Az, aki az elektronikában a szokottnál behatóbban foglalkozik a közvetlen áramkör tervezéssel, az kikerülhetetlenül találkozik megmagyarázhatatlan jelenségekkel.

Ezek magyarázatát jó eséllyel adhatja egy, Dirac tengerével való ( eddig leiratlan) kölcsönhatás.

Ez a topic arra szolgál, hogy itt teheted közzé azokat az a megmagyarázhatatlan jelenségeket, amik magyarázata lehet Dirac tengerével való kölcsönhatás.

Szia!

A Dirac torkolata a tengeréhez delta torkolat... (Dirac delta...)

Szia

Kultúrált formában mindenről lehet beszélni.

Nem veszekedési céllal indítottam, hanem azért, hogy megismerjem mások "megmagyarázhatatlan" tapasztalatait is, hátha azok közelebb visznek a saját tapasztalataim jobb megértéséhez.

Azt remélem lesz más is rajtam kívül, aki ebből tanulni szándékozik.

Egyet értek a téma nyitásával.
Lehet hogy valami valakinek megmagyarázhatatlan, itt legalább aki mégis ismeri az okát az elmondhatja.


Saját eset.

Volt pár nagyfényerejű fehér ledem, neten rendeltem őket a gyártótól.

Nagyon szépen működtek, van egy olyan szokásom, hogy a LED-eket nyákba forrasztás előtt tesztelem.

Van egy labortápom amin lehet állítani a feszt, és a hozzá tartozó áramkorlátot.

A LED ment is szépen, aztán véletlenül nagyobb áramt adtam neki, de láttam, hogy kezd kiégni és gyorsan lekapcsoltam.

Majd vissza, hogy megnézzem hogy működik e még.
És onnanstól az adott LED villogott! Olyan 2Hz-es frekivel, rendesen kikapcsolt és rendesen be.

Ugyan úgy labortápról ment, nem jelzett rövidzárlatot a rendszer menetközben.

És a LED azóta is csak villogni hajlandó....sajna már nem találom..

Nekem érdekes eset volt.

Az én esetem ugyan nem megmagyarázhatatlan de mindenesetre nem kis fejtörést okozott. A barátommal egy készüléket javítottunk és az egyik fesz nem volt rendben. Ott ahol vátónak kellett volna lennie egyent lehetett mérni. Ez még régi hagyományos huzalozású készülék volt. A vezeték egyik végén váltó a másikon már egyenszint. Na most jött a meglepetés mert a vezeték dióda jelleget mutatott.Mint később mikor már szét lett mérve kiderült: a vezeték egy helyen megtört és a töréspont eloxidálódott így képezve egy "kuprox" egyenírányítót. A fiatalabbak kedvéért ez nem más mint rézoxidul ami azért volt régen kedvelt mert nagyon alcsony volt a nyitófeszültsége és ezért szivesen alkalmazták műszeregyenirányítókban. Volt beceneve is :cserebogár mert majdnem úgy is nézett ki.

Én most elmondom a legmegdöbbentőbb esetemet, ami még kezdő koromban esett meg.

Mérnökként dolgoztam a BKV-nél, akkoriban én terveztem újra a kommunikációs rendszer alacsonyfrekvenciás részeit. A munka része volt, hogy a kísérleti nyákokat is el kellett készíteni. Az egyik kompresszor áramkör sehogy sem akart működni, hibát kerestünk, meg is találtam, hogy két áramköri pont között volt vezetés, aminek nem kellett volna lennie. Na mondtam rosszul lett lemarva a fólia. Egy rajztűvel körbevéstem az egész vezetékezést. A kontaktus fennállt. Újra körbevéstem, de most marógépen. A kontaktus fennállt. Ekkor felidegesedtem és átvittem a szomszéd szobába, ahol nálam a kezdő mérnöknél sokkal gyakorlottabb technikusok voltak, Somi és Szera. Megkértem őket keressék már meg hol záródik a vezeték és vágják el.
Ők sem találták, erre dühömben kiforrasztottam az összes alkatrészt, és multiméterrel kezdtem csipogtatni. A kontaktus fennállt...

Erre elkezdtem lombfűrésszel kettévágni a nyákot és a többiek mérték a multival, hogy mikor szakad meg végre az átkozott vezeték.

Ekkor már nyolcan voltunk a szobában, színjózanok.

Az utolsó századmilliméteren szűnt meg, amikor két darabra esett szét.

Akkor nyolcan, nyolcfelé mentünk ki a szobából és nem mertünk egymásra nézni. Az egyik mérnök srác gázszerelő lett az eset hatására, igaz ő még sokáig vizsgálgatta azt két darabka nyákot.

Ez egy nagyon hasznos információ volt részedről, nagyon köszönöm.

Ennek ismeretében, újragondolom a hangfrekis összekötőkábelek hangjáról vallott nézeteimet.

