1 fázis 3 - 5 kW inverter
3 fázis 4 - 40 kW inverter

Az elektromos autó töltéséhez legalább 12 kW napelemes rendszer.

Tehát mindenképp bővítés szükséges.

Én az ősszel telepítettem magamnak teljesen sk egy kis rendszert, több oka is volt, az hogy mindent magam csináltam annak viszont csak egyetlen oka volt, senki nem vállalta!
Itt a környéken van alapból kb. 5-6 telepítő cég, meg van egy halom villanyszerelő aki szintén hirdeti magát, de amikor felhítam az volt a válasz, hogy hát ő nem, nem is ért hozzá, van neki társ cége (ismerőse) akit felhív ha napelemről van szó, ők csinálják meg, ős csak az AC részét (villanyszerelés) csinálja a dolognak.
Szóval mindet felhívtam, elmondtam nekik hogy sziget üzemet akarok itthonra, mindent megcsinálok, csak tegyék fel a paneleket a tetőre. Egy sem vállalta! Tudod miért nem? Mert nem tudtak volna anyagilag lehúzni, ennyire egyszerű volt az ok, az egyik később (miután magam megcsináltam) bevallotta.

Akkor számoljunk. Előre leszögezem nem lesz pontos számolás csak hozzávetőleges, de az arányokat lehet látni belőle. Ugye, valami 5-5,5 millió körüli összegről van szó a pályázatban, ezért adnak egy 5kW körüli rendszert 10kW körüli akkupakkal. Valamint az is kikötés, hogy az egyéb járulékos költség ha felmerül és szinte biztos hogy fel fog merülni (mérőhely szabványosítás, bővítés, korszerűsítés stb.) az ugye nem számolható el ebben, tehát számolhatsz úgy, hogy a pályázat költségén felül neked még legalább fél milliót (inkább többet) le kell perkálnod zsebből.

Szóval. Legyen 5 millió, ebből 3,3 milliót áll az állam a többit neked kell, ez 1,7 millió, plusz amit írtam de azt most ne is vegyük bele, számoljunk csak az 1,7 millióval.
A napelem táblája legyen 50 ezer, de kapsz olcsóbban is csak utána kell járni, a 12db 400-410Wp-os panel legyen 600 ezer Ft. Kell egy inverter, ez olyan 250-290 (ha itthon veszed garival, kínából olcsóbb) de számoljunk 300 ezret rá, ez eddig ugye 900 ezer, ehhez kell még 10kWh körüli akkupakk, ilyet újban, vasfoszfátban ami a legkorszerűbb tudsz venni eu-n belül is már 600 ezer körül, ez 1,5 millió összesen, ehhez jön még kb. 100 ezer mert kellenek kábelek, rögzítősín, egyebek, tehát 1,6 millióból kb. megvagy, olcsóbban mint a támogatással, és itt nem lesz semmiféle plusz költséged a szolgáltató felé (mérőhely szabványosítás és egyebek).
Dolgozni kell vele? Igen, de akkor olyan lesz és úgy lesz megcsinálva ahogy te akarod, nem úgy ahogy valamelyik cég önkényesen eldönti.

Sziasztok!

Hozzám került egy AEG Protect C.3000R inverter. Villámkáros. Minden félvezető zárlatos lett. Cseréltem őket a gyári típusra, kívétel a 38N30-at bár gyárilag 59N30 volt benne. Sajnos nem kaptam sehol ezért kicseréltem erre. Sikerült megjavítanom, de vannak dolgok amik nem tiszták és szeretnék ezzel kapcsolatban kérdést feltenni. Mellékelem a kapcsolási rajzát. Van benne egy töltő áramkör az sajnos nem szerepel a terven. Bekapcsolás után a rajzon szereplő L08, L09 induktivítás terhelés nélkül melegszik és hangosan ciripel. Ez miért lehet? Esetleg gerjedés? Gondoltam arra, hogy ellenőrzöm a jelalakot, de ezzel szerintem egy nagy hibát követtem el. Szkóppal akartam a CPU panelon ellenőrizni az előállított színusz jelalakot. És mérés közben egy durranás után se kép se hang. Az SPS modul C210 és C209-es kondenzátor - ága össze van kötve a panelon és ez füstölt el. Eszembe jutott, hogy lehet, hogy leválasztó trafóval kellett volna üzembe helyezni. DE! Mind a két készülék (inverter és a szkóp) védőföldes csatlakozóval van ellátva. Ha ez volt baj, akkor ezt hogy kellett volna kiviteleznem?

