Fórum témák
» Több friss téma |
Fórum » Labortápegység készítése
Itt nincs baj véletlenül az egyenirányítóval? Mert mint ha 50Hz-es jelet látnék.
És Pufferkondi van? Mert ez nagyon gyanús.
Egyenirányitó jó puffer szerintem jó.
Akkor honnan van az 50Hz?
A szkóp GND vezetéke jó helyen van? A táp trafó szekunder tekercse nem közös valami mással? A 12V-os 50Hz miből származhat? Nézd meg a -5V feszültségét, nem-e ott van szűretlenség és a védelmi tranyó kapcsolgatja a végfokot ki-be?
Köszönöm a táp meg javult jó lett a másik oldal is.
A C3 C4 cseréltem mert nem volt meg az értékük. És így jó lett. Áramot hogy tudom be állattani hogy 5A jelezzen?
Akkor onnan származott az 50Hz, mert az egyutas egyenirányító.
A T6 bázisában, nem 0,3V-nak, hanem kb. -2V-nak kell lenni. "Áramot hogy tudom be állattani hogy 5A jelezzen?" Ezt hogy kell értelmezni? Feltehetően arra gondolsz, hogy az áramkorlát maximálisan beállítható árama 5A legyen. A kapcsolásban az IC1/3 OPA a söntön eső feszültséget hasonlítja össze, a P1 potin beállított feszültséggel. Ha a sönt feszültsége magasabb, akkor leszabályozza a feszültségbeállító potiról jövő referencia feszültséget. Így a kimeneti feszültség csökkenni fog és ezzel az áram nem fog tovább növekedni. A söntöt a három 0,68 Ohm párhuzamos eredője adja, tehát ennek értéke, 0,68R/3=0,226R 5A esetén a sönt feszültsége 5A*0,226R=1,13V. Tehát ezt a feszültséget kell beállítani P3 trimmerrel, a P1 Maximum pontján. És akkor 5A lesz a végáram. A feszültséget a 10V referenciából vesszük. Az 1,13V feszültség a P1-en 1,13V/10k=0,113mA áramot hoz létre. Ez az áram fog átfolyni, az R10+P3 ellenállásán is. Az erre jutó feszültség a referencia és a P1 feszültségének különbsége. Vagy is 10V-1,13V=8,86V. Így az R10+P3 kívánt ellenállás értéke, 8,86V/0,113mA=78kohm. Mivel a trimmerrel sorba van az R10, a kettő összege, minimum 120k és maximum 170k között állítható be, ebbe a tartományba a kívánt 78k nem állítható be. Tehát célszerű az R10 értékét megváltoztatni, úgy hogy a 78k a P3 középállása körül álljon be. A trimmer félállásban 25k, az R10 így 78k-25k=53k-ra adódik. Tehát R10-nek célszerű 51k vagy 47k ellenállást választani. Pld. 47k esetén a kettő ősszege 47k..97k között állítható, amiben benne van a kívánt 78k értéke. Amúgy a táp eredetileg 3A-ra lett méretezve, a végfoknak el is kell tudni disszipálni az így 35V*5A=175W értéket. Nos ezzel a bordával és elhelyezéssell ez nem fog teljesülni. A borda hőmérséklet emelkedésének nem szabadna meghaladni a 40C értéket, mert a környezeti hőfokkal együtt az már meg fogja haladni a tranyó maximális kristályfeszültségét. Valamint azt is figyelembe kell venni, hogy a 10000µF kevés lesz az 5A áramhoz. Mert az már 5V hullámosságot okoz a pufferen, és ha a trafó feszültsége (valamint feszültségesése és a hálózat minimális feszültsége) kisebb feszültséget ad, mint a táp maximális kimeneti feszültsége+a végtranyók veszteségi maradék feszültsége, akkor a 100Hz hullámosság be fog lógni a kimeneti jelbe. Tehát hullámos lesz a kimenet 30V és 5A esetén.
