Sziasztok!

Egy pár órája/napja olvasom már ezt a topicot azon célból, hogy új lehetőséget adjak egy derékbatört projektemnek.
A szóban forgó dolog a HT A30-as és a tápegységét szereteném újra felhasználni (48V trafó egyenirányítva) miután ez a legdrágább része (az időmön kívül amit rápazaroltam).

Az eddigi kapcsolások közül ami a legközelebb van az én logikám szerint ahhoz, hogy ezt fel tudjam benne használni az Proli007 és Alkotó által tervezett labortáp.
A kérdésem az lenne, hogy a ~67V DC egyenfeszről működtethető lenne ez a kapcsolás (persze segédtáppal kiegészítve) ?
A kapcsolási tervben lévő alaktrészek megvehetőek-e és nem csak "kamu" verziókat lehet belőlük kapni ? (ezzel egyszer már megszívtam)
Továbbá melyik a legújabb terv ? Én csak a 2011-ig tudtam megtalálni (v2.3).

Köszönök minden segítséget, remélem semmi rosszat nem kérdeztem/írtam.

Ne haragudj, de a hozzászólásod fele puszta személyeskedés nem érvek felhozatala.
Gondoltam, ha már minden hozzászólásomra odanyomtad a minuszt, akkor van erre valami normális okod, de mostmár látom, hogy nincs.

Nem állítottam ilyet soha, én is az egyszerű megoldásokat preferelálom, de mégsem használok lovaskocsit munkába menni.

Gondolom, ha relés lenne nem villognának a lámpák... Ezt te sem gondolhatod komolyan.

Arra nem gondoltál, hogy segíteni akarnak, és a szar megoldásokról lebeszélik az embereket?

Ezt maximum te állítottad, én biztosan nem, főleg, hogy az áramköreinek nagy részét nem én találtam ki.

Engem teljesen hidegen hagy, hogy a Te szemedben én mi vagyok, ez inkább megint csak téged minősít, nem engem.

Megnézheted, az 20 év múlva is működni fog, mert nem megy benne tönkre a relé

Azt meg, hogy a spektrumanalizátor reléit ide kevered, az csak a te hozzá nem értésedet bizonyítja.

Tök mindegy, hogy hobbi, vagy nem hobbi, továbbra sem értem, miért kell egy szar megoldást választani, amikor lehet jót.

Szia! Ha már megszólítottál... Mii okból kellene nekem meggyőzni Téged? Nem igazán értelek. Azért, mert Neked relé fóbiád van, attól nekem se jobb, se rosszabb nem lesz. Minden táp gagyi. Minden táp rossz konstrukció. Mindenki más egy marha, aki az egyszerű megoldásokat szereti. Ettől sem én, sem más nem fog rosszul aludni, csak Neked több xanaxot szedni. Van nekem egy HP 60V 80A tápom. Tirisztoros előkör van benne. Használhatatlan. A lámpák villognak az épületben, ha megy. Bár igazad van. Sokkal korszerűbb....

Én csak azt nem értem, hova lett ez a világ. Itt a HE-n a megmondó emberek osztják az észt. Az oldal címe HOBBI elektronika, nem pedig profi fétis elektronika. Attól, hogy csináltal egy jó tápot (elmodásod alapján jó paraméterekkel) kikiáltottad magad a tápok királyának. Gratulálok. Ettől az én szememben még egy bugris maradsz, mert nem segítesz másoknak, hanem kioktatod.

Majd megnézem 20 év múlva a csoda korszerű tápodat, amikor már semmit nem lehet kapni hozzá. Ua723, meg lm324 akkor is lesz... Meg relé. Meg trafó.

De ez az én véleményem.

További jó ócsárolást kívánok a HOBBI kategóriában. (Itt van az asztalomon egy HP spektrum analizátor.. bekapcsolom, olyan relé koncert van, hogy hajjaj.. pedig már feltalálták a pin diódakat, millió megoldás van.. mégis.. ezek e marhák.. meg a reléik.. bolond mind...)

Bocs, de valahol elvesztél a hozzászólások között, vagy bal lábbal keltél fel? Eszem ágában sem volt téged meggyőzni, mindössze az https://www.hobbielektronika.hu/forum/topic_post_2503815.html#2503815 eredetileg feltett kérdésre tettem be a régebbi linket, ami egy működő gyári készülék rajza. Ő szeretne ilyen módon analóg tápot építeni.

