Egy ilyen elvinné? Mennyi lehet a fogyasztása az 5.1-nek?
Bővebben: Link

Érdekes probléma, és a megoldása is az lenne.

Ez a dolog most felvetett bennem 1 kérdést.

Pl Pesten a metróknál villamosoknál a felsővezetékekben illetve a síneken olyan 1000V nagyságú DC fesz van.
Vannak a BKV-nek ilyen erőtelepei ahol a hálózati 3f-t egyenirányítják aztán rátolják a DC sínekre.

Kérdésem, hogy ott használhatnak-e ilyesmit (PFC), vagy csak bazi nagy fojtókkal hégyszögesre simítják a bejövő 3f áramát?

Katt!

Közvetlenül szinuszról szinuszra PFC ről még nem halottam.
Mindenesetre 2 léptékben biztosan megoldható lenne.
1. Egy amolyan teljeshidas PFC ami csinálna 400-500 DC-t.
2. Egy bika szinuszos inverter.

A másodiknál felmerülne a kérdés hogy tudna-e elegendő szükséges induktív áramot adni, meg a hatásfoka kielégítő lenne-e?

Tehát lehet több W-ot vesztenél az egésszel, mintha a villanyóra beleméri a feles felharmónikusaidat meg a meddőt is a fogyasztásba.

Hali mindenkinek!
Most kezdenék bele a tesla projektbe..
A maghajtónál tartok..
Ez megfelelő lenne? Bővebben: Link
Valami plussz védődiódát nem kéne közbeiktatnom?
Az általam használandó FET-ekben van védődióda..
Előre is köszönöm!

Üdv!

Szia! Megint probálkozom, egy monitor javításával, a hibajelenség az, hohy bekapcsol majd 2-4mp mulva ki. Ez egy 17"os samsung. Sem2004 ic az inverter meghajtó. 13,2V megy az inverterhez, ez leesik 9,3-ra amikor van kép. mikor leáll ez megint felmegy 13V fölé. Üzem szerüen 13V nak kell oda mennie. Mikor megál az oszcillátor lábon is megszünik a fürészfog jel. Mi okozhat ilyet? Az összes elektrolit kondit kicseréltem benne. Egy ismerős kért meg, hogy nézzek meg neki pár monitort, Majdnem az összes jó lett a kondicsere utánn. Az előzőröl is kiderült, hogy csak kondi, de ez nem. Előre is köszi a választ!
UI: Ezt is probáltam másik csővel ami tuti jó, de ugyan azt csinálja!

Értem, viszont mivel vasárnap délután van és nincs 74LS07-em, ezért arra gondoltam hogy egy sima AND kapu is megteszi ha összekötöm a bemeneteit. Esetleg ha AND kaput se találok, akkor sincs vége az ügynek, mivel van egy 74LS04N-em ami HEX inverter + van NAND kapum, aminek a 2 bemenetét összekötve egy sima invertert kapok, vagyis ha rákötöm a HEX inverter kimenetére, megkapom a 74LS07-et
Jó a gondolatmenetem?

szerk.: vagy 2db NAND-et használok...

Hello!
Bocs, hogy beleszólok, de úgy látom kissé eltévedtetek. Csak megfontolásnak írom..
(Nem tudom, milyen az a 20V-os akkumulátor, amiből 75W kivehető. Nem 24V-ról van inkább szó?)

- Ha az inverterhez 75W teljesítmény kell, akkor az a 13V-on kb. 5,8A áramot fog enni. (Ha az inverter kimenő teljesítménye a 75W, akkor még többet, hiszen a hatásfoka nem 100%)
- Ha ezt egy analóg disszipatív (pld ez az LM317 és társai) feszültségszabályzóval akarjátok a feszültséget csökkenteni, akkor az inverter fogyasztása, 20V-ról is 5,8A lesz. (de szabályzót is olyan típusból kell választani, ami ezt a kimenő áramot és eldisszipálandó teljesítményt elbírja.
Tekintve, hogy a szabályzón a két feszültség különbsége fog hővé alakulni, így a szabályzót (Ube-Uki)*Iki azaz kb. 40W fogja fűteni a szabályzót.
Hát ez 75W kimeneti teljesítmény mellett csak az IC-t, de a szívet nem melengető megoldás lesz.
- A logikailag célszerű megoldás, egy kapcsolóüzemű szabályzó lenne. Annak hatásfoka kb. 80..90% között is mozoghat. Viszont az inverter is hasonló feladatot lát el mint a szíbályzó.
Akkor már nem lenne célszerűbb egyből a kapcsolóüzemű táppal előállítani a szükséges feszültséget és teljesítményt, mint a kétszeres átalakítással a hatásfokot rongálni? Magyarul 20V-os invertert gyártani..
üdv! proli007

