Hát igen. Tegnap a fagyizoban ( én már ettem) beállitott anyja meg a lánya. A fene sem tudja mit is akartak venni, ilyesmit még nem is láttam. Egy müanyag pohárban valami fehér izé meg volt már fagyva. Erre kellett még rakni valami tejszinhabot, arra 2 gomboc vaniliafagyit majd leönteni csokival, ha a lány közbe nem szol, hogy neki nem kell a tejszinhab. Erre a szerencsétlen elado lekaparta a 2 gomboc fagyit, a tejszinhabot a szemétbe, vissza a fagyit majd rá a csokoládét. Hát ha ilyenek állnak elötted, akkor éhen is halhatsz a pultnál is meg a képernyönél is.

Ha tudta volna, hogy a tejszínhab nem is igazi, hanem növényi olajszármazékból készült?

Ugyanezt abszolvalod Sanghai-ban, Auckland-ben, Santiago-ban es Vancouver-ben is?
En probaltam, a kinai es spanyol resze azert eleg bicegos volt.
Rengeteg elonye lehet/van, ez szituaciotol, kornyezettol is fugg (lasd kommentek feljebb).
Masreszt ez habit kerdese is, en tuti kiprobalnek ilyen szaladgalos robot-ot, csak hogy lassam, hogyan mukodik.
Masreszt reszedrol elvaras a human kiszolgalas, de akkor is kifizeted ha a kave nem $5 hanem $25? A vilag jo reszen legdragabb lancszem a human a pult mogott.....

Ez azert eleg ingovanyos terulet, marmint a kultura.
Ket pelda.
Europai szemmel roppan 'gusztustalan', amikor a keleti (tobbnyire kinai, de a kor azert tagabb) emberek az orrukat szivjak, hangosan, sokszor akar orakon at.
Kinai szemmel viszont primitiv, teljesen erthetetlen perverz szokas a taknyot kis papirdarabba uriteni, majd zsebben hurcolni orakon at.....
Etkezes (meginft csak kinai de hat ok eleg sokan vannak).
Yum Cha: Valahol 1.5-2 ora kornyeken indul az etkezes, de akar 3-4 oran tul is tarthat. Kor asztal, rajta sok-sok fogassal, kicsi adagokkal. A lenyeg az etkezes mellet a tarsasag, a tarsalgas, a kapcsolattartas.
Ehhez kepest egy elegans francia etterem gyorsbufe, limitalt menuvel, nezopont kerdese

Szerencsere a vilag eleg szines, ezert emlitettem hogy erdemes nyitottnak lenni, technikai ertelemben is.

Pontosan az ilyen gondolatmenetben van a legnagyobb átverés. Mert attol, hogy a robot szolgál ki nem lesz semmi olcsobb, söt. A fagyisnál meg a gyorsétteremben is teljesen ugyanannyi a fagyi vagy burger, függetlenül attol kitől rendeled. Söt vannak olyan országok, ahol az automatábol kivett ital drágább, mint Párizsban egy luxus étteremben, amikor a frakkos pincér hozza a megteritett asztalra.
A másik oldalrol nézve az emberek millioi örülnek, ha egyáltalán ilyen munkához jutnak és sok helyen meglehetösen aljas modon drágitják a humán munkát, bebeszélve a társadalomnak, hogy az milyen drága stb. Arrol persze mélyen hallgatnak, hogy a nem dolgozo, de munkaképes tömegek sokkal többe kerülnek, amit valamilyen modon mégis megfizettetnek mindannyiunkkal.
A globuszunk lakosságának a száma exponenciálisan nö, egyáltalán nem látni semmi okát annak, hogy ilyen primitiv munkákat is robotokkal kellene kiváltani. Ne essünk már abba a csapdába, hogy mindenki atomfizikusnak, agysebésznek, vegyésznek vagy villamosmérnöknek stb. születik ès abbol meg is tud majd élni családjával együtt.
Elöbb utobb arra is sor kerülhet, hogy a robot munkát keményen meg fog kelleni adoztatni, hogy megtermelje azt a pénzt, amit nem dolgozo tömegek majd el tudnak költeni a boltokban, éttermekben, hogy legyen a robotmunkának értelme…