Ezzel a hozzászólással nem győztél meg, sőt. Amúgy telejsen mindegy, mert ha váltóáramot kapcsol, akkor is rohadt lassú, kontakhibás lehet, stb. Ha dinamikusan változó terhelés van, ami másodpercenként sokszor durván változik, simán megőríti ezeket a "csodálatos" tápokat. Persze, tudom, ilyen a valóságban soha nem fordulhat elő. Komolyan nem értem, miért kell erről bárkit is meggyőzni, hogy ez egy szar megoldás és olcsóbban sokkal jobbat lehet csinálni. Az, hogy ilyen gyári készülékben is előfordul az a mérnöki igénytelenség és nem tudás, nemtörődömség csúcsa! Csak gratulálni tudok hozzá.

Úgy látom a kedves Merlingerin kolléga nem ért egyet, csak a minuszokat tudja szórni a hozzászólásaimra, kiváncsi lennék, hogyan győz meg arról, hogy nincs igazam!

Pedig még nem ment ki a divatból. Év elején vettünk a Farnell-nél MP710067-et, abban is kattognak a relék. Egyrészt a relék nem egyenáramot kapcsolgatnak, másrészt pedig HA azt kellene kapcsolni, akkor van olyan relé is, ami megfelel erre a célra is.

Egy helitrimmer nem segítene a kiegyenlítésen?

Nem a szintekkel van a gond, hanem a relével. De ha ez magyarázatra szorul, hogy miért nem teszünk egyenáramra kapcsolására relét... Ez a legalja szerintem. Ennyi erővel tekerős kapcsolókat is tehetnének bele, aztán majd a felhasználó átkapcsolgatja ha éppen úgy tarjta kedve... Viccet félretéve (bár ez a relés megoldás is egy vicc..) Amúgy egy triak+dióda+optocsaoló simán olcsóbb mint egy jó relé, szóval tényleg nem értem, hogy miért kell ezzel a világszomorító megoldással megépíteni egy tápot, főleg ebbe a világba, ahol fetek is már fillérekért kaphatók, amik a relékkel ellentétben alkalmasak a feladatra.

Mai napig, a legtöbb gyári labortápban ezt alkalmazzák. És egyébként probléma nélkül működnek is ezek az eszközök. Szerintem semmi gond nincs ezzel. Nyilván nem a disszipáció 0-ra való redukálása a cél. Csupán a disszipáció csökkentése egy kezelhető szintre. Erre pedig bőven jó az a 3-4...8 szint amivel a relék dolgoznak.

Nem csak hajaz rá, hanem az is.

Ennél nagyobb bajok is vannak azon a rajzon. Pl, a relés ,,előszabályzó''. Könyörgöm, ki épít 2022-be ilyet???? Még lovasszekeret is előbb vennék. De ugye kinek a pap, kinek a paplan. De úgy látom, az elmúlt pár oldalon mintha 1970-et írnánk, akkor meg ugye én még meg sem születtem (Jah, de én már akkor is triakos megoldást készítettem volna..)

A táp kimeneti csatlakozóin 470 µF-os elkó van?
Ekkora értéket még nem láttam ebben a pozícióban.
Ha nem elírás, akkor a kimeneti feszültség változásának sebességét jelentősen lassítja egy ilyen magas érték.

Szia!

Megint időszerű lesz szétszedni az egyiket, nem tudom van-e annak valamilyen jogi akadálya, hogy tegyek fel ide a belső elrendezésről, nyákokról képeket. Ha esetleg valaki szeretné megépíteni.

Köszönöm.
Nagyon hajaz emlékeim szerint arra az Elektorosnak a végére, ami transzverter előszabályzással, DA konverterrel vezérelte az analóg végét.

Na erről beszéltem és ment az off:

Ezek után mindenki maga dönt. Én tovább nem erőltetem.
De mint írtam, amint lesz fölös idő, LPSU próba lesz.
Csak hát jussak oda, 1000 dolog van, ami fontosabb.

Na most nagyot dobbant a szívem, amikor megnyitottam.
Nagy köszönet, mindjárt kinyomtatom.

A lovasszekér rossz hasonlatom volt...de tetszett a reakció.
Én is örülök a FET témának, a nagyon emlegetett LPSU-t meg valószínűleg ki is fogom próbálni.
Egyfajta retro nálam ez a BJT téma. Van helye az asztalomon egy darab ilyen BJT-snek,
de egy táp nem táp én azt mondom.

Szia! Ezt a tápot én is néztem. Meg is építeném, de a lustaság nagy úr. Ehhez szép, nem gerjedő, áttekinthető nyákot tervezni nincs ingerenciám. Pedig ez nagyon egyszerűen tolható felfelé, akár áramban is..

Szia!

Relés előszabályzóhoz párszor már belinkeltem a HY3020 rajzát, és a relék kapcsolási feszültségeit. Mai napig használjuk, a potikat már cserélni kellett, de egyébként hibátlanok.