Szia egy 16 lábu pici smd ic, egy samsung monitor háttérvilágítás inverter meghajtója.

Szép ez az inverter, de az ára is, ráadásul csak rendelésre szállítják.

köszi az infókat, de nem érzek magamban kellő bátorságot ehhez
Viszont találtam egy ilyen panelt a belinkelt oldalon:

19"-os samsung inverter

kísértetiesen hasonlít ahhoz ami nekem elromlott. 19"-os ez is, használhatom ezt a régi helyett?

Probáltam variálni, ha eggy hosszu rákerül az inverterre akkor vége, Vagy az összes rossz, vagy az inverter nem bírja a nagyobb terhelést!

Egyáltalán nem vészes! Egy kis barkácsolást igényel mert a régi inverter alkatrészeket ki kéne szedni nehogy galibát csináljanak ! Ic fet-ek stb ezeket forraszd ki de írd rá mi hol volt a panelra, 1. láb stb !

Az inverter bekötése majdnem triviális ha univot veszel akkor van neki adatlapja is bekötéssel kis odafigyeléssel és a tápok polaritáshelyes bekötésével sima ügy!

A fénycsövek csatijai szabványosak ezzel sem lesz gondod !

Én példám, vettem egy másik monitort aminek az LCD-je törött volt típusa se egyezett és kifűrészeltem az invertert a rosszból meg a jóból is mini drill-el a felfogatás bajos lett volna 1csavart tudtam beletenni ami fogta az inverter panelt de a gyufásdoboz és a meleg ragasztó valamint a szilikon ragasztó segített ,így 3 e Ft volt az inverter csere és azóta van egy 22 colos HP monitorom ! Megérte ugye?

Szóval, ha jól értem, a feladatom:
- venni egy ilyen univerzális invertert
- rákötni valahova a táp kimenetére de az inverter elé (nem tudom még, hogy ez hol van)
- az inverter kimenetére kötöm a tft fénycsöveit.

ennek az eredménye, hogy egyel több panel lesz a monitorban, ezért valószínűleg nem fogom tudni összerakni

Jól látom? Vagy tévedek valahol?

Szia.
Ha lámpa alá tartod van kép rajta? A pC-n valami jó kontrasztos kép legyen, akkor könnyebb meglátni. Ha van kép akkor a háttérvilágitás invertere nem működik. A fény megjelenik, valami "hibát" érez az inverter kontrollere és leáll. Lehet inv. trafo, kondik....
Louis.

Milyen magot ajánlatos PWM végfokhoz használni ? Volt szó a TR106-2 -ről, vagy RM magokról, de sehol sem lehet őket kapni, illetve lehet, csak lehetőleg mindent egy helyen akarok beszerezni (HQ). TME-nél lenne mag, de ott meg IR2011 sincs. Gondolom vannak HQ-nál is jó magok, de szinte semmi konkrét adat nincs róluk, így nem tudok választani. Eddig sárga toroidot használtam, amivel 100Khz kapcsolófrekiig el lehetett menni, de most már feljebb szeretnék.
Szóval milyen mag az, ami elvisel legalább 400Khz-et, és nem mellékesen a HQ-nál lehet kapni.
Cimopata te honnan szerezted be a magot ? TME ? Ha van még neked tudnál küldeni mondjuk postán ? (ajánlott levél olcsóbb, mint ha a TME küldené)

(kis 4 hónap szünet után újra nekiállok a pwm végfokokomnak)
Panelterv jónak tűnik ? Fix háromszöges, külön panelon a háromszöggenerátor, és diff.komparátor.
Ja igen úgy gondoltam kisebbek lennének a késleltetések, ha differenciálkomparátort használok, és két szinteltolót, a szinteltolás utáni fázisfordítás, mondjuk cmos inverter helyett helyett. Ja igen olyan tanácsot nem kérek, hogy használjak másik fetdriver ic-t, mert csak 2011 van.
Mindjárt dobok kapcsrajzot is.