Hasonlo példa:
Rongshan, szintén Kina, a nagy vacsorárol majdnem éjfélre kerültem vissza a szállodába. Reggel 5 orakor már az étterem tulajdonosa megöntözte a kis kertjét, ahol a zöldséget termelte a konyha számára. A csirkét is már 5 elött vágják le a konyha mögötti udvarban, hogy mire a hosszuorru vendég felébred legyen friss és finom nudelsoup az asztalon.
Szoval ott nem hajnali 10 orakor isznak egy gyári (mü-) kakaot.

Csak éppen én nem tapasztaltam sem a Tesco automata pénztárnál, sem a KFC-ben, hogy bármi olcsóbb lenne attól, hogy az automatát használod.
A Tescoban csak igyekeznek rákényszeríteni, de sokszor egyáltalán nem kisebb a sor az automatánál, mint a rendesnél.

Azt pedig, hogy kínában gusztustalankodnak ne kelljen már követendő színességnek tartani. Akár az orrszívás, akár a hangos csámcsogás, akár a büfögés.
Majd mi itthon tudjuk, hogy kell, és hiába hivatkozik kínára itthon egy gusztustalankodó, én azért megmondom -ha előttem csinálja- hogy ez idegesítő, és zavar, és gusztustalan.

Nemrégen és is felhördültem, amikor a bankban volt valami elintézni valom. Ülök a hölgy irodájában, készitjük a papirokat, majd amikor kész minden át kellett utalni egy összeget az egyik számlárol a másikra. A hölgy a kezembe nyomja a papirokat, hogy menjek ki a fötermi automatához, és ott végezzem el az átutalást, mert az ingyen van, ha ö végzi el ezt helyettem, azt felszámolják.
Megáll az ember esze.
Jo fél oráig készitettük elö a tranzakciot ingyen, de az átutalást ( egy QR kod beolvasása majd 2-3 nyomogomb megnyomása) már extra munka a banki alkalmazottnak, amiért pénzt kérnek.

Egyrészt: valóban visszás, ha a valódi, nagy munka van ingyen, az a kis utalgatás meg külön pénzért.
Másrészt: de csak szólt, hogy ne fizess külön, ha van lehetőség ingyenességre.

Nemrég a készpénzfelvétellel hasonlóan jártam. Félmillió kellett kocsi vásárláshoz. Végigálltam a sort a pénztárhoz, majd a hölgy mosolyogva kiküldött a bank előtti automatához, hogy ott tizede költségért vehetem fel a pénzt.

Igaz nem pénzfelvétel. Még pár évvel ezelőtt történt. Én is jártam így. Kivártam kb. 1 órát mire a sorra kerültem. Csak pénz utaltam át. Mondta a hölgy, jó sokat vártam. De van kint befizetésre is alkalmas ATM.

Szerintem rosszul latod.
Itt a minimum oraber $21.2, ehhez kepest azt automata (keruljon barmennyibe) sokkal jobb valasztas. Raadasul ennyiert egy helyi mar fel sem kel, ez a bevandorloi (kina/sri lanka/malaysia/india) munkaber.
A gep nem ker beremelest, nem cigizik, sosincs rosszkedve, sosem kell bal labbal, nem faradt, nem megy wc-re, nem menstrual...etc..etc
Azsiaban ez velhetoen nem igy van (olcso a munkaero) de en nem is ott elek, nem szeretnek olyan eletszinvonalat.
All in all , nem veletlen, hogy minden gyarto/szolgaltato (ahol lehet) lassan lecsereli a human eroforrast. (Olyan fontos tenyezokrol, mint pl a pontossag meg nem is beszeltem)
De szerencsere semmi sem kotelezo, mindenki ott vasarol/fogyaszt ahol akar.

