Állandóan ezt a szinkront emlegetitek. Hálózatra tápláló inverter egyszerűen nem tud NEM szinkronban visszatáplálni. A legkisebb, nem millisecundumnyi, hanem töredéke eltérés biztosítékot, nagyobb eltérés IGBT cserét kérne. Nem szinkronozással üzemel, hanem PWM amplitúdó modulációval. Amikor hibrid üzemben részben a hálózatról venné a táplálást, akkor a kimenete akár el is csúszhat a hálózattól, mert nem táplál visszafelé.

üdv.

Korábban írtam hogy mi a helyzet a vissza nem töltő inverterek sorsa e honban. Kb annyi hogy nem is foglalkoztak a kérdésemmel csak jött a szabvány levél hogy meg lehet nézni az engedélyezett inverterek listáját.

Értelmetlen amit akarsz.Kisfogyasztók táplálása 1Kw napelemmel és 3-5Kw inverterrel?Mikor az egész mehetne sziget üzembe?Nálam 3Kw inverter,2,5Kw napelem,és Kb 10Kwó akksi van ami az egész házat ellátja.Hálózatot nem használok persze mostanában volt bőven nap.Biztos lessz olyan is mikor elfogy az akksi de ugye ez benne van.Addig is ingyen.Ezt a hűttő mizériát nem értem,mikor az én inverterem 3Kw os de ha jól emlékszem 6Kw ot kiad 5mp ig.Láttam már rajta 3,5Kw 30mp ig is mivel montirozom.Hát,a hűttőnek olyan rövididelyű az áramfelvétele hogy sosem láttam a a diagramon hogy megugrott volna.Na ehez az egészhez kellett az asszony átkonfigurálása a villany használatához.Pl:bekapcsolta a mosógépet este 9 kor,hozzá a vasalót is mivel az előző mosást ki kell vasalni.Mondanom sem kell a 3Kw iverter azt mondta hogy elég.Kérdem mi történt mondta hogy bekapcs a gép,és még kérdem,ja a vasalót is bedugtam.Na szóval az átkonfigurálás hónapok munkája után úgy néz ki sikeres.mert nem kapcsolgat egymás után mindent be ezáltal folyamatos az ingyen energiám.Szóval azt mondom gondolkodj kicsit bővebben mert amit leírtál az semmi.A kisfogyasztók táplálása a büdös életben sem hozza vissza a befektetett költséget.

Azért ez elég speciális. Ha ez csak ennyi lenne akkor mit tettek az eon fűnyíró méretű inverter dobozába? Persze hobbizni lehet.

Nem tudom mennyire érdekli a szolgáltatót, ha egy visszatermelős invertert feltennék. Nálunk a régi mechanikus vissza nem forgó óra volt, a napelem telepítők simán bekapcsolva hagyták ott. Egy hónapig így ment, utána hozták az oda vissza mérő órát, semmit nem kérdeztek, kicserélték, megnézték az inverter hogy működik áramszünet esetén, aztán elbúcsúztak. Az elmúlt hónapról egy szót sem szóltak. Ha invertert teszel fel, és valaki panasszal él hogy zavarja valami a hálózatát, vagy túl feszültség van akkor esetlegesen jön a bünti, de egyéb esetben jóváírják a kisebb hálózati veszteség formájában a saját könyvelésükben azt annyi. ( gondolom én ) Kimérni csak célzottan tudják szerintem. Azt meg minden apró részhálózaton minek, kára nincs belőle, csak haszna....

Semmi sem illegális amíg kifizeted a felhasznált energiát.(kivéve ha nukleáris bombagyártásra használod)
Visszatáplálás lehetséges, de csak akkor ha fázisban ,amplitúdóban és frekvenciában a megfelelő paraméterek közt maradsz (de ezért nem fognak fizetni).
Fizetni akkor fognak ha a szolgáltató által preferált invertert használsz és kicserélteted az órát ami képes ezt mérni (engedélyeztetés , szerződés, papírok stb)
Viszont, ahogy Gee Lee is írta létezik olyan hibrid-nek nevezett inverter ami képes a megújuló energiaforrásból származó energiát (szél, nap, stb ) úgy felhasználni, hogy ezzel csökkentse a forintosított tényleges fogyasztást (sőt, némelyeknek akku sem kell).
Tehát ha az igényed 2 kW, de csak 1,5 áll rendelkezésre megújulóból, akkor az inverter 1,5-öt a megújulóból veszi a hiányzót a hálózatból pótolja. (van egy alap fogyasztása kb 30 Watt)

Az sem illegális amíg egyirányú az energiaáramlás. Egyre többen használnak már ilyet (intelligens, sziget vagy hibrid inverter), semmiféle engedély vagy bejelentés nem terheli, mivel maga az inverter is fogyasztó, visszatáplálni nem tud.
A hálózatról csak annyit/akkor vételez, amikor nem süt a nap, vagy lemerült az akku puffer.

