Ez nem a pénzről szól. Nem érted a lényegét.
Vehetnék TL071 et de ha már itt tartunk, akkor komplett labortápot is vehetnék.
Tápba TO-3 tranzisztor párti vagyok, bevált, nem kell FET(amúgy van). FET kényesebb. Gerjedékenyebb, használom másokra. Kapcs.tápba. Oda nagyon nem játszik a BJT.

Talán nem is off:
Ehhez a labortáphoz is kellene egy szkóp és úgy sok mindenhez, alap felszereltség talán.
Nem feltétlen kell, de nem árt mérni hogy mennyi az annyi.
Kimeneti zajt, hullámosságot, stb.
Voltcraft 1102 vel szemezek most, de nem kapkodom el, az az idő elmúlt.
Felnyitottam és írom a 600W ZVS táp cikkem.

Még nem tudom, hogy milyen lesz. Nézelődök.
Nem kapkodok ma már, mint régen. Minimum egy olyan, mint ami volt: OWON. 2x100MHz 1GS/s

Nyilván ráfordítható összegtől függ, de szerintem ne Owon-t vegyél.

Meg is van.

A 15V-os és a 30V-os ágban egy-egy triak, amiket egy-egy Opto Triac kapcsol. Ezeknek nem kell nullátmenetesnek lenni, vagyis a legolcsóbb is jó. A nullátmenet detektor egy a trafó 15V-os ágába biggyesztett sima komparátoros detektor, ami egy optocsatolóval ad negatív impulzust a nullátmenet környezetében, egy 4db nand kapuból ( 1db tok ) megvalósított kapuzott RS tárolónak, aminek a két kimenete hajtja az opto triakok bemenetét.
( Azért opto adja a trigger jelet, hogy galvanikusan ne legyen összekötve a trafó szekuder váltó ága a tápegység DC segédfeszültségeivel, amiről az RS tároló is jár. )

Az RS tároló két bemenete meg a feszültség figyelő komparátor direkt, és negált jele.
Mivel az RS tároló a nullátmenet detektor impulzusára tud csak váltani, így kielégül az az igény, hogy a triakok nullátmenetnél váltsák egymást, és ne zárják rövidre a vezetési időben a tarfó felső ágát.

Ha lesz egy kis időm összerajzolom korrektül, most csak skiccben vannak meg az elemei.

Valószínű, hogy nullátmenet kapcsolós opto triakkal még egyszerűbb is lehetne.

Egészség!
Majd ránézek az oldaladra a kapcsolós labortáp ügyében.
A fő táp valószínűleg az oldaladon lévő URT és az itt közölt ZVS fejlesztése lesz. Szimpla táp 50-55V 400W. Dupla táp esetén 2db különálló táp lesz.
Ahhoz a ZVS-hez írok pár sort majd. Ráfér ahogy olvastam vissza a 230V SMPS témát.
Most nézegetem az új digit szkópokat, visszaveszem azt az OWON-t amit elpotyáztam kamatostul.

Igen, lehet pl. süllyesztést is esztergálni a forgatógombba alulról, és akkor a gomb alsó pereme meg tudja közelíteni az előlap síkját, az anyacsavar ellenére is.

Lehet így is, csak rövidebbre kell vagdosni a potik tengelyét és nagyobb átmérőjű forgatógomb kell rá, onnantól senki nem mondja meg hogy nem belső lapra vannak szerelve.

Egészségedre!

Még nincs kész az előlapja.
Én 22 éve gyűröm a kapcs.tápokat, de elmondhatom, hogy atom jót nem tudok csinálni, amire azt mondom, hogy; ez igen, itt merem hagyni bekapcsolva 1 hétre.
Mondom ezt úgy, hogy tetszik a témája, ha lesz időm megy az SRPS, csakis a ZVS üzem. Az sem kizárt, hogy lesz kapcsolóüzemű előszabályzós tápom, aminek a betápja a 600W ZVS táp továbbfejlesztett változata lesz, de méretezem 400W-ra az ETD49 miatt. Normális lágyindítás, 1000µF primer puffer, védelem, zavarszűrés, stb. Nem olcsó táp lesz; túlméretezett, drága FET-ek, stb.

