Nem cserélted fel a 12 és 13-as lábat? Mert ha a 13-as magasabb, akkor az OPA kimenetnek 0..-5V-on kellene lenni.

Nincs le tekerve.
IC12 3,7V
IC13 4,2V
IC14 13,9V

Lehetett volna joval kisebb dobozba is rakni ... az elolap es a nyak kozotti "repuloter" felesleges.
A bordakat fuggolegesen szereltem volna fel, "kéményhatás" .
Sejtem a 4db deprez ilyen szeles, a dobozod meg ilyen mely ekkora szelessegben.
Akar belulre is rakhattad volna a bordak.
Alul levo resek fole. Valoszinu a teteje is hasonlo a doboznak. Ha nem akkor perforaltam volna .
A hosszu vekony kimeno vezetekek se tul jok a tapegysegben.
Ugyan ugy a potik bekotese se legyen hosszu ... par 10 nanos kondit tennek ra a nyak oldalon hidegiteni.

Az áramkorát poti, nincs nullára tekerve?
Az Ic 12-13-14 lábán is kellene feszültséget mérni, 15V kimenet mellett, majd maximálisan feltekerve.
Egyébként meg ott a táp másik működő fele, összehasonlíthatod a méréseket..

16V fölé nem megy.
10V meg van az ic 1 lábán

Hello!
Most egyáltalán nem, vagy 16V fölé nem megy?
De meg kell mérni a 10V referencia meg van-e.
Ha igen, akkora következők miatt, lehet gond..
- Nem elég a főtáp feszültsége.
Meg kell nézni, hogy az OPA kimenete, meddig megy fel.
Ha az felmegy a táp közelébe, akkor lehet, hogy a visszacsatoló ellenállás értéke nem jó. R3 vagy R9.

El indítottam a táp másik felét és 16V fentebb nem tudom tekerni ez a max ami ki jön belőle.
hiába tekergetem a potit a panelon csak minimálist változtat.
Mit kéne meg nézni?

Ez -1%-ot jelent, a műszerre pedig +-2.5% van írva..
Teszel egy ilyent a bordára és sorba kötöd a tranyók bázisával. Az a pont úgyis ott van a bordán.
(Mondjuk a 100 ohm-ot át kellene helyezni a klixon mögé. mert lehet be fog sértődni.)

Így áll most a tápom jobb oldalát már teszteltem balt még nem mert nem volt időm.
Közel negyed voltot csal a műszer 30V nál a analóg műszer 29.7 körűl mutat.
Még vennem kell potmétereket.
Köszönöm a segitséget. Még lehet teszek rá hővédelmet ha túl melegszik akkor le kapcsoljon.

Hello! Akkor a feszültségmérőt kötheted közvetlen a kimenetre. Az árammérőt pedig a söntellenállásokkal kellene sorba kötni. De ha 45mV feszültségesés megengedhető, akkor a táp és a kimeneti csatlakozó közé is kötheted sorba az ampermérőt. (1mm2-es vezetékkel)
Egyébként egy egyméteres, másfeles vezetéken, a fogyasztó és a táp között is eshet 70mV a 3A esetén. Úgy hogy nem oly nagy durranás. Analóg műszereden nem fogod látni.

Feszültség mérő skálázásnak megfelelően mutatja az értéket.
Az amper mérő 1,25A mellet 1,25 mutat 19mV van a kapcsán.

Hello!
Ha kezedben a műszer, akkor meg tudod állapítani a paramétereit. Vagy is a belsőellenállását.
Rá adsz a feszültségmérőre 30V-ot és megméred a felvett áramát. A kettőt elosztod.
Ha nem a skála szerinti a méréstartománya, hanem egy alapműszer, akkor egy soros 10k ellenálláson keresztül adsz rá feszültséget nullától, pld. 10V-ig. Mikor végkitárásbe kerül, megméred az áramot és a műszer kapocsfeszültségét.
Ha az árammérő is alapműszer, akkor ugyan úgy jársz el, mint afeszültségmérőnél.
Ha tényleg 5A a végértéke, akkor pld. fogsz egy 12V60W-os gépkocsiizzót, sorbakötöd vele és reteszed egy akksira. Leolvasod a mutatott áram értéket és megméred a műszer kapocsfeszültségét. A feszültséget elosztod a mutatott árammal és már is tudni fogod a belsőellenállását.
Ezekből aztán ellehet dönteni, hogyan, hova kell bekapcsolni.
Ha a műszer 30V-os akkor egyszerűen a táp kimenetére kötöd.
Ha az ampermérő, tényleg 5A-es, akkor a táp sönt-ellenállásával sorba kell kötni, természetesen ekkor vastag drótot kell használni. Hiszen ott fog folyni az 5A áram..

Az jó mert még a műszerek meg vannak de infó nincs róluk nekem sajnos.
Le fotózom hogy mi van benne.. Ez alapján indulok ki én is.

Úgy csepegteted az információt, hogy lehetőleg képtelenség legyen értelmesen válaszolni. Ez nem egy jó irány.
- Analóg (mutatós) műszereknek nem kell külön táplálás.
- De a kapcsoláson lévő osztók értékeit 200 mV digitális mérőegységekhez számoltam ki. Tehát áramot és feszültséget is ugyanolyan digitális kijelzőn képzeltem el.
- Ha mutatós "alap" műszert használt, akkor annak érzékenysége alapján át kell számolni az osztókat.
- Ha eleve olyan műszert használsz feszültség mérésre, amiben már van osztó, akkor azt egyszerűen a kimenetre kötöd, és a panelen lévő osztókat nem ülteted be.
- Ha az áramot is eleve árammérésre gyártott műszerrel méred (azaz benne van a sönt), akkor azt az áramútba kell bekötni, és ott sem kell használni a panelen lévő osztókat.
- És már látom lelki szemeim előtt, hogy most majd kitalálsz még egy olyan mérési kombinációt, amit nem említettem.

