Gondolkodom az utolsó megvalósításán. Sajnos tesztáramköröm nincsen, maximum LM317-et tudok összekotorni. Van egy optocsatolós MeanWell tápom. Az ötlet az, hogy fogok egy dupla műveleti erősítőt, az egyik felét komparátornak használom, ez fogja az optocsatolót kapcsolgatni, a másik 1felével pedig figyelem az áteresztőelemen eső feszültséget, tehát mint diff. erősítőt használom. A komparátor biztosítaná az optocsatoló határozott kapcsolását, már ha erre szükség van?

Az utolsó előttit már kivitelezték páran, olyan van az Attila félében meg a Skoriékéban is. Nekem nem igazán tetszik, főleg ha sima, mindenféle zavartól menetes tápot akar az ember építeni mert az az előszabályozó egy zavargenerátor (step down). Igazából ugye ez is olyan mint az erősítő tervezés, hogy van a lufi, és akkor melyik felét nyomjam be hogy máshol púposodjon. Mi a prioritás? Olyan ami minden szempontból tökéletes megoldás olyan nincs.
Az utolsó képen lévő egy fokkal jobb, lényegében az is ugyanaz, a különbség csak annyi, hogy ott nem a szekunder kör már szűrt feszültségébe termel bele zavart az előszabályozó, hanem a primer oldalt kapcsolgatja.
Hogy ez mennyit számít a gyakorlatban arra tökéletes példa a hagyományos és az újhullámos PC táp aminél nem csak primer szabályozás van hanem szekunder is, azaz nem a primer oldalon van szabályozva minden feszültség mint a régi típusú hagyományos PC tápoknál, hanem csak egyetlen szekunder feszültség van előállítva, az összes többit a szekunder oldalon konverterek állítják elő (egysínes megoldásként vannak reklámozva). Ezek az új fajta tápok jobb hatásfokúak, némileg egyszerűbb felépítésűek, stabilabb feszültséget adnak, cserébe adott esetben használhatatlanok. Sikerült ilyenből bevásárolnom, addig semmi baj nincs a táppal amíg nincs rajta komolyabb terhelés, de amint igen, konkrétan használhatatlanná válik az alaplapi hangkártya akkora zavart termel a táp. Ugye, azt a feszültség sínt nyomja tele zavarral amiről maga a konverter is tápellátást kap, meg az alaplap egyéb részei.
Első körben azt hittem hogy biztos az alaplapommal van baj, vagy a hangkártyával, de kivéve a "szuper" tápot és betéve egy hagyományosat megszűnik a probléma, szóval a bődületes brekegést, krákogást, nyüszítést, interferenciás zajokat a hangkimeneten a táp működési jellege produkálja, ahogy elindul egy játék és komolyabban igénybe van véve a táp.
Egyébként az utolsó képen lévő megoldást meg tudod csinálni házilag is, kell hozzá a labortáp meg egy átalakított PC táp ami labortáp kimenetéről kapja a szabályozáshoz szükséges arányos feszültséget. Láttam ilyet működni, egész jó volt persze tökéletesíteni kéne.
De amerre inkább érdemes lenne elindulni már ha a zaj szempontjából a hagyományos trafóst megközelítő megoldást szeretnénk (és miért ne szeretnénk) az a rezonáns működésű táp valami pfm szabályozással esetleg kiegészítve burst vagy egyéb megoldással hogy a kellő feszültségátfogás is meglehessen, vagy némi kompromisszummal a hatásfok terén.

Az 5. megoldás lényegében olyan, mint az Attila86 féle táp, csak az a netagtív oldalon szabályoz, ami az N-csatornás FET miatt előnyösebb. A 6. megoldás is felmerült már, az sem rossz, de még sem gyáriban, sem épített tápban nem láttam ilyen megoldást (persze attól még lehet, hogy van ilyen).

Sziasztok!
Találtam pár érdekes megoldást előszabályzásra. Bővebben: Link Szerintem az utolsó és az utolsó előtti megoldás főleg érdekes lehet.

Nem kívánok tovább reagálni, kiszálltam.
Egyébként áll a labortáp projekt idő hiányában.

