Fórum témák
» Több friss téma |
OK, akkor a honlapomra majd igyexem ez irányú témákat is feltenni. Addig is:
[link=http://www.freeweb.hu/vasutmodellezes/]http://www.freeweb.hu/vasutmodellezes/[/link] Ugyan az oldal már csak áll, mert a tulaj nem frissíti, de az infó hasznos! Ilyen kártyával gondoltam a vezérlést a szgépről!
mspike! Amit a gyűjteményben láttál "infrás átadót", ha az, amit én gondolok, h láttál, nos az tulképpen csak a vonatérzékelést oldja meg. Azaz, egy infrasugarat megszakít a haladó jármű, ezt érzékeli.
Minden tiszteletem Dmaster-é, aki kitalálta, leírta, stb. a kapcsit, de: Ennél - én - sokkal jobbnak tartok egy olyan +oldást, ha a mozdonyok, kocsik alján van egy-egy permanens mágnes, a szigetelt sínszakaszok elején-végén pedig egy-egy reed-jelfogó. A jelfogók egy számlálót üzeeltetnének, ami (iránytól függően) vagy "beszámol", vagy "kiszámol" (fel/le). Ha a végeredmény = 0, akkor a szigetelt szakasz üres, ellenkező esetben foglalt. (Mint nagyvasút.) (A ciki akkor van, ha az eredmény negatív szám, akkor született a vágányon egy új kocsi!   ) Idézet: „menj fel „Frankye ” -re” Kösz, de maradnék a lányoknál... Amúgy köszi az ajánlást! Bár a képek - sajna!  - nem az én terepasztalomról készültek...
Ez egy állati KÚÚÚÚÚLLLL 5let!!!!!
   Megemelem a képzeletbeli kalapom előtted!!!!!!!!! GRATULA!!!! Idézet: „Hány váltód van ,hány mozdi 10-12 ,lámpa,? leakasztó?,Eggyáltalán mennyi berendezést kell vezérelni.” Nos, a legszerényebb terepasztalos megoldás mellett is bőségesen (!) van vezérelni való! Gondolj bele: Egyetlen váltó = 2 állás. Egy szigetelt szakasz minimum 2 állapot. Egy jelző (kiviteltől, tudástól függően) akár 10-15 (nem tévedés!) állapotot is felvehet!!!!! Akkor nem beszéltem még a sorompókról, a különféle épületek, peronok, stb. világításáról, miegymásokról. És akkor jönnek a mozdonyok! A 40 vonalas távirnyából kellene állomásonként 3-4, és még jönek a mozdonyok hozzá... 
Én ugy vettem ki hogy mspike nem asztalt épít hanem mozdit vezérel,ezért szerintem infra a megoldás.
UFF én beszéltem.
Én már uff-tam, moftmár te uffál!
Nem tom, ha arra gondolt, akkor lehet az infrás jó +oldás, de erről jobb volna, ha mspike szólna pár szót... (Bár nehezen tom elképzelni, h CSAK mozdonyt akar vezérelni, terepasztal nélkül, dehát vannak még megszállottak... - bocs mspike! ) Idézet: „ár 10-15 (nem tévedés!) állapotot is felvehet!!!!!” Ez igaz de nefeledd nagon sok lehet önvezérlő is/váltó 2 bemenetnél,jelző, sorompó épület peron. Ezekhez nem kell infra.
mspike nem a sajátját csnálja. Szerintem ideje sem volna rá
Idézet: Önvezérlő? Hogy érted?„sok lehet önvezérlő is/váltó 2 bemenetnél,jelző, sorompó épület peron.”  Idézet: „mspike nem a sajátját csnálja. Szerintem ideje sem volna rá” Ez könnyen lehet! (Erre nem is gondoltam! )
Szerintem rádiós a nyerő és hozzá valami soros cucc amivel meg lehetne címezni az adott járművet, épületet egyébb eszközt.
Valami nagyon gyors cuccot kéne hozzá kifejleszteni. Esetleg i2c 400Khz-n + RF vivő freki és igy már mindnen vezérlés megoldható lenne. Egyébként meg az önvezérlő dolog az nem hülye ötlet mert a mozdony lecsukná a sorompót, meg megálna a vágányon ha tilos jelzést kap, meg ti tudjátok, hogy hogyan mükődik az egész. Nekünk csak sok vonatunk van, de csak egyszer láttam őket futni az elmult 20 év alatt... 