Ha a szivattyú 2-es fokozatban 360W-ot fogyasztana, akkor igen...de mivel nem tudjuk mennyi az annyi (saccra 35...85W között lehet)...

Másik dolog, hogy rengeteg helyen olvashatók a neten a négyszögjel sikeres "legömbölyítéséről" cikkek ... helyesen méretezett L C elemek segítségével.
Talán a HE fórumán is volt róla szó...vagy nem?
Persze a tiszta színuszos UPS az igazi megoldás, de ma már léteznek DC-ről működő keringető szivattyúk.
De valószínűleg a mostani modern, beépített elektronikás szivattyúk elketyegnek a "módosított színusz"-tápokról is...csak hát az áruk sokszorosa a színuszos szünetmenteseknek...

Válaszolva a kérdésekre:

A terhelés majd egy inverter lesz, de ez még nem létezik, a rövidzár előtti pillanatban szakadás volt a kimeneten. A rövidzárlati áram ekkor 20-30A körüli érték lehetett (1x8S LI-ion cella), de a végleges verzióban ez egy nagyobb pack lesz, így a 100-200A sem kizárt.
Valóban, azt elfelejtettem leírni, hogy a piros nyíl pillanatában következett be a rövidzár (látszik is hogy a Drain feszültség kissé megemelkedik a Source-hoz képest). A reakcióidő innen látható, az az idő, amennyi a piros nyíl után telik el ameddig a Gate feszültség megmozdul, ez bőven ms alatti. Ahogy asch is írta, egyértelműen ott ment tönkre a tranzisztor, ahol a törések vannak. Ebben a tesztben most csak 1 tranzisztor volt szándékosan, az első esetnél mikor felfedeztem a problémát, akkor 2 volt, de csak az egyik ment tönkre, azt kiforrasztottam, és utána a megmaradt 1-el csináltam ezt a mérést.
Igazatok lehet a lassú átkapcsolással, tudatos volt a nagy érékű ellenállással való fesz osztás, hogy üresjáratban a vezérlő elektronika ne fogyasszon sokat, de ezt nem gondoltam ez probléma forrás lehet. Illetve most tűnt csak fel, hogy 5V környékén kezd belassulni a Gate feszültség esése, pont azon az 5V körül, ahol a tranzisztor elkezd záródni, és itt sok időt tölt.
Utána nézek, hogy mik lehetnek még a megoldások a normális Gate meghajtásra.

Nem egyszerűbb akkor már egy mikrokontrollerrel előállítani a szinuszos PWM-et, majd FET meghajtó és FET-ek?
Ha nem akarsz programozni, akkor kész SPWM driver panel is kapható.
(EG8010)

Hasonlón törpölök egy ideje, és most jön a de. Meg hogy minek ide ennyi napelemes topik amikor 1 is elég lenne, na mindegy...
Szóval, sziget üzem, illetve inkább valamiféle hibrid üzem. Éppen az inverter az amivel nem kell és nem is lehet spórolni, mivel az minél intelligensebb és sokoldalúbb annál jobb, házilag azt nem lehet megcsinálni. Amivel spórolni kéne az a napelem és az akku. A napelemmel nem nagyon lehet spórolni, mert nincs belőle a használt piacon olyan, hogy itt van tessék 5kW féláron, csak 3 évet mentek. Az újból meg 80-90 egy tábla, és kell belőle tizen darab, máris ott vagyunk másfél milliónál. Hogy az invertert 250-ért veszed meg itthon garival, vagy kínából 160-ért az már részlet kérdés ehhez képest.

Első körben azt érdemes tisztázni, hogy soros legyen-e a rendszer (hálózat->inverter (vele páérhuzamosan az akkuk) ->fogyasztók), ekkor az inverternek sosem szabad leállnia, azaz bármi van, nem süt a nap, lemerült az akku, szünet nélkül tudni kell működnie hálózatról. Nem tudom hogy az itt nemrég kitárgyalt inverter tud-e ilyet, elvileg igen, gyakorlatilag fogalmam sincs. Vagy, legyen párhuzamos, ekkor ha az inverter leáll, akkor egy mágneskapcsoló vált át a hálózatra, de ugye ennek mivel ideje van ezért nem megvalósított a korrekt szünetmentesség.