Felsőbbrendű szerint az "állattani" kérdés egyszerű:
Idézet: „"Áramot hogy tudom be állattani hogy 5A jelezzen?"” Hobbielektronikás kérdés. Idézet: „"Értem, tehát egy olyan áramkört (vagy mérőműszert) szeretnél építeni vagy beállítani, amely 5 A áramerősségnél ad valamilyen jelzést (pl. világít egy LED, megszólal egy hangjelző, vagy lekapcsol egy relé). Hobbielektronikában erre alapvetően két bevált módszer létezik, attól függően, hogy mennyire szeretnél precíz lenni: 1. Söntellenállás + Komparátor (A klasszikus analóg út) Ez a leggyakoribb megoldás. Egy nagyon kis ellenállású alkatrészt (söntöt) sorba kötsz a fogyasztóval. Az ezen eső feszültséget figyeled. Hogyan működik? Ohm törvénye alapján ( ) az 5 A áram feszültséget hoz létre az ellenálláson. Példa: Ha egy -os söntöt használsz, akkor 5 A esetén feszültség esik rajta. A jelzés: Egy műveleti erősítővel (pl. LM358 vagy LM393) összehasonlítod ezt a feszültséget egy referenciafeszültséggel (amit egy potenciométerrel állítasz be). Amint eléri az 5 A-t, a komparátor kimenete átbillen, és bekapcsolja a jelzést. 2. Hall-szenzoros modul (A modern, izolált út) Ha nem akarsz bajlódni a sönt méretezésével és melegedésével, használj kész modult. Alkatrész: ACS712 (20A vagy 30A verzió). Működés: Ez a chip a mágneses tér alapján méri az áramot. A kimenetén egy analóg feszültséget ad ki, ami egyenesen arányos az áramerősséggel. Beállítás: Ezt rákötheted egy Arduino analóg lábára. A kódban csak annyit kell írnod: if (aram >= 5.0) { digitalWrite(jelzo_pin, HIGH); }. 3. Kész digitális panelmérők Ha nem akarsz áramkört tervezni, vehetsz olyan digitális volt-ampermérőt, amin van riasztási (Alarm) funkció. Ezeken menüből beállítható, hogy egy bizonyos áramérték felett villogjon vagy kapcsoljon egy kimenetet. Mire figyelj oda? Veszteség/Hő: 5 Ampernél a söntellenállás melegedni fog. Ha -os az ellenállás, akkor hőt kell elvezetnie. Használj legalább 5-10 Wattos ellenállást! Pontosság: A vékony vezetékek ellenállása is számít, próbáld a mérőpontokat minél közelebb tenni a söntöz. Milyen feszültségszinten dolgozik a rendszer (12V DC, 230V AC)? Ha megírod, tudok javasolni egy konkrét kapcsolási rajzot vagy modult!” A hozzászólás módosítva: Vas, 9:05
Idézet: „"Áramot hogy tudom be állattani hogy 5A jelezzen?" Ezt hogy kell értelmezni?” I ki led akkor világítson amikor el érem a Maxot. Akkor be állítom 3A mert az már bőven elég nekem.
A led akkor világít, amikor a kimeneti áram eléri az általad az árampotméterrel éppen beállított árammaximumot. Ha ezt 500 mA-re állítod akkor ennél az értéknél, ha másra akkor a beállítottnál.
Továbbá amikor az áramkorlát elérését jelző LED világít, akkor ez azt is jelenti, hogy nem fog tovább növekedni a kimeneti áram (ezért áramkorlát), hanem ezt az értéket fogja tartani (áramgenerátoros állapot), amit a kimeneti feszültség automatikus csökkentésével érünk el.
Maradok a 3A az legyen a max.
Ha jól számolok. 3A*0,226=0,678 0,678/10=0,0678mA 10-0,678=9,322 9,322/0,0678=137,4kohm-25k=112k Ha jól számolok.
Igen, jól számolsz, ez után a legközelebbi szabványos ellenállás értéket kell választani és megnézni, úgy kijön-e a matek. Amúgy a sönt ellenállásnak is van tűrése, a szabályozás mértékénél (trimmer értékének megválasztásánál) figyelembe kell venni.
nem jött ki a matek 0,8v nál lentebb nem tudtam menni.
Akkor pedig valaminek nem annyi az értéke. Mert ha pld. 100k-ra választottad R10 értékét, akkor a trimmer 46%-ánál kellene hogy meglegyen a 680mV. Mert így 580..846mV-ig kellene hogy szabályozzon a trimmer.
Igen, elrontottam. Alkotó barátom felhívta rá a figyelmet, köszi érte.
