Tervező vagyok és gyártó. És akárhogy, akárkivel beszélgetek, amit írsz nem valós. Ez nem az elfogadásról szól, itt nem emberi tulajdonságokról, bőrszínről, kultúráról, hanem számítható, mérhető tényekről van szó, amikkel maximum észérvekkel lehet vitatkozni. Az hogy valahol, valamikor, valahogyan egy hangszóró tönkrement, nem paraméter. A terhelhetőség mérésére létező és jó szabványok vannak, a normális gyártók ezt követik, vagy megjelölik azt a módszert ami szerint a terhelhetőségértéket megadták, így kezelhetők az adatok, átszámolhatók különböző jelalakokra, stb.

Nyilván nem a legalját kell nézni a felhozatalnak, nem a nagyon kínai hangszórókat, vagy az olcsóbb-drágább autós példányokat, sokszáz Wattos marketingadatokkal. Úgy gondolom ez egyértelmű, hiszen ott szinte minden érték csak kitaláció.

Konkretizálom. A régi 300mm-es hangszóróra vegyünk egy példát, mert az elektromos terhelhetőség nem a külső méretektől függ. Legyen az RFT L3401. A terhelhetősége 12,5W volt, mondjuk. A cséveátmérő 30mm. Ugyanebből a hangszóróból ma 35-40W névleges terhelhetőség a minimum, amit lehet készíteni. Más kérdés, hogy az eredeti L3401 például nem szólt sosem 40Hz-es alsó határfekvenciával, mert eleve valahol 70 és 80Hz között volt az alaprezonanciája (szívesen megkeresem a méréseimet). A 99dB-es valós érzékenysége miatt a T-S modell szerint is csak nagyon gyenge lehet mélytartományban, viszont kis bemenőteljesítménnyel is hangos, ez a pozitívuma. Végigszámolva egyértelmű, hogy a kettőt egyszerre nem lehet megkapni. Minőségi zenehallgatásra nem kifejezetten alkalmas, magas THD értékek, a rendezetlen közép-, és korlátozott mélytartomány miatt. Nyilván ma készülnek tizedakkora harmonikus torzítással működő hangszórók is.

Aki a hab membránszél helyett papírt kér, az meg is érdemli. Lesz a "javítás" után egy hangszórója, ami semmire sem jó. A mélytartomány csorbul az alacsonyabb engedékenység és lin. kitérés korlátai miatt, érzékenyebb meg nem lesz, legfeljebb 0,5dB-lel. Már ez is túlzottan jószívű számítás.

Csak megismételni tudom. Minden hangszórót tönkre lehet tenni, a régi papírszélű, elavult módszerekkel és alapanyagokkal készült darabokat sokkal könnyebben, mint egy hasonló célra ma gyártott, korrekten paraméterezett típust.

Az én tapasztatom ennek az ellenkezője.
20évvel ezelőtt a hangszóró javitási munkák nagy részét a tekercselés,és esetleg a membránszélek cseréje tette ki.Manapság viszont egyre többször találkozom olyan hibákkal amik nagy része kiküszöbölhető lenne a gyártási technológia apró változtatásaival.És itt nem csak a távol-keleti hulladékra gondolok.
Ezért is tudnak megélni ezekből egyes kutyaütő "kollégák".
Van hogy nagy gyártók termékei úgy kerülnek hozzám,hogy a dobozában még benne van az érvényes garancialevél!
Ez nem panasz,csak megfigyelés,hiszen ezek miatt is annyi a munkám hogy évek óta nem kell hirdetnem magam.
Ezért is elismerésem a régi gyártmányoknak.A hangjukat nem szeretem,de tisztelem a befektetett munkát.
Az átlagos hangszóró javitó alatt mit értesz?
Olcsón beszerezhető?
Persze,egy Altec,Eminence,Electro-Voice,JBL,Martin vagy Tannoy hangszóróhoz be lehet szerezni alkatrészeket az interneten keresztül,de amikor azt mondom az ügyfélnek hogy 150Euro a javitókészlet,plusz vám,plusz posta,és én sem ingyen dolgozom,akkor azt mondja jó lesz a Viktorsound féle utángyártott membrán is.
Nagy gyárakra jellemző alapanyagok és módszerek?
Én pont azt látom hogy a kis,néhány személyes manufaktúrák azok akik az igazán jó minőségű hangszórókat készitik.A minőség nem ezeken múlik.Ha megnézed az anyagokat és gépeket,mind nagyon egyszerű.Csak túl van misztifikálva.
Voltam egy olyan hangdoboz épitőnél,aki milliós nagyságrendben árulja a termékeit.A dobozon levehetetlen hangszóróselyem,minden nagyon titkos,minden exkluziv,és különleges,aztán az előszobában a lefüggönyözött pocon ott sorakoznak a H2000 membránjai,kosarai,kétszer,háromszor akkora mágnessel szerelve...
Ez a szakma tele van varázslókkal,és mindent megmondó emberekkel.
Rendszerben kell gondolkodni.Hallottam már Scanspeak Revelátorral szerelt dobozt gyalázatosan szólni,és a Klang-féle dobozba épitett RFT oválból pedig olyan zongorahang szólt amilyet nem nagyon hallottam eddig...pedig nem szeretem a szélessávú hangot...