Úgy gondolom, hogy néhány hozzászólással ezelőtt sem egyetlen mondatnyit írtam indoklásként, az, amit kiragadtál belőle csak egy a sok közül. Régebben talán még részletesebben kifejtettem ezt a dolgot. Az a táp (URT) elsősorban nem kezdőknek szánt áramkör. Aki meg már rajzolt néhány nyákot, az a kép alapján, vagy saját magától is meg tudja tervezni.

Ahogy írtad is, kezdőként mondjunk egy LM317-re épülő tápegység is bőven jó, és meglesz a sikerélmény is, amikor működik. Amikor meg elkezdenek növekedni az igények pl. a táppal szemben, akkor lehet keresni kicsit összetettebb áramkört, több alkatrészből.

Senki sem multiméterrel a zsebében született, sok év alatt lehet eljutni oda, hogy nem csak utánépítünk, hanem saját áramkört tervezünk, ami a szándékainknak megfelelően működik. Ilyenkor a netes projektek rajzai inkább csak ötleteket meríteni lesznek jók, mert sok esetben már a rajzból látszanak kisebb-nagyobb elvi/tervezési anomáliák, amit biztos, hogy másképp oldanék meg. Aztán amikor megemlíti valaki, hogy az az áramkör nem ok. akkor egyből besértődik rajta valaki más, hogy dehát az teljesen jó, mert 30 éve jól működik.
Nem hozom újra elő a relés előválasztást, inkább egy másik példát. Pl. GeeLee is említette, és én is valamikor, hogy a sokak által sikeresen megépített LPSU-nak bizonyos esetekben negatív belső ellenállása van (a terhelés növekedésére nem csökken, hanem növekszik a kimeneti fesz), ez többnyire nem egy nagy probléma, de létező dolog, és bizonyos esetekben gerjedéshez vezethet. Az oka pedig a kapcsolásban rejlik, és javítható is lenne, csak ahhoz a jelenleginél több alkatrészből kellene állnia a tápnak. Valószínűleg a tápot használók nagy része nem is vette észre ezt, ill. nem is tud erről.

Ott van cimopata, Lorylaci tápjai is komplett... ez kifogás.
Azt a tényt, hogy sokat csücsültél a brd-n az érthető indok.
Ennyi erővel mindent ki lehetne törölni, ami nem törpefeszültség.

Kezdőknek:
Amikor én elkezdtem a cégnél "kopasz" koromban, akkor nem volt labortápom, csináltam egyet, utána jártam. A választásom az LM317HVT-re épülő kapcsolás volt.
De ez se kell: bizti-trafó-Graetz-puffer-bizti max DC 50V-ig és mehet a fejlesztés/tanulás.

De ne vesszünk össze Skori.

Ez most nem a relés előválasztóról szól, de igen, azt a bonyolultságát tekintve nevezhetjük alap, vagy középhaladó szintnek.

Aki kezdő az ne egy nagy bonyolultságú kapcsoló üzemű táppal kezdjen, mert az élettől is elmegy a kedve.

"De nem véletlen az, hogy a kezdők nem ezeken keresztül ismerkednek a hobbijukkal."

Tehát nekik való a relés előválasztós táp építése, hogy a felesleges disszipációt és annak egyszerű csökkentését megismerjék.
Ahogy fejlődnek, készítenek bonyolultabb és precízebb készülékeket.

Szerintem Skoriék nem hobbi célból építették azokat a tápokat. Vagy megrendelésre, vagy üzleti szándékkal, így egyáltalán nem szükségszerű, hogy közkinccsé tegyék, még ha be is mutatták az alkotásukat valamilyen szinten.

Amúgy sem egy hobbi kategória. Ha valaki a kapcsolás ismeretében megpróbálná utánépíteni, annyi buktatóval találkozna, hogy a fórum másról sem szólna, mint a részletekről való érdeklődésről, ötletelésről, hogy a fiókban éppen található alkatrésszel miért nem működik megfelelően. Nekik meg gondolom van jobb dolguk is annál, hogy évekig állandóan magyarázgassák az esetleg tévúton járó hobbistáknak a kapcsolás lényegét.

Aki érez magában annyi tudást, energiát, és megfelelő műszerezettsége, mérési gyakorlata van, az nyugodtan tervezhet építhet magának hasonlót. A net tele van már megvalósított kapcsoló üzemű tápegységek rajzaival.

