Sziasztok!

Tudna nekem valaki egy könyvcímet ajánlani, ahol találnék 3 fázisú inverter kapcsolást, ha lehet méretezettet, egy kis leírással?

Előre is köszönöm.

Sziasztok! Tudna nekem valaki bármilyen 3 fázisu inverter kapcsolási rajzot adni??
Csak tanulmányozni szeretném!

Hello!
Kicsit túl variáljátok, vagy nem értitek a dolgot.

- Bárhogyan is jelölik a két bemenetet, az két azonos értékű, de különbözően használható bemenet.

- De ezzel az "inverter plusz ÉS kapu" kialakítással, mód van arra, hogy a számláló, fel, vagy lefutó élre számoljon. Ilyenkor a másik bemenet az invertálás miatt természetesen ellenkező, de állandó logikai szinten van.
- Vagy, mód van az órajel kapuzására. Ha felfutó élre számol, akkor az engedélyezés "L" szintű, ha lefutó élre számol, akkor az engedélyező "H" szintű. (természetesen mindig a másik bemenettel)
- Így mindenféle külső elem nélkül a számlálás, megakasztható egy számnál, Ha a számláló kimenetét visszakötjük az engedélyezésnek. Amíg a számláló nem ér oda, a kimenete nulla, és engedélyezi, a felfutó órajeleket a számláló bemenetére. Ha eléri a számot, az aktuális kimenet "H" szintű lesz, amely letiltja az órajeleket. Így a számláló ennél az értéknél várakozik.

Javaslom, hogy a rajzokat és az alkalmazásokat ezzel a szemlélettel nézzétek.

üdv! proli007

Abban az 1000W-os DC mociban már lehet nafta
Íme

Más,én ha ilyen elektromos kerékpár építésébe fognék,nem biztos hogy 24 meg 36V-os motorokban gondolkoznék ,lehet hogy elfajzott ötletnek tűnik,de egy inverter segítségével 12V-ból 230-at "csinálnék",avval meg már nem nehéz elindulni,ráadásul 230-as mocikból nagyobb a választék,olcsóbbal,erősebbek,nyomatékosabbak.
Természetesen ehhez komolyabb teljesítmény leadására képes inverter kellene,ami nem olcsó mulatság.
kb 16000 HUF-ba kerül egy 400W leadására képes átalakító.

Szerk///Igaz ha ért hozzá az ember,akár meg is építheti,abban viszont nem vagyok biztos hogy olcsóbbra jön ki.

Hello'

Akkor talán az első kérdésedre válaszolok.
- Nem működött ez sehol, kivétel a részegységek a dugdosós panelomon, az asztalomon.

De úgy látom, nem látod át a működését, ezért még is leírom kissé.

Feladat:
- Az alapfeladat, a +-10V bemenőjel nagyságával arányos impulzus szélesség modulált (PWM) jel előállítása, és kapuzása a H-bridge meghajtó A vagy B bemenetre, a bemenő analóg jel polaritásától függően. (A nem vezérelt hídbemenet "L" szintű, "tiltott" állapotban van.)

Egyenirányítás:
- Nem szinkron egyenirányítót alkalmaztam mégsem. (Az oka az volt, hogy a PWM részegységet raktam össze gondolataim alapján először, és annak elég volt a féltápfeszültség.)
Az U1c/d tulajdonképpen egy túlvezérelt, egyszeres erősítésű analóg erősítő. Mivel az IC tud féltápos üzemben menni, így a kimenőjele a GND-től a plusz táp-1.5V-ig terjedhet.
Amikor a bemenő jel pozitív akkor az U1c IC követő módban átviszi a jelet a kimenetére. Tehát 0..+10V bemenő jelre, 0..+10V kimenőjellel válaszol.
Ha a bemenő jel negatív tartományban van, akkor a D2 kinyit és biztosítja, hogy az IC bemenete ne tudjon -300mV alá kerülni. Viszont a kimenet nem tud alacsonyabb lenni, mint nulla, tehát ennek a fokozatnak a kimenete negatív bemenő jel ideje alazz nulla.

Az IC1d fokozata hasonlóan működik, csak invertáló egyszeres erősítésű üzemmódban. Tehát 0..-10V bemeneti jelre, 0..+10V kimeneti jellel válaszol. A diódának azonos szerepe van, csak most a plusz bemenő jelet fogja levágni. (a kondiknak mindössze zavarszűrési szerepe van.)

