Nem tartozom a labortáp tervezői csapatba, épp csak megépítettem - és meg vagyok vele elégedve. Azt viszont nem értem miért annak az ánuszát kell tágítgatni, aki sokak megelégedésére - szabadidejét nem sajnálva - példátlanul jót hozott össze. Az más kérdés, hogy vannak olyan ( szerintem !!! ) nem normális egyedek akik labortápot használnak akkutöltésre vagy arra kíváncsiak rövidzárban mennyit bírnak a FET -ek. Próbáld már ki ezt a munkahelyeden egy céges táppal és számolj be a fejleményekről ...
A másik megoldás, vedd a fáradtságot és tegyél te is "közkinccsé" egy általad tervezett, megépítdtt és tesztelt tápot amiről beszélsz. Biztosan lesz aki utánépíti és elmondja tapasztalatait. Ha tudsz majd adni hozzá NYÁK lemezt, az csak hab lesz a tortán.
2.500 Ft nem mindenkinek annyi, mint nekem. Ha tudnád, hogy Magyarországon a becsületes, igazvérű MAGYAR vállalkozó mit kér el egy gyufásdoboz méretű NYÁK -lemezért tátva maradna a szád. ( Az enyém is úgy maradt, arról nem is beszélve, minőségben hol van ...)
Rukkolj elő valami használhatóval, aután majd a "plebsz" dönt.
Tudod, a pálya széléről minig könnyebb vonítani, mint a pályán a labdát kergetni ...

Miért tenne elé előszabályozót, amikor vannak kész előszabályozós táp kapcsolások, amelyek kipróbált, bevált dolgok? Ha előszabályozós tápra van szükség, akkor olyat kell építeni.

Az előszabályozó sem olyan egyszerű, hogy bármilyen felépítésű táphoz csak úgy oda lehet rittyenteni, azt is meg kell tervezni, méretezni, magyarul ki kell fejleszteni, és az nem 5 perces munka (legalábbis akkor, ha azt akarjuk, hogy jól működjön).

Amúgy nem csak előszabályozóval lehet csökkentei a disszipációt, hanem olyan felépítésű táppal is, mint a G vagy a H osztályú erősítők. Annak idején terveztem ilyet, de nem különösebben érdekelte a fórum olvasóit. Trafó szekundereket kapcsolgatni meg eszembe sem jutna, akkor már inkább a kapcsolóüzem.

Mi az egyszerűbb? Berakni plusz 2db FET-et, vagy szerezni egy több leágazásos trafót (természetesen a megfelelő leágazásokkal!), ehhez egy külön nyákot készíteni, relével/relékkel, megfelelő kapcsolási szinteket belőni, a labortápegységre ráakasztani ezt az áramkört, de persze a labortáp nyákja kapja meg a megfelelő feszültségeket külön, hiszen a műveleti erősítőknek kell a rendes táp, stb.
Ennyi erővel nem lenne egyszerűbb megvenni aliexpressről a 30V 10A-es vagy 60V 5A-es labortápot, ami már készen van (esetleg két darabot, hogy legyen 30V 20A, +-30V 10A, és 60V 10A is?), és amennyibe az kerül, a hűtőbordát nem kapod meg Alkotó tápjához?
Vagy akkor már miért nem fizetünk valakinek, hogy javítsa meg az erősítőt/tápot/akármit, és akkor labortápot sem kell se venni, sem építeni.
Lehetne még fokozni, de szerintem érted, mire gondolok.

Segit, mert nem nem sül meg a vége...

Nem értek hozzá, előre leszögezem, de nem az volt a baj hogy alapjáraton melegszik, hanem felmerült az igény, hogy viselje el a tartós zárlatot! Ezen nem segít az előszabályozó..

És ez most miért jó? A múltkor tettem egy javaslatot: tervezzetek elé előszabályzót, hogy kevésbé melegedjen a tápegység. Erre az volt a válasz, hogy ez a tápegység már nem akar más lenni, mint ami. Erre most előállsz ugyan ennek a tápnak a 3 tranzisztors verziójával, hogy ne egy FET-nek kelljen 180W hőt eldisszipálnia. Akkor már nem ésszerűbb lett volna annak az egy félvezetőnek a disszipációját minimálisra csökkenteni?

Bármelyik labortáp kiegészíthető ilyenre, elég ha kap egy kiegészítő áramkört, ami a tápfesz középpontját előállítja. Azaz az 50V-os tápból szimmetrikus 2x25V lesz. Ez viszonylag egyszerű áramkörrel megvalósítható (analógban, de akár kapcsolóüzemben is).

Jól hangzik Képet tudnál esetleg róla mutatni, főleg a belsejéről? Szívesen belekukkantanék

Sziasztok!

Az E-LSP1 szimmetrikus labortáp bővebben a 643.oldalon található.
Én ezt használom sok-sok éve hiba nélkül.Ajánlom másoknak is a megépítését.