De nem véletlen az, hogy a kezdők nem ezeken keresztül ismerkednek a hobbijukkal.

Az előzőből ami lemaradt:

A labortáp (és még néhány áramkör) esetében előfordulhat, hogy nem osztom meg a kapcsolási rajzot. Ennek számos oka van, számos oka lehet, amit korábban kifejtettem itt a HE-n is.
Csak a példa kedvéért: fejlesztettem ultrahangos párásítóhoz meghajtó áramkört, megrendelésre. A megrendelő megnézte a működő prototípust, nyáktervezést nem kért (azt megoldja). Magyarul a kapcsolásért fizetett megegyezés szerint. Egy ilyen rajzot értető okokból nem lehet közzétenni.

A labortápban sok munka van, és nem csak az enyém, ezért a döntés sem csak az enyém. Van benne nagyon sok egyedi, vagy mondhatni trükkös megoldás. Sem magyarázkodni nem akarok, hogy miért olyan amilyen, sem a fikázásokkal nem akarok, és nem fogok foglalkozni. Azon kívül lehetséges, hogy egyszer valamikor pénzzé akarjuk tenni azt a tudást ami bele van építve abba a tápba, és nem akarjuk, hogy ezt más tegye meg helyettünk. Lehet, hogy egyszer majd másképp látom ezt, de egyelőre ez a helyzet.

Ezt a kérdést másképp látom annyiban, hogy nem feltétlenül kell hogy mindenki megépítse azt a tápot.

Az URT-vel kapcoslatban: Van akire nézve pl. veszélyes ha kellő tapasztalat híján hálózati tápot épít. Ha úgy tetszik egy jó szűrő, hogy valaki a kép alapján be tudja vinni a saját tervezőprogramjába a nyákot úgy, hogy közben a saját alkatrészeihez ill. azok méreteihez igazítja azt. Eleve a trafó mérete, a rezonáns kondik, és az egész méretezése teljesen egyedi lehet. Aki ezt nem tudja kezelni, nem érti a működést, nem tudja méretezni - az talán jobb is, ha nem építi meg, mert esetleg egy felesleges kudarc lenne az eredmény. Ezen kívül ne várja senki, hogy a "sültgalamb a szájába repüljön", azaz igenis dolgozzon vele egy kicsit a siker érdekében, senki sem várhatja el, hogy mindent készen megkapjon, majd forraszt párat, és épített egy kapcsolóüzemű hálózati tápot. Ez legfeljebb kezdő hobbisták esetén elfogaható, aki épít mondjuk egy futófényt, vagy más hasonlót. Van a weblapomon olyan áramkör amihez közzétettem Eagle fájlokat is, de pl. az URT esetében valószínűleg nem teszem meg.

És én is, ha van rá lehetőség. Akár privátban is szívesen fogadnám.

Itt nagy lényeg van ezen Skori.
Én közöltem, hogy a cikkek közt lévő labortáp 12 éve jól működik. Mi lett a vége? Ez.
Nem gondoltál arra, hogy pl az URT tápodat is többen építenék, ha megosztod azt a brd file t?
A ZVS cikkemben 22 év van(nem minden a pénz)...
Nem szeretném sírba vinni a tudást(hozzáteszem: hiányos és nem profi). Nem mindenki gondolkodik így.

Szerk.: mégis írtam, talán hiba volt.

Bevallom én szívesen látnám a gépemen azt a nyáktervet.
(többi részből én kiszálltam, értelmetlennek látom írni, nem is olvastam teljesen végig...)

Szia!

Megint ugyan oda kanyarodunk. Hobbi elektronika. Gyakori, hogy a hobbistának 1 készülékhez otthon bőven van minden..

Kultúra: nekem támad valaki, hogy lepontozom. Bocs. Nem én kezdtem. Nem én hülyéztem . Egyszerűen az arogancia, a magas ló dühít.

Ma is tanultam valamit. Amatőrnek túl profi, profinak túl amatőr vagyok elengedem.