Hölgyeim és uraim!
Ez a szívemnek való topic! Utoljára úgy kb. 25 éve volt egy A3-as rajzlapokra szerelt "modul" terepasztalom, amit először egy lassan forgó bütykös tárcsa, majd egy Commore 64 vezérelt. Ugy három hónapja az történt, hogy megint lett hely egy terepasztal építésére, s körbenéztem a világban, hogyan is szokás a vezérlést megoldani. Mert ahogy Frankye is mondta: a terepasztalon elmondhatatlan mennyiségű dolgot kell vezérelni. De azért nem árt tudni, hogy pontosan milyen problémákkal kell szembenéznünk: 1. Független mozdonyvezérlés 2. Kinematikai modell 3. CTC 4. Számítógép vs ember vezette mozdonyok Röviden melyik micsoda: Az 1. pont az, ami nélkül nincs terepasztal! Nem igazán nyerő, ha minden szerelvény ugyanúgy mozog. Ezt alapvetően két módon lehet megoldani, egyrészt a pálya szakaszolásával, másrészt a mozdonyokba épített dekoderekkel. Ez utóbbi esetben a sinbe speciális jelet kell vezetni. A szakaszolás terepasztalon nem gond, lévén a szakaszhatárok "valódiak". A régi HO-s és TT-s mozdonyokba nem igazán lehet dekodert tenni, mert a kefeszikrázás hazavágja a dekodereket. A kinematikai modell azt jelenti, hogy a mozdony mozgása csak a vezérléstől függ. Ezt egyáltalán nem könnyű megvalósítani. A modellvasúton a surlódó erők dominálnak, amiket nehéz kiegyenlíteni. Változik a mozdonyok terhelése, hegymenetről nem is beszélve. Erre alapvetően a back EMF mérése a megfelelő módszer. A back EMF nagysága csak a motor szögsebességétől függ. A kinematikai modellre azért van szükség, hogy szimulálni lehessen a nagyvasúti menetviszonyokat. A mozdony ne álljon meg azonnal, ha leveszem a tápot, hanem szépen, lassan, ahogy illik. Ezt megoldani nem egy egyszerű feladat, semaz elektronika, sem a programozói részen. A CTC az Central Train Controlling, ami minden nagyvasút velejárója: központilag lehet irányítani a berendezéseket: váltókat, jelzőket sorompókat etc. Ehhez pontosan kell tudni, melyik vonat merre jár. És az nem is olyan egyszerű. Ehhez általában számítógépes vezérlés kell, ahol a terepasztal vonalvezetése látszik a képernyőn. Az önvezérlés elég hamar zsákutcának bizonyúl. Tehát nem az az igazi, hogy a mozdony vezérli a sorompót. Az igazi, hogy az állomásfőnök - ahogy én a közpotot hívom, mielőtt a sorompós szakaszra beengedi a vonatot, leengedi a sorompót. 4. Végül nem baj, ha a számítógép maga visz néhány vonatot és nem csak aki játszik az asztallal. És akkor el kell dönteni, hogy tilos vagy "továbbhaladás csökkentett" (sárga) jelzésnél mi is történjék. A vezérlés csökkentse a sebességet vagy csak sipoljon a kézivezérlő. Tilosnál állítsa meg, ahogy a nagyvasúton vagy csak sikítson. Kereskedelembe kapható megoldások az 1-et támogatják, és olyan, ami mind a négyet kielégíti, olyan nincs. Talán nem is lesz, mert aki terepasztalt épít annak számtalan egyedi igénye lehet, egy terepasztal elkészítése azért minimum hobbi szintű jártasságot igényel az elektronikában (és sok másban is). Kidolgoztam egy elég jó vezérlési rendszert, amenek alapcélja, hogy a régi PIKO mozdonyok (van vagy száz belőle és gyűjtöm, hasonlóan másokhoz, nézzétek meg a német és osztrák eBay-t.) együtt tudnak működni a legkorszerűbb digitális eszközökkel. Ezekkel ugyanis rengeteget lehet játszani: hangjuk van, füstölnek és hát gyönyörűek. A modellvasut fórumokon nem igen tudtam "eladni" az ötletem, mert hát pl. három busz van benne. Az egész egy szerver-kliens rendszer, a szerver egy két PIC-es vezérlő egység, míg a mozdonyok és szakaszok dekóderei, a váltók és egyéb