Azóta kicseréltem a csatoló kondit a végfoknál. Jelentem majdnem kész. Ami még hátra van az az esztétikai rész. Meg a tápba van még egy kis mackó pajtás. Ennek ellenére örülök hogy szól.

Azt a sárga magra tekert valamit forraszd ki, tedd a kuka fölé,és engedd el egy pillanatra.
Ha a helyére beforrasztasz egy 5-6H-s/200mA-es fojtót, akkor talán a brumm is eltűnik, de legalábbis csökken.
Csodás a plexi, jól szigetel,de legalább a meleget nem szereti.
Alu, rozsdamentes lemez fillérekért beszerezhető.
Egyébként mindenképp haladásként értékelhető a produktum, így sok év munka alapján.

Az a tekercs már ki van kötve. Összeszedtem pár 150-220µF-os kondit a szűrő taghoz.

Akkor a valós fotókat, kapcsolást kellene feltenni.
Nem értem mi a jó neked abban, ha megtéveszted, és szívatod a fórum/topictársaid.
Az anódtáp pedig az említett fojtó nélkül nem lesz megfelelő, tehetsz bele akármennyi elkót.

Még bontott fojtót se találtam. Hol lehet ilyenkor beszerezni? Nem ragaszkodok az újhoz.

A tényleges kapcsolási rajzot is feltehetnéd, mert eddig arról egy szó sem esett. Egy képről, amin egy csomó drót meg ellenállás, meg kondi megy ide-oda, semmit nem lehet tudni. Pont a leglényegesebb infót nem adod meg a segítséghez.
Amúgy tényleg sokat fejlődött a korábbihoz képest a kivitel.

Valami kb. fél kg-os trafóból, -aminek a primer huzalja megfelelő keresztmetszetű-, alakítasz. Egy oldalra lemezeled, légréssel (mint egy SE kimenőt).

Minden bekötve, beállítás, mérése következhet.

Említettem hogy van egy tévé trafó. Az olyan 3-5H körüli.

Csöves egyenirányítású, csöves erősítőknél a 150 - 220 µF kondikat nyugodtan elfelejtheted. A brummot sem nagyon fogja megszüntetni, viszont az egyenirányító csövet tönkreteszi.

Sorrend: EZ80-20µF-120R-150uF. Így már csak nem.

Úgy már nem annyira. De ha a 150 µF helyére is egy 50 µF -ot teszel, a brumm szinte semmit nem fog változni.
Ha megnézel egy korabeli csöves rádiót, a kétutas egyenirányítás puffere (AZ4) 50 uF, és innen kapja az EBL21 anódja a kimenőtrafón keresztül a tápot, mégsem búg. A további fokozatok viszont 1,5 kohm/50 µF szűrésen keresztül.
Attól is tud ám búgni, ha a tápnak nagy a belső ellenállása, és nagy a terhelő áram.

Azonban még mindig nem tudjuk, milyen kapcsolásról van szó. SE, vagy PP? Meghajtás, stb...?

Ha a fénykép valódi, Azon két EBL van, bár kimenőt nem látok, és azt sem tudom, miért került a puffer a másik oldalra. A kis csöveken is felesleges az árnyékoló búra. És ha netán PP, akkor az átblokkolatlan katód ellenállás sem a legjobb megoldás. Egyáltalán a katód ellenállás (automatikus rács előfeszültség).
De a tényleges kapcsolási rajz jó lenne.

Úton vagyok haza így papír híján nem tudtam válaszolni.

Ha az egy TV hang-kimenő, akkor jó is lehet (mert az légréses).

Nem biztos, hogy a tápban van az a "mackópajtás", hanem a fűtés vezetékei rosszul vannak elvezetve.
Össze kell sodorni a fűtés vezetékeit, mert erős szórt mágneses terük brummot okozhat - és minél messzebb vigyük a többi vezetéktől, vagy eleve a fémlemezhez rögzítsük, szorosan.
Nem látom az egypont-földelés kiépítését, vagyis hol van a táp negatívja? - ami a leghidegebb pont és oda kellene a többi alkatrész lábait is forrasztani, amik a negatívra csatlakoznak, hogy ne legyen brummos, vagy gerjedés ne lépjen fel.
Az a kis toroid-fojtó itt nem ér semmit, az nagyfrekvenciára való, az meg itt nincs. Tegyél be helyette 47Ohm 5W-os ellenállást és egy soros diódát is, ami a következő nagykapacitású kondenzátort elválasztja a csöves egyenirányítótól. Az egyenirányító csőre nem lehet 47µF-nál nagyobb kondenzátort kötni, ha jól látom EZ80-as cső lehet ott. Jobb lenne neki csak 22uF, vagy 33uF, amit akár több darabból is össze lehet rakni.
(Fojtótekercs helyett jó a Puskás-féle kistranszformátor, kb. 20VA-es, teljes primer tekercse sorosan kötve a két szűrő(puffer) kondenzátor közé. Nem kell drága fojtótekercseket beépíteni, ez is nagyon jó!)

Üdv!

A fűtést lehúztam a negatívra. Ezzel megszűnt a gerjedés. A két cső 6N2P és 12AT7. A fém burkolat a mechanikai védelmet szolgálja.

Az ellenállás helyére tekercs került. A hatás pozitív értelembe drámai. Az első kondi 2x22uF.

Pont azon agyaltam, hogy akkor ez egy sztereo SE, vagy egy mono PP erősítő akar lenni?
A rajz alapján ez is-az is, de hogy a rajz nem stimmel, az tuti.
Az SRPP házasítva van egy sima előerősítővel, ahol 2 kimenet? van, ez így sánta.
A végfok meg SE, ha jól tévedek, így viszont nem értem az elejét.
Ha meg sztereo SE akkor miért van csak 2 előfokcső?
Így a matek sem jön ki, kettős triódával 3 db cső kellene.
Ha csak az a cél, hogy összerakj valamit, akkor sikeres projekt, de ha egy korrekt sztereo SE a cél, akkor nem a jó úton vagy....

Itt meg látunk egy mérést valamiről.
A valami nem szerepel a fotón, de biztos jó, ha ilyen magas az induktivitása.
A sárga ferritmagnál tuti hogy jobb.

2 pentódás pp. Csak az egyik oldalt rajzoltam le.

Semmit nem tudok mondani, szerintem felesleges bármi.
Az ALAPOKKAL nem vagy tisztában, egy kapcsolási rajz sem megy, én itt befejeztem.

Még mielőtt kunsztolnál, nézegess régi rádiók hang végfokozatainak kapcsolási rajzait. Van SE, és van PP is.
Bővebben: Link

Működik a cucc. Innen már csak a fazonra igazítás van.

Sziasztok!

Előre is elnézést kérek az amatőr kérdésért. Azt szeretném kérdezni hogy egy pp-s 6h8c illetve 6p3sz típusú erősítő munkapont ellenőrzéséhez a mérés idejére milyen teljesítményű (8ohm a szekunder) műterhelést lehet alkalmazni. Nem szeretnék addig hangsugárzót használni.
Köszönettel!

Munkapont ellenőrzéshez szinte mindegy.
Szakadás ne legyen, azért.

Nagyon kíváncsi vagyok a mérésekre. Ezek a 6P3SZ-E csövek elég combosak, de úgy tudom, nem tudnak akkora anódfeszültséget, mit pl. az EL34-ek, legalábbis az adatlapjuk szerint.

Köszönöm szépen!

Akkor 5w 8ohm teljesítmény ellenállás lesz a kimeneten.

Ha csak munkapontot mérsz, akkor tökéletes.