Ad abszurdum ha így gondolkodnék, akkor a robotok is istenek volnának? Ez valahol elég falsnak tűnik... Egy kis mesterséges intelligencia és máris fölénk kerülnek. Ez ember és teremtő közti viszonylatban nem vezet jóra. Vagy.... a gépmennyel meg kell teremteni a géppoklot is... Érdemes megnézni az EX Machina című filmet. Nagyon elgondolkodtató. Persze az A.I. sem rossz ilyen szempontból. Igaz ehhez is kellene egy kis evolúció és történelem, hogy jobban kiforrjon. Kezdhetnénk ott, hogy nem helyezzük előrébb a technológiát az embernél. Sajnos úgy látom ez napi gyakorlat. Asimov pedig jóelőre figyelmeztetett minket:

1.) A robotnak nem szabad kárt okoznia emberi lényben, vagy tétlenül tűrnie, hogy emberi lény bármilyen kárt szenvedjen.
2.) A robot engedelmeskedni tartozik az emberi lények utasításainak, kivéve, ha ezek az utasítások az első törvény előírásaiba ütköznének.
3.) A robot tartozik saját védelméről gondoskodni, amennyiben ez nem ütközik az első vagy második törvény bármelyikének előírásaiba.
Ellenpélda a Volkswagenes robotbaleset is, de említhetném a nem emberközpontú, lazán tesztelt oprendszereket és a rájuk épülő szoftvereket is.
Olyanokra gondolok, mint például a telefonok, kontra okostelefonok kérdés.
Míg egy "hagyományos" telefonnál egyetlen gombnyomással elérhető volt egy hívásindítás, vagy ismétlés, ugyanez "okos"telefonnal 6-7 gombnyomás. Ez nekem nem fejlődésnek tűnik és nem a technika - ember alá rendelésének.

Szó nincs arról, hogy a gépek istenek volnának. Nem lehetnek, ugyanis nem élnek.
A mesterséges intelligencia sosem fog fölérni az élettel. Csupán ketyere. Halott, pontosabban: sosem élt. És nem is fog.

Te azt írtad, hogy "mert ez filozófiailag olyan, mintha mi akarnánk istenek lenni." És hogy ez nem fér össze az istenhittel. Nem az istenhittel nem fér össze (az istenhit is csak félrefókuszoláson alapul), hanem az egyház vallási dogmáival. Az egyház tekint ránk, mint "nyájra". Azaz mindenképp alsóbbrendűnek tartanak. Pedig a saját szentkönyvük is ellent mond ennek, csak ugye ezt nem reklámozzák, mert akkor oda lenne a fölény
Az ember teremtő - gondolj csak a betegségalkotásokra és a hihetetlen gyógyulásokra, amit az anyag nem magyaráz meg. Ahogy a régiek is tudták. Csak az isteni tudatunk süllyedt az anyagba és az anyag fátyolozza el az egységtudatunkat, tesz minket ködlabirintusban bolyongó szétszakítottakká, akiknek az anyagba születés csupán az élet és az anyagból távozás a halál. Pedig "végtelenből végtelenbe tartó örök vándorok vagyunk" mondá Szepes Mária.
A tudatszint süllyedése hozta el a materializmust is, nem véletlen, hogy a végletekig vak tömegek szajkózzák. Nesze neked "felvilágosodás" - de pont az ellenkezője történt. Elszakadtunk önmagunktól, önvalónktól, a természettől is. Nézz körbe, minő kór rágja civilizációnkat. Vagy tán a civilizációnk a kór, maga. Mert anyaghiten nyugszik. De nem lát tovább a bölcső és a sír börtönfalain. És ez a vakság teszi nyomorékká, esendővé az egészet,ami, ha nem ébred fel, elbukik. Az anyag bedarálja. De az élet nem múlik soha, az pontosan a teremtővel azonos, nevezzük istennek, ha jobban tetszik.
Nem olyan bonyolult.