Akku. Nos, ez az amin nagyon spórolni kellene a szintén brutális ára és a pár év időtartama miatt és lehet is, már ha háztartásról beszélünk és nem a műhelyben lévő hegesztő, flex, gyalugép és egyebek ellátásáról. Mégpedig úgy lehetne, hogy ugye az ember nem éjszaka mos és vasal, meg a mikrót, porszívót, egyebeket sem éjszaka használja hanem napközben amikor van a napelemből bejövő, Marad tehát a bojler és a hűtő mint nagy fogyasztók. A hűtővel nem lehet mit csinálni, de a bojlerrel igen, mert egy időkapcsolóval és egy mágneskapcsolóval meg lehet neki "mondani" hogy kizárólag nappal fűthet, éjszak nem. Maradnak tehát a hűtők és a kis fogyasztók éjszakára, amihez viszont már nem kell 5-600Ah kapacitás hanem elég mondjuk 100-150Ah is.

Na ezt kellene szerintem úgy összehozni, hogy egy értelmes és használható rendszer váljon belőle. A napelemeknél már az is nagy könnyítés lenne, ha meg lehetne őket venni valahol áfa meg tréfa nélkül de hát nem lehet... Jobb helye lett volna ennek az egész írásnak a napelemes topikban, azt többen nézik szerintem.

Szia!
sorban;
--A kompresszor télen is melegszik.Nagyobb egységeknél (2kW felfelé ) ez is jelentős tétel.
--Ez rendben is van ,iparilag is igy szokásos.
--ilyen esetben nem kell a bojler ,elég a hőcserélő.
--az az 5-25KWh túl van becsülve (nálam a 3kWp napelem télen a 0,3--1kWh skálán mozog,jó esetben )
--igen csak combosra kellene méretezni.--pénz,megtérülés?
--Ezekre kielégitő választ nemfog adni senki. Ahány inverter -annyi féle .
Az 1F. t tudod kiterhelni .A 3F a szolgáltatónak előnyös. Bizti ,megint inverter függő.

Köszi, átgondolom amiket írtál, lehet, hogy még lesz kérdésem.

Az utolsó mindatodat "De miért nem a klima kültéri hőjét hasznositod, ha már van ?" nem értem. Milyen kültéri hőről beszélsz? Télen a kültéri hőt vesz fel, azaz kívül hűt.

Írtam, hogy a napelem rásegítene a rendszerre, melegítené egy fűtőtest segítségével a 400 literes fűtési tartály vizét. A hőszivattyú a napelem által előmelegített vizet szívná, ha kell továbbmelegítené és nyomná a padlófűtéscsőbe. Ezért kevesebbet villanyt fogyasztana, kellő napsütés esetén semmit, el se indulna.
A villanybojler vize is "előmelegítve" lenne a 400l-es tartályból hőcserélőn át, így nem az utcáról jövő 12-15 fokos vizet kellene 60 fokra melegítenie, hanem a napelem által előmelegített vizet, ami (a fűtés visszatérő vize miatt) soha nem esik 30 fok alá. Sok napsütés esetén akár 60-70 fok is lehet a 400l-es tartály vize, így a B tarifáról történő fogyasztás is jelentősen kevesebb lenne.
Becslésem szerint így télen az időjárástól függően 5 és 25kWh energiát tudnék betáplálni naponta a rendszerbe 3kW-nyi napelemmel, ennyivel kisebb lenne a villany fogyasztás. Nyáron, amikor nem megy a fűtés, a napelemek bőven megtermelnék a fürdővizet, a B tarifáról nem is lenne fogyasztás.

Gondolkodom egy szigetüzemű inverteren is. erre ráköthetném a mosó és mosogató gépet, konnektorokat és egyéb olyan eszközöknek, amit éjjel nem szoktunk használni (például vasaló, porszívó). Ez az A tarifáról történő fogyasztást is csökkentené.
Csak ehhez még nem találtam válaszokat, megy-e a szigetüzemű inverter akku nélkül, hogy viselkedik terhelés nélkül, egy vagy 3 fázisút vegyek, 3 fázis esetén (akku nélkül) terhelhetők-e a fázisok asszimetrikusan, képes-e egy fázison leadni a napelemek által termelt összes teljesítményt. Van-e az inverter kimenetén biztosíték és az mekkora. Legjobb lenne egy részletes leírás, kapcsolási rajz.