Ez meg a Conrad féle változat:

Imhol van ni.

Szia!
Nekem megvan mindkettő, a 35-ös is, és a 40-es is, de még az EMG gyártású analóg műszeres változatok.
Szuperül működtek, majd a kicsinek menetzárlatos lett a toroidja. A 40-es akkutöltőként funkcionált sokáig. Egy előlapi kapcsolóval állítottam a kimenetet fix 13,8V-ra.
De sajnos az is elhalálozott, most mindkettő várja a gyógyítást. A kicsibe egy saját építésű áramkört tervezek, a nagyba pedig az LPSU-t tervezem beépíteni.

De mint minden projectem, ez is úgy halad, mint a csiga.

Éppen egy ilyet építettem át Február-Március környékén a volt munkahelyemen LPSU-ra (ez volt a fiókban). Igazából nem bántuk meg. Így is úgy is dzisszipatív volt, tehát ilyen szempontból jobb nem lett, csak stabilabb. A trafóval vígan tudja a 40V-ot is.

Akkor én is reagálnék pár dologra.
FET kontra BJT (IGBT, stb...): én kimondottan örültem amikor megjelentek újabb févezetők, sőt kimontotan élveztem amikor egy fejlesztés során válogathattam az alkatrészek közül, hogy melyik lesz optimális az adott feladatra, és nem kizárólag olyan módon kellett fejleszteni, hogy ez van raktáron ebből kell megoldani... Mindenhová olyan alkatrész kerülhetett, ami a tervezési szempontok alapján optimális. Manapság a kapcsolóüzemű áramkörök gőzerővel fejlődnek, megjelentek új félvezetők, (pl. SiC alapú FET-ek és diódák, GaN teljesítmény JFET-ek , és MOS/JFET hibridek). Egy ClassD erősítő akár MHz-eken is működhetne. A korábban említett Purifi 500kHz körüli frekvencián megy, és olyan kicsi a torzítása, hogy nem is lehet akármilyen műszerrel megmérni (pedig nincsenek benne extra félvezetők, sima MOSFET a vége).

Voltcraft labortáp: Megejgyzem Te kértél véleményt. Újkorában nagyszerű táp lehetett, de régesrég elavult, utánépítésre nem ajánlanám senkinek sem. Értem hogy szeretted használni, de az idő nagyon eljárt felette. Nekem is volt pl. Hiki 30V/10A-es labortápom, akkor marha jó volt, szép nagy deprez műszerekkel, de mai szemmel nézve böszme nagy, nehéz, ócska tranziens jellemzőkkel. Jelenleg ott a polcomon a 120V/15A-es táp, a Hiki helyén elférne 4...5db. Volt RFT EO213 szkópom, szerettem, de vettem helyette egy Hitachi szkópot. Nagyon bevált, mindent tudott amit egy analóg szkóp tudhatott, és digitális szkópként is tudott működni - de közben jöttek a jobbnál-jobb DSO-k, és bár "analóg szkóp párti" voltam, magamban eldöntöttem, hogy minimálisan milyen paraméterű DSO az, ami már kiválthatja az analógot. Aztán amikor lehetőség adódott rá akkor váltottam. Labortáp esetén az első döntés, hogy építeni, vagy venni. A következő pedig az elvárt paraméterek, és a lehetőségek közötti kompromisszum (feszültség, áram, teljesítmény, bekerülési ár, ill. ráfordítható anyagiak és idő, megvalósíthatóság, stb..) Ez a Voltcraft táp szerintem nem egy jó kompromisszum. Az sem az, amit építesz, de megértem, hogy más szempontok is vannak, amelyek a döntésedet befojásolják.

A lovasszekér hasonlathoz: valóban vannak önvezető funkciói, amelyek lehet, hogy jobbak, mint amit más járművek tudnak, viszont megeszi a zöld trabantot (volt ilyen cikk anno), és odaszarik az útra, meg a parkolóhelyre is. Nincs benne klíma, kevésbé bírja az időjárási szélsőségeket, kisebb a hatótáv, a végsebesség, és a komfort is. Ráadásul napi szintú karbantartási igénye van, garázsban tartandó, nagyon magas javítási költségek is előfordulhatnak, akkor is fogyaszt amikor nem közlekedsz vele. Vészhelyzetben lefagyhat a processzora is (pl. megijed a ló és pánikol) és időszakosan irányíthatatlanná válhat.