Én pont fordítva gondoltam, hogy a dobozra ráköthetem a test kimenetet állandóra akár és a hálózati földelést lehet opcionálisan még rákötni. De ez meg érintésvédelmileg aggályos, ha földeltnek kéne legyen...vagy ez ilyenkor így is, úgy is a szürke zóna?
Sorba kapcsolt tápoknál így működhet csak a szimmetrikus táp, nem? Egyébként zárlat lenne a földelésen keresztül, hiszen a negatív ág plussza megy a másik táp földelt testjére.
Vagy csak úgy lehetne szimmetrikus tápot építeni, hogy eleve erre van kialakítva a kapcsolás, mint GeLee linkjében.
Akkor mi lenne a jó megoldás? A táp fémháza földelt és a negatív kimenet (test) nincs alapból rákötve erre? De van egy 3. banán aljzat és összeköthető...de minek?

Kelleni nem kell, de akkor lehet ha nem gond hogy a táplálandó készülékbe odaviszed vele együtt a védővezető potenciálját is. Ha gond, akkor nyilván nem köthető össze, azaz függetlenül, leválasztva hagyod.

Gondolom a két táp negativja nincsen a dobozra kötve, ami viszont a hálózat védőföldjére igen...
A mellékelt lemez átkötéssel meg igen.

Én is két egyforma függetlent csinálok. Ha éppen szimmetrikus kell, akkor sorba kötöm őket.
Viszont egy valamit most nem értek. Jönnek szembe a labortápok reklámjai és ki van vezetve a GND is. Miért van külön? - GND +... Láttam olyan tápot, ahol volt egy fém nyelv, amit a GND és a - közé lehetett rakni, ott is bontható volt. Ha fém házas, akkor az nagy valószínűséggel földelve van, de testelni mikor kell? Maradhat független a - ág?

Hát, ha pl. erősítőt, vagy bármi szimmetrikus táplálású dolgot éleszt az ember, akkor nem utolsó szempont ha a szimmetrikus feszültséget egyetlen potival tudja állítani, és nem kell hosszasan azzal vacakolni hogy a 2 feszültség értéke is egyezzen és a szimmetriája is megmaradjon. Létezik is ilyen labortáp, a képen látható már közel 30 éve. A nyáktervét is feltette valaki pár éve lay6-ban.

Létezhet ilyen? Hogy egyszerre kell állítani mindkét oldalt?

A szimmetrikusan köthető alatt mit értesz?
Régen a suliban 2 tápon beállítottunk azonos feszültséget, áramot. Kialakítottunk egy közös GND pontot, másik 2 lett a +/-. Ezt később nem állítottuk. Gondolom ez a mezei megoldás.
Aztán van az a változat, amikor szinkronban állítható a 2 táp és együtt változik a földhöz képest a +/- (együtt futó?). Esetleg ezt keresed? Na ennek mikor lehet létjogosultsága, illetve milyen furmányosággal szokták megoldani?

Ghoost linkje nagyjából mutatja az áramkört. Idő közben történt néhány apró változás, kiegészült egy hőfokfüggő ventilátor vezérléssel, és van egy ajánlás az esetleges FET többszörözésre is. A panel természetesen követi ezeket a módosulásokat.

szia

Ime a segítség
s Alkoto-tol még talán panel is rendelhető hozzá.
(+ teljes dokumentációval megtámogatva)

Olvasgattam, találtam ket darabb kapcsolast a lpsu3a50v, illetve az em-1 et. Mind ketott meg kell epiteni. A em-1 dualban a masik kapcsolasbol egyet. Az lpsu- ra nem találtam kapcsolasi rajzott. (Biztos az en hibam, fogjuk ra hogy hajnal van) tudnátok ez ugyben segiteni? Illetve meg egy kerdes, illetve velememyt kernek: Errol a musszerol. Elore is koszonom

Hi Mesterek!
Jo hogy előkerült ez a téma. Keresek szimetrikusan köthető/fuzheto labortápot. Első körben erősítők elesztesehez használnám. Valami mos, vagy igbt-s kapcsolasnak orulnek a legjobban. Ezek a felvezetők vannak a fiókban. Körbe nézek majd En is, hogy mik találhatók. Hátha van valakinek megépített működő, kapcsolása erre a célra. Segítséget valaszokat előre is koszonom.