Mert mikor folyik a 3A áram, akkor a sönt alsó fele -068V-al lejjebb van mint a GND. És ilyenkor a poti tetején 0V feszültségnek kell lenni. Vagy is az R10+P3-on a teljes referencia van meg, nem kell a poti feszültségét levonni. Tehát 10V/0,068mA=147k. és ebből jönne le a trimmer fele, a 25k. Tehár a jó eredmény a 122k. (Anno ezt kiszámoltam, csak akkor még nem voltam slampos. Bocsi!)
Kész a tápom be lett állítva.
most már csak felirat kel valami normális rá. Köszönöm mindenkinek aki segített benne nekem.
Így, hogy már alapszintem működik a labortápod érdemes lenne foglalkoznod a hűtés kérdésével is. A 3A-es maximális áramnál akár 100W-ot meghaladó teljesítményt kéne disszipálni azon a hűtőbordán, ami normál körülmények között nem fog menni.
Számos, a témát egyszerűen tárgyaló cikk található a neten, pl.: HE DigiKey A hozzászólás módosítva: Vas, 19:33
Bölcs tanács.
Talán a borda bekerülhetett volna a dobozba, ott egymásnak fordíthatóak lennének a bordák (van elég nagy hely ehhez) és egy átszellőztető irányból (vízszintes csatornát kialakítva) ventilátorral lehetne fokozni a légáramlást.
Életre kelt egy újabb LPSU !
Összeraktam egy Alkotó paneles LPSU tápot és egy lágyindítót szintén tőle. A lágyindítót beforrasztgattam, bedugtam és működik. Semmi cicó, teszi a dolgát. Ide lenne egy kérdésem is ! Eredetileg azért akartam magát a lágyindítót a trafó elé rakni, mert bekapcsoláskor erősen felzúgott, aztán ez lecsengett. Most lágyindítóval már lényegesen csillapodott az indulási búgás, de nem szűnt meg. Ha a két NTC-vel sorba kötnék egy harmadikat, akkor szerintetek ez csökkenhetne még, vagy egyéb problémákat okozna ? Az LPSU élesztésénél két hibába futottam bele, egyik hogy az a LED aminek az egyik lába nincs beforrasztva, az nem fog világítani, a másik meg hogy ha a szabályzó kőr magasabb feszt kap mint a fetek, akkor elég furán viselkedik az áramkőr. ![]() Ez sajna kihat a felhasználásra, mert amennyivel csökkenti az előválasztási lehetőségeket, annyival növeli a hűtőbordát. Az Alkotó féle panelekkel eddig teljesen elégedett vagyok, szájbarágósan rajta van minden, a nyák minősége jó, látszik a beletett munka, a forrasztással szemben nagyon jóindulatú. Az eddig előjött hibákat mind én hoztam össze. És ide is egy kérdés: Ti milyen mérések után nyilvánítjátok késznek a tápokat ?
Ha arra gondolsz ahogy az ELPS is van, úgy szerintem nem lehet.
Lusta voltam a tiédhez hasonló bordát rögtönözni, ezért egy már meglévőt használva próbáltam egy más típusú beépítési ötletet is adni. A borda mássága ellenére, talán érzékelhető, hogy középen egy jól átszellőztethető bordasáv alakul ki (ebből a szempontból a Te bordád kedvezőbb mint ami a rajzon van). Ennek a belső résznek a hőáramlását lehet fokozni ha ventilátort is alkalmazunk.
Ez nagyon jól néz ki mivel csinálod az ilyen rajzokat.
Meg lehet az én bordámal is csinálni csak a sima részére kell a panelt tennem. Vagy csak egyszerüen össze forditom őket.
Megpróbáltam kitalálni milyen a bordád, mert a fotón alig látszik (SK08-ra tippeltem), és ezzel is lerajzoltam egy lehetőséget. Minden olyan kialakítás ígéretes lehet, ahol megvalósul egyfajta cső, mert ebben a ventilált levegő hatékonyan tud mozogni.
Egy pontosan szemből nézetet is feltettem, amin jól látszik a keresztmetszet. A hozzászólás módosítva: 20:16
|
Bejelentkezés
Hirdetés |
