Azért egy két gyakorlati videó meg alaposan ellentmond ennek. A mai világban le lehet írni bármit, meg annak az ellenkezőjét is.
Nem (csak) az akku a baja ezeknek (sem) hanem az áruk, amennyiért egy ilyet veszel annyiért kapsz három másikat amivel mondjuk háromszor ekkora távot megtehetsz egyetlen tankolással.
Nekem a napelemekkel is csak annyi a problémám, hogy ha összeadom azok árát, meg hozzáadom az inverter meg az akkupakk árát akkor azt látom hogy nem éri meg megvenni. Mert ha nem az áron múlna, én örömmel leválnék a szolgáltatóról akár teljesen.

Ezt a kísérleti áramkört én követtem el. A PWM frekvencia azért ennyi, mert 20Mhz a külső órajel, ezt négyel osztva megkapjuk a belső órajelet, amit 1024-el osztva kijön a 4.88kHz. Az 1024 órajel van a PWM egy periódusának kiszámolására és kiküldésére. (Ennél persze kevesebb olyan 750 belső órajel kell a valóságban.)

Az áramkörben lévő PIC a két szimmetrikus PWM jelet teljesen software-ből generálja, manapság biztos találni olyan kontrollert, ami ezt megteszi hardverből, meg eleve gyorsabbat is könnyű találni, így feljebb lehetne menni frekvenciában a nem hallható tartomány fölé.

Meg lehet venni ILYEN modult (EGS002), és programozni sem kell és az áramkör nagy része is megvan.

Kedves Tagok!
Nagyon komoly problémával szenvedek már hetek óta .
Adott egy arduino napkollektor vezérlő DS18B20 szenzorokkal, van mellette a falon egy Easun inverter ami villamos árammal látja el a rendszereket. Probléma pedig az ha bekapcsolom a napkollektor vezérlő megbolondul , hol nem találja a szondát (-127C) vagy egyszerűen -2580 és ilyen hőmérsékleti adatokat ír ki ... Felhúzó elenállás 3,3 kohm , a szondák lábain 100 nf smd és 470 pf az adat és a föld között. Így is összezavarodik. Nincs valakinek egy jó tippje ? már ott tartok hogy feladom az egészet . Kábel 10 m utp ( adat és föld egy csavart érpár, +5v és dnd ismét 1 csavart érpár , többi szabadon hagyva )
Segítséget előre is nagyon köszönöm

Szia! Igen, abból indultam ki amit kaptam tőled! Köszönöm itt is! + még keresgéltem és láttam sok EL panel driver IC van. A HV823 tetszett. Fogok is egy par félét tervezgetni mert bukósisakokba és bicó bukókba, laptopokba majd, meg ahova akarom a "fényt festeni" oda atom jó kis cucc.
Nyilván nem elég, szóval mini invertert is kell csinálnom, de arra ott van amit küldtél is, csak majd egy EE14 Audio POS transzfromátort használok. Az biztos meg hajt egy picit nagyobacska területet is. Találtam egy kapcsolást, valaki azzal csinálta, de nem irta le a szerencsétlen mekkora a JEDI POWER az egésznek. Szóval csak találgatni lehet. https://theorycircuit.com/diy-el-wire-inverter-circuit/

Az utángyorsítós csövek nagyfeszültségű tápja más tészta. Ahhoz már komoly szigetelés kellene, és hasonló megoldással kéne szervezkedni, mint a kis hordozható TV -kben van. Meglehet célszerűbb is onnan adaptálni.
Azt még megírhatnád, hogy milyen ks csöved van, mert attól alapvetően függ az inverter tervezése.
Az utángyorsítós csövek eltérítő érzékenysége nagyobbak, ezért a meghajtó erősítőinem nem kell akkora feszültséget produkálniuk, így a nagyobb határfrekvenciás végtranzisztorokkal a szkóp magasabb határfrekvenciáját lehet elérni