eszközök vezérlői, a kézivezérlők, amivel a terepasztalt lehet irányítani, továbbá maga a PC is kliens. A rendszer alapvetően úgy van kitalálva, hogy a PC csak arra kell, hogy a terepasztal stukturája kénylelmesen megszerkeszthető legyen, és "le lehessen tölteni" a szerver PIC-ekbe. A rendszernek három adatbusza van: Parancsbusz DCC szabvány. Ez 22V-os bipoláris jel, ami a mozdonyoknak szóló parancsokat viszi. Ez egy elég lassú busz, hiszen a sín és a kerekek zaja miatt folyamatosan ismétli a mozdonynak szóló parancsokat. Erre a célra RC-t nem láttam még használni, a sin használata sokkal egyszerűbb. Visszajelző busz. Ez a rendszer legnehezebb része, ugyanis az összes berendezés: foglaltság, váltók állása, rövidzár etc. valós időben vissza kell hogy jelezzen. Erre én is 400K-s I2C-t tervezek. Végül van a vezérlő busz. Erre vannak a kézivezérlők meg a PC felfűzve. Ez RS485-s és XPressNet szabvány. A DCC és XPressNet nyilvános protokolok, a DCC az NMRA-n (Amerikai Modellvasút egyesület) az XPressNet a Lenz-é. Ha Topi ad egy kis helyet felteszem a cikkek közé a koncepciót, hogy meg lehesen vizslatni. Egy nagy előnye van: meglepően olcsó, főleg a gyári cuccokhoz képest. Üdv Csapajev
mspike kérdésére a válasz amúgy:
a TTL unipoláris jelét rávezeted egy LDM 18000T H-híd vezérlőre így lesz egy 22 V-os bipoláris jeled. Ez a NAT chip 3A-t bír, van hőmérsékeltérzékelője is. Ha kell egy kapcsolás akkor lásd pl ezt: Mini booster Amúgy bármely modellboltban kapható és booster-nek hívják. Mint látható, elég egyszerű, de állati drágán adják cserébe. Üdv Csapajev PM Mondjuk a rajzon 16V-t van, de 22-t bőven elbír. Ez utóbbi a DCC szabvány.
HHHúúúúuuuuuh.
Tisztelt TANÁRúr Itt amit elmondtál biztos igaz,.............de én felét sm értettem. 14 mozdonyos asztalom volt,igaz egyszerre soha nem tudott mind meni Idézet: „A mozdony ne álljon meg azonnal,” Én ezt annó egy böszme nagy kondival oldottam meg STB Amit itt leírtál :Hát nemhiszem hogy hobbi szinten meg lehet valósítani.Rengeteg munka+idő. régen sem ment könnyen, de a mai világban???? Minden tiszteletem.:worship:
Sokaknak sikerült már. Tele van a világ rendkívül drága kit-ekkel, amivel mindent meg lehet csinálni. Majd mutatok néhány példát. Olyannyira sikerült, hogy a DCC szabványt egy alapítvány hozta létre és tartja karban. És az összes "Csináld magad" projekt PIC-re alapozott.
A kondi anno nagyon jó volt, csakhogy nem csak arra van szükség, hogy ne álljon meg a mozdony azonnal, hanem arra, hogy úgy álljon meg, ahogy a nagyvasút megállna. Tehát a gyorsulási/lassulási görbék - már amennyire lehet - feleljenek meg az igazi mozdonynak. A kondi exponenciálisan sül ki, a vonat meg sajna nem. Ezért ezt gyakorlatilag csak programvezérléssel lehet megoldani. Ráadásul pontosan megvan, hogy mundjuk egy 424-es vagy az Árpád motorvonat hogyan áll meg, hogy két végletet mondjak. Mindegyikben ugyanaz a dekoder van, csak másképp programozva. És még néhány vezérelni való: egy srác a fordítókorongjához csinált egy - ha jól emlékszem - 12 beállású fűtőházat. Az 24 ajtó. Na annak a nyitását kell vezérleni. És persze az ajtó nem csak úgy durr kivágódik, hanem szép lassan kitárul. És persze a váltók se csak úgy durr átvágódnak mint a PIKO-k, hanem szép lassan, kb. 20 sec alatt. Az alatt a váltó állapota ismeretlen, amit a rendszernek le kell tudni kezelnie. Terepasztalt építeni pedig amúgy is rengeteg munka és idő. Üdv Csapajev
Elképedve olvasom mindazt, amit írtál! Ahogy nyulbul kolléga írt: Teljes mértékig le a kalappal előtted!!!