Kezdetnek leszögezném: Katolikus keresztény vagyok. Tehát nem egy elvakult ateista.
Mégis másképp vélekedem a vallásokról.
Ha megvalósul valaha az MI nem az lesz a legfőbb gondunk, hogy milyen vallás fogadja be őket. Lévén a számítógép logikán alapszik, nem érzelmeken és fantázián, rögtön észre fogja venni, hogy minden vallás az emberi butaság és perverzió manifesztációja.
A butaság nem igényel magyarázatot. De miért állítom hogy perverzió?
Nézzük rögtön a katolicizmust.
Isten a földre küldi egyszülött fiát, hogy tanítsa az embereket. Eddig rendben is van.
De isten azt követően bocsájtja meg a világ bűneit, hogy az emberek bántják, kínozzák és végül megölik a fiát!?
Ez körülbelül olyan, mintha én csak akkor bocsájtanék meg a haragosomnak, ha megerőszakolná a lányomat. Agyrém!
De a többi vallásban is meg vannak ezen ferdeségek. Elég, ha az iszlám fanatikusokat nézzük.
Nos egy gépi intelligencia ezt látva, nem hogy nem kérne a vallásokból, de rögtön az jönne le neki belőle, hogy az ember alsóbbrendű lény.
Ám még az is megtörténhet, hogy Frederick Brownnak lesz igaza.

Én sejtem az okot, a butaság és a perverzió okát. Mármint a tálalás perverz, az, hogy mi történt és miért, az nem.
A butaság az a színvonala azoknak, akik kanyar nélkül bevesznek mindent, persze ne bántsuk őket: a tudatszint lejjebb ment. Amúgy régebben se hemzsegtek a beavatottak. Maslow-piramis, ugye.
Az egyház a maga céljaira formálta Jézus tanításait és tette a nagyszerű tanításokat a legnagyobb gazemberségek háttéranyagául - nem véletlenül tűnik fel a perverzió érzése. Nem véletlen, hogy egyetlen tanító sem alapított vallásokat és soha sem írták le a tanításukat. Mert a könyvvel nem lehet vitatkozni, a könyvet nem lehet kérdezni. Csak a tanítót, aki ugye meg tud magyarázni úgy, hogy a tanítvány értse. Persze ezekben a magas dolgokban ("az Élet a Világmindenség meg Minden" - hogy idézzem Douglas Adamst) kevés a puszta megértés, a tudás akkor válik élővé - mégis csak az életről szól - hogy ha a tanítvány átéli, tehát élővé teszi önmagában. Mivel tudati szétszakítottságban, megosztottságban élünk (a duális világba süllyedés következménye), mindenki más mintázatot vesz fel, mint az üvegcserepek ábrája a kaleidoszkópban. Ezért az univerzális tudást csak a saját megéléssel lehet valódi tudássá, a labirintusból kivezető kapu kulcsává tenni. Ezt a tanítók tudták. Emiatt sem írtak le semmit, mert mindenki más utat lát maga előtt, a tanító meg az univerzálisat közli, a nagy egész lényegét.
Mivel a népség vak, mint a denevér a magasabb szférák belátására, a nagy egész felfogására, így félreértések, félremagyarázások mindennaposak. Ilyen marhaságokat tudnak állítani, hogy igazságból sok van. Nem. Az igazságból egy van. Mert vagy igaz valami, vagy nem. A kettősség az kétséget jelent, tehát aki a kétségbe esik, az igencsak bajban van És aki valamire vak, attól félni kezd. A félelem mindenre képes. És meg is érkeztünk kis világunk konfliktusainak gyökeréhez: a félelem, a kapzsiság, az önzés, a kirekesztés, az ártás mind annak a teremtő erőnek eltorzult működése, ami az anyaggal való azonosulás során az alkotás ellentettjébe fordult - így képezve a duális világban az ellenpólust, az anyag törvényét életre keltve (Egyiptomban ezt jelképezték Seth alakjával, később Sátánnak hívták, de ugyanaz: az anyag törvénye - nem rossz, nem jó, hanem egy működési forma, rosszul használva, nem ott, ahova való).
A szellem dolga, hogy ezen felülemelkedjen (a gépekben ilyen nincs, mivel nem élnek), levesse anyagi láncát és kilépjen Maya tükrei közül (a gép, bármilyen MI is vezérelje, erre soha sem lesz képes, mert nem él, nem onnan való, ahonnan az ember, így sosem hagyhatja el az anyagot, amiből alkották), amely tükörpár káprázataival megsokszorozza, de el is távolítja egymástól, azt ami Egy. Ezt az utat vázolta el a tanító, mindig. És ezt az utat csavarták az alacsonyrendű magyarázgatók, már nem beavatott papok a megtévesztettek köré, mint labirintust, rabláncot. Ez tette a tiszta tudást perverz szagúvá, a felemelkedés létrájából a börtön rácsává téve azt.
És a megváltás, amiről a tanítók szólnak, sosem közösségi. Mindig egyéni, mindenkinek a maga feladata. Olyan nincs, hogy más helyett járja be valaki az utat. Csak annyit mond a tanító: kövess. De hogy helyetted menjek oda, olyan nincs. Mert akkor én leszek ott, nem te. De az egyház például azt hazudja, hogy megváltottak bennünket. De így adós marad örökké a válasszal a kérdésre, hogy miért nem érezzük itt mégsem. Persze, mert az a tömeges megváltás soha sem történt meg, mert meg sem történhetett, nincs rá mód.