Az első része a kérdésemnek ez lenne:
Arra lennék kiváncsi, hogy van ez a nagyon kis okos jószág, HV823 EL panel driver, ugye. Ha ez "Önmagában" (náhány kis külsős alkatrésszel) képes mint a feszültséget, mint a frekvenciát előállítani, egy EL panelnek, kb 3-12inch³ területet meghajtani, akkor lehetne ezt "nagyobban" létrehozni?
Mondjuk, biztos vagyok benne, hogy igen, szóval rossz a kérdés. Hiszen ha egy 4x5mm chip megoldja, akkor ez nyilván "erősebb" kivitelben is elkészíthető.
Magyarul, [u]egy DC áramról működő kb 100-120V AC kimenettel rendelkező, 600Hz-900Hz (lehet kicsit magasabb is) frekvencián működő transzformátor nélküli invertert szeretnék csinálni.[/u] És habár lehet ilyen invertert kapni, EL panelhez, (a sima EL wire inverterek nem jók.) azt nem tudom ugyan tarnszformátor nélküli e, de én pár dolgot majd egybe akarok éppíteni vele és ezért akarom majd én elkészíteni. (Mint példaúl egy vezérlés stb. De ez most nem fontos. )

Második része:
Azért jutottam arra a gondolatra, hogy "transzformátor" mentes legyen, és a HV823 nagy tesója, mert rohatt hosszú nyomozás után sem tudott senki segíteni, hogy miként csináljak transzformátorral egy ilyet! Ami még jó is lenne ugye!
Itt nem az áram kör volt a gond, az most is megy teszt üzenben az asztalon, ugye arra van bőven anyag, hogy csináljon az ember egy 600Hz-es generátort. Na de itt vége is a dalnak. Mert a transzformátor típusa már nem mindegy! Tudom, hogy egy pl. EI vagy EE vas mag nem igazán van erre a frekvencia tartományra kitalálva. Habár most is egy 230V 2x16V trafót fordítva bekötve hajtok meg 600Hz-en és mérésre jó. De azt mondják ha leterhelem, meg fogok lepődni a 10x feszültség esésen. Igen, én is tudom, nem lehet vele megcsinálni egy ilyen invertert, de csak ez volt itthon és már annyira akartam látni működni

Azt mondják mások, hogy toroid trafó kellene. Az birja ezt a frekvencia tartományt. De se időm se kedvem nincs trafót tekercselni nem beszélve, hogy arra alig találok infót, hogy a frekvenciát miként vegyem a számításba bele. Egymillió videó van, meg írt anyag, és alapvetően nem is gáz kiszámolni a toroid tekercselést, de sehol nem igazán említik hogy milyen frekvencián akarja az ember üzemeltetni! Az meg azért fontos lenne a számolásnál. Összeségében nincs időm és kedvem valamivel ennyit bajlódni.
Inkább megcsinálnám transzformátor mentesen

A meghajtandó EL panel nem követel tiszta szinusz hullámot meg hasonló, a frekvenciának sem kell pontosnak lennie. Csak kb kell az a 600Hz, de 900Hz-en is jól érzi majd magát. Tehát nem ez a fontos.

Végső ötletem:
Már azon is gondolkodtam, hogy igen egyszerűen egy EE trafóval, (de készen is lehet ilyet kapni) csinálok egy 12V DC-ről 150V DC körüli feszültség növelőt, és annak a kimenete után alkalmazok egy h-bridge meghajtást, 4 MOSFET-es "váltóáram" "generátort" és kész. Bár ez majdnem a HV823 lenne? Nem de?

Vagy:
Várom minden megtisztelő segítőkész ötlet gazdád, hogy tudnék egy ilyen "EL invertert csinálni".
NEM, nem jo a sima EL inverter amit lehet kapni, 1, túl magas a frekvenica és 2, csak kis teljesitményben van olcson.

Tisztelettel köszönöm!