Néhány megjegyzés: - Ha valóban teljesen élethű modellt szeretnél építeni, akkor ahhoz focipályányi terület kell, mert a modellek ugyan egy adott mértékben (1:87; 1:120; stb.) kicsinyítettek, azonban a pálya horizontálisan rendkívül erősen torzított, negatívan. Számolj utána: 1 km a valóságban (ez két, nagyon(!) közeli állomás távolsága egymástól) a terepasztalon (az egyszerűség kedvéért számoljunk 100-as aránnyal, ez kb. félút a H0 és a TT között) 10 méter!!!! Egy átlag modellezőnek ekkora pálya összesen áll rendelkezésére (na jó, ez így kicsit durva, de szemléletes!) az egyész terepasztalán! Így tehát teljes élethűségre törekedni botorság, vagy rendkívüli gazdagság szükségeltetik hozzá! Ebből azon nyomban adódik az is, hogy a kinetikai modell sem járható 100%-ban, ui. ha a mozdony méretét veszem alapul, akkor még el sem indult, már meg kell állnia az első jelzőnél.  Ha a pályát veszem alapul, akkor meg olyan lesz, mint a rakéta: Repülőstarttal, pörgő kerekekkel indul, de úgy áll meg, mint a rejzfilmben a prérifarkas, mikor a gyalogkakukkot üldözi, és közben a pillanatragasztóba lép: a lába marad, a teste repül tova... Szóval a "jó" megoldás valahol félúton van, és ehhez a nyulbul által használt "bazi nagy kondenzátor"-os megoldás elég jól hasonlít.Persze, nem tudom, Neked mekkora helyed van, Tanár úr (ha már nyulbul alkalmazta a megszólítást, hadd nevezzelek én is így, minden tiszteletem jeleként!), de pl. a győri (akkor még: KTMF - Közl. és Távközl. Műsz. Főisk., ma  Széchenyi Egyetem közlekedésmérnöki szakán volt egy böhöm szoba, abban egy terepasztal, körbenfutó. Nos, ott a vonatok - szó szerint! - csigatempóben közlekedtek, 10-20 m vágányzattal az állomások között. A vezérlést a nagyvasúti biztosító berendezések egy-egy megfelelő, beépített darabja üzemeltette. (Volt elektromehchanikus, mechanikus, elektrodinamikus, elektronikus, stb.) Az állomások között pedig egy vonat 4-5 perc alatt ért át. EZ valóban élethű volt (e szempontból!), de unalmas a végtelenségig!!!! Szal ha Neked van ennyi helyed meg pénzed, akkor megértem, ha ilyen szintű élethűséget szeretnél kivitelezni. (Nekem, és sztem sok társamnak sajnos nincs ilyen lehetőségünk).Visszatérve: A vezérlés valóban megoldható számítógéppel, PIC-ekkel, és baromi mennyiségű elektronikával, de akkor hol marad a játék élvezete? Természetesen részfeladatok automatizálhatóak, szerintem is. Ilyen lehet pl. a kinetikai modell, vagy a fordítókorong vezérlése (tipikusan PIC-re és léptetőmotorra termett téma!!!!), avagy a felvetett "pályaudvari kijelző miniatűr LCDvel, effélék. A visszajelzésnek azonban nem kell annyira "on-line"-nak lenni, minden időpillanatos frissítéssel. Ha - teszem azt - mp-enként 2-4 frissítés van, az már bőségesen elég! Még valamit! Ha a nagyvasúton egy váltó átállítása valóban 10-30 mp. alatt történik, de vannak olyan helyek, ahol gyakorlatilag "terepasztal-szerűen", "takk-takk" állnak át a váltók (rendezőpu.-ok, gurítódombok, stb.) Szal le a kalappal a terveid előtt! Ha ezt meg tudod valósítani, bizton állíthatom: maradandót alkotsz a vasútmodellezésben!