Néha rosszak a tapasztalataid. Legalábbis műszaki szempontból.

Sokminden létezik, de ennek az első gondolatnak inkább az ellenkezője igaz. A régi gyártmányok, ha maradunk PA vonalon, és tegyük fel hogy RFT, BEAG vagy hasonló oldschool hangosításra gondolunk, jobban szóltak, és jobb hangjuk volt, egyenletesebb, kevésbé bántó középtartománnyal, mint a ma általános, össze-vissza rezonáló, mondjuk Eminence, Beyma hangszóróknak. De a terhelhetőségük minimum feleakkora volt, mint a jelenleg gyártott PA vonalnak.
Ez méréssel igazolható.

Átlagos hangszórójavító ma Magyarországon az, aki csak mechanikai szempontból vizsgál egy hangszórót, legfeljebb ellenállásmérésig jut el, de az elméleti hátteret nem ismeri.

Az a helyzet, hogy aki gyárt is, az képes előállítani megfelelő alkatrészeket. Kb. bármihez.

A nagy darabszámú gyártásokkal lehetetlen versenyezni. Csak akkor van esély, ha a gyári módszerekkel dolgozol. Legyen az tekercselés, tizedgrammos pontosságú membrángyártás, egy-két ezer darab teljesen egyforma membránszél vagy pille.

A H2000 hangszóróknak semmi szüksége kétszer-háromszor akkora mágnesekre. Nyilván akinél jártál, nem tudott T-S paramétereket mérni.

Arról nem a hangszóró tehet, ha nem tudják használni. A szélessávú hangszórók nagyon jók, ha valaki nem tud váltót tervezni. De a ScanSpeak mélyközepek bármilyen rendszerben alacsonyabb torzításokkal működnek, ez mindenesetre biztos. Az RFT ovál és Klang rezonáló doboza nem műszaki szempontból jó, inkább egy cikruszi mutatványhoz hasonlítható, amit lehet élvezni. )