Ezt most nem értem?
Analóg panel műszereket használok.

A tápegységnek jó. De a méréshez ettől független táplálás szükséges (pl. külön trafó, vagy külön szekunder, és persze a mérőegységnek megfelelő feszültséggel).

27V trafó jó hozzá?
Köszönöm.

Vékony vezeték is elég, a műszereken alig folyik áram.

Labortáp

Sziasztok!
Van nekem ez a kapcsolásos panelem.
a kérdés az hogy az műszerek ki vezeték keléséhez használnom kell vastagabb vezetéket vagy elég neki a riasztó kábel 0,22?

Köszönöm a válaszod! Azért kérdeztem, mert transzformátor már lenne a nagyobb feszültségű müködéshez. Az analóg műszerekkel hadi lábon állok, ezt digitális műszerre cserélném. Vagy egy arduino alapú mérőegységre.

Ésszerű keretek közt biztosan. Az OPA tápja sima 12V amit a stab IC csinál egy zéneres előtéttel, szóval feszültségben lehet feljebb menni, áramban meg a teljesítmény korlát a fő gond, mert a felesleget a végtranyóknak el kell tudni fűteni.

Mindig a célt kell szem előtt tartani. Mi a célod vele? Analóg áteresztős tápot nem célszerű 100-150W-nál nagyobbra méretezni, egyrészt nincs olyan feladat amihez kimondottan szükséges lenne, másrészt ilyen esetben inkább kell valami előszabályozó, mint pl. a régebbi magyar labortápoknál a tirisztoros előszabályozás. Vagy, teljes kapcsolóüzem. Egy 30V-10A-es SMPS labortáp trafóstól mindenestől elfér egy két tenyérnyi nyákon plusz a kijelzők.

A szimmetrikus táp igénye erősítő építésen/javításon kívül szerintem máshol nem merül fel, ilyen célra meg felesleges a nagy teljesítmény, mert az építés/javítás utáni élesztéshez elegendő jóval kisebb teljesítmény is, illetve a táp szabályozottsága sem feltétel. Aztán ha már rendesen működik, akkor a határait már nem a labortápról hanem a saját tápjáról lehet feszegetni.

Köszönöm !
Átbogarászom.

Köszönöm !
Privátban jeleztem.

Erről a szövegben is említést tesznek, de akkoriban még ritkaság volt a műszer amatőr körökben.

Vagy akár 2 külön feszültség/áram mérő egység, kapcsolók nélkül.

Szia!

Köszönöm a választ! Ez a kapcsolás mennyire "tuningolható"? Gondolok itt műszer cserére, feszültség és áramerősség növelésre.

Röviden tanulmányoztam a kapcsolást, és nem kerülte el a figyelmem a jobb oldalon lévő átkapcsolgatós mérési módszer. Ez tudja mérni mindkét "oldal" feszültségét, és áramát is a kapcsoló állásától függően.
De mivel ez kimondottan egy szimmetrikus labortáp, miért szükséges mindkét oldalt mérni? Azt gondolnám, elegendő csak egy feszültséget mérni (ami elvárás szerint mindkét oldalon annyi lesz)?
Áramnál már látok értelmet a két oldal külön-külön mérésében, mert nem törvényszerű, hogy a terhelés szimmetrikus, de ehhez sokat kell tekerni a kapcsolón. Ezért is jobb lenne ha csak 3 állás lenne, középen a szimmetrikus feszültség, jobbra-balra pedig az áramok.

Szervusz !

Én az E-LSP 1 tápot a megjelenést követően megépítettem,azóta ma is használom.
Rövidzár védett,és az mellett,hogy +0- 30 V-tud,ha a - és a + van használva akkor 60 V.
Az ajánlott végtranzisztorok helyett/mivel a 2 N3055 között sok a hamis/mások után nézni.

Üdv.

Helló! Én ugyanezt építettem meg. A feszültség rendesen állítható, a két oldal szimmetrikusan együtt fut. Viszont az áramkorláttal nem jutok dűlőre. Nem a beállított értéken korlátoz, hanem már a beállított áram kb 60 %-ánál korlátozni kezd. Megvan ez építve valakinél? Ha igen nála jól működik?

Szerintem két olyan megoldás van, amit érdemes fontolóra venni a kimondottan kettős feszültségű táp helyett.
- Két egy forma táp építése, amelyek szükség esetén sorba kapcsolhatók! Előbb-utóbb jól jön, hogy nem csak sorba kötve lehet használni a tápokat. Hosszú távon ez a jobb megoldás.
- Ha olcsó/egyszerű megoldás kell, akkor elég lehet egy sima "egycsatornás" labortáp (ez adja a ± oldalt), és egy olyan kiegészítő áramkör, ami megcsinálja ehhez a NULLA középpontot. Ez a kiegészítő áramkör jóval egyszerűbb felépítésű lehet mint egy labortáp, de összességében kb. ugyanazt kapjuk mint egy kettős feszültségű táp esetében.