A Purifi-hez is kapcsolóüzemű tápot szoktak használni - és azzal együtt is tudja ezeket a paramétereket.

Amúgy szép az a márványmintás előlap, de pl. a potikat én egy belső lapra tettem volna, és csak a tengelyt engedtem volna ki az előlapon, hogy a nagy anyacsavarok ne látszódjanak.

Egy korrekt gyári kapcsolóüzemű labortápegység szép és jó, de nem egy hobbi kategória.(az a Class D paraméter se)
Aki ezeket tudja produkálni az nem itt olvas vagy ír.
Nem fordul itt semmilyen kocka.
Ma rákaptam a tranzisztoros A osztályú erősítőkre, eltelik 10 év és lehet csöves leszek én is.
Labortápnál meg annyi történt, hogy kivágtam a cikkemben közölt ZVS SRPS-t a rendszerből mint a huzat.
Dolgoztam komoly helyen javítósként, minden labortáp full analóg volt. De kinek mi. Mindenki döntse el. Hobbi célra jó a zajos is. Nekem hobbi célra kell full analóg. Én így döntöttem.
Amúgy alakul a táp, nem kell egy hét se, ahogy időm engedi, csinálom.

Jó is hogy mondod. Kifilózok egy olyan triakos kapcsolást, ami kiváltja a relét.
Csak arra kell vigyázni, hogy mindig nullátmenetnél váltson a két triak.

Minden változik, fejlődik. Régen el nem tudtam volna képzelni kapcsolóüzemű tápot egy erősítőben. Ma meg azt mondom, hogy ismét fordul a kocka, pl. mert sokkal jobb kapcsolóüzemű tápot tudunk készíteni, mint mondjuk 10 évvel ezelőtt, és nem csak hatásfokra gondolok itt, hanem zavarsugárzásra, stabilitásra, megbízhatóságra stb... Elég csak megnézni pl. a PURIFI 400W-os kapcsolóüzemű (class D) végfokának a paramétereit:
THD+N<0.00017% (~116dB) @ 100W, 4Ω, 20-20kHz
Dynamic Range ~131dB(A)
Output Noise 11.5μV(A)
Ilyen alacsony zajszintet vagy torzítást analóg erősítőből sem sok tud produkálni.
A gyári labortápok jelentős része is full. kapcsolóüzemű, és mégis tudja produkálni az elvárt paramétereket.
Nem vitatom, hogy egy sima trafós táp egyszerűbb, megbízhatóbb, és nem termel nagyfrekvenciás zavarokat. Viszont nagyobb, nehezebb, drágább, rosszabb a teljesítménytényezője, a nagyobbakhoz ugyanúgy kell lágyindítás mint egy kapcsolóüzemű táphoz. Egyszóval az is egy kompromisszum.

Még annyit, hogy pl. az önrezgő tápomat sokan építették erősítőbe, egyrészt mert egyszerű és ebből fakadóan nagyon megbízható. A viszonylag lassú, és terhelésfüggő kapcsolási sebesség miatt pedig kevés zavart termel.

Ez teljesen jó megoldás volt akkor, manapság pedig ugyanezt a kapcsolgatást meg lehetne oldani akár félvezetőkkel is. Ugyanakkor gyári új tápegységben is van relés, kapcsolgatós megoldás.

Nem kértem segítséget, tényeket közöltem, hogy én segítsek.
Subánál a pont, az haznos volt, lesz.
20 éve volt a Voltcraft táp sztori, lehet eszembe jutott volna a relés megoldás is.
És igen: nincs TL071 itt és bolt sincs most. De minek is. Működik csak be kell fejeznem, össze kell raknom.
Nem azért írtam, mert szerintem ez a legjobb táp, megint közzétettem valamit ami működik. A reakció ugyanaz mint kapcs.tápnál.

A nulla bekerülési költséget eddig is értettem, nálam a JBC pákaszabályozóm készült így, a fiókból. Hogy a presztízs szó jelen esetben mit akar jelenteni azt nem értem, de azt szokták mondani, hogy nem kell mindent érteni. Amiről beszéltem táp abban van egy TL071 mint szabályozó, meg teszel bele áteresztőnek 3-400Ft-os feteket, vagy ami éppen van a fiókban. Akkor az sok? Vagy nem akad belőle a fiókban? A többi sallang, trafó, puffer, hűtés, egyebek meg ugyanúgy kell mindkettőbe. És az a táp tényleg jobb szinte minden szempontból mint amit építesz, de természetesen azt csinálsz amit akarsz. És elnézést kérek amiért segíteni próbáltam.