Szia! Szerintem megugrott az áramfelvétele ahogy melegedett és a labortáp pulzált be! Engemet is szívatott már meg a labortáp áramkorlátja

Ilyen nalunk is volt meg anno gyakorlaton. Kollega keszitett egy fenyorgonat. Meres: zarlat. Tap, test zarlat. Barmit mer ossze zarlat.
Valahgy csak kiderult, hogy sikerult ketretegu nyakot beszerezni, igy a kozepso retegben vegig vezetett..

Én is olvastam sőt láttam illyen un. több "millió" forintos összekötő kábeleket: hidd el egy kalap kakát nem érnek. Ez a dolog csak akkor működne ha egy illesztett tápvonal kötné össze a az erősítőt a hangsugárzóval. Csak nagyfrekvencián ott van az állóhullámarány ami ideális esetben 1:1. Ott ezt meg is lehet csinálni egészen kis eltéréssel. De Hf-en hangváltó már eleve bepofázik és így a teljes tartományban ezt nem lehet tartani nem beszélve a hangszórónak az igencsak impedanciafüggőségétől.

Fiatal mérnök kolléga összerakott egy áramkört próbapanelen ami hol működött, hol nem. Később kiderült hogy attól függően hogy éppen hol állt a srác az asztal mellett
Nos ennek két oka volt:
- Egy CMOS kapunak szabadon hagyta a nem használt bemenetét...
- Műszálas ruha volt rajta

Nem egyedi eset nekem van egy ledes asztali lámpám 36 db leddel mostanra a ledek fele elhalt Kb. 3 év alatt és majdnem mind igy kezdte működött aztán bemelegedett elkezdett villogni végül elhalt

Akkor épített egy jelenlét érzékelőt
Vadamatőr kezdő koromban vásároltam 10db zöld ledet. Abból egy nem működött. Akárhogy forgattam a polaritást, direktbe kötöttem az elemre, semmi életjel. Gondoltam hát megkínzom, hátha vallani fog, azidőtájt úgyis glimmlámpákkal játszottam, adott volt a nagyfesz. Két BRG kismagnó trafócska volt "szembekötve" tápnak. Rányomtam a ledet a 200V váltóra, mire az elkezdett villogni sárgán! Aztán próbaképpen rákötöttem a kedvenc elememre, láss csodát világít. Immáron 3 éve beépítve egyfolytában és zölden

Igen, a LED-ek lelkivilága érdekes... Az én esetem: egy régi zöldet a gondosan kifúrt csempében begipszeltem az ajtózár megvilágítása céljából. 12V ról járt, 680 ohm soros ellenállással. Egy év után a fénye kevés lett, kicseréltem az ellenállást 330 ohm-ra, ezzel ismét jól világított, de hamarosan feladta.
Ekkor mérgemben fogtam a piezó gázgyújtót, elétartva elkezdem szikrát pattogtani, mire a LED rettentő fénnyel újra életre kelt... Gyors kikapcsolás és ellenállás 750 ohm-ra cserélésével azóta is(!) működik, kb 10 éve...

Nagyon jó téma, tetszik!
Érdeklődve várom a többi történetet.

Ezt a topicot tényleg érdemes volt megnyitni

Ezt a ne engedd el mert agyon vág az áram mindenkit, szétfolyik a szobában... Ez a sztory azt is übereli!

Velem egyszer régen az történt, hogy játszottam a led-ekkel. Fogtam két darab nem diffúz zöld ledet és valahogy (már nem emlékszem) sorba kötöttem őket. A bal oldali led lábaira fordított polaritással rátettem egy lapos elemet, erre a jobb oldali led kb. 1hz-el elkezdet villogni. Azóta sem tudom hogy ez hogyan lehetett mert a két led utána beépítésre került és most is működik. Nem is fogtam a másik led-et tehát az sem lehet hogy én vezettem és nem is volt műszálas cucc rajtam, számomra ez egy érdekes rejtély.

Szóljatok Topinak, hogy állítson be még egy szervert, aztán én is leírom a történeteimet.

Volt egy quad 405 urbános ami elszállt, tranzisztort és elfüstölt ellenállást cserélve sem szólat meg, a védelem trazisztorát pákával melegítve működött. Nem én javítottam haverom. Meglett a bűnös egy nem épp 22 ohmos ellenállás. De két hétig üt felette hogy most mi legyen akkor be kell építeni egy pákét melegíteni a védelem tranzisztorát. Állítása szerint álmába világosdott meg.
A másik ilyen furcsa dolog a VF2 erősítő, erre is van magyarázat biztos. Nem szeret bizonyos hangfalakat, de ebbe még benne van hogy egy quad 405 simán megy 6600 mikro F kondibankról, a VF2 szinte élvezhetetlen hangot adott ki, a kondik régiek voltak (98) de újak, egy jóval nagyobb kondenzátorpárt beszerelve jó hangja lett, mindjárt élet került a hangjába. A másik megmagyarázhatatlan eset is VF2 höz kapcsolódik, a kondikkal küzdöttem, találtam is egy kapcsoló üzemű tápegységben (28V AC ről ment) két alkalmas kondit. Megformáztam, és az egyik eldurrant. A poén hogy 2 éve tökéletesen ment ez a táp nálam, de mégis tönkrement a kondi pedig bőven a 63 V alatt jártam. Most is egy Samsung HIFI szivat, 22 fok alatt nem kapcsol be, már minden létező dolgot néztem, szerintem valamelyik kis 100 lábú smd ben szakadás van, magyarázat van de hiba valódi oka nincs meg, a forrasztása elég csúnya, de nincs lelkierőm kijavítgatni.