A relés megoldásról még egy apróság: ha mostanában megnézed, hát eléggé elszálltak az árak, és tényleg ott tartunk, hogy egy normálisabb relé drágább, mint mondjuk félvezetővel kapcsolni.

Ettől még bárki azt épít amit akar, de attól még nyugodtan leírható, hogy sok szempontból nem az a legjobb megoldás. Legfeljebb van aki kissé nyersebben fogalmazza meg ezt, de igazából a te erre adott reakciód sem volt túl kulturált. Nem az dönti el hogy kinek van igaza, hogy ki ordít hangosabban, vagy ki milyen gorombaságot vág a másik fejéhez, hanem mondjuk szakmai, vagy minimum logikus érveléssel kellene az álláspontunkat alátámasztani.

És hogy mi lesz a cuccainkkal, amikor már nem leszünk.. Kit érdekel, akkor már úgyse fogok tudni róla, és semmilyen hatással nem lesz rám, hiszen nem létezek.
Mint amikor a nagypapát megkérdi a családja, hogy:
- Ha eljön az ideje, milyen temetést szeretne?
- Mittudomén, lepjetek meg!

Az LPSU esetében is ugyanazt mondtam régebben, hogy egy labortápnak bírnia kell a tartós rövidzárlatot, másképp fogalmazva az is normál üzemmód. Most is így gondolom, és akkor is így gondoltam. A több FET alkalmazása nem az én ötletem, csak annyi közöm van hozzá, hogy megkérdezték a véleményemet, és én is felvettettem pár alternatívát ezzel kapcsolatban. De emlékezetem szerint volt elég rendes vita ezzel kapcsolatban itt a fórumban, pl. hogy mennyire lesz egyenletes az áram megoszlása a FET-ek között.

A táp építéssel kapcsolatban nem csak azok végletek léteznek, hogy relés táp, meg a mi tápunk. Pontosan ezért említettem pl. az Attila86 féle tápot is mert jobb kompromisszumnak gondolom, mint egy relés táp, megépíthetőség, és használhatóság szempontjából is. Ezzel nem kell egyetérteni, csak egy vélemény, ha engem kérdeznek "hogy mit lenne érdemes?" én ezt fogom javasolni, mert jónak tartom.

Az hogy egy táp potikkal vagy MCU-val van éppen vezérelve, csak egy részletkérdés, nyilván az utóbbi visz a profizmus felé, de attól még a mi tápunk nem egy cég fejlesztése, hanem mindössze két olyan emberé aki szeret ezzel foglalkozni. Felesleges azon vitázni, hogy akkor ez most hobbi kategória vagy sem. Mert mi határozza meg hogy hol a határ? Az hogy MCU vezérli? Van aki ledet is MCU-val villogtat... hobbiból. Vagy mondjuk az anyagi ráfordítás? Lehet, hogy egy olyan országban ahol sokkal jobb az életszínvonal, egy hobbista ennek a sokszorosát költi el sokkal kisebb projektekre - hobbiból. Vagy legyen az a határ, hogy a munkánkhoz használjuk, pénzkeresésre? Akkor viszont egy LM317-ből épített táp is lehetne professzionális, és nem hobbi kategória - ha valaki olyan célra használja. Az építés öröme... az végülis megvolt, bár zömében nem nálam, de a hibakeresés, a nyomozás, a működés alaposabb átgondolása, megtervezése, néha meg újratervezés - ahogy írtad sok munka, de egyúttal hobbi is, anélkül ki a fene ölne bele ennyi energiát?

Ebben ne legyél olyan biztos.
Az én dolgaim valószínűleg ott fogják végezni, hacsak valamelyik unokám nem szerelmesedik bele az elektronikába. Majd meghagyom a kölkeimnek, hogy csak azután lomtalanítsanak, ha az unokákat sem érdekli.

Szia!

És akkor vissza is kanyarodtunk az eredeti, kiindulási ponthoz. Hobbi elektronika.

