A FET típusa IRFP90N20D és egy darab van belőle táponként. A 7912 bemenete pedig 18V-ot.

Mi az áteresztő FET típusa, és hány db van betéve belőle? Mekkora DC feszt kap a 7912 bemenete?

Sajnos amit próbáltam nem vált, be annyi derült ki, hogy a felső tápegység rész működik de 2,1 A-nél kárlatos lesz a FET majd kiakad 72 V-ra.
Az alsó ugyanazt produkálja mint ami a videón is látszik, gondolom valamelyik tranzisztort túlmelegítettem forrasztás közben.

Köszönöm a segítséget mind a két FET-em zárlatos.
Van tippem mi lehet a probléma majd megcsinálom és kiderül, hogy működik-e.

(Köszönöm a segítséget)

A felső úgy néz ki mintha ki lenne akadva gondolom a puffer feszre, lehet hogy zárlatos az áteresztő. Az alsón állítható a feszültség már ami a videóból látszik. Ahhoz kéne akkor mérni a felsőt is. Nekem csak a szimulátorban van ez meg, azon tudok bárhol bármit mérni, de egyszerűbb lenne valaki olyannak mérni akinek van ilyen megépítve. Amikor tekergeted a fesz potit, az OPA fesszabályozó kimenetének a FET nyitófeszültségének mértékében kéne változnia.

A finomszabályozásra az itt javasolt megoldást és Skori javaslatát is szeretném kipróbálni, és korlátaim határain belül meg is mérni.
Ehhez készítettem egy pontosan skálázott íveket tartalmazó segédlapot, amiben a potméterekre fabrikáltam egy "mutatót". Ezzel a segédeszközzel nagyon jó közelítéssel tudom 10 részre osztani a potméter teljes elfordulását. Terveim szerint le tudom ellenőrizni magát a potmétert is, mennyire lineáris, valamint mérni tudom majd egy-egy adott elforduláshoz tartozó értékeket.
(Jelentős kötelezettségeim lettek idő közben, így a követező lépés nem tudom mikor következik majd. Ha jutok eredményre, akkor arról beszámolok.)

Felső táp: stabilizátor: -12,1V
referencia: 5,8V

Alsó táp: stabilizátor: -12,1V
referencia: 5,8V

Ezeket mértem meg rajta ebben a pillanatban.

A segítséghez minimum feszültségeket kéne mérni, a stabilizátor kimenetén, a referencián, IC-n tápfeszt, utána jöhet a többi. Na meg hogy nincs-e elkötve valami.

Összeépítettem a tápegységet és nem teljesen méltóztat működni.
A hibáról készítettem egy videót is.
A felső tápegység tegnap este még működött ma reggel már nem.
Az alsó tápegység feszültsége mérhető de nem terhelhető, terhelés hatására a feszültség leesik 0V-ra.

https://www.youtube.com/watch?v=JsS4-yr4GfU

Tudna segíteni valaki mi lehet a hiba?

Mellesleg a doboz az oldalaival együtt 7 kg lett. A doboz alja 12 mm-es rétegelt lemezből készült oldalai dibondból.