- Az U1c/d kimenetén így mindig 0..+10V jelenik meg a bemeneti jellel arányosan, csak váltakozva, hol az U1c, hol az U1d kimeneten. Ezt a két jelet összegezve az R11-R12 ellenállásokkal, vezéreljük a PWM fokozatot. Tekintve, hogy akár plusz, akár minusz a bemeneti feszültség, a PWM kitöltésének a bemenő jel nagyságával kell arányosnak lenni. (De itt már 0..5V lesz a két ellenállás osztásának megfelelően)

PWM előállítása:
- A PWM fokozat motorja, az U4a Icvel megvalósított fűrészgenerátor. Működésének alapja, a C6 kondi töltése és kisütése. (a Q=C*U azaz a I*t=C*U képletből kiindulva) Ha a kondit állandó árammal töltjük, akkor a feszültség növekedése is lineáris. Ezért használunk egy egyszerű áramgenerátort, ami az R17-D3-Q1 és R18 elemekből van kialakítva.
(Az R17 árama a D3 diódán, kb. 1,6V feszültséget ejt, amit referencia feszültségnek használ a Q1-es áramgenerátor. Az R18 ellenállásra mindig az Uref-Ube feszültség jut, azaz kb. 1V. Tehát a tranyó kollektorában közel állandó 100uA áram folyik, ami tölti a C6 kondit. A kondi kisütését ha a feszültsége eléri az 555 Th szintjét, a Dis tranzisztora végzi, kis ellenállásán keresztül. Így a kondi feszültségének felfutása Th szintig lineáris, visszafutása, pedig igen gyors, a TR szintig. Tekintve, hogy Th szint referenciája a tápfesz 2/3-ad része és a Tr referencia feszültsége a tápfesz 1/3-ad része, a fűrészjel amplitúdója 4V körül van. A PWM frekvenciát, a TP1 ponton lehet ellenőrizni. (De itt csak a C6 kisütése alatti gyors lefutó impulzusokat lehet látni!)

- Magát a PWM jelet az U2b és U4b-ből kialakított komparátor képzi, a fűrészjel pillanatnyi szintjének és az analóg bemeneti jel összehasonlításával.
Az U4b fokozat, belső RS tárja segíti a komparátor biztos átváltását, és terhelhető meghajtást biztosít a Q\ kimenetén keresztül a kapuáramkörök számára. Az IC Q\ kimenetén közel 0/12V-os változó kitöltésű PWM jel van.
A Dis kimeneten, fázisban azonos a jel van, mint a Q\ kimeneten. A különbség, az, hogy a feszültség nagyságát H szint esetén limitáljuk a Z1 zénerrel. így itt 0/5V-os PWM jelet kapunk. (Ennek átlagértékét hasonlítjuk össze a bemeneti analóg jellel.)
Ezt a PWM jelet vezetjük vissza, az U2a fokozatból kialakított különbségképző integrátorra. Az PWM jel integrálását, az R16-C4 végzi. Az U2a IC kimenete addig szabályoz fel-le irányba és vezérli a komparálási küszöböt U1b számára, míg a PWM jel integrált átlagértéke meg nem egyezik az R11-R12 felől érkező bemenő jellel. Így biztosítva van, hogy a PWM jel átlagértéke arányos legyen a bemeneti jellel. (Az U2a IC tulajdonképpen egy szabályozási funkciót is ellát.)

- Ha az alapfeladatot tekintjük, akkor látható, hogy ismernünk kell a bemenőjel polaritását. Ezt a feladatot oldja meg, az U1a áramkörből felépített differenciál komparátor. Ha a bemeneti jel meghaladja a 10V 1%-át, akkor a komparátor átbillen a polaritásnak megfelelőirányba. Azaz, ha a bemeneti jel polaritása plusz, akkor az U1c kimenete magasabb, mint U1d. Ilyenkor az U1a komparátor kimenete (L) alacsony szintű (műveleti erősítő invertáló bemenet szintje a magasabb) Ha a bemeneti jel visszatér nulla értékre, az U1c/d kimenetek feszültsége is nulla lesz. ilyenkor a komparátor kimenete az előző értéken marad (most nulla). Ha fordul a kocka, és a negatív bemeneti jel meghaladja a 10V 1%-át, akkor az U1a komparátor átbillen, és kimenete (H) magas szintű lesz.
Tekintve, hogy a vezérléshez szükség van a ponált komparátor jel negáltjára is (inverzió), inverter gyanánt a fennmaradt U1b erősítő került alkalmazásra.
Tehát plusz analóg bemeneti jel esetén U1a kimenete "L" szintű, U1b kimenete "H" szintű.