Sok mindenben igazad van. De ez NEM a hobbi kategória. Nekem is csücsül az asztalon 32GHz spektrum analizátor, 3 szkópnklf feladatokra, és profi gyari táp is nem egy.. nem panaszkodom. De amikor tápot akartam építeni, LPSU-t itt, megkaptam, hogy én egy idióta mert akkut akarok tölteni labortápról. Majd megkaptam, hogy kipróbaltam, mit szólna tartós rövidzárhoz. Igen. Ki. Mert egy labortappal lehet akkut tölteni, meg 1 éven keresztül rövidzárban hagyni. Akkor idióta voltam, megkaptam sokaktól. Ez hobbi elektronika, mit várok 1 évnyi víz csurgott le a dunán, most azért vagyok idióta, mert nem hobbi kategóriába szólok bele. Nekem is sok gyári régi, meg új cucc van a laborban, sok millió Ft értékben. De ahogy Te, én sem viszem ki a KEITHLEY 2260B-30-108-t mert 1m HUF akkut tölteni, autót bikázni, pedig tudja gond nélkül, Te sem viszed ki a saját "gyermeked".

Mindenbe bele lehet kötni. De nekem az autóban van a csomiban mindig szkóp, táp, spektrum analizátor, kompresszor, leválasztó trafó, klf antennák, forrasztó állomás, és millió szerszám. Mert kell. De ezek azok, amiért nem kár, ha feltörik a tesco parkolóban. És van a labor, ahol nem a hobbi van.

Érdekes módon az lpsu lehülyézésemet követően fejlődésen ment át, 3 FET, már tudja a rövidzárat. frédi, aki lemarházott meg nem boldog.. Ez van.

El kellene különíteni a Ti projekteteket, ami tényleg szép darab, embertelen munkával.. és a relés előválasztast. Mert lehet, egy őstulok vagyok, de nekem egyszerűnek tűnik, és akkut tölteni, meg motort teszteni teljesen jó, relatíve kis méret, filléres, 30 éve bevállt alkatrészekből.

De a Ti tápotok bizony (rajz nélkül, fotókon is azért látszik) nem biztos, hogy megfelelő alkatrész utánpótlással javítható lesz 20 év múlva. 2 éve egy számítástechnikai múzeumba kellett bekönyörögni magam egy spéci kártya és a hozzá tartozó 5.25" floppi lemezzel, mert csak így volt meg egy azóta sem gyártott orosz eprom tartalma, és tudtam felprogramizni az "újat". (Mert sem a cím, sem az adat vezetékek nem voltak semmivel sem kompatibilisek) és.ez bizony a mostani stm kontrollerekkel sem kizárt ám 20 év múlva...mert ki tudja, ha lekotlik, lesz -e a bótba, vagy mivel programozod fel. És a ua723, meg 2n3055 bizony akkor is még lesz, ha máshol nem, akkor amatőr börzéken.

Szóval hobbi-profi.. Bugatti meg Trabant is elvisz A-B között. Egyik kényelmesebb, másik gyorsabb. De a trabit össze lehet tákolni a disznóólba, a Veyronhoz relatíve nehéz lesz mondjuk féket eszkábálni...

Nekem mindegy, ki mit épít, csinál. Az hoz ki a béketűrésből, ha a feladatot nem ismerve valaki egy böszme magas lóról óbégat, hogy hangya hangya... Mindenki hülye, csak Ő okos, mert marha sok pénzért épített valamit, rengeteg idővel. És? Ezt én is meg tudom tenni, mint tudás, mint végzetség alapján (még ha ez nagypofájúnak tűnik is) az ember azt tanul, azt tud, amit szeretne. De ha az adott feladatra nekem van gyari,.mert megvettem a bótba, akkor minek? És mért nem veszek akkor gyárit a kicsiből? Fene tudja.. lehet, elgurul az agyam, veszek. De az építés öröme.. meg az, hogy a gyerek ha megdöglök,.nem drága dolgokat dob a szemétbe...

Az igények menet közben is változhatnak. Régen egy 2x 40V/2A-es magyar gyártmányú tápom volt, meg használtam mellette fix feszültségű kapcs. tápokat. Aztán vettem egy kínai 30V/10A-es, kicsi kapcsolóüzemű labortápot, amire szükségem is volt, mert fejlesztettem ultrahangos párásítóhoz elektronikát, ami 24V körüli feszültségről ment, de akár 100....150W teljesítmény igénnyel. Azóta ott a polcomon a két komolyabb saját táp, de azokkal sajnálnék mondjuk kint autóakksit tölteni, arra teljesen jó a kínai kapcsolóüzemű is. Viszont a régi 2x40V-ost eladtam, mert fizikailag hatalmas volt, és nehéz, a helyén elfért a két 120V/15A-es + a kínai 30V/10A-es, és még a két asztali multiméter is... Ez utóbbi külön érdekes, mert sosem gondoltam, hogy szükségem lehet 5,5 vagy 6,5 digites multiméterre, aztán nem sokkal azután, hogy megvettem, már jött is szembe olyan feladat, amihez jól jött ez a pontosság.