Hit: bizonyítékok hiányában vagy ellenbizonyítékok ellenére igaznak elfogadni valamit.
Érdekesség, hogy ugyanez a meghatározása a téveszmének is.

És ez a problémának csak az egyik fele. A másik fele az az, hogy a "tanítást" kb. senki nem értette meg, mert kommunikálni (bármilyen információt továbbadni) egyedül szavakkal lehet, a szavak viszont alkalmatlanok érzések, és a valóság átadására, olyan valóságéra amely nem fizikai, így nem látható, nem tapintható stb. Leírták azok, hiszen napjainkban is születnek írások megvilágosodott emberek tollából, csak ha ezt gipsz jakab elolvassa, olyan mintha nem is olvasna semmit, mert még azon is túlmutat a dolog, mintha a kőművesnek próbálná magyarázni a részecskefizikát. Valódi élmény, saját megtapasztalás nélkül semmit nem ér az egész, olvashat bármit, azok szavak. Természetesen a megváltó sem fog "eljönni" soha, mert ki jönne és hova? Ott van minden emberben, aki megtalálja magában az meg van váltva, aki meg nem, az él tovább az anyag fogságában. Itt is ugyanúgy egyirányú a dolog, a hegy nem fog Mohamedhez menni. De ezek a dolgok nem ebbe a fórumba valók.

Egy remek, kézzel fogható példát el is felejtettem, a piramisokat. Az volt a feladat, hogy építsenek egyenlő oldalú piramist. Építettek... Olyat, aminek a négy oldala egyenlő. Ja, hogy ennek lett egy négyzet alapja is? Pff. Hát a többi tanítás is kb. így értődött meg.

Vajon a dohánygyárak, vagy a dohányzás ellenes aktivisták terjesztik ezt?

A képen jól látható, hogy a kazán teljesen egyben van. Még csak nem is véres. (ahhoz képest hogy fogakat ütött ki)
Az áldozat arca randán néz ki, de a keze, amiben robbant a cigi, épp csak kormos.
A lítium aksi ugyanígy felrobbanhat egy telefonban is. De akár a bluetooth fülhallgatóban is. Akkor ezek is károsak az egészségre?

Egyébként a világon ki tudja megmondani _legobjektívebben_ a világegyetem és az egész élet lényege vagy működése szempontjából, hogy valami jó vagy rossz? A kategorizálás, tipizálás mint fogalom szerintem már önmagában is a szubjektivitás (vagy csoporos szubj.) eredménye, innentől kezdve...

Amúgy vannak a világon olyan témák és kérdések, amelyekre nem létezik egyértelmű és egzakt válasz. Nem is létezett, és nem is fog. Nem minden megoldható, és nem minden megválaszolható.