Lehet, hogy meg fox lepődni, de jelenle semekkora...
Sajnos, a korábbi lakásunkban, ahol laktunk, el kellett bontanom, mikor elkültöztünk onnan,  itt pedig még sem időm, sem pénzem, sem erőm, sem helyem nem volt összeállítani. De azért nem adom fel! 
Igen, nem a sajátomat építem, és most ha minden igaz Hétfőig ide érnek az ICD nyákok akkor lesz meló rendesen. Meghát iskolába is kell mostmár lassan járni
A megoldást elfogadtam, de ha valaki esetleg, olcsóbb, egyszerűbb megoldást tud azt is szivesen veszem. A jelenlegi állás szerint úgy érzem ebből RF lesz. (az RF-es hőmérőben használt modulokat szeretném használni, nem túl drága...) Minden mozdony kapna egy saját azonosítót és minden mozdony csak a sajátját veszi figyelembe, a legtutibb úgy lesz, ha a mozdony azonosító DIP kapcsolókkal állítható, szerintem. Mert akkor nem kell minden mozdonyba külön pic program, csak így mek kéne egy komolyabb pic (mármint I/o-ba több, de lehet majd úgy csinálom, hogy A/D konvertert hajtja meg a dip valami smd ellenálláshálózattal. --> Pic tips "n" Tricks -ben láttam, egy A/D bemenetre raktak egy 4*4-es nyomógomb mátrixot, ellenálláshálózattal meghülyítve... komoly gondolat )
Huh! Na, ez nem rossz, de hova rakod a mozdonyon belül ezt a rengeteg kütyüt? Mert a hely az nem túl bőséges - tapasztalatom szerint - még a H0 gépekben sem!
Tényleg!
Mik a méretek. TT-ről ne is álmodj Azért ha nem vagyok nagyon tólakodó Szeretném tudni hogy ebböl a "pár" ötletből mit hámoztál ki,merre indulsz el Hogy állsz neki, és hogy adnál e rendszeres beszámolót a fejleményekről.Úgy gondolom nem vagyok egyedül az érdeklődők sorában.Ugye Frankye???
Ugya! Engem is érdekel a dolog!!! De a TT-ről télleg ne álmodozzunk, abba még egy gombostűt se nagyon lehetne beszuszakolni...
Az N méret meg... Abból csak  lenne...Az egyedüli, ahol még működhet, a H0. De ott is rendesen sűríteni kell a cuccot! Szal ha ezt +oldod: Minden elismerésem!
Természetesen nincs akkora helyem. Az arányokat modellezésnél amúgy sem lehet megtartani. És a dimenziók másképp torzulnak.
Két példa erre: 1 A H0 modellben az idő is 1:87-ben kell, hogy összemenjen. Ha az idő „összemegy„ az azt jelenti, hogy gyorsul. Biztos láttatok már terepasztalon fénysorompót: senkinek sem jut eszébe a villogását felgyorsítani. A vontatok sebessége pedig nagyjából 1:87-re gyorsul. 2. A klasszikus példa: tegyük fel, hogy egy elefánt fel tud emelni egy ugyanolyan súlyú elefántot. Vajon egy – minden dimenzióban - 87-ed részére kicsinyített elefánt fel tudja-e emelni saját súlyát? A válasz: saját súlyának 87-szeresét! Az, hogy egy állat mit tud felemelni az csak izomköteg átmérőjétől függ! Míg az átmérő 87x87-részére csökkent csak, addig a tömeg 87x87x87-ed részére, a helyzet tehát javult egy 87-es szorzóval. A mozdony mérete, tömege, sebessége, fluxusa, forgássebessége, hatásfoka méreteltéréseit elemezve nem lesz két közel azonos szám! Ezek azt mutatják, hogy „pontosan” nem lehet modellezni. Mind az európai, mind az amerikai modellvasút szövetségnek ajánlásai vannak arra nézve, hogyan modellezzük a méreteket. Ezt a gyártók betartják és ezért ha mondjuk egy Peco meg egy Roco modellt ugyanarra a pályára teszel arányaikban és működésükben nem lesz eltérés. Kivétel a legrosszabb amerikai modellek, náluk az 1:87 nem mindig annyi. Visszatérve az indulás és lassítás modellezésére: nagyon jó és egyszerű megoldások vannak, és a bazi nagy kapacitás nagyon messze van a középúttól. Kell hozzá egy PIC meg egy H-híd. A H-híd amúgy is kell, különben nem lehet irányt váltani, mint erről egy bizonyos „mspike” írt egy kapcsolást ebbe a portálba. Üdv Csapajev
A hely több mint bőséges! Vannak még nálamnál is sokkal őrültebbek, akik Z méretben csinálnak mozdonyba épített dekódereket! Ez 1:220-hoz. Egy diplomatatáskában elfér egy hárommozdonyos rendszer.