- Ha betöltötted az 1.2 verziót akkor nézd meg az Uesr0-át,ami feszültség mV-ban. Ha 100 mV felett lesz akkor jó!
- Ha inverterrel táplálod az az ESR (és L/C mérés bizonyos mérési tartományaiban is) mérésnél okozhat zavarokat!
Az ESR méréshez meg kell mérni a rezgőkörön a feszültséget, ami átlagban 110-120 mVpp (kb 40mVeff) 100 uV pontossággal/felbontással. Egy inverter közelsége, vagy tápon megjelenő zaj, zavarhatja a mérést! Továbbá az érintkezések minősége is fontos (banándugó, krokodil csipesz)
Én vettem 9V 200 mAh NiMH akkukat erre a célra (Aldi 800Ft körül) ezzel világítás nélkül 20-30 órát üzemel, de egy alkáli elem is 15-20 órát kitart.

Üdv ivicz,
Az összes elkót ki kell cserélned, valószínű, hogy ha 2 púpos volt a többi kapacitása is már lecsökkent a kiszáradás miatt, és csak idő kérdése, mikor fut meg megint a tápfesz.
Az elfüstölt FET-et azonnal cseréld ki (valamilyen olcsóbb lábkompatibilis típusra: IRF7319, Si4539, stb.), valószínű, hogy a tranzisztorok Gate szigetelése még nem szakadt át, viszont a tokban a FET-ek D-S átmenete zárlatos (méghozzá úgy, hogy kb. mérhetsz rajta valamilyen ellenállásértéket, mondjuk kb. 500-1000 ohmot, és emiatt még nem égett le még az ellenoldali FET). Ha megy a monitorod, azt jelenti, hogy a full-bridge meghajtókörben a FET zárlata miatt csak félperiódussal megy az inverter trafó kihajtása, úgy látszik a CCFL cső így is képes volt begyújtani, mert ha nem, akkor az áramvédelem azonnal leoldott volna. Viszont az is igaz lehet, hogy elszállt valamelyik CCFL csöved, és a cső átment zárlatba (nem feltétlenül a fénycső szállt el, lehet, hogy csak a hozzávezető vezeték szigetelése hibásodott meg, és testzárlatot kap), így a kimeneti oldalon csak 1 fénycső ég. Ha van műszered, mérd ki már a FET-eket (és a CCFL csatlakozókat a fémházhoz képest is vizsgáld meg), a korábban feltett kapcs. rajzon megtalálod a lábak számozását. Szintén javasolt a kimenő trafó szekunder tekercsének ellenőrzése is. A hibás FET-et mindenképpen el kell távolítani, idő kérdése, mikor fogja a másik FET is feladni, illetve, ha a Gate-ek is átmennek zárlatba, utána a PWM IC (BIT3193) is leéghet.