Dióda nélkül azt tapasztaltam amúgy, hogy napelem hajtotta a LED tápegység ventijét (LED tápegység nem volt konnektorba dugva), ha pedig LED tápegység ment, de a DC-DC konverter le volt kapcsolva, világított a lámpája. Gondolom nem kell ebbe sokat belegondolni, a kimenetre volt kötve venti illetve a DC-DC LEDje...
Vagy szét kéne szedni a LED tápot? A DC-DC konverternek van CC áramszabályzó és CV feszültség szabályzó potmétere, multiméterrel néztem, feszültséget be tudom állítani, de annyira nem értem hogy ezzel mit lehet kezdeni, szóval ha mindkettőt tekergetem, mit érek el vele, ha fixen mondjuk 12 vagy 12.3V-ra állítom a feszültséget, a másikkal mit tudok elérni, tudnám szabályozni vele hogy mekkora részt adjon az inverter bemeneti áramából a LED táp és mekkorát a DC-DC konverter?

Az alapötlet nem rosz csak a sok tápegység miatt túl nagyok a veszteségek.

Meg kell nézni alaposabban a két, inverter előtti tápegységet. Labortápok kimenetét is lehet sorosan/párhuzamosan kötni mindenféle diódák nélkül.

Ezzel az a gondom, hogy nem szívesen berhelnék bele egy PC tápba meg nem láttam ilyen dc-dc boost konvertert ami ekkora feszültséget tudna ilyen teljesítmény mellett + másik fórumon azt írták, PFC-s tápokkal ezt nemigazán lehet megcsinálni.
Biztosíték akkor napelemek és konverter közé elég? Vagy napelemenként kéne 1 a közösítő elé?
Akkumulátorban azért nem gondolkoztam, mert zárt szobában van, de másik fórumon írtad, hogy emiatt nem kell talán aggódni...
Hamár DC-DC táp, akkor lehet kapni 400W-os DC-DC PC tápot ami 16-30V-ról táplálandó és akkor mondjuk napelem 18V-ja mehetne rá direktben + LED tápegységet felkonvertálnám 18V-ra és hasonlóan kötném be mint most, csak inverter + AC/DC PC tápegység kiesne, az is hatékonyabb lenne, nem? Ehhez több merszem lenne...

Igazándiból azt néztem, hogy a dióda tudja a 20A-t (12×20=240W) és ennek a specifikációjában 25A-t írnak, szóval akkor a kapcsolás rendben, nem is fog talán kigyulladni, csak hűtött dióda kéne, igaz?
CC/CV potmétereket ebben a kapcsolásban van értelme tekergetni? Amikor 16V-ra tekertem, az inverter túlfeszültséget jelzett PC kikapcs. után, CC potméterrel áramot lehetne szabályozji, de én semmilyen hatását nem tapasztaltam.

Szia!
ÉN teljesen másképpen szervezném-a kapcsolást

A számitógép tápot szétszedve-tennék bele egy második Graetz egyenirányitót is.
Az elsőről kapná a hálózatot ,erről meg a napelemes tápot.

A két napelemet sorba kötném ,egy egyszerű PWM -s tápkockával töltenék egy akkut--látható a képen (ehhez a mérethez a 40Ah feletti autóakku célszerű )

Az inverter helyett egy DC_DC konverter kellene amit 320V Dc felé állitanál be.
S máris kész ,ráadásul optimálisabb az előzőnél.
Biztit minden tápágba kell tenni!-bár elég az autós bizti is.

Számolgattál, mielőtt ezt összeraktad? Legyen az inverter hatásfoka 80%. Akkor a kimeneten leadott 130W mellett a bemeneten be kell pumpálni kb 160W teljesítményt 12V-ról, ami kb 13Amper.
Ha feltételezzük, hogy a két ágon 50-50% a terhelés, akkor a diódákon 6-7 A áram folyik.

Ekkora áramnál egy diódán 1V körüli feszültség esik, vagyis ennek a kis műanyag dióda toknak kellene eldisszipálni kb. 6-7W-ot.
Nem csoda hogy izzanak.

Olyan diódát kellett volna választani, ami hűtőbordára szerelhető, és egy méretes bordára kellett volna szerelni.

Kedves Fórumtársak!