- A kimeneti kapuáramköröket a Q2-Q3 tranzisztorok helyettesítik. Ha a PWM jel magas értékű (TP2), akkor áram folyik az R21 és R24 ellenállásokon keresztül, a Z2 és Z3 zéner diódákba. A zéner 4,7V-on határolja, az U4b Q\ felől érkező 0/12V-os jelet. A kimeneti feszültség, így (ami a H-hidmeghajtó felé megy) a dióda 0/5V-os TTL kompatibilis jellé alakítja át.
Természetesen, csak arra a híd bemenetre jut ki a jel, amit az irányvezérlő nem tilt le, Q2-Q3 tranyókon keresztül. Ha a bemeneti analóg jel pozitív értékű, akkor az U1b kimenete magas szinten van. D4 diódán és R19 ellenálláson keresztül, kinyitja a Q2 bázisát. A tranzisztor nyitásba vezérelődik, és Z2 feszültségét alacsony szintre húzva, tiltja az "OutB" jel "H" szintjét, így azt amíg a polaritás nem fordul, "L" szinten tartja. Közben a zöld D4 Led jelzi, hogy az ellenkező kimenet aktív, tehát "hűtési állapot van". A PWM impulzusok, így csak az "OutB" kimenetre tudnak kijutni.
Természetesen, ha a polaritás ellenkező, a működés is az, tehát a PWM jel, csak az "OutB" kimenetre tud kijutni, így "fűtési állapot van".

A PWM jel, 0..100% között változik a bemenő jel nagyságától függően. Az analóg jel és a PWM jel arányát, az R11-R12-ből felépített feszültségosztó és a Z1 dióda könyökfeszültsége fogja meghatározni.
(Ha ez nem lenne megfelelő, akkor az integrált PWM jel nagysága az U2a 2. lába és a GND közé iktatott ellenállással módosítható, mert így a PWM jel integrált átlagérték csökkenne. A terület alatti integrál értékét, a PWM jel amiltudója és kitöltési tényezője határozza meg meg.)

Természetesen az offset és egyéb nemlinearitási hibák miatt, a PWM jel linearitása, csak 1..99% között hihető értékű.
Tekintve, hogy az U4b "Dis" kimenet alacsony szintje esetén a kimeneti feszültség nem nulla, hanem kb. 50..100mV értékű, az U2a szabályzónak ekkora +- "holt zónája" van. (A PWM képzés, csak akkor indul el, mikor az R11-R12 által leosztott feszültség ezt a szintet meghaladja.) Szükség esetén, a holtzóna szélessége P1 potenciométerrel csökkenthető. A gyakorlatban, nem árt, ha a teljes hőfokszabályzókör kis holtzónával rendelkezik, mert az irányváltás megállapításához is kell minimális bemenőjel differencia, és ha a szabályozási eltérés 1% alatt van, nem érdemes a hűtés-fűtés üzemmódot váltogatni. (áramkörökben kialakuló zajok sem fogják oktalanul váltogatni a módot)
Persze ennek gyakorlati "következményei" a teljes rendszer hangolásakor fog kiderülni.

Uhhh... Remélem, ezek után talán világos az áramkör működése. (Ja és nem hazudtam sokat)

üdv! proli007

Hát, átalakítani nem igazán lehetséges, és az inverteres megoldás sem igazán járható szerintem. A mai hajszárítók 1-2kW-jára gondolva azt nem hiszem, hogy bírná az aksi + hozzá jön az inverter vesztesége is,( még járó motorral sem).
Megoldás lehet egy 12Vos hajszárító (uti) vásárlása, ezek kisebb teljesítményűek, 100-150Wosak esteleg 200 maximum (az is rúg már egyet az akkun, érdemes inkább járó motorral).