Tisztelt P. László!
Írod:"... Átlagos hangszórójavító ma Magyarországon az, aki csak mechanikai szempontból vizsgál egy hangszórót, legfeljebb ellenállásmérésig jut el, de az elméleti hátteret nem ismeri."
Ez eléggé lekezelő kijelentés ránk nézve. Ha a hangszóró tervező mérnökök rossz termékeket terveznek és gyártatnak, akkor érthető, hogy az üzemeltetők és javítók elégedetlenek a termékekkel. Egyszer már írtam, ha a tervező mérnökeink értenének az "elméleti háttér"-hez, akkor tudnának jobb terméket gyártatni. Nem hoznának hazánkba ilyen-olyan külföldi termékeket. Akkor valószínű, hogy tőlünk importálnának a külföldiek hangszórókat.
A mérésekről: három hanggenerátorom, egy függvénygenerátorom, mérőmikrofonom, négy szkópom (az egyik két sugaras 100 MHz-s), három hangfrekis csővoltmérőm van (5 MHz-s). Ezek csak a hangtechnikai műszerek. Ilyen műszerparkkal sok kolléga rendelkezik, tehát nem érdemes ezekkel dicsekednem.
Mérések: Tetőtérben kiépítettünk egy stúdiót, ahol a hangszórókat meghallgatjuk. A kertben, szabadtéren forgó zsámolyra helyezett hangszórót mérő mikrofonnal mérhetünk. Ezért is írtam korábban, hogy a mérő mikrofonos méréseket hagyjuk. A kétsugaras szkópom egyik csatornájára a hangszóróra bemenő jelet, a másik csatornára a mérő mikrofon jelét viszem. Elmondhatatlan a jel alakok takarásba hozhatatlanságának görbe serege. Nagyon nem is próbálkozunk négyszög, háromszög, tüske, trapéz és egyéb jelek vizsgálatával. A szinuszok is adnak bőven különböző variációkat.
Sehol nem láttam arra írást a szakirodalomban, hogy ha egy hangszóró például trapéz alakú villamis jelet kap, akkor előtte a mérő mikrofon vajon milyen jelet szolgáltat. Tud-e a hangszóró trapéz szerű hanghullámot létre hozni a levegőben? A gitárok torzítói és effektjei vajon milyen elektromos jeleket állítanak elő a szinuszhoz hasonló húr rezgéséből, amit az erősítőnek és hangszórónak le kellene a levegőbe sugározni! Ezek csak a hangszórók torzításai. Sipos Gyula, szakcikk író erről már évekkel ezelőtt írt a szakirodalomban!
Írhatnánk a hangszórók hatásfokáról. Az 5 % értéket nem akarják növelni. Mi eredményes hatásfok növelő kísérleteket végeztünk. Szabadalmi hivatallal tárgyaltunk. Sajnos nincs pénzünk. Pályázat sincs ilyen célra. De ha sikerül, akkor vajon hogyan fog a szakma reagálni egy 30-40 %-os hatásfokértékre?
"Mesteve" kolléga leírásaival a legmesszebb mértékben egyet értek. Gratulálok a hozzászólásodhoz.
Tisztelettel F.

Hát igen. Úgy látom, hogy nem tévedtem.
Ebből nem lehet következtetéseket levonni, hangszórókat, hangsugárzókat nem így mérünk-értékelünk.
A hatásfokot rosszul értelmezed. Illetve semmi szükség a nagy hatásfokokra, pontosabban fogalmazva, nagy érzékenységre, hiszen azzal egyéb, sokkal zavaróbb problémák járnak együtt. Az említett 30-40% mellett, ha el is érhető (átszámolva, nincs rá nagy esély), például megszűnik minden hangszóró mélyátvitele. Amíg levegőt lélegzünk be, és a közeg akusztikai impedanciáját nem tudod megváltoztatni, erre sem lesz igazán hatásod.
Szabadalom bármiből lehet, nincsenek a hivatalnál megkötések.

Tisztelt P. László!
Nem akarlak megbántani, de hozzászólásaid alapján, finoman szólva hátrányos emberi tulajdonsággal rendelkezel. Nekem úgy tűnik, hogy nem bírod elviselni, hogy mások is értenek a szakmához. Keményen leszólod őket. Sok dologhoz nem értesz.
Évekkel ez előtt egy hangszórót kellett újra tekercselnem. Az elszenesedett tekercs mellett egy speciális alkatrészt találtam a hangszóróba. Ez is megsérült. Nehéz lett volna pótolni, ezért ki hagytam. A tulaj néhány nap múlva felkeresett és kérdezte, hogy a sztereó párjánál ez jobban szól. Csináljam ezt a másikkal is. Meglepődtem, nem tudtam, hogy mitől van ez. Nem tudok mit csinálni a másikkal. Erre néhány nap múlva, leégett tekercsel hozta, és kérte, hogy tekercseljem újra ezt is mint a párját korábban. Azóta több hangszóróban találkoztam ezzel az alkatrésszel. Én rendre ezeket kihagytam és jobban szólnak a hangszórók. Pontosabban kisebb villamos teljesítmény hatására adják az eredeti hangerőt a maga hangszínezetével. Ezek után merült fel bennem az a jelenség, hogy a hangszóróban több olyan alkatrész van, mely "zabálja" a villamos teljesítményt. 1 amperes (1000 mA) hangáramból csak 50 mA mozgat membránt, a többi 950 mA veszteség! Gondolkozzunk el azon, hogy a gépjárművek dudái és riasztó rendszerek szirénái nagy hangerejük mellett csak néhány wattosak hangszórókhoz viszonyítva. Teljesen új anyagokból, új konstrukcióval új hangsugárzót konstruáltunk.
A szegedi Pap Gergely hírére azt hittem, hogy az én évtizedekkel ez előtti felfedezésemet találta meg tőlem függetlenül. Nem ezt látom.
A dinamikus hangszóróknak sok hátrányos tulajdonságai vannak, és azt látom, hogy a tervezők " begyöpösödött gondolkodásmódja" nem teszi lehetővé, hogy a hátrányos tulajdonság valamelyikét megfelelő kutatás és fejlesztéssel kizárják! Csak irreális nagy teljesítmény értékeket közölnek, melyek tizedétől leégnek a tekercsek.
A külföldi hangszórók se jobbak. Lapos TV-m 3x8 cm hangszórói, melyek a készülék alján lefelé, a padlóra sugároznak, kell kapnom Hi-Fi minőségű sztereo hangot. Itt is találkozom "értelmes" felvilágosítással, hogy hány cm-re van a készülék a faltól!
Folytathatnám a gondolat menetet, de nincs értelme. Neked javaslom, hogy próbálj fejlődni a hangszórók veszteségének felkutatásában. Talán más lesz a véleményed!
Megpróbáltam kulturáltan, sértés nélkül kifejezni magam, de csak így sikerült, elmézést kérek. Nem szándékozlak megbántani.
Tisztelettel F.