ETD39-em van gyári új. Ez nagyjából 1 négyzetcenti, de nincsen légrés, mert azt hittem, hogy a 2 tranzisztoros inverter a nyerő.
Ha nincs más megoldás, majd veszek olyanokat, amiknek légrésük is van.
A RET -től vettem ezeket.
Ott meg bizonyos összeghatár alatt nem állnak szóba az emberrel.
Na meg nekem se nyerő, ha többe kerül a posta, futár, bármi, mint az alkatrész.

Ezért írtam hogy:


Az inverter trafó folyamatos feszültséget ad, ezt lehetne beállítani olyan feszültségre, amilyen kell. Az impulzusokat az ez utáni rész állítja elő.

Maximum akkor fogyaszt a hálózatból az inverter ami havonta kb 50kw. Tehát nem lesz baj ha nem kapcsol le mégsem.

Próbáld 2400-as sebességgel. Az biztos, hogy a vett adatok nem stimmelnek. Elvileg ASCII kódokat küld az inverter, de a vett adatokban a legnagyobb érték 0x0F, miközben a nulla ASCII kódja 0x30.

Ha jól értelmezem a doksit, ami nekem is megvan, akkor hibás parancs esetén valami ilyesmit kellene kapj:

(BBB...

Lifepo4 2.5 és 3.65v közt dolgozik 16 cella. 0-100%
40v van 0%

inverter 45v tekinti 0%
56.8v(3,55v/cella) engedi az inverter 100% érzékeli (max töltés)

58,4v(3,65/cella) Valós maximum töltés amit a cella tud tárolni.

Az a terv hogy egy 48 voltos akkumulátor rendszert felügyelne. Ha lemegy a feszültség 44 voltra a rendszer lekapcsol. Viszont amikor 45 voltos az aksi szeretném ha a 230volt is megjelenne az inverter előtt. A felesleges hálózati fogyasztást szüntetném meg.
Ha jól sejtem akkor ardu felé kell néznem? Az aksi cellák 2.5-3.65v közt mozognak. Ha jól tudom közvetlenül is ráköthetném hogy mérje mert 5 voltig nem mehet fel üzemszerűen sosem.

A kikapcsolt állapoton felül legalább még 3 de talán 4 fokozat is van rajta. Azaz nem megy mindig a venti. Terhelés függően megyeget de lehet hogy hőmérséklet is. De nem vagyok ebben biztos. . Bármi megeshet persze sőt akár 1 perc múlva az inverter is leszakadhat a falról. Amúgy nekem első sorban nyáron fog sokat jelenteni hogy van napelem. A hőség miatt nem kell szenvednem. Az már egy nyerő dolog. Most nyáron megmértem a fogyasztást. Napi 5kw simán megeszik a klíma a kb 700w fogyasztásával napi 8-9 órás üzem alatt.
Azért az igbt tud ám melegedni rendesen. Nem véletlenül van akkora szárnyai.
Amúgy valószínűleg előbb fogom bedobni az unalmast mint a napelemes rendszer. Második stádiumban volt a rák mire megtalálták. A nyarat a kezelés alatt csináltam végig. Ez lesz az első karácsonyom és ha meglesz az ötödik talán akkor megélem hogy tönkremegy. Mikor elkezdtem a napelem építést még az is kétséges volt hogy be e tudom fejezni.

Az egyszerű aggregátorok olyanok, hogy egy egyszerű röpsúlyos szabályzójuk van. Ezt nagyjából "megtervezik", hogy kb. 3000-es fordulatszámon, a maximális terhelés közelében 230V-ot adjon. Ha nő a terhelés, leesik a fordulatszám (ezzel a feszültség és a frekvencia is). Ekkor a röpsúlyos szabályzó "gázt ad" (közvetlenül a porlasztót szabályozza mechanikusan) feljebb megy a fordulat, ezzel a feszültség és a frekvencia is.
Ezért nem lehet ilyenekről szünetmentest táplálni. Ha egy szünetmentest rákapcsolsz egy ilyenre, a terhelés miatt leesik a fordulata, feszültsége, frekvenciája, a szünetmentes visszakapcsol akku üzemmódra. Ekkor megint felpörög az aggregátor, a szünetmentes érzékeli a hálózatot, ráterhel az aggregátorra, és a folyamat ismétlődik, míg ki nem fogy a benzin, vagy le nem merül az akku.
Az ilyen aggregátorrok generátora egy sima aszinkron motor, egy párhuzamos kondenzátor biztosítja a gerjesztést. Nekem van egy ilyenem, ráadásul még gagyi is volt, gyakorlatilag használhatatlan volt.
Jópár éve szétszedtem, leírtam, lefényképeztem, hogy mi van benne.
Lehet, hogy a terhelhetőségén lehetett volna javítani egy nagyobb kondenzátorral, de aztán vettem egy igazi inverterest, az jó a szünetmentesekhez is.