Az inverter 2 dolgot takarhat:
-Az egyik egyenáramból csinál váltóáramot.

-A másik pedig az pedig a digitális jeleket fordítja meg, más néven NOT kapu a neve.

:google:

Sziasztok!

Kezdő vagyok, azt szeretném megkérdezni mi az inverter?

Elképzelhető, hogy valóban nem így működik, ellene szól, hogy, pl. fém dobozban van (ha jól látom), ami rontaná az RF hatásfokát.
Igazából azért gondoltam rá, mert a hang nagyon hasonlít egy neon inverter vagy tesla-tekercs által keltett zajra.
Esetleg a tetején lévő rács méreteit is érdemes lenne megvizslatni, hogy azon kb. milyen hullámhosszú jel hajlandó még kibújni, bár ennek hasznosságában nem vagyok meggyőződve.

Szinte biztos vagyok benne, hogy nem önmagában a +2V vágta ki a biztosítékot, ennyire nem lehet semmit kiszámolni. Esetleg van az inverter bemenetán valami zener, ami lekorlátozza a feszültséget. Jobb lenne azt kicserélni pl. 15V-os példányra.

Sziasztok!

Egy szakmai kérdésem lenne.

Szeretnék a kocsimba egy 12V-os neont betenni.
(2x30cm)
Ez a cimke van a neon inverterén:
- kimenö fesz (neonokhoz) 620V (DC/AC)
- bemenö fesz az invertenek 12V (DC)

A két neoncsőhoz tartozik egy inverter, ami a 12V-ból
állit elö megfelelö feszt a csöveknek.
Namár most ugye az autóban a nyugalmi fesz. 12V,
az üzemi fesz. 14.2-14.4 V.
Egyszer már bekötöttem a neont, de az elsö autó elinditáskor kivágta az inverterben levö üvegbiztositékot a +2V-os tulfesz miatt.
Most kicserélem ezt a biztit és megelözve a bajt tennék az egész konstrukció elé egy elötétellenállást.

Kérdésem az, hogy mekkora legyen ez, hogy ne vágja ki a 14.4V sem?

Köszi mindenkinek!

Sziasztok!

Egy szakmai kérdésem lenne.

Szeretnék a kocsimba egy 12V-os neont betenni.
(2x30cm)
Ez a cimke van a neon inverterén:
- kimenö fesz (neonokhoz) 620V (DC/AC)
- bemenö fesz az invertenek 12V (DC)

A két neoncsőhoz tartozik egy inverter, ami a 12V-ból
állit elö megfelelö feszt a csöveknek.
Namár most ugye az autóban a nyugalmi fesz. 12V,
az üzemi fesz. 14.2-14.4 V.
Egyszer már bekötöttem a neont, de az elsö autó elinditáskor kivágta az inverterben levö üvegbiztositékot a +2V-os tulfesz miatt.
Most kicserélem ezt a biztit és megelözve a bajt tennék az egész konstrukció elé egy elötétellenállást.

Kérdésem az, hogy mekkora legyen ez, hogy ne vágja ki a 14.4V sem?

Köszi mindenkinek!

http://www.hvlabs.hu/inverter/step_down_48V.gif

Ennél jobb hatásfokút nemigen találsz... Lévén a diódát is FET "helyettesíti". Cserébe vezérelni kell.
Természetesen SMD-ben is megépíthető, pl IRF7455-tel, IRF7831-el.

Skori tápja is jó, 555-tel, de mivel közös a földpont, ez nem biztos hogy jó neked.


Üdv:
Ros-Co.

Vacok!

Azon a rajzon is +12V-ot állítanak elő az L1-el,de azt a tirisztor vezérlésére használák. L2 viszont elég kevés áramra képes.Azzal töltenek egy 1mikro kondit,majd azt rásütik a gyújtótrafóra.

Amit én írtam,az hasonló.De én az L1-et csak +12V előállítására használnám. Abból lehet inverterrel előállítani nagyobb feszt,ha muszáj.(mosfettel vagy tirisztorral kapcsolgatni)

Én először kipróbálnám inverter nélkül mosfettel +12V-os tápról.

