Az R4 alsó kivezetése mintha rossz helyre lenne kötve a rajzon. Legalábbis logikusabbnak tűnne, ha nem az opamp kimenetére, hanem az invertáló bemetére csatlakozna.

Megtaláltam nagy nehezen a panelt és még a szkóp is abbahagyta a munka szabotálását. Kpacitív terhelésre nálam semmi rendellenes nem történik, de ha melléteszek a kimenetre egy 15Ω-os ellenállást akkor az enyém is elkezd oszcillálni. Az enyém kicsit át van alakítva, mellékelem a rajzát (fő különbség a az hogy referenciának nem zener diódát használtam hanem egy REF01 IC-t illetve az OPA-knak a tápot egy 7824-el állítom elő). Az enyémben két darab KD504-es végtranyó van. A huzalozás nem lehet probléma mert az enyémben minden vezeték a lehető legrövidebb és 230V sincs a közelében. A GND-k csillagpontosan vannak kialakítva és a nagyáramú részek 1,5mm²-es dróttal vannak kötve.
Valami a kapcsolásban lesz.

Ja és ha először az ellenállást kötöm a kimenetre és utána a kondit akkor is begerjed amint a kondit csatlakoztatom. A táp végig CV üzemmódban volt, de amikor kipróbáltam és letekertem az áramkorlátot akkor CC üzemmódban is ott volt a gerjedés csak kisebb amplitúdóval (1/3 kb.). Ja és én 100µF-os kondit használtam.

Szia! Igen.

Szia!
Ugy érted R3 at kiemelve direkt a kimenö kapocsra.?
Holnap megejtem a javaslataidat és beszámolok.

Szia! Próbáld meg a visszacsatoló kör fele menő pontot átkötni a kimeneti kapocsra. Csak kiemeled az ellenállás egyik lábát, és külön kötöd a + kimenetre. Meg 1-1 100nf a műveleti erősítő tápjára közvetlenül a tok tetejére forrasztva. És próbáld meg a kis led panel métert is lekötni...

Bagatel dolgok, de ez egy fantom

Üdv.
A következő a felállás a labortáppal kapcsolatban. Nem sikerült elhárítani a gerjedés okozóját. Ohmos terhelésre jó, ESR vagy nagyobb normál puffer kondi a kimenetre ohmos teherrel kombinálva gerjed. Egyik oldal csak kondival is gerjed. D1 dióda kivéve (elsőre elnéztem valamit) áramkorlát lekapcsolva, feszültség szabályzás működik, teljes áram erősséggel. C2 kondi növelve és csökkentve semmi javulás. Holnap megejtem a potméterek átkábelozását árnyékoltra, ebben nem bizakodom egy próbát megér. Valakinek ha van hasznos ötlete hogy kiküszöböljük ezt a hibát ne tartsa magába.
Csináltam egy rövid videót hogy vizuálisan is mutassam a hibát.
Bővebben: Link

Igen, azt szokták mondani, hogy egy igazi amatőr készülékben minden fokozat gerjed - kivéve az oszcillátort Amúgy szerintem nagyon nehéz olyan tápot készíteni amit nem lehet begerjeszteni. Ha megoldod, hogy kondival terhelve ne gerjedjen, akkor majd induktív terhelésre gerjed, ha meg attól sem, akkor majd áramgenerátoros módban, ha azt is megoldod akkor meg a tranziens viselkedése lesz rosszabb. Aztán arra eszmél fel az ember, hogy amikor kezd elégedett lenni a táppal, addigra 3x annyi alkatrészből áll, mint a kiinduláskor.

Ez egy örök probléma. Az oszcillátor fejlesztés rémálma, ha nem rezeg be.
Az erősítő - tápegység fejlesztés rémálma, ha berezeg.

Először azt írta, csak az egyik oldal. Később sikerült kifejleszteni, hogy a másik is RC taggal
Nincs jobb ötletem, mint a vezetékezés tájékán keresgélni a hibát.
Meg az sem mindegy, hogy a kondi közvetlenül a kimeneti csatlakozókon van, vagy valamilyen hosszú vezeték végén. Sokféleképpen be lehet gerjeszteni valamit ha kitartóan ügyeskedik az ember

Nem jól olvastad vissza, mindkét oldal csinálja.
Bár az egyik oldalon ellenállás is kell hozzá, nem csak kondenzátor...