1. Itt a belvarosi Countdown-ban (olyan mint ott a Tesco) kb 30 automata es 5-8 human kassza van. A 'nagy' kasszak tipikusan a fullra pakolt bevasarlo kocsikhoz, a rutinos penztars gyorsan kiszorja. Ha van sor, akkor az ott van
Az automata kasszanal nagyon ritka a sor, taan csak nagyob unnepek elott.

2. Kina nem kovetendo pelda, hanem masik kultura. Csak arra akartam felhivni a figyelmedet, hogy ami neked kulturalt, az masnak esetleg primitiv, barlanglako kategorianak latszik

Ó, hát az én figyelmem nem kell úton-útfélen felhívni arra, hogy vannak kultúrák. Megteszik ezt naponta a felvilágosítók. Azonban kultúráltság nem oly sokféle.

Persze, hiszen a robot ára jórészt leírható az adóból. A maradék beruházás pedig a ki nem fizetett munkabérekből előbb utóbb megtérül.
Biztos?
A munkanélküli humán erőforrás már nem vásárlóerő! Előbb-utóbb a gyártó/szolgáltató vásárló híján hoppon marad.
De nézhetünk akár egy vész-forgatókönyvet is. Rebesgetnek egy várható napkitörésről.
Mi van, ha túl "jól" sikerül, és lebénítja jelenlegi technokrata világunkat?
Akkor bizony nem lesz más, csak a humán munkaerő a régi, lenézett kacatokkal.
Mert egy Trabant működni fog, ahogy a régi technika jó része is. Na meg persze az ember is.

Általános tévhiz. Az adóalapból lehet levonni, nem az adóból. Nagyságrendbeli különbség.

Nem lesz a munkaerő okvetlen munkanélküli. Lesz más munkája máshol. Csak egy kis részét mondom: régen rengeteg ember kellett a szántáshoz. Ugyancsak az aratáshoz. Ma már töredéke kell. Mégsem nyomorgó munkanélküliekkel küzdünk, sőt, nagyobb jólét van, mint akkoriban.
Tehát a technikai fejlődés nem nyomort hoz.

Azért ez csak részben igaz, lásd pl. a favellákat, és hasonló helyeket.
Van, akinek fellendülsét hoz, másoknak jelentős visszaesést. Általánosítani itt (sem) szabad!

Csakhát kezdett az általánosítás odafajulni, hogy a technikai fejlődés nyomort okoz
Ezért írtam, és mindig lehet kiragadott ellenpéldát mondani -de az általános igazság csak az: jobb hely lett a világ tőle.
A "favellák" lakói tényleg nem ott élnének. Hanem hagyományos módon tízből kilenc nem élné túl a gyrekkort.

Ez amit leirsz addig müködik, amig a világ meg van osztva gazdagokra meg szegényekre. Talán emlékszel, 30 éve mérnökök meg orvosok is elmentek Londonba, Bécsbe mosogatni, mert látszolag többet kerestek mint otthon.
Most meg a Covid után nincs már sehol ember. Az osztrák cégektöl eltüntek a magyar meg a szlovákiai szakemberek, orvosok, növérek, a németektöl a lengyelek, és nagyon ugy néz ki, hogy már nem is igen jönnek vissza. Ráadásul sokan a külföldön megkeresett pénzt már nem ott költik el, hanem otthon, mert ott többet ér, ez meg a nagy gazdaságoknak egyre nagyobb gondot okoz, mert csökken a kiskereskedelmi forgalom. A gazdagabb hazai külföldön nyaral, drága helyeken, otthon meg általában mindene megvan. Autot alig vesz, mert ami van az jo, amit el akarnak adni ( e-auto meg meglehetösen használhatatlan német viszonyok között).
Nincs reptereken ember, akik a csomagokat rakják a gépbe, nincs takaritoszemélyzet, nincsenek stewardessek, piloták stb. Csak a német vasuton már évek ota 50-80000 állás betöltetlen. A helyezet már annyira rossz, hogy sok nagy légitársaság a járatok ezreit mondja le személyzethiányra hivatkozva. A vasutnál is mindennaposak a járatkimaradások.
Ha jok az informácioim a német kormány kiadta fél évre a nagy német repülötereket gebinbe a törököknek, hogy azok biztositsák be a forgalmat.
A kiskereskedelmi forgalmat meg a migráns átveréssel tartják még ugy ahogy a felszinen, hiszen azoknak legálisan lehet osztogatni akár 1000 eurot is havonta, és azok meg azt a pénzt postafordultával el is verik ( hiszen kajára meg lakásra csak a minimumot kell nekik költeniük.)
Persze ezt a pénzt az adofizetök zsebéböl veszik ki. Ehhez jön a 70 millios országban 14 millio szegénységben elö német, akiknek a havi jövedelme 1000 euro alatt van, és abbol fizeti a lakást a rezsit, stb.