PC részleges tápellátását szeretném megoldani napelemről: napelem termelje a lehető legnagyobb részét a PC által elfogyasztandó energiának, de hogy biztos legyen a tápellátás, hálózatról vegye a szükséges maradékot a rendszer. Építettem is valamit a következő elemekből:

- 2x100W/18V napelem párhuzamosan kötve
- DC-DC buck konverter (300W), 12.3V-ra állítva
- ipari LED tápegység - 12V/250W
- 1000W tiszta szinuszos inverter
- PC (ATX táppal)
- 2x P2500M dióda

Összekötést lásd az ábrán. A gondom az, hogy nem ideális esetben (napelem NY-i irányban, nap D-ről sütött) hőkamerával megnézve a 2 dióda 140 fokosra hevült és egyre melegebb lett ahogy a nap egyre ideálisabb szögben sütött. A PC fogyasztása kb. 130W, nem ingadozik, 140 foknál az LED tápegység a falból 100W körül fogyasztott, a napelem kb. 80W-ot adott a közösbe. Ezt onnan tudom, hogy tegnap este napsütés nélkül 180W volt a LED tápegység fogyasztása (kikapcsolt DC-DC konverter és 130W PC fogyasztás mellett). Mi lehet a gond? Vagy ez a hőmérséklet normális?
A DC-DC konverteren van 2 potméter, CC és CV, a CV, feszültség beállító 12.3V-ra volt beállítva, működés közben hiába tekergettem bármelyiket, nem változott semmi, 11.5V körüli volt a feszültség a DC-DC + sorkapcsán mérve, és a hőmérséklet sem változott (CC-t alapból legkisebb állásba tekertem, balra, amíg lehetett)...
Egy további kérdés: kell biztosíték a napelemek és a DC-DC konverter közé? Mivel 2 napelem van, ha egyik zárlatos, gondoltam nem megy át rajta nagyobb áram akkor sem mint a specifikációban megadott, szóval feleslegesnek gondoltam. Amúgy a napelem adatai (1db):

Dokio 18VDFSP-100M
Maximum Power (Pmax):100 Wp
Voltage at Maximum Power (Vmpp): 18 V
Current at Maximum Power (Impp): 5.56 A
Open Circuit Voltage (Voc): 21.6 V
Short Circuit Current (Isc): 5.82 A
Panel Efficiency: 16.5 %
Power Tolerance (Positive): + 3 %
Power Tolerance (Negative): - 1 %

AT tápot 250W-os ipari LED tápegységre cserélve napelem nélkül 175W volt a fogyasztás, ebből PC 130W, inverter 10W, LED táp 5W, 30W pedig a LED táp + inverter vesztesége lehetett. Ebben a rendszerben valahová kössek diódát? Most DC-DC kimenete és LED táp kimenete van rákötve inverter bemenetre. Ha bekapcsolom a napelemet a DC-DC bemenetén, remélem nem vág tönkre semmit...dc-dc-t kikapcsolva hagyva is világított amikor bekapcsoltam a led tápot, gondolom mivel a (dc-dc) kimenetén észlelte a feszültséget.

Rakom össze a 60Ah cellákat 7s rendszerbe.A kérdésem hogy készítek balanszert is hozzá,elég az 1A res a 60aH hoz?A másik hogy nálam az inverter akku töltő fesz 28V állítottam nem akarom semmiképp túltölteni az akksikat.Vegyesen van 3Kwó olmos munka akku,és 6Kwó li ion szerszámgép 18650 és 21650 cellákból.Ezeken nincs balanszer,egy két pakk eleinte lejjebb merült mint kellene,de van tartalék pakkom,azzal rásegítettem egyszer kétszer,azóta stabilan tarják a feszt.A balanszert 3.95V állítottam akkor kezd balanszálni.De januári üzem óta csak kétszer történt hogy elérte a 28V ot,akkor is azért mert nem voltunk otthon.Most akkor rakjak ezekhez a 60Aó sokhoz balanszert van nem vagy minden li ionhoz?Vagy állítsam az inverter töltést feljebb?Balanszálni nem ártana.

1 beep = undervoltage warning, "akksi lemerült" jelzés. Namost a specifikációban az van, hogy 10.5-15V kell a bemenetére. Lehet hogy nem bírja a táp a terhelést? Sajnos nem tudom hány wattos ez az AT táp vagy mennyit kéne tudjon 12V-on, még a 286-osom tápja volt anno... Amikor 100W-os izzóra cserélem a PC-t, akkor világít de akksi lemerültet jelez, napelem részt kikapcsolva pedig undervoltage protectiont jelez az inverter és nem is világít az izzó, szóval valszleg nem bírja a táp. Ehelyett érdemes lehet egy 180W-os laptop tápegységgel próbálkozni? Vagy valami hibádzik a bekötésben?