80-as vagyok, hát igen, változik az ember véleménye ahogy öregszik.
Lehet nem is kell a 2x50V/5A.
Ami fog kelleni az 48VDC, szabályozható kb. 40V és 55v között.
Plusz egy +/- végfok élesztő, tesztelő.
Mondjuk itt se kell 0V-ra lemenni, 30-80V / 1A elég bőven, de legyen csak 50V, mert össze lehet dobni +/-80V-okat tesztre, ahhoz nem kell komplett labortáp.
A szimpla 48V-os tudja majd az 5A-t, aztán annyi.
Van készen panelem LM317HVT + 2xMJ15004(Motorola), lehet az lesz megcsinálva normálisan.
Az áramkorlátját valami 20-25mA-re tudtam leszoritani, de az is bőven jó lesz.
Kicsit talán ez off, mert nem teljesen labortáp, csak áramkorlátos szabályozható tápról irtam.

Az idő, és a tapasztalat meghozta Nálad is a véleményváltozást. Annak idején az indexes időkben a kapcsiüzem volt az isten, emlékszem hozzászólásaid zöme akörül forgott. Volt itt egyszer egy moderátor, a bemutatkozó soraiban írta: Tranzisztoros voltam, mára csöves lettem..
A soundbar-om kapcsolóüzemű, de a tv hang elviselhető, de minden épített erősítőm analóg tápot kapott.
"Labortápból" van mindkét fajta, helyén kell kezelni mindkettő kapcsolástechnikát. ,

Az jó megoldás.
Voltcraft táp volt a volt cégemnél 40V/5A, az 3 lépcsőt tudott 2 relével.
Hátránya, ha pl erősitőt tesztel az ember, akkor basszusra kapcsolgat.
Igazából szép és jó ez a kapcsolóüzem...a fogyasztói társadalomnak, én kihagyom inkább a labortápjaimból(mint az audio-ból) de hát kinek a pap...
Ez a relés megoldás inkább játszk, mint az SMPS.

Én a 80-as évek végén épített labortápomban úgy oldottam meg a disszipációs problémát, hogy a trafó kb 50%-os megcsapolását kapcsolom egy relével a kimeneti feszültség függvényében.
Felfelé szabályozva kb 16V-nál kapcsolja rá a teljes feszültséget, lefelé szabályozásnál pedig kb 14V-nál a fele feszültséget.
A Táp 2x30V 2A kimenettel rendelkezik, és a mai napig jól működik 1 db BUZ11 áteresztő fettel oldalanként.
Az egyik oldalában mostanában jött elő egy kis probléma, prelleg néha. Öregek már a kondik, szét kell szednem generálozni.
De addig is összerakom az Alkotó-Proli féle labortápot. Soha nem árt pár tartalék.

Ehhez minden adott...most azonnal és nem kerül semmibe...és presztizs kérdés.
Kinéztem egy labortápot 113eFt, meg tudnám venni, de minek?
Ez javitható olcsón, és ahogy irtam, a presztizs,.
Javitottam már meg 200Ft-os öngyújtót.
Újra kezdtem az elektronikát, minden új, gyári, jó. Kivéve ez a táp. Eddigi legszebb munkám lesz amit valaha magamnak csináltam, mindig összecsaptam a sajátomat. Most ez 1 hete készül, szép lassan, nem kapkodva.
Még kb 1 hét és kész.
Kérdezz még bátran.

Akkor ha azt szabad, akkor kérdezek. Ha mint írtad szétkaptál kettőt mert szeretnél helyettük egy korrektet, akkor miért arra esett a választás, miért nem mondjuk az LPSU-ra, ami attól minden tekintetben korrektebb? Tudom, ahhoz voltak alkatrészek, de ugye most akkor vagy valami korrekt készül, vagy valami amihez éppen van alkatrész. Vagy nem értem.