A kapcsolási rajzot illetően szívesen adtam közre.
Ha a tápegységgel bármilyen gond volt (feszültség kimaradás a monitor üzeme közben, a monitor lekapcsol 1-2 s után, nincs LED fény, nincs semmi feszültség a Scaler illetve a CCFL-ek felé, akkor az elkók cseréje biztos hogy szükséges. Ha normálisan működik a monitor, és nincs semmi gond üzem közben, akkor nem szükséges semmit sem tenned. A FET-ek csak úgy nem szállnak el. Ha szeretnéd a monitorod hosszútávon üzemeltetni, akkor szerintem 5 évente javasolt az elkók cseréje. (Bár ennyi idő alatt inkább az emberek vesznek már egy újabb típusú készüléket, amely az új technikai szintnek megfelelő szolgáltatásokkal és jellemzőkkel rendelkezik.)
Érdemes azért átgondolni, hogy kb. 500 Ft karbantartási költséggel gyakorlatilag adhatsz újabb pár évet a monitorodnak. Javasolt a kondik cseréjekor azokat azonos feszültségtűrésűre cserélni (primer puffer elkó 400V, szekunder körben ált. 25V-osak), hogy újabb baj esetén inkább előbb ezek menjenek zárlatba, minthogy a félvezető elemek égjenek el, lehetőleg 105 °C-ost és frekvenciatűrő változatút.
Nem említettem a CCFL világítócsöveket, ezekről azért annyit érdemes tudni, hogy az üzemidejük kb. 20000-50000 üzemóra, utána sajna ezek kiégnek, menthetetlenül cserélendők. Ha ezek a lámpák közül valamelyik elszáll, akkor szinte biztos, hogy az inverter is meghibásodik valahol. (tipikus a kimenő trafók tekercszárlata túlmelegedés miatt, FET-et zárlata, rosszabb esetben az inverter PWM IC-je is elszállhat (FET-ek Gate köri zárlata esetén az IC kimeneti erősítő tranzisztorait is zárlatba húzhatja, ami miatt az IC túlhevül és leég.) Menetzárlatos inverter trafót újra cserélni, szinte lehetetlen, ezért a megadott áttételek alapján lehet újtatekercselni őket, viszont érdemes a letekeréskor megszámolni a menetek számát, mert a rajzon lévő adattól eltérő is lehet. Jó CCFL inverter trafó szekunder oldali ohmos ellenállása tipikusan 700 Ohm illetve efelett kell, hogy legyen, ez alatti gyanús.

Érdekes módon a kapcsoló üzemű tápegység primerköre ritkán hibásodik meg (általában az ott lévő VDD tápszűró elkó kiszáradása miatt a 8 lábú PWM IC nem kap megfelelő nagyságú tápfeszt, ez itt kb. 8V, és emiatt az egész táp bizonytalanul működhet).

MCG

Dehogy, ezekhez jó ha bekötési rajzot talál az ember, a gyárnak nem érdeke, hogy megtudják javítani.
Ahogy kinéz a dolog: Van 2 egymástól optocsatolókon keresztül leválasztott áramkör.
Az áramkör amelyik meg volt égve, az úgy tűnik túlélte, miután helyrepofoztam, dolgozik az 5 voltos IC rendesen.
A másik áramkör valószínűleg gázosabb, mert ott van egy elég komoly PIC (le van ragasztva a tipusa) ami melegszik (langyos), meg egy 74HC04 inverter, ami viszont forró.
Valószínűleg túlfeszt kapott a panel, bár nem értem a 275 Voltos varisztor miért nem védte meg.
Ezt az IC még kicserélem, ha akkor is melegszik a pic ill. terheli az áramkört akkor kuka.
Még egy kérdés, ha egy stabil 5V kocka túlfeszt kap, és 5 voltnál nagyobb feszt ad át, akkor az utána minden esetbe tönkre is megy, vagy sunyi módon túlélheti?
Mert én még csak olyannal találkoztam ami utána halott volt.
Üdv

Szia ! Nincs nálunk 1 milliós kazán, bruttó 362.000.- volt. + költségek: kandalló amúgy is lett volna, azzal, hogy vízteres ha jól emlékszem 40-50 ezerrel volt drágább bruttóban, puffertartály belső felületkezeléssel (amiről leakartak beszélni, mivel állandó víz van benne ), szigeteléssel (alukasírozott) br.512 E (egyedileg legyártatott), ez Németországban lett volna 2.500 Euro.Napkollektorok egyedi-egyszeri vásárlás volt le sem írom mennyibe került, mert nem tudok ilyen olcsón mégegyszer szerezni. Külső szigetelésnél a munkadíj, hálózás, szinezés ugyanannyiba kerül az 5 cm-esnél is mint a 20 cm-nél is, csak a szigetelőanyag ára változik. A tervezett 8 cm-es és a megvalósult 16 cm-es szigetelés árkülönbözetét fizeti a kőműves vállakozó kötbér címén. A szélkerék és a stirling motor http://hu.wikipedia.org/wiki/Stirling-motor még csak tervezet. A szerelőbeton fölött 10 cm-es lépésálló szigetelés található, közvetlen a padlófűtés csövek alatt hőtükör. Hőtükör lessz a padláson is, nagykerben 9.000 ft. / 50 m2(45 m2-re elég az átfedések miatt). "Mikor térül meg?" Nyugdíjas korunkra, vagy a gyermekeink fogják élvezni. Szerintem autócsere helyett jobb befektetés. Az energiárak 5 évente duplázódnak. Szélkerék, generátor, inverter, aksik kb. br. 250.000, 10-15 ezres havi villanyszámla esetén MAI energia árakon számolj. Ja nem biztos, hogy állandóan eltud látni. A stirling motor költségeit még nem tudom. Sziasztok