Verőfényes napsütésben egy darabig viszi a 100W-os izzót. Egy elfekvő AT tápegység 12V-jával kiegészítve megy kb. 10-15 percig a PC, majd inverter hibát jelez és kikapcsol. Próbáltam úgy, hogy a DC-DC buck kimenetén 13.5V-ot állítok be, ekkor tipikusan 0-10W között fogyasztott az AT táp, 12.3V-ra állítva meg 10-20W között. De 10-15 perc után mindig leáll az inverter. Ez mitől lehet vajon? Mi a hiba a rendszerben szerintetek? Amikor mértem, az AT táp 12V kimenetén mindig 12-12.1V volt. A PC fogyasztása nem nagyon ingadozik, 130W-ot vesz fel.
Mellékelek egy képet az összeállításról meg egyet a táp belsejéről. 12V ág van az inverterre kötve (fehér vezeték) + föld (barna).

Kipróbáltam a köv. felállásban borús időben:
2x100W napelem (20V körüli feszültséget mutatott a multiméter) -> DC-DC konverter 13.5V-ra -> 1000W-os szinuszos inverter -> PC ~ 130W fogyasztással.
Nem volt elég kakaó, ki-bekapcsolt. Ezután rádugtam egy 100, majd egy 70W-os izzót, villódzott mind a kettő, inverter ki-bekapcsolt. Eléggé elszomorodtam... Majd ha süt a nap még teszek egy próbát...

Nem kell neki hálózat hogy töltse az aksikat.
Hibás inverter vagy nem jól beállított inverter ezért nem tölti az aksikat. Hibás aksi bekötés, biztosíték. Vagy túl nagy fogyasztás minimális aksi töltés ha csak napelem van fent.

Amikor én szenvedtem vele, az enyémhez találtam pontos kapcsolási rajzot. Amit inverter icnek hívsz, az egy 3 fázisú igbt és a külön igbt a dupladiódával a pfc áramkörhöz tartozhat. valahol a pfc után szétválasztanám a dc buszt és kimérném a nagy igbt oldalán van-e bármi zárlat illetve amennyire a gate kivezetése nélkül lehet az igbtket is a blokkban.
Bővebben: Link
Van blokkvázlat és sok rajz is, valószínűleg a topológia azonos.
Q601 3 lábú igbtnek direktben nincs köze a kompresszorhoz, kérdés mitől halt meg.

Szia! Köszönöm a válaszod! Közben kiderült hogy zárlatos az Igbt melletti duál dióda is.Igen az Igbt gate felé is át ütött, de vissza felé nem látok ill. nem mérek zárlatot ( attól még lehet ott is baj). Az inverter Igbt-je ez, a fotón Ic601 az Igbt meghajtó 8lábú smd. Az alatt az inverter Ic látható. Érdekes egyébként hogy szinte senki nem javít ilyen dolgokat. Tudom hogy a klímás nem műszerész,de(én sem vagyok az) Ha tudnád hány mikró ,tv,mosógép,erősítő,monitor,co-hegesztő stb javult meg a kezem alatt.

Ez eléggé sablonos válasz. Minél kisebb egy inverter, annál gyengébb a hatásfoka.
Napelemes hálózatra tápláló trafónélküli inverterek optimális üzemmódban elérik a 97 %-ot is. De ez csak az inverter. Ebből le kell vonni az odavezetéseket, szakaszoló, biztosító... Utána hálózati kismegszakító, vezeték a mérőig. Ez csak példa. Ha a feladat szerint van háromszori átalakítás, ráadásul elég kicsi teljesítményen és kisfeszültségről nagyra, sokat tud rontani az összhatásfokon.
Legjobb természetesen az lenne, ha minden eszköz rendelkezne DC 12 V (+-20%) bemenettel. Léteznek ilyen extrém felhasználásra is felkészített PC-k de ha PC helyett alapból egy notebookra alapozna a felhasználó, máris nyert ügye lenne. ( Ne akarjon bányászgépet vagy szuper gamer PC-t napelemről üzemeltetni! )

A soros potit én kihagytam, én úgy gondolom hogy erre abban az esetben lehet szükség, ha az inverter árammérő körének billenési pontját szeretné valaki megmérni. Ebben az esetben viszont a párhuzamos ellenállás értékének kisebbnek kellene lennie. Egyébként legalább akkora kell mint a vele soros ellenállás terhelhetősége, de a potin eső veszteség a P= Unégyzet/R képlettel számolható.