Nem lehetne azt csinálni, hogy a 2017-es HE találkozóra mindketten eljöttök és tartanátok előadást?

Mellesleg én szerző által dedikált könyvet is vennék (piaci áron, akár), ha van a tarsolyban.

Én nem szégyenlek tanulni nálam okosabbtól/tapasztaltabbtól...

Én szívesen meghallgatnék egy 40 százalékos hatásfokkal dolgozó hangsugárzót.

Ahhoz előbb tisztázni kellene, hogy mit jelent a hatásfok. Mert nem mindenki a szabvány szerinti definícióban gondolkodik.

Én nem hiszem hogy most számítok. A hangszórók működésének nincs érzelmi oldala. Viszont nem látok semmi konkrétumot abban amit írtál, ez nekem anekdotázásnak tűnik. Széppróza-csúnyapróza.

Az nem paraméter, hogy valami ""zabálja" a villamos teljesítményt". Egy hangszórónál ez a meghatározás eleve nem használatos fogalom. A valahogyan megadott két átfolyó áram érték, lezáróimpedancia nélkül semmitmondó, mérések nélkül értelmezhetetlen. A szirénákat idekeverni értelmetlen, a felhasználási cél nem egyeztethető össze egy átlagos zenehallgatásra alkalmas hangszóróval szemben jelentkező elvárásokkal.

Úgy gondolod hasznos lenne? Mondjuk érdekességekről lehetne közérthetően, pl. találmányok, szabadalmak és a humbug. Egy órás időtartamba elég kevés információ fér bele ahhoz, hogy az alapoktól tisztázva lehessen érdemi dolgokról beszélni, ha nincs meg a hallgatóknál minden előismeret.

Nekem tetszene.
Példa mondjuk még nem igazán volt rá...