Sziasztok!
Olvasgatom a véleményeket különféle tápokról. Szerintem mindenkinek a saját igényeihez célszerű tápegységet választania. Pl., ha valaki amit épít, a végén telepről fogja működtetni, elég egy egyszerűbb táp szabályozható feszültséggel és áramkorláttal. Ha javítunk valamit, az élesztésnél jó az áramkorlát, de a végleges helyén ott lesz a saját tápja. Szerintem kevés hobbistának van szüksége ppm pontosságú táplálásra, pl. egy nixie csőnek felesleges, de lehet olyan áramkör ami ezt igényli. (Nekem még nem volt ilyenre szükségem.)
A kivehető áram igényét is magunkhoz kell igazítani, aki indukciós hevítőt vagy inverteres hegesztőt készít, neki nagyobb teljesítményű kell. Az eltérő igényekhez, magam részéről több különböző tápegység megépítése indokolt.

Nyilván segíthet, de nekem sok rossz tapasztalatom gyűlt össze a trimmerekkel kapcsolatban. Azon kívül ha a fix ellenállások nem elég stabilak (hőmérsékletre, öregedésre stb...) akkor állandóan tekergetni kellene a trimmert. Olcsó trimmerrel meg már jártam pórul (az volt az utasítás, hogy az olcsóbbat tegyük bele), aztán 100-as nagyságrendben kellett visszahívnunk berendezéseket, mert elmásztak a beállítások, meg egyéb fura hibákat okoztak a helitrimmerek. Persze lehet, hogy kifogtunk egy rossz szériát, de egy ideje igyekszem kerülni, csak oda teszek trimmert ahol elkerülhetetlen az alkalmazása, vagy ha csak kisérleti áramkörről van szó, és később kiváltom.

Ezer hála mégegyszer.

Szia!
Alkotó fórumtársunknak írj privát üzenetet ez ügyben.
Keress rá valamelyik hozzászólás címsorában, majd ha a nevére kattintasz feljön az adatlapja, és ott az üzenet küldése funkciót választva írhatsz privát üzenetet.

Köszönöm a segítséget.
Nem tudom mennyire topicra illő, de megtudhatom hol lehet rendelni ?
Apróhirdetésben nem találom, ez jutott elsőre eszembe. Lehet már volt előbb említve a mikéntje, azzal hasonlóan jártam.

Akkor összefoglalnám, hogy szerintem mi a gond a relés előválasztó megoldásokkal. Ezek a tápok stabill kimeneti feszültség előállítására készültek. A beállított kimeneti feszültségnek megfelelően az elektronika (ha jól működik) kiválasztja a lehetőségek közül az optimális szekunder tekercset (relével). Így a disszipációt egy adott elfogadható értékre csökkenti. Ez így jól is hangzana csak egy labortáptól mapanapság azt is elvárjuk, hogy áramgenerátorként
is használható legyen, tehát a feszültségtől függetlenül állandó áramot adjon (pl. power ledek tesztelése, vagy több F kapacitású kondibank feltöltése, stb).
Ez a funkció csak addig tud stabil lenni, és gyorsan reagálni az áram változásaira, amíg egy adott relé tartományán belül változik a feszültség. A tartományon kívül drasztikusan romlani fog a dinamikus viselkedés. Ha a terhelés nem túl "barátságos" karakterisztikával bír, akkor ki is nyirhat egy ilyen tápot. Tudom ez ritkán fiordulhat elő, de "benne van a pakliban". A fő baj az, hogy maga a táp szabályozó részének a sebessége, és az előszabályozó sebessége között drasztikus sebsség különbség van (sok nyagságrendnyi). Ráadásul a relék élettartama korlátozott, tipustól függően adott számú elektromos és meghanikus kapcsolást bír ki.

