Hát igen . . . ez már készül egy ideje Jobban mondva évekig nem történt vele semmi, de most az idei cél hogy karácsonyra meglepjem magam vele, teljesen készre. Doboz is készül lassan, szóval van rá esély. Majd teszek fel képeket és a tapasztalataimat is megosztom az élesztéssel/beállítgatással kapcsolatban. Valamint vannak alkatrészek amelyeket ki fogok cserélni jobb darabokra, pl a yageo elkókat Nichicon Fine Gold és Muse-ra, az ellenállásokat Vishay Dale RN/CMF-re, bemeneti csatolókondikból is több márkát, kisjelő tranyókból kipróbálom a 2SA992/2SC1815 párost, a 33pF-ből a bemeneten van silver Mica kondim, a meghajtókból is lesz másik stb.

Közben élesztgetem ezeket a végfokokat.
Az eredeti kapcsolás alapján - úgy hogy az R3-as pozícióba először egy 205Ohm-os ellenállást tettem - elég magas volt a nyugalmi áram. Közel 2A-ról indult és bemelegdés után elért kb 2.3A-t.
Ezért az R11-R12-t csökkentettem 1.1k-ról 1k-ra, illetve az R3 helyére egy helikális trimmert rakta, ezzel állítottam be a jelenlegi 1.25A-t.
Ezt az értéket az egyik végfoknál 130Ohm, a másiknál 150Ohm R3-as értékkel értem el (ennyire tudtam összeválogatni a tranzisztorokat, de válogatva csak a BC-k lettek, ahhoz képest nem is olyan rossz eredmény).
A kimeneti offset feszültség ~10mV körüli, de kicsit ingadozik (~5-20mV között).

Ezek után begerjesztettem őket egy kis szinuszjellel (1kHz), szép a kimeneti jelalak, terheletlenül 1.7Vpp bemeneti szinuszhullámmal éri el a kimeneti csúcsfeszültséget, ami 37Vpp.
A teljes kivezérlésnél az áramfelvétel feljebb mászott, kb 1,55A-ra, így a tápban lévő soros R tagon is nagyobb fesz esett picivel, így a végfokra jutó tápfesz +- 20,5V lett.
A sávszélességet nem nagyon tudtam megmérni, ugyanis a generátorom ~15Hz-tól indul, itt nem láttam, hogy csökkent volna a jelszint, felfele pedig 110kHz-ig tudtam nézni, kb 50kHz-nél kezdett el csökkenni, de 110kHz-nál is még csak 0.6dB volt a csökkenés.

Lassan jön a meghallgatás . . .

Szia!
Milyen logikai megfontolásból jelölöd egyszer "Q"-val, másszor "T"-vel a tranzisztorokat?
Először a nyákon tűnt fel, aztán látom, hogy az elvi rajzon is így jelölöd. Nem értem.

Amúgy nagyon szép munka.

Szia,

kellemetlen a kérdés, mert először kb 10-12 évvel ezelőtt rajzoltam meg ezt a kapcsolást magamnak Eagle-ben, és akkor valamiért így csináltam . . . de sajnos már fogalmam sincs mi volt az oka. Nem kell érteni, én sem értem Ha lesz egyszer kedvem átírom.

Amúgy köszi.
Készülget a doboza is, majd lassan teszek arról is fel képet.

Az eagle bizonyos tranzisztorokat Q betűjellel teszi be.

Szerintem attól függ, melyik könyvtárból választod ki. Ellenben át lehet írni, akár már a könyvtárban is.

Bíztatónak tűnik . . . de nagyon puritán "körülmények" közt sikerült kb. egy fél órát hallgatnom a hétvégén.
Első körben csak gyorsan összehoztam, hogy egyáltalán hangot halljak kijönni belőle, így a laptop fejhallgató kimenete volt a forrás, és egy AKG K712Pro fülessel hallgattam meg.
Nem tűnik rossznak így sem, a mélyek elég teltek, nem vérszegények, a magasak is úgy ahogy rendben vannak, talán a középtartományt éreztem kicsit gyengébnek, nem hiányzott onnan sem sok, de kicsit talán karakteresebb lehetne . . . de hát sokat kell ezt még hallgatni, több zenével és rengeteg dolgon lehet itt alakítani még.
Hamarosan kapok kölcsönbe egy Arcam rPAC USB-s DAC-ot, attól javulást remélek, illetve rápattintom a hangfalaimat, bár azok sincsenek annyira ott a top-on, de azért azokat jól ismerem, lesz mihez viszonyítani.