Sziasztok!
Segítséget kérnék tőletek:
Autóba szeretnék kapcsolótáblát építeni, amiről vezérelni lehetne - ködlámpa, szúrófény, munkalámpák, inverter, stb... Sima 0/1 LED világítós kapcsolókra gondoltam, meg valami védelem...relé vagy nem tudom, de Ti biztos értetek hozzá.
Ha lehetne kérnem valami "egyszerű" kapcsolási rajzot.
Előre is köszi a segítséget!!!
Bővebben: Link

Sziasztok!
Segítséget kérnék tőletek:
Terepjáróba szeretnék kapcsolótáblát építeni, amiről vezérelni lehetne - ködlámpa, szúrófény, munkalámpák, inverter... forrasztani tudok, viszont nem tudom, mi kell bele. Kapcsoló meg relé gondolom, de milyen bekötésben, hány amper...?
Ha lehetne kérnem valami "egyszerű" kapcsolási rajzot.
Előre is köszi a segítséget!!!

Sziasztok!
Segítséget kérnék tőletek:
Terepjáróba szeretnék kapcsolótáblát építeni - ködlámpa, szúrófény, munkalámpák, inverter... forrasztani tudok, viszont nem tudom, mi kell bele. Kapcsoló meg relé gondolom, de milyen bekötésben, hány amper...? Előre is köszi a segítséget!!!

"működik ez tény! de a terhelés szabja meg hogy milyen legyen az inverter! ezt rákötnéd egy aszinkron motorra (persze egyfázisú kondenzátoros)
nemtudom mit szólna hozzá, lehet hogy elindulna de annyi biztos hogy nem tetszene neki!
míg egy fűtőszál vagy izzó esetleg SMPS táppal szerelt kütyü vígan elmegy róla."

Idézet tőled.

No comment.

Most néztem meg és igazad van a 2000w os valóban csak 74 E kb 1 éve amikor néztem és azóta próbálok rajzot szerezni akkor tényleg 1500 Eu volt az ára de nem számit mivel ez a készűlék nekem kicsi. Ami meg jó volna már az meg megint csak sok pénz.
http://store.altenergystore.com/inverters/Off-Grid-No-Utility-Needs...p3845/

működik ez tény! de a terhelés szabja meg hogy milyen legyen az inverter! ezt rákötnéd egy aszinkron motorra (persze egyfázisú kondenzátoros)
nemtudom mit szólna hozzá, lehet hogy elindulna de annyi biztos hogy nem tetszene neki!
míg egy fűtőszál vagy izzó esetleg SMPS táppal szerelt kütyü vígan elmegy róla.

"2000W gyári inverter 1500-2000" Azt kicsit eltúloztad.

80ezer....160ezer Ft között mozog nálunk.
Lökd be a Gúgliba és kijön pár 12-es, 24-es.

(én kihozom 10-ből magamnak)

Bocsi a poszt duplázásért először is.
@gulyi88.
Szintén bocsi de konkrétan nem ismerem a FET-ek IC-k stb tulajdonságait mert csak amatör vok.Ezért is kérnék kapcsolási rajzot mert azon el szoktam menni gyalog.A trafó megbuherálása attol fűgg mit kér majd a rajz csak infó jellegel közöltem hogy miböl szeretném kivitelezni nehogy valami játék trafóra gondoljanak az emberek.Nem tudom jelent e valamit de a mostani funkciójában mono és 3 fázisú űzemben is használható.
@kissanyi.
Nem tudom miért kötözködsz mindenkivel a te dolgod ami engem illet ezzel a válaszal be is fejezem .
2000W gyári inverter 1500-2000 Eurós árban futkározik ha jól emlékszem vagy nem esett le az ára kritikus mértékben szal nem tudom hogy nem tudnám ettöl olcsóbban kihozni ha sikerűl
Az pedig hogy nem egy 36Ah aksiban gondolkozok gondoltam magátol értetődik eleve a konverter nagyságábol ki indulva de hát az én hibám hogy nem irtam oda hogy min. 8x 100-160 Ah aksiban gondolkozok
Az pedig hogy hol mit fűt nézőpont kérdése mert itt átlag mindenki alternativ energia lehetőségekben gondolkodik ha csak 50% megy hasznos fűtésre már szerintem kifizetődő a dolog.

"inverter építéssel nem érdemes foglalkozni. nem lehet olcsóbban kihozni a gyári ártól. Szabadonfutó oszcillátoros stabilizálatlan inverterek semmire sem jók, esetleg fénycsővilágításra. Komolyabbakhoz meg ki tekercseli meg a 100KHz-en működő trafót?"