Tisztelt Valamennyien, akik a téma iránt érdeklődnek!
Örülök a témához való hozzászólásoknak, még akkor is, ha az nem kedvező valaki részéről.
Valóban nehéz egy hangszóró által létrehozott hanghullámok energiáját és teljesítményét mérni, de mégis csak megmérték a fizikusok. Viszont a hangszóróba vezetett villamos teljesítmény mérése ismert. Én matematika-fizika szakos tanár vagyok, és a főiskolákon és egyetemeken állandóan változó erősségű áramok teljesítményét kellett mérnünk labor gyakorlatokon. Ez zenei teljesítménnyel történt. A pontatlan mérés elégtelen gyakorlati jegyet okozott! A rádió amatőrök is mérték évtizedekkel ez előtt is a nagyfrekvenciás teljesítményt amit az antennába vezettek az adókészülékből. Az MHSz rádió klubban velem is mérettek ilyet.
Ezek ismeretében naivitás azt hinni, hogy egy hangszóróba vezetett hangfrekvenciás váltóáram teljesítmény mérése lehetetlenség. Persze ne felejtsük el, hogy okosabbak marketing és üzleti célból kitaláltak mindenféle szabványban rögzített mérési módokat. Ezeknek a valóság tartalmáról többen az elmúlt évtizedek alatt írtak. Például Sipos Gyula:Hi-Fi erősítők című könyvének 234 oldalán írja:" A hangamatőr számára talán az egyik legfontosabb, de nem kifejezetten akusztikai adat a terhelhetőség. Ez olyan homályos területe az elektroakusztikának, amely meglehetősen méltatlan a szakmához. A legnagyobb vezető cégek képtelenek voltak megállapodni egymással (esetenként még saját magukkal sem), hogy milyen mérési elv alapján specifikálják a terhelhetőséget. ..." Lehetne még folytatni az idézetet. Matthias Carstens: Zenei elektrónika című könyvének 40. oldalán írja "... Zenei teljesítményre vonatkozó másféle adatok általában megbízhatatlanok, sőt gyakran egyszerű kitalációk, ...". Plahtovocs György a Rádiótechnikában is hasonló tartalmú írásokat jelentetett meg. A sokféle szakember idézeteit lehetetlenség idézni, de figyelembe kell venni a véleményeiket, hiszen Ők is műszerrel mérnek.
Gyermek koromban egyik fuvaros ember mutatta az áruszállító szekerét, hogy milyen nagy teherbírású. Manapság a gépjárművek korszakában semmit sem érünk azon bognárok és kovácsok szaktudásával, a modern gépjárművek tervezéséhez és készítéséhez. Ez a hangszórókra is érvényes lehet egy teljesen más felépítésű, szerkezetű, működésű hangszórónál. A mai tervező mérnökök egy ilyen eszközzel vajon mit tudnak kezdeni? Folytathatnánk a gondolatsort.
Az újfajta hangszóró előállítása lényegesen bonyolultabb a mai hangszórónál. Ez árban és gyártásban jelentős hátrány a mai hangszóróhoz viszonyítva. A fizikai alapjelenség ismert és alkalmazott más elektrónikus készülékeknél! A működési elvet nem ismertetjük.
Mint fizika szakos tanár, állítom, hogy a hatásfok a fizika könyvekben jól le van írva, onnét megtanulható!
Nem zárkózom el egy előadás megtartására. Csak az a kérdés, hogy hogyan lehet megszervezni?
Tisztelettel F.

Mindenféle hókuszpókusz nélkül. A hangszóró hallható hangot úgy fog produkálni, hogy a membrán felülete mozgásba hozza a levegőt. Kérdem én, mégis mennyire fogja mozgásba hozni, illetve mekkora villamos teljesítménnyel kell egy olyan hangszórót meghajtani, aminek a membránját kézzel, komoly erővel nyomva is csak 2-3mm elmozdulást tudok produkálni?
Meg is válaszolom, komoly villamos teljesítmény fog kelleni hozzá. És manapság ilyen hangszórókat gyártanak. Hogy miért azt szerintem a gyártó sem tudja, vagy talán csak azért, hogy 20W zenétől ne verje szét magát az egész lengőrendszer, mert akkor nem lehetne ráírni hogy 150W.

Ez csak egyszerűen nem igaz. A terhelhetőség (legtöbbször) a legkevésbé lényeges adata egy hangszórónak. A felvett teljesítmény könnyedén mérhető, és a szabványok pontosan rendelkeznek a terhelhetőségmérés körülményeiről-módszeréről (évtizedek óta). A többit én nagyrészt fantáziálásnak, saját, de megalapozatlan elméletek gyártásának gondolom.

Egyébként a mat-fiz szakos tanár alapvetően, képesítése szerint, nem ért az elektroakusztikához, a hangszóró hatásfokát, vagyis ref. érzékenységét pedig egyetlen fizikakönyv sem tartalmazza. Nincs szükség saját elméletek gyártására, csak meg kell(lehet) ismerni-tanulni a már létező háttérismereteket. Például ott a B*l áttétel, mint veszteségmentes átalakító, témakör. Sipos Gyula, Plachtovics György gyakran tartalmaz tévedéseket, amatőröknek írt anyagok, és ebben a témában nem számítanak magasabb szinten is elfogadott, hiteles forrásnak.

És nem feltétenül, de inkább egyáltalán nem. Az engedékenységnek semmi köze a hangszórók érzékenységéhez vagy (elektromos) terhelhetőségéhez.

Megmértem: biztos nem az enyém a legnagyobb, de panasz még nem volt rá!

A teremtéskor mindenki elegendő észt kapott. Ugyanis még soha, senki sem reklamált, hogy keveset kapott.