Reagálok párat, hogy mi miért, nem vita szítás szinten, van pro-kontra elég:

Skori:

Most megint szidhat mindenki, de ettől a kapcsolóüzemtől én nem ájulok el, miközben írtam cikket jó ZVS tápról, stb...
Egy stabil jó analóg labortápegységtől igen.
Öregszem és konzervatív vagyok, vagy csak másképp gondolkodok már.
(Class D dettó, csövestől is elájulnék lehet, ha kipróbálnám, szerintem egy 10 év még.)
Van jó labortápról doksim, rajzom, de nem tehetem közzé sajnos egyéb okok miatt, bár megtehetném. Hobbi célra nem építem meg.

GeLee:

Mentem vele, magától kikerülte az autót és leparkolt a kocsma előtt, nem fagyott le benne a proci és nem pukkant el a FET.
Ez úgy jön ide, hogy nálam idősebb labortápok, tápok mennek, amik tranzisztorosak, hozzáteszem még kapcsolóüzemben is.
Pl. TL495CN + TO-3 BJT, 15 év 24 órás üzem után puffer elkó csere, mert meghibban a TL495, csere után tovább üzemel.
És pl. csili-vili SMPS 10 év után pukk, javíthatatlan.
Nem rossz, ha megy 10 évig nonstop egy SMPS, de van ami 30 év múlva is megy.
Na ilyen táp kell nekem az asztalomra hobbi célra, miközben hallgatom a Class A 2x2W-ot.
(LM317HVT + 2xMJE15004 már eltudott 22 évet, 8 éve van vissza.)

Nem akarok senkit se meggyőzni, én már így gondolkodom.

Amúgy halad a tápegységem, a trafókat rögzítem, csak lassan halad, mert a lakatos munka része nem az esetem, de senki nem kopogtatott eddig be, hogy megcsinálja helyettem.
Feszültségre meg elég akár a 2x24V, az sorba kötve 48V/3A, elég lesz egy darabig.

A lejjebb említett Voltcraft labortáphoz meg érzelmi szálak kötnek, még az sem kizárt, hogy veszek gyárit ebből - ha találok.

Skori beültette a bogarat, hogy ez az "S" márkás BDY73 gyanús neki, kicsit nekem is, próbát megér.

Még egyszer hozzáteszem, nem akarom én megmondani a frankót, ha ez úgy jön le egyeseknek, akkor sajnálom. A stílusom meg olyan amilyen, minden ember más.
("jó az, ami nekem tetszik" - van a mondás)

Megfogadom a tanácsod, nem lesz túllépve a TL081 feszültsége.
Annak idején külön DC volt a segédtáp és nem tudom már mennyi az annyi.
Valószínűleg megkapta a 36V-ot mint a huzat.
Aztán a hálózat nőhet, jogos az észrevétel.
Igaz, hogy 12 évig nemvolt gond, de füstölt már le cuccom a szőlőhegyben ilyen miatt, a hálózatra rámértem: 245V! Jogos a pont.

Szia Karesz és Mindenki!

Erről az analóg tranzisztoros labortápról kérnék véleményt. (képek)
Voltcraft.
A 40V/5A-es verzió rajzát nem találom, majd túrok még a neten, annyi rémlik, hogy 2xBD249C a vége, nem 2N3055.
Na nem venni, hanem építeni.
A korábban említett relés megoldás van benne 3 lépcsőben, ami dobálja a toroid szekundert.
Elnézést, ha szerepel valahol itt a HE-n.
Tudom, vannak meggyőződéseim, szerintem ez jó nagyon, mert dolgoztam ilyennel évekig.
Nem vitát szítani szeretnék FET/BJT ügyben, most tényleg érdekelne a HE tagok véleménye.

Az áram és a feszfigyelő opamp is lefelé tudja húzni a gate-t, Q3, Q4, és D6, D7 alkatrészeken keresztül. Felfelé húzni csak R2 tudja. Ez is standard lebegő táp. Q5 fordított polaritás esetén elzárja a FET-et.

Ezt most így nem látom át teljesen, de elsőre nekem egy az egyben ugyanolyannak tűnik mint az elektoros, csak meg van fejelve az IC kimenete egy tranyóval, meg nem látom mi süti ki a gate-et. Talán a Q5?

Igen, valami ilyesminek a modernebb kivitelű verziójára gondoltam. Vagy mondhatjuk úgy is, hogy ilyen működési elvű tápra. Általában egy ±segédtáp kell hozzá, de megoldható egyetlen táppal is.

Még 2019-ben beraktam egy általam tervezett elvi rajzot, amit sosem építettem meg, de akár ilyen módon is lehetne nagyfeszültségű tápot építeni. Bővebben: Link

A rajzon két segéd szekunder szerepel, de az egyik csak a panelmérő kedvéért, tehát elvileg egyetlen segédtáp kell hozzá.