredmény!? Szóval így mehet a táp? Egy darab kettőstrióda mindenképpen kevés meghajtásnak?

Ha 2db diódával egyenirányítasz és a trafó középső kivezetése lesz a test akkor is megkapod ue. a terhelhetőséget és egyszerűbb lenne , igaz akkor közös tápod lenne a 2 oldalnak , a trafó közepének foldelése előnyös a hallózati zavarok ellen .
Fentebb javasoltam , hogy próbáld ki a u-követőt , nagyobb erősítést kapsz , nem sokat kell változtazni az SRPP-hez képest .

Ez az u-követő a 12AT7 + 6DJ8 csőpárosítást jelenti?

Az első fokozatról beszélek , kicsit nagyobb az erősítése mint az SRPP-nek , terhelhetősége kb .azonos.
Nem tudom milyen csöved van hozzá , oda ECC81 ECC85 1V -ból lesz kb 50V effektív szinusz , estleg 6H9C is mehet 6H8C-vel már kissebbet erősít

Közelítünk az igazsághoz mert 6N9C-em van a kapcsolásban! Van egy 2,2Kohm / 100W-os potim amivel le tudom mérni a tényleges terhelhetőségét az anódtekercsnek! Ha csak az 1*350mA-t tudja akkor nagy gáz ha ugyan ezt megcsináltatom toroidból és az lesz a másik oldalé?

Sziasztok! Én iscsöves erősítő építésébe kezdtem "újra" az elektroncső.hu-n lévő EL84 PP kapcsolást építem. A kérdésem az lenne, hogy kaptam egy régi rossz csöves rádió sasszét, melyben összesen 8 db cső volt, ennek a rádiónak a hálózati trafóját szeretném felhasználni az építendő erősítőbe. A feszültségek megfelelőek, de a teljesítmény nem tudom elég lesz-e. A trafó külső mérete 24x16 cm és 5cm vastag a lemezelés

A mérést még értem , csak a mondatod másik felét nem , 1x350mA az 2 tekercs terhelhetősége?