Üdv. Valamiért most nem segít a google rajtam pedig tudom hogy már egyszer sikerült megtalálni amit keresek.

Az invertert szeretném leválasztani a hálózatról és ehhez keresek egy megfelelő kapcsolót. Nem csak a bejövő ágat választotta le hanem azt is ami az inverterből kijött. Napfény szűkében feleslegesnek tartom hogy napi majd 2 kw megegyen az inverter. Nem tudjátok hogy kell erre rákeresni?

Újabb kérdés.
Ha külön egység a töltésvezérlő és az inverter, hogy érdemes betenni az automata biztosítókat?
(Nem találtam kimondottan rajzjelet hozzá, úgyhogy helyettesítettem.)

Nálam most ez van, borult, felhős idő, de szűrődik át annyi fény a felhőn hogy van 202W bejövő. Mondjuk ezzel nem lesz tele az akku, de legalább kijön az inverter bypass-ból és megy majd néhány órát hálózat nélkül, az is több mint a semmi.

Nem tudom mit értesz a káros szón, de ha a szórt elektromágneses teret az lesz így is úgy is, nyilván egyik esetben nagyobb lesz. Hogy ez mekkora erre akkor jöttem rá amióta a ház egy része inverterről megy, ez ugye egy néhány kHz-es pwm-ből rakja össze az 50Hz-es szinuszt, és azóta fütyül a középhullámú rádió ha megy az inverter, olyan szinten zavarja.
Nyilán jobb lenne a fal alsó részében vinni minden kábelt, csak hát azok a fránya nyílászárók ott mindig útban vannak.

PIC-re készült a program, nem űrtechnika. PIC küldi:inverter válaszol:Így, ahogy itt le van írva. ASCII kódok jönnek, az utolsó két karakter CRC ellenörző karakter. A különböző mezők jelentése benne van abban a doksiban, amit mellékletem korábban.

Az indító és a munka közt kb. csak annyi a különbség, hogy utóbbi a 0,1 helyett 0,2C-vel terhelhető tartósan. Egy inverter esetén meg kiveszünk akár 2-3C-t is.

Igen, inverteres, egy fázison van az órával. Az inverter így megrángatja a hálózati frekvenciát?

A védelem csak akkor működik, ha van előtte valamilyen kioldásra alkalmas eszköz!


Én nem hiszek az összelegózott cuccokban, ez egy olyan feladat aminek a helyes működéséhez az egyes részegységeknek (mppt, töltés vez., BMS, inverter) kommunikálniuk kell.

Dehogynem figyeltem, épp így kezdtem én is, hogy zárlatra nem lehet méretezni.
A diskurzus közben ezzel kapcsolatban ott járunk, hogy a leválaszthatóságot szolgálja a napelem és az inverter közötti DC megszakító. A rajta szereplő áramérték pedig a működés közbeni megszakíthatóságot biztosítja.

A mögötte lévő DC túlfeszültségvédő egy plusz eszköz erre fel írtam, hogy az a fél lépés.
A túlfeszültségvédőt pedig szerintem nem védeni kell ahogy említed, mert annak épp az a lényege,
hogy megszólaljon, csak úgy védi az utána lévő invertert.
Teszem fel én egy 150V -os töltésvezérlőt használok, az elé hiába teszek 1000V -os túlfeszlevezetőt.
Az elé max 150V-os túlfesz levezető kellene, vagy inkább kicsivel kisebb, de feltétlen minimum akkora feszültségű, mint amilyen a rákapcsolt napelemsor maximum feszültsége.

