Igen, ezek szintén a javítjuk még kategória. Középsuli mellett dolgoztam villanyszerelőként (szintén szakmám) és főleg ipari vezérléseket telepítettünk. Bizony a hibás frekiváltókat küldtük javításra, mert azoknak azért szép ára van.
Ami amúgy még szintén fixen van munkád kategóriás terület a szerszámgépek és megmunkáló központok javítása. A szervóvezérlők is jó drágák és a javításukért néha (főleg ha gyorsan nem pótolható) akkor akár egy új árát is kifizeti a megrendelő mert a termelés nem állhat le, minden egyes kiesett óra veszteség.
Viszont mint ahogy írod is ezeket a dolgokat szabadúszóként nem nagyon lehet csinálni. Bár ismerek olyat aki laboratóriumi klímakamrák javításával foglakozik "szabadúszóként" de neki azért komoly alkatrész és tudásbázis van a háta mögött amit hosszú évek alatt halmozott fel. Nem nagyon volt olyan hogy ne tudott volna pár óra alatt megoldást találni a felmerült problémánkra.

Én meg olyant javítottam, hogy kétpólusú ívfúvós mágneskapcsoló kapcsolta a motort és a fékmágnest. Képem sajnos, nincs róla.

Igen.

Jó pap holtig tanul, aztán Bhután hal meg...

De azért a mostani világban sokkal könnyebb dolga van annak, aki akar tanulni. Van internet, van kitől kérdezni, van kapcsolattartási lehetőség, vannak szimulátor programok, vagyis nagyjából minden van, ami szükséges a tudás megszerzéséhez.

Én '77-ben kezdtem dolgozni egy kutató intézetben. Abban az időben az előbbiekből semmi nem volt. Cserébe volt hajtóerő mert muszáj volt jó berendezést építeni, különben hetente kellett menni javítani. ( Kényszerkommutációs, tirisztoros berendezések nem egyszerűek... )

Utáltam javítani, még a saját berendezéseimet is. De volt, hogy odaöntöttek vagy 200 db EVIG fénycsőinvertert és persze mondhattam azt, hogy javíthatatlan, de akkor azért nem járt pénz. Akkor már volt egy kétszemélyes vállalkozásunk, tehát cégesen ment a dolog, a napi 8 óra mellett. Társasban jobb csinálni, jó ha legalább az egyikünk pozitívan áll a dologhoz.

Aztán '98-tól már csak a vállalkozásunk volt, most már nyugdíj. Amit tudok javasolni, az az, hogy tanulni! Ha lesz elég tudás, akkor már lehet egyedi berendezést is tervezni, építeni. Amivel igazán sok pénzt lehet keresni, azok az egyedi berendezések, készülékek. Kell valamiből 1000 db, arra egy nagy cég nem fog megmozdulni, tehát szabad az út. A többi meg esetleg nem tudja megcsinálni, tehát szabad az út. Az ilyen megrendelések többnyire ipari, nagyobb cégektől jöhetnek, tehát nagyon kell figyelni, kapcsolatokat építeni, nyitott szemmel járni...

A javítás nem túl perspetivikus, hacsak nem vagy nagyájból ezen a téren egyedüli. Akkor minden pénzt megadnak. Pl: ez a daru dolog.

Köszi a választ, nagyon király és részletes!



Mely berendezéskre gondolsz itt leginkább?



Azért ez nem trivi Tudnál küldeni 1-1 linket pákára és mikroszkópra?

Mostanság majdnem mindenben kapcsolóüzemű tápegység van, telefontöltőtől felfelé.
Szerintem mikroszkópot csak akkor vegyél, ha már nagyon nekiduráltad magad.
Jobbféle páka viszont alap...

Hát a frekiváltok ***nak kevés köze van a müszerész munkához. Bár annak idején én is valahol ott kezdtem. Meg a villanymotoroknál. Aztán keserves munkával és sok tanulással lettem müszerész. Ma már kijelenthetem hogy az voltam. Foglalkoztam hifivel, profi hangteknikával, Show látvány fényteknikával, auto elektronikával. Hogy még azt milyen feleslegesen. Nincs hozzá semmilyen kapcsolási rajz. De ha mégis lenne olyan cuccok vannak benne amik nem javithatok még akkor sem ha tudod mi a baja. Név nélküli ic-k kerámia panelek aluminium drotok. meg a *** se tudja még miféle olyan dolgok aminek semmi más szerepe nincs csak a te idegrendszerednek kikészitése. Volt olyan áramköröm pont a saját automé amit sikerült meggyontatnom be is vallotta a büneit mégsem tudtam megjavitani mert lehetetlen volt megforrasztani még ezüstel sem. Hiába van jo pákád, hölégfuvod, szkopod, esetleg bga forrasztod (ezek nélkül csak elektro lakatos vagy) ha a panel kerámia és aluminium. ***. Ma már a név nélküli ic-k meg a kapcsolási rajz nélküli elektronikák a menök. Ezeket senki sem tudja javitani. Nem is kell. És ránk sincs szükség már. Marad a pecázás. Az legalább nyugis.

Nem világos, hogy minek a rengeteg káromkodás!

Kivetíted a saját sikertelenséged másokra is és azt hiszed, mindenki így jár(t). Pedig nem.

oké sok sikert.

Hát elég érdekes világnézeted van ha azt hiszed a hogy a frekiváltók elektronikájának javítása! nem műszerész munka.
De nyugodtan sajnáltasd magad, engem nem érdekel, én és a kollégáim is évek óta ebből élünk. Meg még sokan a környezetemben.
Mellesleg ha nem tudsz egy alu hordozós NYÁK-on alkatrészt cserélni az a te bizonyítványod, előmelegítőval simán lehet (ahogy sok LED-et cseréltem TV-k kijelzőjének háttérvilágításában és az is alu hordozón van).
De nem is pazarlok rád többet, káromkodsz és még mindig nem tudjuk kitől idéztél.

Minden amiben kapcsolóüzemű táp van. Különböző töltők, tévék, mosógép, mosogatógép, de volt már nálam bojler, gőzelszívó is tábhibával. A belső vezérlés mióta minden mikrokontrolleres tápról jár.

Páka és mikroszkóp. Nagyban függ attól, hogy milyen panelt forrasztasz, mekkora a hőelvonása stb. Ezt pár mondatban nem lehet összefoglalni, van egy fórumtémánk, SMD forrasztás címen ott sok okosságot és tapasztalatot találsz.
Mikroszkópból nekem ilyen van, tök jó SMD forrasztáshoz, hibakereséshez. Nem túl drága és nagyon jó amikor panelen hibát kell keresni (szakadást, zárlatot, egy beázott panelen oxidációt).
Pákám Ersa Pico van, sajnos nagyon felment az ára, amikor én vettem (első műszerész fizetésemből) akkor még csak 40 000Ft körül volt 2018-ban.

Miért ne lenne műszerész munka, amikor már kijött belőle a varázsfüst? Rajz sosincs, egyetlen segítséged, hogy a három kimenet egyforma, abból kettő elfüstölt, lehet kezdeni a nyomozást, hogy a vezérlésből mit vitt magával a az örök félvezető-mezőkre.