Persze hogy nem, mert egész jól lehet élni nélküle is. De itt nem (csak) erről van szó. Ismerek valakit aki régebben felhívta hangszórójavítás témában, adott a kérdésre egy választ.
Néhány hét elteltével beírta ezt a kérdést a fórumba is, meg hogy ezt a választ adták rá. Erre rögtön jött hogy ez mekkora ....ság, mert nem úgy van az.

Eddig szinte minden fórumban, ahol megfordultam, dúlt a dominancia harc.

Tisztelt Valamennyien, akik érdeklődnek a témában!
Szeretném leszögezni a következőt:
1. Mint hangszóró (és erősítő) javító segítő szándékkal jöttem erre az oldalra és nem vitatkozóként. Bárkinek hajlandó vagyok segíteni, de felesleges szakmai vitákba nem vagyok hajlandó részt venni.
2. Szakmai tudásomat az elmúlt 5 évtized ilyen irányú szakirodalomból tanultam. Több mázsányi könyvállományt jelent. Ezt ajánlom másnak is. Én is ezért írtam könyveket, melyeket lektorálva érdemesnek tartottak kiadni. Volt tanítványaim egy része a BME villamos mérnöki karon végeztek. Őket kértem, hogy mérnöki tankönyveket adják át nekem elolvasás céljából. Ezt az ismeretet nem lehet interneten megtanulni! Ha valaki okosabb, nyugodtan írhat Ő is. Megbirkózhat a kiadás nehézségével.
3. A fizika könyvek és ide sorolnám Dr Tarnóczy Tamás könyveit is, precízen leírják a hangkeltés módját, majd terjedését különböző közegekben. Le írják a hangkeltő testeket, tárgyakat, hangszereket, élő állatok és ember hangkeltését. Tudatlanságnak tartom ezen irodalom leszólását.
4. Lényegesnek tartom, a hangszórók vonatkozásában, a rezgő felületekről leváló és tova terjedő hanghullám jelenségeket, nem tévesztendő össze a légáramlás jelenségével! (Például a mély hangoknál a membránhoz és attól való eláramlás jelenségei.)
5. A hangszórók több hátrányos tulajdonsággal rendelkeznek mint előnyössel. Ez meglepő a hangszórókkal behatóan foglalkozók számára. Még meglepőbb, hogy a kutatások a hátrányok csökkentése irányába nem történtek az utóbbi évtizedben. Ismét írom, hogy teljesítmény pazarló, faló eszköz. Csak 5% a hatásfoka!
6. Írja P. László Úr, hogy "...a terhelhetőség nem számít...". Bocsánat, vizsgálta már, hogy a hangerő állítás, a halkítás milyen fizikai jelenséggel történik? Minél nagyobb a terhelhetőség annál hangosabb hangforrás a hangszóró! Ez nagyobb "hangnyomást" kelt. A tekercs égések is ettől vannak. A hangszóró sok hátránya közül az egyik, hogy túlterhelhető.
Rengeteget lehetne erről írni, de ez az oldal nem erről szól alapvetően. Szerintem ez a barkácsolók segítségére hozatott létre! Nem tudom, hogy mit keres itt, és általában más oldalakon is, olyan személy aki csak nagy műszaki szavak bűvölésével fitoktatni kívánja "nagy " tudását.
Én tisztelettel távozom. Bár ennek ellenére segítő szándékkal szívesen állok bárki számára készen. Tőlem a későbbiekben is lehet kérdezni.
Üdvözlettel F.

Bármi előfordulhat. Elképzelhető, hogy az ismerősöd is pont olyan konkrétan fogalmazott, mint te most.

Húzzuk ki azokat a szögeket.

A fizikakönyvek (ha lehet így általánosítani) nem kell, hogy ezzel a témával mélyebben foglalkozzanak. Ez műszaki akusztika. A BME-s villamosmérnök pedig csak akkor tanulja ezt, ha mesterképzésen megy a HIT-re, és megcsinálja a Hang- és stúdiótechnika mellékspecializációt.

A hangvisszaadás nem áramlástan. Még a hangszrómembrán közelében sem. Előbbi egyenáramú működésnek felelne meg, az pedig nem szól.

Egy 5%-os ref. hatásfokú hangszóró 1W bemenőteljesítményre 99,1dB@1m*1W hangnyomással válaszol. Az átlagos szobahangerő 96dB@1m*1W lenne, az első, 5%-hoz tartozó érték ennek a duplája. Őszintén nem értem a felvetést.