Volt a fényképező gépedben egy vaku.
A villanócső működéséhez szükséges néhány kV -ot egy inverter állítja elő, amivel egy kondenzátort tölt. Ezt rásütötted egy rövidzárra. Legalábbis a tranzisztor tönkrement, de lehet hogy más is.
A tisztítással azért javult meg, mert a belerakódott szennyeződés, nem engedte feltölteni megfelelő feszültségre a villanócső kondiját.
Nem is tudom miért akartál mérni, ha már jó volt, a nagyfeszültség mérése amúgy sem egyszerű, egy általános multiméterrel biztosan nem. Nézd meg van-e rajta 10 kV -os méréshatár. Nemigen valószínű.

Sziasztok ! A fenti link szerint a Porotherm N+F 38-as téglafal és 14 cm-es szigetelés Um értéke már 0,18 és 0,2 alatt már passzívháznak felel meg és ugye esetünkben 16 cm a szigetelés. A padlásra tehetünk vastagabb szigetelést. A szigetelés már elkészült, de még nincs lehálózva és színezve, szeretném előtte lehőkamerázni, csak nem tudom hogyan amíg nincs benne fűtés. A napkollektor rendszer 6 x 30 csőből áll, amire azt mondták a Németek, hogy túl sok, dir-dur felfűti a puffert napsütéskor és ha sikerül közel 100 %-ra felfűteni valószínű 2 esetleg 3 napig be se kapcsol a kazán, hacsak nem szétfürdik a meleg vizet. A ház déli- délnyugati fekvésű, a szobák és nappali-ebédlő is déli- délnyugati fekvésűek. Majdnem egy dombtető tetején van, így is egy magasságban van a Gellért heggyel. Azt mondták földfelszíni légáramlat mindig van, lehet gondolkodni szélturbinában is. Kútfúrókkal nem tudtam megállapodni, egy összegben egyik sem vállalta ezért az esővízgyűjtő tartály mellett döntöttünk, mivel az önkormányzat úgy is előírt szikkasztót. 300 m2 -es tetőfelületre 17 m3-es vízgyűjtőt kalkuláltak, én 20 m3-ben gondolkodom. Minden WC tartályhoz és mosógéphez külön csövet vittünk (4x3 méter + cső ) a kazánházból, hogy a WC-ne ivóvízzel öblítsük hanem esővízzel, mosni is lehet a többszörösen megszűrt lágy esővízzel, locsolni is jobb na és a pufferen keresztül előmelegítve. Már csak egy kapcsolás hiányzik, hogy öblítéskor viszont a hideg esővízzel öblítsen. Elektromosság : mindenhol LED világítás, függőleges tengelyű szélturbina, 24 V-os generátor aksik, valódi szinuszos inverter. A kazánházban található egy tartalék Leier 20-as LSK kémény. A napkollektorok nyári túltermelésének felhasználásához, vagy a téli üzemeltetésű kandalló hőjét felhasználva, még gondolkodok a Stirling motor beüzemelésén áramtermelés céljára. Hűtő felületnek ott lehet a puffer vizének alja, így a hőt betermelem a pufferba. Várom észrevételeiteket. Üdv. Jani

Köszi

Sajnos ehhez már segítséget kell kérnem, mivel nincs olyan forraszom ami hőfokszabályzós, és nem szeretném ha veszélyben lenne a nem megfelelő felszerelés hiányában a panel többi alkatrésze.


Mégegyszer is köszönöm.

Bíztam benne, hogy nem lehet nagy baja, mivel teljes áramtalanítás nélkül tökéletesen üzemel. (fénycső, inverter hiba kizárva). Akkor a táp részen (főleg ott) keresem a hibát.