Szia
Hogy alakul a Hiraga projekted, van esetleg valami előrelépés?
(sajnos ismét költözöm, ezúttal haza debrecenbe, házfelújítok, szóval ismét jegelve lett a dolog)

Szia,

vannak előrelépések, bár az idő nagy része a doboz faragásával megy (csatolok néhány képet, hogy hogyan is áll ezen része a projektnek).
Most már több órát hallgattam az erősítőt, és úgy tűnik a "bejáródás" is használ neki, vagy az én fülem kezd hozzászokni, de egyre jobb lesz, valamint apróbb módosításokat végeztem rajta. Például a meghajtó tranyók bázis-kollektora közé betettem egy-egy 68pF-es kondit )van olyan kapcsolás aminél ez benne is van), ez picit lágyított a középtartományon, nekem így jobban is tetszik. Valamint most fogok kipróbálni néhány más félvezetőt (kisjelűnek a BC547/557 páros helyett 2SA992/2SC1845, meghajtó BD139/140 helyett 2SA1381/2SC3503). Ezektől is várok még némi javulást, de egyébként tetszik ahogy szól, sokat dobna az egészen ha lenne valami igazán jó hangfalam . . . ez még vissza van.

Szépen alakul a doboz is.
A doboz kerete azt a benyomást keltette bennem, hogy 2db mono készül, hogy fog ekkora dobozba minden beleférni?
Milyen technikával csináltad a hátlap feliratozását?
Tetőlemez ha jól látom dombornyomott, ezt házilag csináltad, nagyon profi hatást kelt
Ekkora teljesítményű A oszályt mért szeretnél hidalhatóra építeni?
(nekem a 8-12W bőven elég, én inkább bi-amp megoldást választottam)

Igen, ez a 68pF már korábban is téma volt a csoportban és ha jól emlékszem a DC szervo is, bár én azt nem alkalmaztam.

2SK170/2SJ74
2SA872/2SC1775 ; 2SB716/D756
NJW0302G/NJW0281G
párosításokat használok, szerintem biztos jobb lesz a BC, BD kiváltás után

Ez nagyon szép! Le a kalappal!

Köszi szépen

Mind a kettő 2x20W-os lesz és a tervem az, hogy aktív váltót fogok használni előtte, így hajtok meg egy két utas hangfalat, ezért lett így. Viszont meg akartam hagyni annak a lehetőségét, hogy monoblokként bármilyen más hangfalat is rá lehessen kötni (passzíváltó, több utas, akármi . . .)
Nem a teljesítmény miatt hidalom, bizonyára elég lenne a 20W, de ha esetleg így használom akkor mégiscsak több tartalék van benne, és olvastam már olyat is, hogy egy hidalt erősítőnek jobb is lehet a hangja . . . hát ez majd kiderül. Meghallgattam már hidalva is, de egyelőre nem tudok nyilatkozni hogy valóban jobb úgy, ahhoz még többet kell fülelni.

Bele fog férni 24x30x20cm, erre kívülről jönnek rá a hűtőbordák.
A hátlap feliratozása lézergravírozással történt.

Nem tudom dombornyomással mire gondolsz, a teteje az úgy készült, hogy kivágtam a lemezből egy részt, ahova behegesztettem a lyukacsos perforált lemezt.
Amin a "Hiraga" felirat található, az pedig az előlap. Az úgy készült, hogy kinyomtattam 3D-be a feliratot, az MDF-be belemartam a helyét, majd ragasztás, gittelés, csiszolás, festés . . . ez lett végeredmény.
A fa betétbe a felirat szintén lézer gravírozott.

A hűtőbordák és a hátlap az fekete eloxáláson esett át.
A váz pedig porfestve lett.

Ha lesz valami fejlemény akkor rakok fel további képeket, szerintem a belseje is ütős lesz
És idáig a hangja is bíztató . . .

Két egyforma végerősítő hídba kapcsolása alapvetően a teljesítmény növelése miatt történik, ott szó nincs hangzásminőség javulásról.
Ennek egyszerű fizikai magyarázata van, ugyanarra a célra dupla mennyiségű aktív és passzív alkatrészt használunk fel, amelyek tudvalévőleg nem javítanak a zenei jelek minőségén, hanen rontanak.
(pl. torzítások, mindenféle zajok, nemlineáris karakterisztikák)
TJ.

Ezt is rosszul tudod...
SK.

Nálam mindketten jók vagytok! Persze azért érdekelne a miért?

Az internet úgy látom nincs mindenhol bekötve, én beírtam a keresőbe ezt a hidalt erősítő témát, és a következővel kezdődőtt a lefordított oldal:

"Az áthidaló erősítő egy kicsit növeli a teljesítményt, de az előnyök itt véget érnek.
A torzítás nő,
A kimeneti impedancia magasabb (alacsonyabb a csillapítási tényező), ami azt jelenti, hogy a basszus nem megfelelően szabályozott.
Az alacsony impedancia alatti vezetési képesség nagy sikert arat.
Az erősítő instabilabb lesz."

Link: https://www.google.com/search?q=bridging+amplifier+problems&oq=...=UTF-8

Nekem sem elsődleges célom ilyen üzemmódban használni, de azért opcionálisan ott lesz, hátha valamikor éppen erre lesz szükség . . .

Komoly, "szakmai" hozzászólás...

Valahol itt kellene kezdeni az ismeretgyűjtést:
https://hometheaterhifi.com/technical/technical-reviews/the-fully-b...enges/

https://www.ti.com/lit/an/sloa054e/sloa054e.pdf?ts=1703902242267

https://www.amb.org/audio/beta24/

stb,stb,stb

Nekem ez a kedvencem: Vajon mi lehetett az eredeti szöveg?