Nincs ebben semmi különleges. A nagy számok törvénye alapján ennek is meg kellett történnie. Csakúgy mint a kigyulladó elektromos autónak, robbanó telefonnak, vagy a magától padlógázzal a falnak hajtó Teslanak is.

Engem megdöbbentett, hogy mennyire megbízhatatlanok a mai autók. A legjobb gyártónál is 100-ból 72 meghibásodik az első 90 napban.

Ennyi erővel építhettek volna tetraédert is. Mégse említik sehol, hogy bárhol a múltban ilyen készült volna. ~XX. század előtt)

Biztos nyomnál egy negatívot, ha azt javasolnám, hogy olvasd, és azt idézd ami a Zsidók 11-ben íródik. (anélkül is megtörtént, hogy előfordult volna ilyesmi )
Mellette ugyebár kell hit ahhoz, hogy egy székbe leülj.
Emberi lét alapja a hit, és a remény. Még ha tagadjuk, akkor is így van.

Nem bírom ki ,
Kezdethez: úgy érted, hogy Katolikusnak kereszteltek meg? Mert az gyakorlatilag nem jelent semmit.
És teljesen megértek mindenkit, kiknek neheztelő esetleg sommás véleménye van a vallásokról.
Nem vagyok Katolikus, sőt tagja sem egyik felekezetnek sem. ( Talán felekezet a jobb meghatározás.)
Egyház az más, egy egyház van, nem emberek alapították, és nem is emberek működtetik. Hanem maga Jézus.
Nos, ennek az egyháznak a lényege, hogy Isten eljött (egyszülött fiát adta), és kifizette mindenki adósságát. Kik ebben hisznek, (tömören írva) Ők egyház tagjai... Kik nem, nekik meg majd úgy...
Istentől megkövetelhetnőnk, hogy igazságos legyen, így hát csak úgy nem lehet a bűnt büntetlenül hagyni. Így marad meg a káposzta és a kecske is jóllakik.
Egy időgépes SWAT egység sem tudná megmenteni Őt ettől, sem minket a sztoritól.
Mindez sztori miért így történt, és miért van így tálalva... Bizonyos értelemben értelmi okai vannak.
Hogy ez nem egy kényszer, - egy vöröslő szempár az égen... Nyitva van hagyva minden lehetőség kiskapu, aki nem akarja annak nem kényszer.
Pedig minden idők legfontosabb kérdése- dolga ez. Főleg hogy tisztázódjon. Ezért van, hogy mindig mindenhol, parázsló tűzbe piszkál aki ezt firtatja évezredek óta.
_BiG_ fórumtársnak írva: Az adósság rendezését rég megígérte Isten, Eljött, megtette.
Mint egy szerződés, adósságunk rendezve, de mivel ezt nem hisszük, (magának Istennek se) így a megszabadító élménye a szabadulásnak a rabságból adósságból börtönből hogyanis lehet meg?
Pedig nem követel érte semmit, mégcsak alá sem kell írni a tiszta adóslevelet.
Ha csak egy gyenge láncszemet benne hagyott volna Isten, akkor mi ott szakítanánk el. Ez igaz a feltételekre is. Egyet hagyott, s mint látható az sem könnyű.
Érdekes, nem?

Ez így elég sommás és nem tud mit kezdeni a mélyen hívőket is sújtó látszólagos problémákkal. Ha rendezve az adósságunk és ők hisznek is ebben(!), miért is történnek velük galádságok - vagy horribile dictu, maguk követik el azt? Tehát az a magyarázat nem válasz arra, ami van. Az enyém igen. Senki sem járhatja be helyettünk az utat. De megmutatták, merre kellene menni. Ennyi. Nem több.

A piramis nem véletlen olyan alakú, amilyen, és nem is tévedésből, hanem fontos szimbólum. A neve is beszédes: "pirm'haru", azaz "kilépés a földből". Az a négyzet alap nem tévedés, az az alap (az anyag jelképe), amiből a kilépés a háromszögekkel (isteni jelkép) történik meg.