Nálam huzalból mindenféle méret van,az nem okoz gondot.Már építettem sok invertert.Igaz,hogy eddig 400W-os volt a legnagyobb. De most már vannak magjaim és abból nem okozhat problémát. Az én prototípusom 50Hz-en megy,elég stabilan tartja is. 10,8V-nál van a határ a 12V-os rendszernél.Addig produkálja a 230V AC-t.
Az a jó ennél,hogy terhelés nélkül szinte minimális a fogyasztás, a 400W-osnál olyan 120mA. Van egy figyelőtekercs a szekunderen,és azzal vezérelem.
A magok: 4 pár orosz hiperszil mag régi színesekből. Ez már bevált,és persze áttérek 48V-os rendszerre az áramok miatt.
Lehetne kapcsolóüzemű is 100kHz-en,de akkor még nincs 50Hz-es AC-d.Itt meg egyből van.

Apropó! Itt valaki írta,hogy 400W-ot akar disszipálni vele fűtés gyanánt. Akkor már esetleg valami tárolós megoldás is jobb lenne. Pl. olajradiátor.(csak egy ötlet)

Ugyan olvasgattam az általatok leírott képleteket meg számításokat, de sajnos én ehhez hozzá sem tudok vakkantani. Meg ugy gondolom, hogy nincs is értelme.Vagy épít valaki egy már kipróbált és publikált cuccot, vagy kísérletezik. Az eredménytől függően módosítja a komponenseket addig, amíg tökéletes nem lesz, vagy bele nem un. Nem hiszem, hogy az elméletben megálmodott készülék azonnal a várt eredményt hozza, hiszen a nagyobb gyárak(pl:autóipar) is állandóan módosít, javít esetleg ront a következő szérián.
A töltést nem kell túlbonyolítani.
Töltőáramot szabályozni elég nehézkes, szerintem elég, ha az elektronika a maximális töltőfeszültségen(14, 28 stb...) megfogja, vagy átkapcsolja a töltést egy fűtőbetétre. Ilyen rajzot esetleg közzé tudok tenni, vagy szétnézek a Conrad-ba nem-e van valami megfelelő küszöbérték kapcsoló ami alkalmatos erre a célra. Esetleg még egy lehetőség van: A maximális töltőfeszültség elérésekor a generátort fokozatosan rövidrezárjuk, ami fékezni fogja a rotorokat. Persze ez csak az állandó mágnesesnél jöhet szóba, hiszen az autógenerátorban benne van a szabályozó, itt ezzel nem kell foglalkozni. De felmerül a kérdés bennem, hogy ez nem terheli-e túl a tekercseket, vagy nem rövidíti meg a mágnesek élettartamát.
inverter építéssel nem érdemes foglalkozni. nem lehet olcsóbban kihozni a gyári ártól. Szabadonfutó oszcillátoros stabilizálatlan inverterek semmire sem jók, esetleg fénycsővilágításra. Komolyabbakhoz meg ki tekercseli meg a 100KHz-en működő trafót?
Szóval sajnos néha kompromisszumot kell kötni.

Szeretném megkérdezni,hogy olvassa-e valaki itt a fórumot,aki konkrét technikai megvalósításokra kíváncsi és akkor oda koncentrálnánk és nem menne el a fórum más irányba.
Jelezzetek,ha erre igény van.
sokmindent jó lenne megbeszélni:
- a mágneseket (érdekes angol nyelvű cikket olvastam délután róla,hogy mit ajánlanak)
- a rotor anyaga,alakja
- a pólusok száma,mágnesek darabja,tekercsek száma,bekötése
- töltésszabályozás
- fékezés (mechanikus vagy elektronikus)
- inverter építése

Jelentkezzen,akit ez érdekel.

gulyi! Lépjük át egymást.Ez nem sima mágnes,mint ahogy te gondolod és egy több száz pólusú gyűrűs szinkrongenerátorhoz nem is kellenek hatalmas mágnesek.

A kulcsi turbina valóban nem dán rendszerű.Viszont a kivitelezés nem egyszerű.
Én 12 polúsút építek elsőre.Ehhez 24 db mágnes kell a 20x20x10mm-esből.