No, akkor nemcsak én mondom, hogy nem okoz a technikai fejlődés, a gépesítés munkanélküliséget.
Láthatóan munkaerőhiányról írsz te is.
És a robotokra vágyódása a cégeknek emiatt lehet? Szerintem erősen.

Persze, még mindig nem szeretném, ha a kellemesnek ígérkező cukrászdázást egy robotkiszolgáló rontaná le. De a gyorsétteremben helye van.

Te a mondokám végét is elolvastad? Ugye te sem akarsz 30-40% adot fizetni, mert a fejlett társadalmak nem igen találták meg annak az ellenszerét, hogy ne kelljen a munkanélküli milliokat eltartani, és ne kelljen kicsalni a “migránsok” fedönév alatt további milliárdokat az adofizetök zsebéböl.
A vasuton meg a légiközlekedésben ( az autoipar után) a legmagasabb szintü automatizácio, mégis onnan hiányzik a legtöbb alkalmazott. Ezek szerint azok munkáját semilyen robot nem tudja elvégezni a human munkát, meg az azzal járo felelöséget a társadalom nem igen akarja honorálni. A minap hallottam egy osztrák álláshirdetésben, hogy mozdonyvezetö hölgyeket keresnek, akiket kb 6 honapos alapfizetés alatt kiképzik, majd teljes terjedelemben bevetik, ahol a minimálbér dupláját fizetik.
Érdekes modom az osztrák barátom fiát a középszintü ( érettségivel vegzödö) techikumbol ( HTL) minden szo nélkül kb havi 300 euroval magasabb kezdöfizetéssel vették fel az elsö munkahelyére.

Én értem, és én is hozzátettem a magamét: a technikai érdekességek érintik az embert, a társadalmat is, tehát némi szót úgyis ejtünk róla.

A napi politika mezejére akkor sem hajózom át, azt máshol élem ki. Itt juszt sem árulom el, mit gondolok a migránsokról, mit az adók elköltéséről -azt sem, hogy egyetértünk-e, avagy ellenkező az álláspontunk.
Ennek fényében mára biztosan befejeztem, majd meglátom, holnap van-e értelme ehhez a témához tennem, vagy elvenni valamiből.

Az adozas a fejlett orszagokban progressziv, es ezzel senkinek sincs baja (amig nem probaljak nagyreszet ellopni).
Az en adom teteje is majdnem 40%, de nem banom, mert latom hogy (peldaul) a parkban -ahol naponta atsetalok- mindig le van vagva a fu, tiszta es rendezett a kornyezet.
Nem azert fizetunk magas adot, mert a migransok (en is migrans vagyok), es nem is azert mert sok a szegeny vagy a munkanelkuli.
Bar ez mar nem automatizacio/robotizacio tema.