Nem vitatom a rövidzár elviselésének szükségességét, de mégis finomítanám az „üzemszerűséget”. Mivel itt most egy tisztán áteresztős tápegységről van szó, jelentős hőfejlődés társul a nagyobb áramokon való rövidrezáráshoz. Ebben nincs is semmi fura, de mégis érzek egy komoly gondot a kérdéssel kapcsolatban.
Az ilyen tápokat építők egy része mindenen spórol, amin csak lehet, és azon is, amin nem. Majd, amikor ezen elvek szerint összeáll a készülék, akkor az első teszt egy maximális áramon való rövidrezárás, és annak elvárása, hogy ezt a tápegység kényelmesen elviselje 1-2 órán keresztül. Szerintem ez túlzás! Meg kellene elégednünk azzal, ha ezt a szélsőséges állapotot csak egy racionális ideig viseli el a tápegység (vagy áldozzunk a több darab áteresztő elemre). Egy ilyen megközelítés tökéletes lefedi a legváltozatosabb készülékek élesztéséhez kapcsolódó körülményeket, és valóban vannak olyan felhasználási igények, amikhez nem ideális.
De éppen e miatt van lehetősége az építőknek választani, hogy megelégszenek az egyszerűbb, de bizonyos korlátokat jelentő kapcsolásokkal, vagy összetettebb konstrukciókat építenek, ahol az előszabályozás jelentősen csökkenti a hőtermelődést (tőled kevesen tudják jobban, mekkora idő, pénz és energia létrehozni egy jó tápegységet, és mennyi buktató van benne).
Szerintem a fórumozó arra gondolt, nem helyes kiválasztani egy egyszerű áramkört, majd hosszasan taglalni miért nem olyan jó, mint egy 50-szer drágább és bonyolultabb. Sokkal reálisabb lenne úgy jellemezni a kapcsolást, hogy egyszerűsége ellenére is milyen sok igényt tudhat kielégíteni.

Szerintem ez a kenyérpirítós hasonlatod nagyon gáz. Persze gondolom viccnek szántad, de nagyon nem vicces. Elég baj, ha valaki nem látja át, hogy egy lapbrtápnál a rövidzár az normál üzemállapot. Lehet jobban jár, ha inkább nem is épít ilyesmit.

Azért gondoltam mert kéne a táp a hétvégén ideiglenes jelleggel betteni. Mert csak a jövő hónapban fogok rendelni alkatrészeket.

Jelenleg két labortápot használok. Ebből az egyik házi, a másik egy kínai (gyári) 30V/10A-es kapcsolóüzemű táp, amit kb. 25eFt-ért vettem valamikor. Szoktam rövidrezárt üzemben is használni, amikor az kell, és eddig még bírta - persze lehet, hogy csak szerencsém volt vele.
De megpróbálom definiálni, hogy mit nevezünk labortápnak (vagy legalábbis én mit neveznék annak). Egy labortápnak szerintem kb. az alábbiakat illik tudni:
- Széles határok között állítható kimeneti feszültség (akár 0V-ról indulva) feszültséggenerátor módban.
- Áramgenerátoros üzemmód lehetősége, széles határok között állítható áramerősséggel.
- Univerzális használhatóság. Tudom ez nehezen definiálható, de az a lényege, hogy sokféle készülék, tápellátása biztosítható vele.
- Egy átlagos tápegységnél jobb műszaki paraméterek, pl. nagyobb megbízhatóság, pontosabb feszültség és áram érték stb...
Szándékosan nem írtam számszerű értékeket, mert ez szubjektív dolog, függ az igényektől, és a felhasználás módjától, és a viszonyítási alaptól is.
Tehát a kérdésekre visszatérve: van akinek jó a kínai kitt, van akinek meg jó a 20kg-os HIKI, és van akinek csak a félmilliós készülék felel meg. Építeni lehet hobbiból, és anyagi okokból is, legfeljebb ez utóbbi esetben jobban át kell gondolni, hogy mi az ami megéri..

Amit leírsz, az teljesen igaz és megfelel a valóságnak.
Én értelmetlen pénzkidobásnak tartom, de ha lehetőséged engedi próbálj már meg a piacon kapható "labortápok" közül párat akár közepes feszültség mellett rövidre zárni, majd elmenni bevásárolni ... Én sem szoktam akkutöltés közben ott ülni és figyelni a töltést, de ezért találták ki a fillérekért kapható ( na, jó ~5.000 Ft ) automata töltőket. Ennyiből a dobozát nem hozom össze egy tápegységnek.
És még valami. Azok a "labortápok" FOK-GYEM, EMG, stb ... amikért 30 éve a nyála csorgott mindenkinek, most már arra sem méltók - sokaknál - hogy az asztalra feltegye, mert 20kg és sok helyet foglal.
Akkor most mi a LABORTÁP ???
Az ami fél milánál kezdődik és csak képekről meg leírásokból ismeri a fórumlakók többsége ? Amit ma összeraksz és szuper jó, az 10 év múlva a bóvli és a gatyi közt figyel a listán.
És egy olyan embernek, aki nem napi szinten, órákon át használ egy tápot, annak lehet jó egy kínai KITT ?