Sommásnak sommás, mert meredek lenne teológiai eszmefuttatásokkal kettéfűrészelni a topikot.
Gyakorlatilag a kérdésed összetettebb, mert átfordítva: Ha Isten megszentelte (maga számára elkülönítette) a híveit, akkor miért éri a híveket mégis mindenféle megpróbáltatás így-úgy... Esetleg mégis maguk bűne okán?! Nem, nem a testet, vagy a világi dolgainkat rakta "rendbe, hanem csak az elvesztett kapcsolatunkat vele. Mellette akadhat mégegy ok, hogy miért nem oly jó hívőnek lenni, mert ígérete szerint többnyire: üldöztetve -stb., lesznek. Nyilván igazad van, az úttal kapcsolatban, de Jézus nem egy senki volt. Mellette nem útat mutatott, hanem maga mondta : Én Vagyok az Út.
Mellette érdekes az, hogy mennyire szőrmentén bátorkodnak megítélni őt, mert csak kettő lehetőséget hagyott Őmaga: egyszerű futóbolond... Vagy az akinek mondja magát. Ez volt a baja a kor zsidóinak is.

Bocs, hogy beleszólok a diskurzusba.
"Nos, ennek az egyháznak a lényege, hogy Isten eljött (egyszülött fiát adta), és kifizette mindenki adósságát."
Nem fizette ki, mert a vallás szerint, amikor megszületünk, már eredendő bűnünk van, pedig még nem volt időnk semmit elkövetni.

Pedig ez útmutatás. Az EGYesülés, a valódi, teremtő Én helyreállítása, az "én vagyok én" állapotának elérése - és az egó leépítése. Talán úgy könnyebb megérteni, ha kitesszük a névelőt a mondat elejére: "Az 'én vagyok' az út".
Keleten ezt így mondják: "Tat tuam asi" - te is az vagy, te is én vagyok. Mellesleg Jézus Tibetben is járt, ott kapott beavatást.

Így van, nem véletlen, hanem azért mert el lett tolva. Jelen formájában dísz, semmilyen más funkcióval nem rendelkezik, szemben az egyenlő oldalúval (tetraéder) ami megfelelő körülmények között képes energiát gyűjteni (nem a semmiből, a térből).

El lett tolva... Nem, hanem odatolták
De viccet félretéve, szerinted egy beavatottak által tervezett és épített ekkora monstrum tévedésből lett ilyen? Tele olyan információval (irány, forma, arányok), amik fontosak? Nem hinném...
De ez a forma is energiagyűjtő. Nézz utána Thomas Trawöger energiagyűjtő piramisának

Nem a vallás szerint, hanem Isten szerint. Értelmezhetnénk úgy, hogy a Bűn országának az állampolgáraként születtünk.
Mellette érdekes a bűn definíciója (céltévesztés), és az, hogy nem attól leszel bűnös, mert olyat tettél, vagy Jézus óta: gondoltál. Hanem azért teszel ilyesmiket, mert bűnös vagy.
Mellette szokták emlegetni, hogy az ember alapvetően jó, csak megrontotta a világ a társadalom, vagy kinek mi tetszik. De mindezeket ki rontotta meg?
A miérten is lehetne lovagolni, mert ugyebár, Isten az oka mindennek...
Ígyhát a bűnnek is van oka, célja értelme.
Egy tökéletes Istennek a definíciójába nem férhetne meg tökéletlenség, igazságtalanság bűn...
Egyszer megkérdezzük, ha addig nem kerül rá elfogadható válasz.
Kifizette nem fizette ki, mondhatnónk, hit kérdése, ami az, de mégse. Mert Őmaga mondta, ígérte, ...