Amikor kiírja a német cég 4 év alatt hatalmas ösztöndíjat ad akkor nincs kérdésem. Egy új camaro vagy egy 1-2 éves használt cnc megmunkáló/eszterga ára. No akkor nincs több kérdésem. 4. évben az ösztöndíj itthoni átlagbér 2x ese. Viszont érthetetlen módon a kitűnő tanulók többet kapnak kemény 100 euróval, ami az ösztöndíjhoz képest nem sok.

Pontosan itt van a kutya elásva. Az automatizácio meg a robotizácio nagyon is összefügg a társadalmi kérdésekkel, igényekkel.
Pontosan erre probáltam felhivni a figyelmet, amikor a fagyizoban a robotgyereket tanulmányoztam.
Sajnos azt látni, hogy nagyon sok helyen nagyon sokan visszaélnek a tudomány adta lehetöségekkel. Gyakorlatilag hamis informáciokkal olyan irányba probálják a társadalom forrásait terelni, amire alig van szükség, mig a valodi feladatok a háttérbe kerülnek.
Lásd pl a vasut automatizácioja. Gyakorlatban talán az egyik legegyszerübb feladat, mégis szinte mindenütt a világban akadozik, mert arra nincs pénz .
És ott nem is a fejlesztés van lemaradva, hanem a kivitelezés, azaz a meglevö automatizácios rendszerek telepitése. Ráadásul ott nem babra (fagyira) megy a játék, hanem emberéletekre.

Ez a valós adód?
Úgy értem, ha a munkáltatódnak te havonta 1000 fabatkába kerülsz, azért te valós értékben
600 fabatkányi terméket, szolgáltatást vehetsz?

Miért te mit gondolsz, hogy a 40%-t otthagyja az adohivatal a számládon?
Bizony elveszik töled a 40%-t, sok esetben még megtetözik kötelezö, egyébb, nem adonak hivott kiadásokkal ( szociális biztositás, munkanélküli alap, nyugdij biztositás, szolidaritási hozzájárulás stb).
A maradék pénzedet meg elköltheted a boltban, ahol ujabb adot fizettetnek a megadozott jövedelmedböl ( nem ritkán 20-30%, vagy a benzinkuton 50-70%-t).
Söt a sogoréknál, még az évtizedek alatt összegyüjtött nyugdijat is rendesen megadoztatják mintha az jövedelem lenne, csak a többi levonást engedik el.

Félreértessz.
Pont oda akartam kijukadni, ahogy te is írtad, hogy nem annyi az adója egy munkaválalónak, ami a fizetési papírján látható, hanem annyi, amennyi a teljes béréből (tehát nem a bruttó bérből, hanem abból, amennyibe a munkáltatónak a dolgozó kerül) a teljes elköltés során az államkasszába vándorol.
Ez ma Magyarországon valahol 80% körül van.

Máshol is. Gyakorlatilag, ha valaki neked 1000 batka bruttot ad, neki ehhez, legalább 2000 batkát kell megtermelnie, mert a másik 1000 elviszi a köz ( ezt hivják bérköltségnek).
A munkavállalo meg ebböl papiron 600-t kap -gyakran még kevesebbet.
És itt az egyszerü számtan egy kis vállalkozásban, amelyik mondjuk 20% brutto haszonnal dolgozik. Az 10000 batkáért megvett terméket 12000 batkáért tudja eladni. Azaz egy-egy munkavállalonak minimum 12000 fabatkát kell havonta megtermenie ahhoz, hogy 600-t vihessen haza. A valoságban inkább 14000-t, hogy jusson autora, fütésre, helységbérre, rezsire, pénz költségre.

Progressziv adozas van, a 40% a teteje. Havi 15000.- fabatkabol 10190.- marad elkoltheto. Ez nem olyan rossz.
A levonasban benne van a kotelezo (minimal) biztositas es a nyugdijtakarekossag is.
(Ez a nyugdij valodi megtakaritas, szamlan gyulik, orokolheto, de akar bizonyos feltetelek mellet ki is veheto, raadasul a ceg a fizetesem kivul, meg ugyanannyit hozzatesz)