Sziasztok,
Szereztem 200 voltos, 330 - 460 - 680uFes kondikból egy csomót (10.000 µF fölött) és gondoltam hogy ezekből építek 800voltos 2500µF-es bankot(vagy e körülit). Annak elvileg 800J tárolt energiája van, amivel remélhetőleg aranyos csúzlit tudok majd készíteni. Viszont a 800 voltos táphoz az ötletem nemtudom mennyire jó vagy nemjó:
Elösször is négyszögjellel készítek 12 voltos váltót, amiről egy toroiddal egy négyszögjel 230at csinálok (az inverter topikban találtam egyszerű kapcsolást), majd azt a feszt belövöm kaszkáddal 800 volt környékére. Hogy nehogy 800 fölé menjek, de ne is maradjak el nagyon tőle, a trafón maximum lentebb tekercselek, talán toroid helyett sima zárt vasmagosat használnék, azt könnyebb újratekernem. Szerintetek ez így működne? Ha van benne, akkor mi a buktató? A kondikat hogyha az ajánlott maximum feszültségükről sütögetem azt mennire szeretik/ nem szeretik?
Jah és tudnátok ajánlani valami bikább trisztort a "gyújtáshoz"?
Előre is köszi: Dave

Sziasztok! Itt találtok 1-2 inverter rajzot
Bővebben: Link

Ez az inverter talán a legrosszabb választás CDI gyújtás ellátására. Rossz a hatásfoka, bazinagy és nehéz trafó dukál hozzá...Nekem ez bevált.

Szia!
Időközben próbáltam keresni valami magyar nyelvű leírást a délelőtt már említett funkcióval kapcsolatban, de sajnos nem találtam, pedig korábban valahol találtam már rá utalást. Egy MILLER XMT 300CC/CV inverter kezelőszervein keresztül megpróbálom szemléltetni a funkciót. A melléklet 1.oldalán látható potméter látja el az említett funkciót. A potméter funkciója kettős: CC(áramgenerátoros)üzemmódban az ív"keménységét"azaz a beolvadás mélységét szabályozza úgy hogy a beállított áramhoz az ívfeszültség változtathatóságát biztosítja. Ezzel a különböző hegesztési helyzetekhez,különböző elektródatípusokhoz lehet optimalizálni a gépet.
CV(feszültséggenerátoros)üzemmódban pedig egy olyan lehetőséget teremt,mint a hagyományos Co hegesztőgépeknél az átkapcsolható szűrőfojtó.Csak ez fokozatmentesen biztosítja ezt a lehetőséget. Ezzel a beégési mélységet, a varratszélességet és a fröcskölési hajlamot lehet beállítani. A melléklet második oldalán szereplő potival a gép alapbeállításait lehet elvégezni. A melléklet többi oldala a fentiek szempontjából lényegtelen. A gép teljeshidas rezonáns konverter,de a rezonancia hatása nem mágnesesen visszavezetett. A vezérlés frekvencia és PWM szabályozást is tartalmaz. Lehet hogy kicsit pongyolán fogalmaztam meg az ismérveket, ezért elnézést a téma szakavatott "értőitől".

Nos kicsit összeszedettebben:
A C613 kondi sárga pöttyel jelölt részét kiforrasztva és "lezárva" egy 100 Ohm -os ellenállással tenném az első próbát, mivel IC601 5. invertere "lineáris" üzemre van kényszerítve ami erősíthet annyit, ami már elég lehet a 3.3V-os logikának a jel értelmezéséhez.
Ha mégsem működik, az ESP-s kapcsolást a IC601-re lehetne építeni, a 7 és 14 láb egymásra hajtogatásával, a többi alkatrészt pedig légszereléssel rögzíteni. (Bár a kapcsolási rajz szerint pont van két szabad inverter IC601-ben, de a nyákon már nem így mutatkozik.) A jelformáló kimenetét a zöld pontra kell kötni, a piros vonalnál pedig a nyákot átvágni.