Ez így viccesen hangzik, de végülis a táp melegedése is egy paraméter a sok közül. Szerintem inkább onnan kell megközelíteni a dolgot, hogy egy labortáp esetében akár a rövidrezárt kimenet is jelenthet normál üzemállapotot, amit bírnia kell, és ez 1db FET-el nem volt eléggé megbízható (magyarul előfordult, hogy tönkrement a FET).
Sőt ennél tovább megyek, a mai elvárásokat tekintve szerintem nemcsak egy labortápnak, hanem bármilyen tápnak ki kell bírnia egy rövidzárlatot, anélkül, hogy meghibásodna.

Elsősorban a két FET típust hasonlítottam össze, és az említett adatokat nem azért emeltem ki mert valamiféle határértéknek tartom, hanem arra akartam rávílágítani, hogy az eredetileg javasolt FET jobb. A kisebb hőellenállás pl., ugyanolyan hűtőbordát ill. hűtést feltételezve, nagyobb elfűthető teljesítményt jelent. Ha ebben a tekintetben van tartaléka a tápnak, akkor az nagyobb üzembiztosságot jelent.

Az orvos sem szokta megmondani, hogy mit írt fel - én sem szoktam megmondani neki mire használom ... A nővérem orvos, néha majd megüti a guta ilyenkor. Egyébként legyél nyugodt: sok orvos sem tudja mi a bajod - hidd el nekem, ez nálunk családon belül szokott maradni. Ha ez a gyógyszer nem használt, kapsz egy másikat. Cserélgetik, mint te a FET -eket. Az egyik fajta csak jó lesz ...

Az a baj, hogy eleinte foggal körömmel ragaszkodtak egyesek ahhoz, hogy abból a fetből elég bele az 1db is, most meg ahhoz, hogy abból a fetből kell bele a 3db is! Mekkora szintű hozzáértést valószínűsít ez számodra? És akkor mi tévők legyenek azok akik tényleg csak megépíteni szeretnék, és kicsit sincsenek otthon ebben a szakmában? Erre született az a "vak vezet világtalant" mondás. Én se szoktam megmondani az orvosnak hogy milyen diagnózist állítson fel, mert ahhoz ő talán jobban ért...
A példádnak azért sincs sok köze a témához, mivel nem tudhatod hogy azt az adott valamit ki, hol, hogyan, milyen feladatokra használja. Már a "labor" szó is sok mindent foglalhat magába, amit meg igazából jelentene abba hobbi szinten jobb nem is belemenni. És igen, tölthetnek vele akár akkut is (bármilyet), meg az is előfordulhat hogy zárlatban marad a táp pár percre mert épp fel kel venni egy telefont, és ezek egyike sem mehet(ne) a működés rovására.

A 3 FET azok kedvéért lett "összehozva" akik a tápjukat használják mindenre, pl. reggelire azon szeretik pirítani a kenyeret vajazás előtt. Nagyobb felületen, nagyobb szelet pirítható...
Az értelmesebbek erre a célra kenyérpirítót használnak, amit ~800 Ft -ért lehet venni a bolhapiacon. Érdemes onnan vásárolni, mert ami már 20 évet elment, az nagy valószínűséggel még 20 -at el fog menni. ( Persze, ha nem akarunk vele akkumulátort tölteni ...)

Gond nélkül kéne működnie azokkal a fetekkel is, függetlenül attól hogy ezt Alkotó támogatja-e vagy sem.