Egyébként jelenleg egy ilyen töltésvezérlőt tervezek majd használni, csak hogy érthető legyen.

Ui.: Mondjuk ilyesmi túlfeszvédőre lenne szükség. Csak épp itt is a 100V kevés, a 250V meg már sok.

Szia!
A DC oldali túláramvédelem és a DC leválasztás két teljesen különböző dolog. A DC leválasztást az inverter karbantartása miatt írja elő a szabvány, ezért az lehet akár kézi kapcsoló is. A TvMI további elvárásokat támaszt a kábelnyomvonaltól függően, aminek a kiindulási alapja az, hogy tűzoltáskor az épületben lehetőleg ne legyen feszültség alatti kábel, ezért távműködtetésű DC kapcsolót ír elő (lehet akár távkioldású megszakító), de manapság motoros, automatikusan visszakapcsoló DC leválasztókat szoktak alkalmazni. (Láttam már olyat, hogy egy ilyen lekapcsolás után fél évig elfelejtették a padláson lévő kézi kapcsolót visszakapcsolni...)

A napelemes szabvány: MSZ HD 60364-7-712:2016

A napelemekkel soros biztosító elsődleges feladata, hogy párhuzamos sztringek esetén megvédje a gyengén teljesítőt a többitől, hogy azon ne fordított irányú áramot nyomjanak keresztül. A legtöbb napelem 15-20A visszáramot is bír (adatlap pontosan megadja), vagyis két párhuzamos esetén a másik teljes visszáramát is elbírja, ezért általában 3 párhuzamostól használnak biztosítót. A sok párhuzamos kötés általában alacsonyabb feszültségű töltésvezérlőknél, szigetüzemnél jön elő, mert normál hálózatra táplálónál a két párhuzamos sztring is soknak számít a mai teljesítményeknél HMKE méretnél. Esetleg 50-100kW-os invertereknél még szükséges lehet.

Egyetlen sztring esetén, ha a rendszer többi eleme bírja a maximálisan fellépő áramot, vagyis a nyári Isc_max-nál több a kábel tartós terhelhetősége, akkor nem is kell túláramvédelem.

Általában a gPV nevű 1000VDC olvadóbiztosítót szokták használni, ennek a foglalata is csak 1 modul széles (18mm).

Egyébként nem hülyeség a napelem maximális áramával megegyező, vagy akár valamivel kisebb névleges értékű védelmet választani.
Sem a kismegszakító, sem az olvadóbiztosító nem fog kioldani a névleges áramánál. Az egyezményes nem kioldó áram kismegszakítóknál In*1,13, olvadónál minimum In*1,4. Ez azt jelenti, hogy a névleges áram felett, de az egyezményes nem kioldó áram alatti tartományban abszolút kiszámíthatatlan a működése, lehet hogy napokig, vagy akár sosem fog kioldani túlterhelve.
Az egyezményes kioldóáram azt jelenti, hogy maximum 1 órán belül működni fog, ami időtartam a vezetékek áramterhelhetőségében már szabványilag bele van kalkulálva. Ez kismegszakítónál In*1,45, olvadónál In*1,6-2,1. Jól látható, hogy a kiszámítható működéshez legalább 1,5-szörös névleges áram kell!

Én ezt értem, de ahoz elég egy DC kapcsoló is akár.
Jelenleg arra próbálok rájönni, hogy a biztosíték áramértékét milyen értékre érdemes választani?
Mi alapján határozzák meg? Mert ugye elvieg a szükséges áramérték felett bármit betehetnék az inverter leválaszthatóságát bármelyik megoldja. De biztosítékot ugyebár nem úgy méretezünk,
hogy a szükséges teljesítmény felett jó bármi.
Nyilván ezek nem csak sima DC kapcsolóként funkcionálnak.

Üdv, itt még nem nagyon jártam, csak nézelődöm, de kezdőként ebben a témában van egy kérdésem.
A napelem és az inverter közötti egyenáramú automatát hogyan szokták méretezni?
Mert ugye a zárlati és munkaponti áram annyira közel van egymáshoz, hogy közte nemigen találni megfelelő áramértékű kismegszakítót.