Rgzuri, a kivezérlésjelzővel kapcsolatban nem egészen értek egyet. A digitális rögzítéseknél 0dB fölött (vagy amire tervezték, de ez messzire vezet) nem lehet rögzíteni, a túllövések "kegyetlenül" le lesznek gyalulva, nincsen szalgszaturáció vagy hasonló, ami lágyítana a túlvezérlésen. Ebből az adódik, hogy rögzítésnél nagyon figyelni kell, hogy ne lépjük túl a kivezérlési tartományt, a kivezérlésjelző elengedhetetlen. Visszajátszáskor viszont "értelmetlen" a kivezérlésjelző: ez egy MD deck (nincs saját végerősítője), kimenetén szabványos jelszint jelenik meg, amin nem lehet túlvezérlés, mert egyszerűen elfogynak a bitek amik le tudnák írni. Képtelenség túl nagy jelet kiszedni belőle. Legföljebb jól néz ki ahogy villog.
Fülhallgatót pedig a maximális teljesítménye közelében sosem használsz, ha csak egy egészen kicsit is gondolsz a jövődre.
Sőt, bocsánat, hogy ennyire belelendültem az okoskodásba, az lm386-ot nem használnám fülhallágtó erősítőnek, ahhoz ugyanis nagy a saját zaja, a fülesen sokkal jobban meghallod a hibákat. Az ESP-n ugyancsak van jó minőségű fejhallgató erősítő, de ez is egész ígéretesnek tűnik.

A töltőfeszültség három összetevőből áll:
-az egyik az inverter frekije-mennyit tudsz kihozni a 555+trafóból?
-a másik a tápfeszültség növelése, vagy csökkentése, -illetve az impulzus idő csökkentése-növelése( növelés esetén csökken a kondi feltöltési ideje, ezért kevesebb feszre töltődik...)
A trimmerpotik alkalmazása jó dolog. Azokkal lehet kihozni a maximumot az adott trafóból... de, utána meg kell mérni az ellenállásukat és fix ellenállásra ki kell cserélni.(ha nem szabvány érték, annyira nem gond) Pára, oxidáció...stb. Itt kaptam tanácsot én is, ki is cseréltem őket fixre...
Nálam most egy 9 volt/300mA-es trafó üzemel, kb. 10 voltról megy az áramkör. Kb. 200mA-t fogyaszt. Azért írtam "kb", mert az elején méregettem, alakítottam, aztán működik.
Dugasztápról hajtom. Nem piaci kici kinai... normális táp. 3-12 volt között lehet állítani a feszt. Most a 9 voltos állásban ketyeg.
Csak jóindulatból, én nem a keresőt használnám, hanem olvasnék... ráment egy-két estém...tudom Te most gyorsan meg akarod oldani... ne kapkodj.
A nyák terv engem is érdekelne... esetleg pdf-ben!? nincs eagle-m...
Vezeték: a környékeden AGROKER áruház-bolt, esetleg nagyobb gazdabolt...én az agrokerben vettem 250 méter 3500Ft.- volt, ja és a szigetelők-nagyon fontos a tökéletes szigetelés, mert ott elszökhet az energia. Azt is ott vettem 30 db - 1500 FT.- tavaly volt... nem emlékszem pontosan. Rugófeszítés: autósbolt trabi gázrugó 150 Ft.-/db.

Akkor rosszul néztem, de 12x50=600 ford./perc.
De ha jól gondolkodtok, akkor fehetne fordulatot szabályozni, csak kell egy frekvenciaváltó, változtatható frekijű inverter, ami persze 230V-ot ad ki
Mert ha felezed a hálózati 50-et, akkor már csak 300-al forog.
De egy frekiváltó se épp a költségkímélő megoldásokhoz tartozik...

Szia Lancer!

néhány másik topic foglalkozik ezzel a témával. itt:
Bővebben: Link

HA a generátorod váltóáramot termel, az engedélyes inverterekhez mindenképp egyenáramot kell csinálnod belőle. Ezt csinálhatod grátz-hiddal, vagy egyenirányító diódasorral.
A kapott DC áramot az invertered a korábban olvasottak szerint terheli fel.

A feltápláló inverterekhálózatra tápláló inverterek leírása, árak
-nél vagy egy tartomány, tól-ig amit m fogadni tud az inverter. Pl:SB 1100as:V dc be:129V-400V ig. Ezen belül van egy úgynevezett MUNKAPONT, amikor leterheli az üresjáratot az inverter. Ez meg fogja lassítani kicsit a generátorod, és a fesz visszaesik. Ezt hívjuk a "generátor holtpontjának is".

Erről Kari01 írt szintén a fenti címen, érdemes azt is elolvasni.