Ez persze egy extrém eset, de a régi H0-s mozdonyokban tényleg rengeteg helyet lehet csinálni. Először is, a motor mindig túl van méretezve, másodszor az átvitel pedig pofátlanul gyenge. A műanyag fogaskerekeket fémre átcserélve, vagy a rudazat egyenetlenségein faragva hihetetlen mértékben megnő a hatékonyság. Így lehet kisebb motort tenni bele, mégis hatékonyabb, mint az eredeti. Az új mozdonyokat pedig eleve úgy gyártják, hogy legyen hely a következőknek: dekoder, hangkártya és hangszóró, füstölő. TTL és N méretben ezt azért nem könnyű otthon megcsinálni. Az én elképzelésemben nem szerepel, hogy a régi mozdonyokba dekodert tegyek, kivéve talán az állandó világítás megoldására. Az is épp elég fáradtságos. Dea vezérlés attól még digitális lesz. Végül a bonyolultságról és a nehézségekről egy sikertörténet: N-es dekoder készítés 1971-ben, Magyarországon! Hogy a technikai feltételeket érzékeltessem, az 555-ös időzítő chip még nincs feltalálva! A vezérlést csak analóg eszközökkel lehet megoldani! A kereskedelemben két rendszer kapható, amivel 5 mozdonyt lehet vezérelni: az egyik a Marklin-e, a másikat a GE – General Electric – gyártja Amerikában. Idehaza a Halmai testvérpárnak – két fiatal, éppen végzett mérnök – ez nem igazából elérhető. Így készítenek egy saját, 5 mozdony vezérlésére alkalmas elektronikus rendszert, és kivitelezik: N-es méretben. 1972-ben a Műszaki Kiadónál megjelentetik tapasztalataikat: Modellvasutak elektronikus vezérlése címmel. Ebben van egy állandó vonatvilágítást megvalósító kapcsolás, amit én – nagybátyám segítségével 1973-tól használtam. Halmai Attila úrtól felhatalmazást kaptam, hogy – a pontos hivatkozás megjelölésével – részleteket tehetek fel internetes portálra. Meg lehet majd nézni, milyen is volt az analóg vezérlés. Na, az tényleg bonyolult! Üdv Csapajev
T. Tanárur. Az átlag modellezők autodidakta módon tanulták az elektromosságot./én is/ Az aki
Idézet: építi "asztalát"az már a megszállott kategóriába tartozik.Az már egy más világ.Mi átlag halandó modellezést szerető /nem TUDÓ/emberek már annak is örültünk ha az általunk kínkeservesen,nagy nehézségek árán /úgy ahogy/elkészített diorámába behelyezett vonatunk ne csak körbe menjen hanem mint a nagyok ,megáljon,füstöljön stb.„fogaskerekeket fémre átcserélve, vagy a rudazat egyenetlenségein faragva” fojt köv.
Szóval: Meg kellene találni azt a középutat ahol az ember még élvezi az építés örömeit,örül az elkészített dolgainak/későb ugyis megveszi őket,mert nincs idelye megcsinálni/.