Tehát ha munkaponti áram alá méretezem, akkor magam alatt vágom a fát, mert nem jöhet ki soha a maximum. Ha zárlati áram felé, akkor mégis hogy fog egyáltalán megszólalni, ha a zárlati áram is a megszólalási áramérték alatt van? Szerintem sehogy. Most akkor mi a helyzet ezzel?

- És arról még nem is írtál, hogy használtál-e már róla hegesztő invertert, vagy egyáltalán lehet-e, szívesen olvasnék erről mástól is ha van ilyen tapasztalata. Ugye, ezek felvesznek a primer oldalon bőven 20-25A feletti csúcsáramot is, amivel a hálózati kismegszakítóknak nincs bajuk, de egy inverter FET-jeinek már lehet, aztán vagy lekapcsol vagy kilukad a FET, ki tudja. Vannak a milliós meg másfél milliós inverterek azok bírják az ilyen jellegű strapát is, de ez6ekről az olcsó inverterekről nem tudni.
- A kálváriád nem is biztos hogy véget ért, mert ha jól tudom ugyanúgy eon területen vagy, ők meg nem engedik (állítólag szerződésszegés) hogy olyan helyre sziget üzemet telepíts ahol egyébként van kiépített mérőhely, azaz szolgáltatás.
- Nem emlékszem mennyi paneled van fent, meg hogy a csúcs alatt a pillanatnyi csúcsot kell-e érteni de ha igen akkor az nem sok. Nekem csak 4 panelem van (2s2p) mert ez az inverter csak ennyit enged. Ezért is ennyire olcsó. Maga az inverter tud ugyan 3kW-ot de PV oldalról csak 1,5-öt tud fogadni, azaz a 3kW-ot csak úgy tudja leadni hogy a felét akkuból pótolja. Nyilván ha csak időszakos az ekkora fogyasztás akkor ez nem gond. Én három okból telepítettem, az egyik, hogy valami megmagyarázhatatlan oknál fogva (hobbi) elkezdett érdekelni. A másik, hogy errefelé ahogy van egy kicsit erősebb szél, egyből van napi 2-3 rövid áramkimaradás amiből már nagyon elegem lett. A harmadik, hogy le tudjam faragni vele azt a pluszt ami miatt kiestünk a rezsicsökkentett mértékből, és így a 70Ft-os részt ne kelljen fizetni, benne tudjunk maradni a 38Ft-os (vagy mennyi) részben éves szinten.
- Akku. Eddig tökéletesen meg vagyok elégedve ezekkel a hyundai cellákkal.
- BMS. Valami védelmet fogok majd csinálni az akkupakkhoz, de gyári BMS-t nem akarok mert egyrészt nem akarom fetekkel megszakítani a nagyáramú kört, másrészt nem bízom bennük. Mert mi van ha az egyik fet egyszer csak átmegy zárlatba, onnantól bukta van, meg hát akármennyire is jó fetek vannak benne azért csak van rajtuk veszteség, nem viccből teszik rá a hűtőbordát meg a ventilátort. Ezen az oldalon meg lehet nézni egy egyszerű BMS-t, a kapcsolás három részre tagolódik, van a védelmi (cellánkénti felügyelet) rész, a balanszer rész és a nagyáramú kapcsoló rész. Na most ilyet 7s-esben is jelképes összegért lehet már venni, akár az ebay-en akár az alin. Erről lebontom a balanszer részt, mert az csak annyit csinál, hogy a magasabb feszültségű cellára (adott feszültségérték felett) rákapcsol egy általában 100ohmos terhelést, ez nekem nem kell. A nagyáramú fetes résszel pedig vagy egy 200A relét fogok kapcsolni, vagy inkább megvárom míg lejár az inverter garanciája, ez néhány hónap, utána belenyúlok és egy optocsatolós áramkör magát az invertert fogja lekapcsolni akkor, ha bármelyik cellával baj van.
- Nálam egyébként a 4 panellel a tetőn most 930W csúcs van olyankor (11 óra körül) amikor (oldalról) merőlegesen süti a nap a tetőt, egy hete még volt 980W is, de hát megyünk a december végi napforduló felé addig meg még csökkeni fog.