Szinte minden esetben ezzel jönnek, hogy hát akkor miért van mégis "szenvedés" meg "rossz". Valójában egyik sincs, mindkettőt az ember, az "ego" teremti meg magának, meg a másiknak. Éppen ez az, ami nagyon nincs rendben. Ha rendben lenne, akkor az anyagi világ is paradicsom lenne. Hívőnek valóban nem jó lenni, de nem az esetleges üldöztetés miatt, hanem mert egyfajta "butaság", konkrétan nem vezet sehova, sőt. A hittel (elv, dogma, gondolat, akármi) ugyanúgy elzárod magad a megtapasztalás felé vezető úttól, mint a nem hittel. Jézus valóban nem senki volt, hanem egy átlagos megvilágosodott ember a maga korában, és abban az "állapotban" igaz is az: "Én vagyok az út". Azon az úton viszont kizárólag ő tud járni, senki más, mert mindenkié más irányba, és mégis ugyanoda vezet, ha vezet.

Akár még úgy is lehet ahogy írod. Az a különbség a kettő között, hogy míg az számomra a látványosságon kívül semmit nem produkált, addig utóbbi nagyon is, és nem csak elvben, hanem a kezemben... Az a baj, hogy aki erről nagyon sokat tudna mesélni, pár éve már nem él, így nem nagyon lehet kérdezni. Illetve lehet, csak nem nagyon válaszol.

Ez teszik. Mondott Isten bárkinek bármikor bármit is? Meg lennék lepve... Minden, hangsúlyozom minden, ami le van írva, az valakitől származik, az írás a gondolatból, a gondolat meg az egóból. Amikor ilyet olvasol hogy Isten ezt meg azt mondta, akkor tudhatod hogy azt a "tanítást" jó messzire el kell kerülni. Nem. Azért teszed, mert tudattalan vagy. Úgy is lehetne fogalmazni, hogy a gondolkodás ellenére minden negatívnak vagy bűnnek titulált dolgot ösztönösen teszel, a gondolkodás ellenére, sőt nagyon sok esetben maga a gondolat a bűn. Nem veszed észre hogy az, mert magad vagy a gondolat. És ahogy írod, a bűnnek is van oka, célja, mégpedig az, hogy észrevedd. Ne a másét, mindenki csak a magáét. Csak a sötétségben botorkálva, és emellett folyton a másokét fürkészve elég nehéz. És nincs is. Ha netán egyszer megtapasztalod önmagadban Isten létezését azt biztosan észre fogod venni, mert olyankor a pezsgő öröm, a végtelen szeretet és a mérhetetlen béke olyan elsöprő erővel árad, amihez fogható a világon nincs. A legszebb földi érzések, vagy érzelmek ahhoz képest a fasorban sincsenek. Abban a pillanatban egyetlen dolgot tudsz tenni, zokogsz mint egy kétéves gyerek...

A megvizsgálod, hogy a keresztény teológia annak is az apologetika (hitvédelem) része mit mond erről mármint a prófétákról, akikhez kezdetekben szólt Isten. Hogyan bizonyosodtak meg akkor, és most arról, hogy tényleg nem a saját gondolatait szólta a bolond. Nem volt egy életbiztosítás prófétának lenni akkor. Ma opni híján szerencsésebbek lennének.
A tanításról mint olyan, sajnos nem tudom pontosan idézni: 'mindent vizsgáljatok meg, ami jó azt tartsátok meg, ami rossz vessétek el.' Persze ma már ettől súlyosabb a helyzet. Mert sokan oly szépen beszélnek -írnak, hogy az valami csoda, csak esetek többségében ha van szerencséje az embernek, kiderül a hazugság, a mellébeszélés. Vagy mondjuk, szembe megy az eddigiekkel, lásd, Jézus után, Mohamed.
A többi részével, nagyvonalakban egyetértek, ha a tudattalanságot bűnnek vesszük, mert az is.
Itt oszlik meg ez, mert régebben a katolicizmuson belül, a kicsiket nem tekintették még bűnösnek.
Pedig az ábra másként mutatja, akinek vannak gyerekei, vagy gyerekekkel foglakozik, egészen kicsikre 2-4éves gondolok, az látja.

Ha érdekes jelenségeket tapasztaltál a formával, akkor az is tudna mesélni. Na de hát ez errefele tiltott téma...

Vas és acél országa voltunk.

Ötven éves.

Nos én élőben nézhetem, mindennap
Az a fogaskerék nem karórába való.