Igazából kérdéseket várok...
Nem sértődtem meg, csak zavar, hogy kérdés semmi, ami működik 12 éve, arról kiderititek hogy nem jó...
Szoktak keresni privátba segitségért, nem véletlenül.

Véleményeket vártál, írtak(tunk), erre megsértődtél... Akkor minek vársz véleményt? Védődióda sincs az áteresztőkön, ha fordított feszt kapnak tönkre mennek. Alapvető dolog...
A fetekben meg alapból benne van a tokjukban, nem is akármekkora. De ha visszaolvasol néhány évet, egy ilyen tápnál nem csak annyi szokott lenni a követelmény hogy működik-e vagy sem, hanem pl. milyen a termikus stabilitása, milyen a hosszú idejű stabilitása, mekkora a zaja, milyen a dinamikus viselkedése (erről jómagam is tettem fel nem egy szkópábrát) stb.

2000 óta "gyűröm" a kapcsolóüzemet és két hátránya van a sok előnye mellet:
- bonyolult szerkezet és működés
- nem lesz soha olyan üzembiztos, mint egy hálózati trafó

- plusz zavart termel, ez a harmadik, lehet csökkenteni minimálisra, de valamennyi mindig is lesz.
50V/5A az már problémás SMPS nélkül. Ez van, ezért kell két tápegység.
(Jó a JBC páka is, meg Weller, de jó a hagyományos pisztoly is ha van, több lábon kell állni. Amúgy ha audio, akkor szintén SMPS kilőve nálam, A osztály a 42 éves fejemre és nem sok Watt, csak 2x2W)

Szia Skori!

Volt 2 labortápom kompromisszumokkal, most lesz egy 30V-os korrekt.
Tervben van még egy dupla, ami tud 2x50V/5A-t.
Ha lesz időm rá, egyelőre elég a 2x30V/3A
Kapcsolóüzemű előszabályzós megoldásra nyitott vagyok, de majd...idővel.
Jelenleg amikhez kell, arra elég lesz a jelenlegi edison14 féle.

Nem egészen biztos:
600W ZVS-ről ment, a labortáp panelből C2 és D6 ki lett szedve.
Oda lett csatlakoztatva a független DC feszültség.
Az a baj, hogy szétkaptam alkatrésznek és újra az egész.
35VDC-re emlékszem, ami biztos, hogy 34,5V-ig kitekerhetőre csináltam.
Talán a zéner se volt bent és csak 3VDC volt a C3-on.
Az akkor mindjárt "csak" 37,5V, de nem tudom 100%-ra.
Annyi biztos, hogy a 0V beállitható volt. ST a TL081, ezek szerint levizsgázott.

Ha most akarnék (analóg - ill. kapcsolóüzem nélküli) labortápot építeni, akkor is előszabályozós megoldást építenék, az előszabályozó is lehet akár sima disszipatív megoldású (de persze nem akarok ilyet építeni). A disszipációt pedig hatékonyan lehetne csökkenteni a G vagy H osztályú erősítők felépítéséhez hasonló megoldással, akár kettőnél több feszültségszint használatával is.

Mivel gyakorlatilag alig van olyan áramkör ami nem tartalmaz kapcsolóüzemű részeket, így nem érzem úgy, hogy egy tápegységnek ne lehetne ilyen része. Jónéhányan sikeresen megépítették az itt is elérhető, Attila86 féle, NE555 előszabályozós tápot - ha tőlem kérdezné valaki, hogy a neten fellelhető megoldások közül melyiket építse akkor azt javasolnám neki. Annak idején volt olyan elképzelés is, hogy az előszabályozót hidaljuk át egy jókora, sokW-os ellenállással, így a kisebb áramú tartományban az előszabályozó nem indulna el, és kis-zajú disszipatív tápként működne az áramkör, egy bizonyos áram felett pedig aktiválódik az előszabályozó (ilyenkor az ellenállást akár ki is lehetne kapcsolni). Erre aztán nem sok igény volt, így csak egy ötlet maradt.

Ezzel nem akarom leszólni a megoldásodat, ha évekig megfelelt a célnak, akkor nyilván most is jó lesz, csak arra céloztam, hogy másoknak esetleg mások a szempontjai is, pl. nem elég a 35V.

Oké.. akkor ott van a lényeg: nálad bírta a túlfeszt is a TL...