Itt van PL Misterspike. Megkérték hogy csináljon meg egy feladatot. Szerintem számára ez csak egy "kolonc a nyakán"/elnézest,nem szószerint/. Családnak vagy ismerősnek kell/mert ő ért az elektromossághoz,és szereti is/ a tanulás a szórakozás a barátnő vagy feleség mellett.Miután elkezdet belemerülni a dolgokba,a tudása adott hozzá,megfogadja a te instrukcióidat,rájön hogy miként fog a mozdony tökéletesen lassulni STB. akkor itt a vég. És még egy házat sem épített a hidakról,peronról nem is beszélve. Mi lessz az MP3 lejátszóval? hogy fogok ÉN megtanulni PIC-ül? Teljesen belemerülne ,s állítom soha nem lenne vele késsz, mármint hogy azt mondja hogy ""befelyeztem,ninden késsz"" Szóval valami olyan középút kellene ami ebben a rohanó világban meg is valósítható
Alapból valahol igzat adok. Addig jó, amíg nem "kolonc a nyakadon" valami. Ha pl. Te +elégszel a "bazi nagy kondenzátoros" kinetikai modellel, és nem a 120%-os élethűségre törexel e tekintetben, akkor Te - nyilván - nem fogod teletűzdelni PIC-es, távvezérlős, külön beszabályozós, mittoménmis hipertechnológiás cuccokkal a modelledet. Ettől még Csapajev Tanár úr vállalkozhat rá, hogy Őt + a másik része, azaz a hiperszuper technológiás vezérlés érdekli. Mindenki más-más célt tart fontosnak. Én pl. a "nagyvasúti" biztosító berendezések függéseit szeretném megvalósítani, némi nemű automatizálással az én terepasztalomon, és nem annyira a terep kiépítésére "hegyezem ki" a dolgot. (Ez nem jelenti természetesen azt, hogy azzal egyáltalán nem fogok foglalkozni, de nem olyan mélységben. Mint ahogy a Tanár úr is a vezérlési résszel akar mélyrehatóbban foglalkozni. Te pedig, ahogy észrevettem, inkább a "dioráma-jelleg" felé térsz el.)
De ennek a műfajnak épp ez a lényege! Nem mindenki ugyn azt tartja fontosnak, és ez jó! Mspike nem modellező - alapvetően, még, de majd szépen +fertőzzük Őt is vele - Ő a mozdony elektronikus távvezérlését akarja +oldani. Neki ez tetszik. Ez attól még nem a vég...Még valamit. Az, hogy az ember Idézet: korántsem biztos. Részint az anyagi lehetőségek korlátozottak, részint, aki szenevdélyes építő, az akkor sem veszi meg készen, ha kapható, mert abban az az élvezet (számára/számomra), hogy megépíti(-tem). „későb úgyis megveszi őket, mert nincs ideje megcsinálni” Végezetül: A terepasztal olyan, mint a családi ház: soha nincs teljesen készen! Nincs olyan, hogy Idézet: , mert mindig lesz valami, ami eszedbe jut, hogy még meg kellene valósítani, javítani, szépíteni kellene rajta. „befejeztem, minden kész”
Idősűrítés:
Szép gondolat! Egy modellezéssel foglalkozó könyvben olvastam alamikor régen, hogy vállalkozó kedvű jóember a pályaudvari órát sk. készítette el, nem stilizálva, hanem működőképesre! :eek2: Fogott egy működó, mechanikus órát, szétkapta, mint Foxi a lábtörlőt, és tűreszelőkkel, miegymással nekilátott, kireszelgette a fogakat, meg amit kellett, és lett egy pöpec kis mechanikus órája, ami a "pontos időt" mutatta, persze modellvasúti időben... Na erre én azt mondom, hogy ehhez már megszállottság kell, de elismerésre méltó az az ember, akiben ilyen fokú megszálottság munkál. Ugyan ezt a meszállottságot látom Benned is, Tanár úr! (Meg azokban, akik Z méretben egyáltalán modelleznek!!! Hát, ha még mellé "kütyüket" építenek be a járművekbe! )Szóval sok sikert és kitartást hozzá, és ha készen lesz valami ezekből a terveidből, akkor nagy örömömre szolgálna (de talán nem csak nekem), ha megosztanád velünk is az eredményt, meg a tapasztalatokat! (Ha a vasútüzemmel kapcsolatban bárkinek bármilyen segítségre van szüksége, egész nyugodtn szóljatok, ui. nekem a hobbim részben a munkám is, merthogy a "nagyvasútnál" dolgozom!) |
Bejelentkezés
Hirdetés |