"Az utolsó századmilliméteren szűnt meg, amikor két darabra esett szét."

Ezek alapján gondolom a levágási határon rajtmaradó felesleges fólia kötötte össze a két fóliaszigetet. Vagy nem? Végül is mi okozta ezt?

Szia! A Quadoknak érdekes lelki világuk van megszívatott a hőskorában pár darab! Egy Tesla tranyós nem általam épített Quad-hoz pedig nem tudom hozzáhasonlítani egyik általam vagy más által készített példányt sem hiába a válogatott cucc! Az az erősítő gyönyörűen szól már nyákot is rajzoltam bele mert kilyukadt mivel ventillátor nem hűti de hangosítanak vele de mi a legtöbb Quadnál szokott történni (a végtanyók totális zárlatba merülése és védelem nélkül a hangfal kinyírása) ennél soha nem fordult elő! Nagyon spéci csak a gazdája nem meg is akartam venni de nem eladó,kimenteni meg nincs pofám a tranyókat mert nem az a fajta vagyok

Vannak vezető alapanyagra gyártott nyáklapok. Hogy hova jó ez, tőlem ne kérdezzétek.

Sajnos sohasen derült ki, mert ha a levágási határon lévő fólia kötötte volna össze , az már többszörösen felszakadt volna, a körbe kapirgálás és a vezető sávok körbe marása következtében.

Csakis a nyák belső részén lehetett a vezető fólia, de ebben az esetben is 3 véletlennek kellett egyszerre fennállnia:

1. ez a belső fólia, pontosan ott ment a nyák belső részén, ahová két furat éppen esett.

2. pont a furatnál fel kellett jönnie a nyák felszínéig, hiszen akkor is fennállt a kontaktus, amikor már kifirrasztottam az alkatrészeket.

3. ennek a vezető szálnak bonyolult úton pontosan a nyák széléig kellett kiszaladnia és pont a vágás vonalában, de mindezt a nyák belsejében.

Mennyi ennek az esélye?

Jó 20 éve javítottam egy APX-100-ast. Végcső csere minden beállitottam . Nem telt egy perc az egyik végcső anódja beizzott és sec perc alatt ugy elszállt mint a győzelmi zászló. MInd a két csö vadi új volt. Később kicseréltem mind a kettőt és semmi gond. Ez volt az egyetlen hiba amit mai napig nem értek meg mert a TUNGSRAM csövek megbízhatóak voltak a végtelenségig...

Többrétegű nyákoknál nem ritka, hogy az egyik réteg teleföld, vagy teletáp esetleg mindkettő, az azonban valóban rejtély, hogy hogyan állt fent kapcsolat a felső réteggel.

Találkoztam már én is rejtéjes zárlattal, de én másképpen oldottam meg. A zárlatos pontokra (amiknek nem kellett volna összekötve lenniük) ráakasztottam egy tápot kb. 1A-es árammal, és mV mérővel kerestem, hogy hol a legkisebb a fesz különbség. Ezután erre a két pontra rásütöttem egy 22000µF-sos kondit. ebben a piullanatban a nyák villant egy helyen, és eldisszipált benne (a hordozón belül) egy nagyon vékony szál.
Egy másik esetben hasonló kondis módszerrel kerestem hibát. Egy régi számírtógép szerü szerkezet, hatalmas panelja, telis-tele TTL IC-kkel, és vagy 300...400db tantálkondi a tápon. Egyszerüen nem találtam melyik okozza a táp zárlatát, hiába méregettem. Na ekkor szedtem elő a 2db 100000µF-os kondimat, védőszemüveg fel, utána szépen feltöltöttem 5V-ra mindkettőt, és rá a panelra. 3db tantálkondi felrobbant, a zárlat megszünt, és a panel is meggyógyult.

A fél-additív NYÁK-gyártási technológia egyik hátrányos következménye lehet ez sajnos. (A NYÁK-lemez oldalaira is kerül rézréteg, amikor épp alakítják ki a lyukgalvánt.)

A megoldás az lehetett volna, hogy nem teljesen finom csiszolóvásznon végighúzkodjátok néhányszor mind a 4 élt. Persze, értem én, ki gondolhatta volna éppen ezt...

Így tiltakozott!

Ez a 22.000µF-os kondis dolog okos megoldás, nekem nem jutott volna eszembe.