Ma már lehetséges félvezetőkkel is sokféle előszabályozó megoldást készíteni, ezek gyorsabbak és jobbak lehetnek mint a relés megoldások.
- A legegyszerűbb pl. Triakokkal megvalósított megoldás akár ugyanúgy is működhet mint a relés megoldás, csak a triak nem kopik el annyi idő alatt mint a relé, és sokkal gyorsabb kapcsolásra képes a reléhez képest. Tehát összességében jobb lehet a táp.
- Triakkal és/vagy tirisztorral persze lehet fázishasításos megoldást is készíteni annak minden előnyével és hátrányával együtt. Ebbe sem érdemes belemenni mert gyakorlatilag az ilyen szabályozómegoldások is elavultnak tekinthetők. De megcsinálhatók jóra is, csak akkor pl. hatalmas tekercsek, zabvarszűrők stb... kellhetnek hozzá. Ez már gyakorlatilag kapcsolóüzemű szabályozás, csak viszonylag alacsony frekvencián.
- Modernebb félvezetőkkel pedig számtalan jó megoldás készíthető, hiszen akár DC-t is kapcsolhatunk jó hatásfokkal. Korábban felvetettem, hogy a G/H osztályú erősítőkhöz hasonló működésű tápot is lehetne építeni. Ez olyan analóg megoldás is lehet, ami hatásfokra tudja a relés megoldás hatásfokát, sebességre viszont nagyságrendekkel jobb, a felhasználó észre sem veszi a működését, csak dolgozik a háttérben. Ez nagyjából senkit sem érdekelt (na jó legalább egy valaki biztosan megnézte a rajzot), pedig egy nagyon jó kompromisszum ha valaki irtózik a kapcsolóüzemtől, de azért jó hatásfokot és nagy teljesítményt akar. Gyakorlatilag sokféle táp előnyeit össze lehetne fogni egy ilyenbe, azok hátrányai nélkül.

Konkrétan ez utóbbit nem építettem meg, csak szimulátorban kisérleteztem vele, hogy megvalósítható-e (igen az). Nekem nincs problémám a kapcsolóüzemmel, és
a technika jelenlegi állása szerint ezzel tudjuk a legjobb hatásfokot elérni. Ha pedig kombináljuk a kapcsolóüzemet és a lineáris szabályozót, akkor
egész jó eredményt lehet elérni. Attila86 tápja ilyen megoldású, sokan, sikeresen megépítették, a gyakorlatban bevált, és szerintem a publikált
kapcsolások közül a legjobb. Ezen kívül sokan megépítették az itt LPSU néven futó, lineáris szabályozós tápot, ami szintén sokaknak bevált.
Amikor úgy érzitek hogy le van szólva egy-egy régebbi kapcsolás, vagy megoldás, akkor jön a "FET imádat", meg a "fújj relé", holott semmi ilyesmi motivációja nincs a

dolognak, ez kizárólag csak a célszerűségről szól. Ha van egy jobb megoldás, ami még csak nem is drágább, akkor miért buzdítsunk másokat egy rosszabb, elavultabb megoldás megépítésére?