A maximális hangnyomás kevésbé függ a terhelhetőségtől, sokkal inkább az érzékenységtől. A terhelhetőséget növelni egy ponton túl értelmetlen, már csak a kompresszió miatt is. És persze bármelyik hangszóró lengőcsévéje megégethető, egy P_névleges/4 kimenőteljesítményű erősítővel is ha torzításba vezéreljük. Az égett lengőcsévék inkább ennek a következményei, mert ugyanaz a hangszóró P_névleges többszörösét kibírja, ha nem torz a bemenőjel.

Egyébként ezen az oldalon, és közszükségeleti, vagy audiofil felhasználásban, tényleg az elektromos terhelhetőség számít legkevésbé, hiszen az átlagos P_névl=20-30W-ot feltételezve, már semmi köze nincs ahhoz, hogyan szól egy hangszóró, mennyire élvezhető az amit hallunk. Ezt a többi paraméter, elektromos, mechanikai és akusztikai tulajdonság, meghajtás, környezet hatásai határozzák meg, illetve a hallgató saját ízlése, preferenciái, zenei szocializációja.

A négyszögjelből (brutális túlvezérlés) a szinuszjelhez képest dupla villamos teljesítmény lesz. Mint írod, a névleges teljesítmény (amit ezek szerint a hangszórónak még el kell viselni) negyede tönkreteszi a hangszórót, ha az torzításba van hajtva. Ez a teljesítmény (ami szerinted tönkreteszi) a névlegesnek a fele.
Mindig tanul az ember...

Mindig van lehetőség rá. Én most is szívesen segítek. A gondolatmeneted azért nem stimmel, mert a névleges elektromos terhelhetőséget természetesen nem szinuszjellel mérik. És az átlagos zenei programhoz sincs semmi köze, amit legtöbbször hallgatunk.

Jól mondtam, mert megint tanultam valamit. Lefordítva magyarra azt írtad, hogy a zene az nem szinuszjelekből áll (a torzító utáni már valóban nem), és az átlagos zenei jelet ha torzítjuk, annak semmi köze a szinuszjel kontra négyszögjel teljesítményviszonyához.
Azért had ábrándítsalak ki. A folyamatos szinuszjel kontra folyamatos négyszögjel teljesítményének viszonya (aránya) az kb. ugyanolyan lesz, mint a zenei szinuszjel kontra zenei négyszögjel (durván torzított) aránya. Nyilván a zenei jel crest faktora kisebb mint a szinuszé, amit nem is vitatott senki.

Na, remek. Segítek még. Nem kell fordítani amit írok, pontosan fogalmazok. Ha bármit csinálsz vele, többnyire csak rosszabb lesz. Most is az lett.

De tisztázzuk a tévedéseket. Tehát, szinuszjellel nem mérünk terhelhetőséget. Zenei szinuszjel nem létezik. A zene sosem állt szinuszjelekből, a torzító előtti időkben sem. Minden hangszer (természetes felhangsor) és minden énekhang rengeteg felharmonikussal dolgozik, ezek meg nem szinuszjelek.

A kb. az nem valami egzakt mérőszám. A használt mérőjelek alapján, P_névl-6dB=P_eff.

Ezt egyrészt sehol nem írtam, másrészt persze hogy nem, mert akkor kiderülne hogy a 150W-os hangszóró valójában csak 30W-os, ami nagyban rontaná a marketinget. De sajnos abból áll, ha csak nem kergültek meg a műszereim. Szinte kizárólag elektronikus zenét hallgatok, amiben szép szinuszjelek vannak, a rengeteg helyett elenyésző harmonikussal, a spektrumanalizátor szerint.
Inkább ne "segíts" ha kérhetem, legalábbis nekem ne...

Bocs, hogy beleszólok. Melyik hangszer ad tiszta szinuszos jelet? Valódi hangszer egyik sem.
Talán a Hammond orgona, de az sem. Az alaphang szinusz, de gyorsan átalakítják négyszöggé, háromszöggé, fűrésszé. A kimeneten már nem jelenik meg szinusz.
Szinuszokból álló zenét nem hallgatnál sokáig. Hihetetlenül lapos, unalmas zene lenne.
A spektrum analizátor jelalakot nem mutat, csak frekvenciákat

Ha hallgattál volna már négyszög vagy fűrészjelet, akkor ezt le sem írtad volna...