Nyomatékváltós berendezés:

A hagyományos Dán típusú 4-6 pólusú aszinkron generátorral szerelt berendezés működéséhez 1000-1500 percenkénti fordulatszámra van szükség. Ezeknél a berendezéseknél a 30-40 fordulatos lapátkerékmozgást nyomatékváltóval gyorsítják a kívánt mértékre.

Nyomatékváltó nélküli berendezés:

A másik típus a sokpólusú (több száz) gyűrűs szinkrongenerátorral szerelt berendezés, ahol nincs szükség nyomatékváltóra, mert a generátor a lapátkerék közvetlen hajtásával (percenkénti maximum 40 fordulat) képes a maximális villamos teljesítmény elérésére. A szélerőmű tetején, a gépházban trmelt energiát egyen irányítás után kábeleken keresztül juttatják a tartótorony aljában található elektronikus átalakító berendezésbe (inverter), amely az elektromos hálózatnak megfelelő, váltakozó feszültségű villamos áramot állít elő.

Látod,ez a különbség köztünk.Én egyetértek azzal,amit Iszkakof István írt.Te pedig csak elméleteket gyártasz.
Szerintem meg kellene fogadnia mindenkinek ezt a tanácsot: (ide idézem,hogy mégegyszer olvassa el mindenki)

"Eléggé hülye tanács, amit most írok, de ha valaki először épít szélgenerátort, fogjon hozzá és építse meg. Miután megépítette, a szél szétverte, vagy nem termel semmit a generátor, esetleg orkán indítja el, azután tanulmányozza át a topicot. Amíg a topic segítségével akarja eldönteni, milyen szélgenerátort építsen, nagy az esély, hogy semilyet sem fog. Rengeteg a dilemma. Néhányat felsorolnák:
- épitési engedély, vagy sem;
-vízszintes tengely, vagy függőleges;
- a lapátok száma és anyaga;
- autógenerátor, vagy barkácsolt;
- akkumulátor? 12 V, 24V, 48V;
- inverter igen-nem;
-költségek;
-megtérülés;
- watt xls. táblázata stb.
Ismétlem, szerintem ez a hobbiszélgenerátor is abba a kategóriába tartozik, ahol először cselekedni kell, majd azután gondolkodni a következőn."

Én nem ebben látom a sorbakötés fő problémáját hanem abban hogy a vezérlő elektronika potenciálja is megemelkedik, ezzel a két elektronika 20KV ra kerül egymáshoz képest ami ha közös a táp érdekes dolgokat művel.(ha nem szerintem akkor is)
Esetleg +- táppal a gyújtótrafók közös pontja a közös pont és +- vezérléssel egyszerre ,bár nem tudom a tekercselési irányok hogyan alakulnak.
A kondis sokszorozó biztosan jó de honnan vesz olyan kondit ami a gyújtótrafót kibírja?
Egy sokkolót láttam működni az azt csinálta hogy egy kondit töltött egy inverter amikor elért 600-800V ot egy pici szikraköz átütött ,és egy trafón keresztül kisütötte a kondit. Ez csak a trafó miatt fog megbukni nem tud házilag olyan trafót készíteni ami egy 5 cm ívet kibírjon.
Kísérletezéshez viszont beszerezhet egy ilyen sokkolót.

Akkor számoljunk.
2000W 12V-on (nem számolva az inverter veszteségeit) 167A. Ezt egy 100Ah-ás akksi - elméletileg - 0,6 óráig, vagyis 36 percig bírná el. A 4-5 órás felfűtési időt számolva ezzel csak befürödni lehet, fürödni biztosan nem.
Ami a realitásokat illeti:
1, Egy akku kapacitása azt jelenti, hogy 20 órás kisütés esetén (100Ah-ás akksi esetében 5A, mert 20x5=100) képes ezt az akkumulátor produkálni. Ekkora terhelőáramnál (167A) a valós kapacitásának csak töredékét szolgáltatná.
2, Ilyen inverter elkészítése nagyon sok nehézségbe ütközik. Ekkora teljesítményekhez magasabb akkufeszültséget szoktak alkalmazni (pl.230V ---> 104 cella).

De jó is lenne egy 100%-os hatásfokkal üzemelő inverter/transzverter... És ha még a fogyasztó sem fogyasztana...