Visszaolvastam az egészet. Azt írod, csak az egyik oldal gerjed (a jobb oldal?). Nagyon hosszú vezetékek mennek a potiktól a szabályzóhoz és az egész össze van kötegelőzve a nagyáramú rész vezetékeivel.
Figyeld szkópon a fűrészelést és közben csipkedd el sorban a kábel kötegelőket. Húzgáld szét a vezetékeket és figyeld meg változik-e a fűrészelés frekvenciája és/vagy amplitúdója. Ha igen, itt kell a hibát keresni. Vágd rövidebbre a potikhoz menő vezetékeket, esetleg használj két eres árnyékolt kábelt, külön a feszültség és külön az áramkorlátozó potihoz.
Jobb ötletem nincs egyelőre.

Igen gerjed. Max feszültség föltekerésnél ált meg a jelenlegi MHz-es gerjedés. Letekertnél mikor kigyullad a led nem gerjed meg ugye akkor kimeneten nincs feszültség sem.

Arra egy pici DC-DC konverter is elég lehet. De nem akarlak lebeszélni róla, magadnak építeni jó dolog.

Nem értem. Akkor teljesen feltekert áramkorlát mellett is gerjed?

Igen-igen, olvastam az aktuális kommenteket, viszont nekem nincsenek túlzottan speciális igényeim és nem támasztok hatalmas elvárásokat a táppal szemben. Leginkább LED-es dolgokat szeretnék majd hajtani vele,arra pedig úgy vélem, hogy több, mint tökéletes lesz.

Még világit a led addig nincs oszcillácio jelenleg 2MHz. Ahogy nyit a táp és kialszik a led, ugy indul a gerjedés.

Akkor megvan a hiba....

Idézném Proli007-et.
"Sokan beleesnek abba a hibába, hogy nulla kimenti feszültség vagy áram beállítása mellet értelmezni próbálják az üzemmód Led-ek jelzéseit. Ez nem lehetséges, mert a feszültség és áram szabályzó zérus refrencia esetén nem tudja eldönteni, hogy a feszültségszabályzó működik, vagy az áram szabályzó. Pontosabban véletlenszerű viselkedést fog mutatni, attól függően, hogy a használt műveleti erősítő Offset feszültség hibája éppen mekkora. Hiszen a referencia feszültség ekkor összevethető az IC 3..5mV Offset feszültségével. Tehát ebben az üzemállapotban csak téves következtetéseket vagyunk képesek levonni a jelzésből. "

Üdv. Ahogy időm engedi..
Megejtettem a javasolt módosításokat. Vegyes tranyó okozta hiba kilőve. Kissé eltérő, de folyik áram mind három áteresztőn. Próbáltam R-L tagot a kimenetre mint a hangfrekis erősítőknél, de nem hozott sok sikert . Némi csillapítás a fűrész amplitúdóján. C2 kondit növelve 4,7nF ra nem hozott javulást. R12- 470 ohm beiktatása lekorlátozta a kivezérelhetőséget, valamint lett belőle egy 2MHz es oszcillátor. Kb 3,5 V tól indul meg és mikor eléri a teljes(lekorlátozott) kivezérlést akkor megszűnik az oszciláció. Még egy lehet hasznos észrevétel. Az áram állító poti letekert állapotban kigyullad az I-max led feszültségtől függetlenül terheletlen kimenettel. Picit fültekerve kialszik. Ilyenkor nincs oszcilláció sem. Lehet az áram korlátozó résznél van valami gubanc?

Csak azért mert az utóbbi két oldal arról szólt hogy ennek a kapcsolásnak egy előző verziója gerjedhet kapacitív terheléssel. Persze lehet azért mert rosszul lett megépítve (bár amit mlaci felrakott képeket ott a szerelés kifejezetten szép és igényes) és az is lehet hogy az újabb kiadás már nem, de attól ez még nem túl biztató. Esetleg várd meg mire jutnak ezzel kapcsolatban.