Nálam ilyen lesz (van) a híd, árammentes GND-vel és lebegőtápos teljesítmény fokozattal.

És a FET-ek hogy kapnak meghajtást? Mert azt látom, hogy a gate-kre rámegy a drót, de hol záródik a gate árama?

A generátorról kapnak meghajtást (egyértelműnek gondoltam).

Nem értem, de mindegy. Én a híd FET-ekre gondoltam.

Azok meg így, de ezt majd a topikjában kiragozzuk (HEC).

Áhh már értem, tehát nem dombornyomott és az nem a doboz teteje, a képekről nehéz megmondani.
Kíváncsi leszek mennyire lesz zsúfolt a trafóval és a kondiparkkal.
Pont ezen megfontolásból választottam a bi-amp lehetőséget.

Nem semmi! De szó volt már erről. Lehet, hogy kipróbálnám, de a korom miatt már nem fér bele. Az anyagi részéről nem is beszélve.
Visszatérve az elejére, hiraga hídban, a kettőnek nem sok köze van egymáshoz. Vagyis nem szerencsés egy amatőr által épített erősítőket, és egy IC tokban gyárilag autómatákkal precízen kivitelezett erősítőpárt összehasonlítani hídba kötés esetén. Márcsak az adódó vezetékhosszak miatt sem. Ami egy erősítő minősítését illeti, szintén bonyolult dolog, mivel először is a gazdája igényei szerint készül. És amikor már javában készül, senki sem szeretnél elképzelt "álmait" kukázni, más "hóbortja" miatt. De még idesorolnám a kategóriahatárokat is, mivel ez az egész üzletág is egyben. Régen a hifi, ma az audifil, high-end a varázsszó. De, hogy ennek a határai hol vannak azt homály fedi valójában. És megint előkerülnek az egyedi elvárások...
Ami az ilyen spéci kapcsolásokat illeti, mint amit bemutattál, az a hobbiszinten építőknek nagy falatnak mondanám. Ha Király Tibi VF4-ét veszem az összesen két FET fokozatával, amit hobbi célokra fejlesztett, ehetőbbnek tartom. No meg a kivitelezésnek is komoly helye van a hangminőségben. Én azt mondanám, hogy nem készült két hiraga úgy, hogy egyforma legyen a hangjuk, és akkor hogy is van a híddal?
De mindez csak az én meglátásom...

Hát igen... úgy keveredtünk el idáig, hogy "yagi" hidalni (is) szeretné a Hiragáját. Mire külső szakértőnk megjegyezte, hogy a hidalt végfoknak kizárólag hátrányai vannak (olvasta).
Pedig vannak előnyei:
- A tápelnyomása elméletileg végtelen; a szimmetria miatt kioltódik. A CMRR fogja meghatározni a tápzajt a kimeneten.
- A páros harmonikusok törlődnek/kioltódnak (szintén elméletileg).
- A jelföldet teljesen zavarmentesen lehet kialakítani (gyakorlatilag).
- A kimeneti teljesítmény négyszereződik.
- A fenti kapcsolásban nincs nagyáramú föld, csak a két tápvezeték. Ha ezek egymással szoros csatolásban vannak, a zavarjelek és ezek sugárzása minimálisra csökkenthető.
- És még sorolhatnám, ha eszembe jutna ami most nem : )

Hátránya, hogy a terhelő impedancia feleződik. És persze négy végfokot kell építeni kettő helyett. Tehát drága. Egy közepes bicikli ára (egy jobb bicikli 3-4 millió).
De van ennek saját topikja is, csak Te nem olvasod.

Az előzőekben írtam, hogy már én nem fogok hangfalra erősítőt csinálni, így minek olvasnék róla az egyre kevesebb hátrelevőből időt, energiát pazarolva. Te viszont szerintem megkerülted az általam felvetett problémákat. Miszerint nem ártana, ha a híd két erősítője mondjuk egyforma lenne átviteli tulajdonságra. Én nem értek hozzá, talán korrigálni tudják egymás esetleges eltérését "összeengedve" őket? Én úgy gondolom, hogy nemcsak a páros harmonikusoknak lehet búcsút mondani. Persze másak a mért adatok, és más, amit hallani lehet sok esetben. No meg a Yagi fórumtársunk erősítője nem hasonlít a tiedéhez... És Jenő Úr nem a tiedéről meditált! Minden rendszernek megvan a maga előnye és hátránya. Nem szerencsés az egyik előnyeit a másik hátrányaival összehasonlítani, és a körülmények is igen meghatározóak lehetnek ezekben. Nem beszélve arról, hogy mit tud kezdeni adott delikvens a kimeneti impedancia megváltozásával.
Aztán meg, ha ilyen drága egy jó hidas erősítő, akkor szerintem csak délibáb a hobbisták horizontján.

Lemaradt!
Nem ellened, nem tunerman mellett, az én véleményem is az (a gyakorlatból), hogy kevesebb alkatrész, kevesebb hallható hatás az átvitelre. Másképp nézve, jobban telik jobb alkatrészekre.