Tegyük hozzá, hogy ha ágyúval szeretnénk verébre lőni. Csak nálam itthon 4db hasonló kivitelű és paraméterű táp működik évek óta (meg még másoknál jó néhány) 190W-os és 0,66C^o/W-os fetekkel (itt vettem őket régen az apróban 70Ft/db áron) gond nélkül, a tartós zárlatot is bírva, mert ugye nem 580W-ot kell a 3db fetnek elfűteni hanem csak úgy 160-180-at.
És ezt jelen esetben a tervező eredetileg 1 fettel oldotta meg, amikor szóltam hogy nem fog menni akkor nekem estek hogy de (mert az adatlap meg így meg úgy), most meg már a 3 is kell hozzá. Ne viccelődjünk már. Ha a gyakorlat nem korrelál már az elmélettel sem akkor ott valami baj van.

Ami itt számít az elméletileg disszipálható teljesítmény580W <-> 300W,
ezen kívül a félvezető-tok hőellenállás: 0,26°C/W <-> 0,42°C/W
Mindkét adat az eredeti FET mellett szól.

Én alapvetően nem támogatom a "tegyük bele ami van" elvet (még akkor sem ha GeLee szerint ez jó dolog). A linkelt két típus között a minden egyéb paraméter mellett a legszembeötlőbb eltérés az RDS, ami 10 szeres különbséget mutat.

Villany motorral jól vizsgázott 24v-os motort kapott.
Most nézem az adatlapját a FET-nek ami nekem van meg ami benne kéne legyen. Ebből van 3 darab itthon.

Akkor ott valami más baj van. Fet-ből ritka az ún. hamis vagy selejt a piacon, de nekem is volt szóval nem lehetetlen. Az is gyakorlatilag a semmitől ment tönkre, 3 db volt belőle párhuzamosan, 1A-es rövidzár a tápon és abban a pillanatban a 3-ból 2 átment zárlatba. Kicseréltem őket másik ugyanolyanra, ugyanúgy zárlat. Aztán tettem bele olyat amit biztos forrásból (nagyker) vettem és azok azóta is működnek (évek óta).

Alap esetben a táp 3A -es, mindegy mekkora trafót raksz az elejére. A belsejéhez is hozzá kell nyúlni, ha nagyobb áramot akarsz levenni róla. Nem szereti az izzós terhelést ? Mit fog szólni egy villanymotorhoz ?

Mikor tönkre ment a Fet akkor még csak langyos se volt.Lehet 2 gagyi szériát fogtam ki. Alig bírták 2-3 mp se.

Ott azért a körülményeket is jó lenne ismerni, mert attól hogy izzó a terhelés még nem mehetne tönkre a fet (igazából semmilyen terheléstől se), ha csak nem léped túl a megengedett disszipációt.

Azért ha kerek perec állítasz valamit akkor nem ártana hozzá megjelölni valami hivatkozást, mert én nem emlékszem rá hogy ezt a tápot bárki bármilyen körülmények között megmérte volna. Akkor meg mi benne az igen jó? Skori épp utalt rá nemrég, hogy miért is nem annyira jó, eleve nincs aktív kikapcsolása a fetnek. Meg én írtam régebben hogy elmászik a referencia, de ez itt kb. lényegtelen mert gyakorlatilag minden a topikban előforduló másik táp esetén is. Meg megemelkedik terhelésre a kimeneti feszültség de kb. ez is lényegtelen. A többivel egyetértek, készen venni egy labortápot ma már akár jóval olcsóbb is lehet, és nem is feltétlenül rosszabb.
Ha szigorúan az árat nézzük, akkor egy új (pláne gyártatott) toroid áráért lehet venni 2db használt gyári labortápot. Talán csak nagyobbak meg nehezebbek, de ha kínai akkor még az sem biztos.

Megépíttetem ezt a tápot. Csak szeretném tuningolni most tettem szert 2x 22V 5-5 Amperes Trafóra Méregetés közben az izzós műterhelést nem szerette szegény már 2 fetem szált el sajnos.