Totechnika2 barátomal fejlesztett tápunk rajzát nem tettük közzé, ezért furcsának tartom ha valaki az alkatrészeinek a beszerezhetőségét vagy élettartamát kritizálja, mert milyen alapon? Ezen kívül nem ismeri a fejlesztés részleteit sem. Számtalan módon próbáltuk direkt tönkretenni a tápot, különféle agyafúrt módon, hogy minél üzembiztosabbsá, "kinyírhatatlanabbá" tehessük, pont azért, hogy akár 20 év múlva se menjen tönkre. Ebben a legnagyobb hátránya talán az alkatrészek nagy számáből következő matematikailag nagyobb meghibásodási valószínűség, ami úgy csökkenthető, ha azalkatrészek jól méretezettek, nincsenek túlterhelve, ill. védve vannak a túlterhelés ellen. Ha valaki rákeres pl a "reszelő teszt"-re az egy példa a sok közül amivel a táp üzembiztosságát teszteltük. De a táp tolerálja ha pl.: a beállítottnál nagyobb feszültséget kapcsolnak a kimenetére, vagy éppen fordított polaritású másik áramforrást (pl. autóakksi fordítva bekötve), korlátlan idejű rövidzárlatot, vagy áramgenerátoros üzemet, akár gyorsan változó feszültség vagy áramterhelés mellett, az üzemmódok gyors váltakozását is beleértve. Védve van a sense kivezetések hibás bekötése ellen is, tehát az sem okoz problémát ha valaki "keresztbe köti" a sense bemeneteket. A korábban említett "reszelő teszt"-et nagyon sok, drága, gyári tápegység garantáltan nem bírná ki hiba nélkül, és az itt korábban említett relés tápokat sem merném ilyesminek kitenni. Persze erre lehet mondani, hogy az nem rendes üzemállapot. Valóban nem az, arra szolgál, hogy ha a szélsőséges viszonyok között is megbízható a táp, akkor normál körülmények között soha nem fog tönkremenni. Ugyanakkor ezzel sem lépjük túl a tápok adatlapján megadott határokat, tehát elviekben bírnia kellene a tápoknak. Annyit azért elárulhatok, hogy az említett tápunk, működési elvében hasonló az Attila86 féle táphoz, csak a részegységek a megvalósítása kicsit más, és az eredeti koncepció sok szempontból tovább lett fejlesztve, vagy módosítva.

Szia!

Majd ha építettél triakos előszabályozó kört, és van rajta egy böszme nagy trafó, rá fogsz jönni, miről beszélek. Ha meg szkópon meg is nézed, mit termel.. elvileg érteni fogod, amit látsz.. akkor majd jelezd, és rá fogsz jönni, hol a gubanc. Én építettem.kényszerűségből. sok éve...

Fújjjjj relék..

Tartanánk egy kis beszélgetést és laborbemutatót mondjuk 5GHz felett, elkókadnál. És a relék helyett nagyfrekin is vannak nagyon kreatív, jó megoldások.. mégis.. ez a buta hp.. van egy philips(még fluke előtti) tápom. Relés előválasztó benne. De tudom, réki faszekér.. nem baj. Szeretem. Nincs benne uC, meg kvarc, meg lcd, meg sok rétegű nyák, low esr kondi, kihegyezett alkatrészek.. csak.. működik. 30-40 éve. De szekér... Járj euro6 diesellel. Én maradok a szívó benzinnél... Majd a javítás számla megmondja kinek volt igaza

A baj, hogy senki nem kötött beléd a topicban a tápotok miatt. Én sem. Mi okból? Nem, mert ne lenne mibe.. hanem mert mindenki a saját döntéseiért felel. Te is. Én is. Bocs. De ha én lovaskocsival megyek a szántóra, mert úgy szetetnék, ne primitívezz le, mert Te meg helkopterrel mész. Érted a hasonlatot?

Az meg, hogy mire adok milyen irányú ujjacskát, az csak az én dolgom. Nem a a Tied. Ha Neked örömet okoz, kattintsd végig a fórumban az összes hozzászólásomat.. tojok rá.

Nekem vannak batátaim a való életben is, nem vagyok rászorulva a fórumos mindentmegmondókra...

Szia!
Nálam most van éppen építés alatt egy ilyen. A paneleket Alkotótól vettem, gyönyörűek.
A panelhez mellékelt doksiban van komplett alkatrész jegyzék, és minden alkatrészhez meg van adva a LOMEX kódja. De a legtöbb alkatrészt lehet kapni más helyeken is, itt a Hestore-ban is.

Ez a verzió a C4.2 Ez is 48V-os trafóra van méretezve, úgy hogy valószínűleg jó lesz.
Talán kicsivel nagyobb DC feszültséged lesz, ha a te trafód még 220V primerre lett méretezve.

Nem egyenáramot kapcsolnak a relék, hanem trafó szekundereket.

De ettől függetlenül a triakos megoldás valóban jobb, megbízhatóbb, olcsóbb. Én is ezt fogom alkalmazni a jelenleg építés, javítás alatt álló labortápjaimba.

( Még az is lehet, hogy a régi labortápomban is átépítem a relés megoldást triakosra. )