Mert ez a korábbi hozzászólásokra alapozva egy több éve bevált kapcsolás, számomra megfelelő paraméterekkel és anyagköltséggel és ami szintén nem utolsó szempont, hogyha elakadnék, itt tudok segítséget kérni.

A Z3 az melegedhet kicsit, persze függ attól hogy a lábain hogyan vezeti el a hőt a panel. Én lehet oda azért beraknék 2 wattosat.
Írtad hogy tápot szeretnél építeni. Megkérdezhetem miért ezzel a kapcsolással szimpatizálsz?

Megfelelő a 0,5 W-os zéner, és a 2 W-os ellenállás (a panelterven lévő méretekből is hasonló következtetést lehet levonni).

Üdv!
Még egy kérdéssel szeretnélek zaklatni titeket, nevezetesen a képen jelölt zéner diódák milyen teljesítményűek legyenek? 0,5W, 2W, 5W? 30V 3A paraméterekkel kalkulálva. Valamint érdemes lehet a huzalellenállásokból 2W helyett 3W teljesítményűt válogatni?
Köszönöm!

Ne ragozzuk jobban mint az indokolt. A jelzésben lévő "a" betű nem a kapcsolás verzióját jelenti, hanem a TO3 tokos változatot (a "b" jelöli a lapos tranyót fogadni tudó panelt, és a "c" a huzalozható variációt.
Tehát a végén lévő "-v2" ben van a huncutság, és valóban van néhány lényeges javítás a hivatkozott rajzához képest.

Csak úgy halkan kérdezném meg, hogy a 8. láb nem az áramkorlátozó műveleti erősítő kimenete? A terhelés akkora, hogy az áramkorlátozás időnként aktivizálódik? Vagy a korlát van alacsonyra állítva? Esetleg valami hiba van az áramérzékelését végző részlettel.
Az áramkorlát aktivizálódásakor egy másik erősítő bemenetén módosítja a szintet. Ha inaktívvá válik, ez az utóbbi erősítő csak fokozatosan "tér magához" mivel a kimeneti jelváltozási sebessége korlátos. Egy kis idő múltán, a növekvő feszültségtől ismét aktivizálódik az áramkorlát. Máris létrejöhet egy fűrészjel.

Lehet, hogy nem is működik rendesen a feszültség szabályozó rész?

Ezt a változatot építette meg mlaci989, az általa megosztott képek alapján. A témakezdő hozzászólásában viszont egy régebbi verzióra hivatkozott, amikor felhívtad a figyelmét az újabb változatra, akkor jelezte, hogy a 2.7.4(a) verzióját készítette el...
Tehát ha valakinek van újabb ötlete, most van rá lehetőség, hogy élesben is ki legyen próbálva, mivel a táp és a szkóp is megvan mlaci989 -nél.

Inkább az volt a célom, hogy a már megoldott dolgok látszódjanak, és ha van további okosság is hozzá, akkor azt célszerű az utolsó állapothoz hozzákapcsolni.

Köszönöm, a fájlokat, de nem szeretnék ezzel tovább foglalkozni. Már megbántam, hogy egyáltalán belekezdtem.

Igen, igazad van, korlátozza a kivezérelhetőséget. 33 V-os puffer feszültségnél 27.5 V a maximális kimeneti fesz, 3 A terhelésnél és 29.3 V 1A-nél (a szimulátor szerint).
Nekem is az volt az első gondolatom, hogy R12-t a kimenetre kötöttem, de ott hatástalan.
A 47k csökkentése nem hoz érdemi változást.
Az volt a célom, hogy a lehető legkevesebb helyen beavatkozva a kapcsolásba legyen stabil.
Nem is biztos, hogy jó lesz, de egy próbát talán megér a kb. 10 perces átalakítás.

Lemaradt, hogy az ECG184 bétája 24.

Ha a jelzett pontok a sönt előtt lennének, akkor a söntön eső feszültség befolyásolná a kimeneti értékeket.
A DC-OFF kapcsoló "nulláza a kimenetet", lekapcsolja azt, nincs kimeneti feszültség.
Az áramkorlátot a kimenetek rövidre zárásával tudod beállítani.