Nem nagyon szokott az ember a fiókban lévő gombjához kabátot vásárolni. Vagy egy másik hasonlat. Aki 400 méterre a lakásától jár munkába, az ritkán vesz erre a célra autót, a másik meg aki 30 km-re az meg ugye nem gyalog vagy biciklivel fog munkába járni.
Ha neked elég a 20V akkor olyat kell építeni. Mindig a feladat határozza meg hogy mit érdemes vagy sem. Baj akkor van, ha elég széles a felhasználási terület, mert akkor nem a 20 de az 50V is kevés, ha egy 120V-on nyitó LED-et kell vizsgálgatni, vagy gyakran hoznak olyan erősítőt javítani aminek a tápfeszültsége +/-75V vagy még több. És mennyivel egyszerűbb egy élesztés ha nem kell ilyenkor izzókkal meg ellenállásokkal szórakozni, hanem csak ráteszem a 3db csipeszt, beállítom a kívánt feszt a tápon, meg az áramkorlátot, a műszeren meg látom a felvett áramot.
Meg amikor a képen látható feszültségre is kell labortáp akkor azt nem nagyon lehet megoldani 2db LPSU-val sem... Ahogy azt sem, hogy tudjon 100V vagy afeletti feszültséget is, de mellette tudjon azért 12V-on is 30A-t.
Analógban olyan tápot nem lehet építeni ami minden felmerülő igényt ki tud elégíteni. Vagy kapcsolóüzeműt kell építeni ami tágabb felhasználási lehetőségeket biztosít, vagy többféle labortápot kell építeni.

A linkelt tápegységben lévő 1 db 2N3055 -el közel 100W-ot nem lehet eldisszipálni racionális hűtéssel. Egyszerűen lehetetlen.
Az LPSU-ban egy 580W-os félvezetőre bízunk közel 180W-nyi disszipációt. Ez is sok, de már kezelhető. És még ez is lazítható ha a legutóbbi FET háromszorozás lehetőségével is élünk.
Ezek alapján sokkal racionálisabb választás az LPSU, mint a másik táp, és akkor még nem is említettem az egyéb szempontokat.
Megjegyzés: Az LPSU is lehetne 30 V-os, de miért lenne az, ha lehet 50 V-os is. (A magasabb feszültségek akkor jöhetnek jól, ha erősítőket akarsz javítani/éleszteni.)

Szia!
A fenti tápot, amit elsőnek belinkeltél, (0-30V 0-3A) én is megépítettem duplán, gyakran használom. Ami engem zavart, az a műveleti erősítők magas tápfeszültsége, érdemes egy zénerrel megfogni, hogy ne lépje túl az IC-k maximum értékét.

A hődisszipáció már ennél 30V 3A-nál is jelentős, szerintem nem célszerű nagyon e fölé menni. Esetleg még (közép)megcsapolásos trafóval és egy relés komparátor áramkörrel lehetne a tekercseket feszültségtől függően kapcsolgatni, sok helyen találkoztam már ilyen megoldással is.

Általában a 30V is bőven elég, csak nagy ritkán használok magasabb feszültségeket.

Sziasztok!
Egy kis gyakorlati tanácsra lenne szükségem.
Szeretnék építeni egy dual labortápot. Részben mert építhetnékem van, tetszenek a 7 szegmenses kijelzővel szerelt tápok, aztán néha jól jönne +/- táp.
Van már egy 0-30V 0-3A labortápom, amit 2008-ban ez alapján építettem meg. Itt a HE-n felkerült már. Edíson14 tollából.

Azon morfondírozom, hogy a fenti kapcsolást építsem-e meg 2 példányban vagy az LPSU3A50V tápot?
Tetszik, hogy ennyire közkedvelt a LPSU3A50V táp, de félek az 50V és az általam általában használt <20V különbségéből adódó többlet hődisszipációtól.
Kell nekem 50V-os kimenő fesz? Ti mire használjátok az 50V-os tartományt? Feleslegesen nagynak érzem, vagy csak nem foglalkoztam még elég sok mindennel

Az általam linkelt tápról mi a véleményetek? (Van már ennek is ránc felvarrott változata, különféle módosítások az oldal alján, ugyan NYÁK rajz nélkül).
Vajon miért a LPSU3A50V táp és elődjei lettek ennyire közkedveltek? Jó "marketing" vagy tényleg ennyire "best buy"?

Szkópos vizsgálat után valószínűleg le kell venni a 10 µF kondikat a stabkockákról.
C6 -al mi a helyzet? Visszacsatoló ágba kondenzátort tenni csak számolás után lehet, de nemigen szokás egy tápban.
A feszültség állító áramkör is elég zavaros.

A 78xx adatlapja ha jól emlékszem azt írja, hogy a bemenet és föld közé 330 nF, kimenet és a föld közé 100 nF kerüljön, minél közelebb az IC lábaihoz. Szerintem a 79xx is ilyen.

Szia!

Én a helyedben onnan indulnék, hogy a stabkockák kimenetén milyen jel van, ha nincs még mögöttük semmi (esetleg 1-1 ledet rákötni, hogy legyen minimális terhelés rajta).
Szerintem a 7815/7915-nek kevés a 2x15V-os transzformátor.

A doksijuk szerint ilyen elrendezésnél az előttük és mögöttük lévő kondik értékei asszimetrikusak. Érdemes letölteni az adatlapot hozzájuk és ott megnézni az ajánlott kapcsolásokat.

Szerintem a legjobb megoldás, ha másik kapcsolást választasz. Valami olyat, amit mások már sikeresen megépítettek.

A hozzászólásokban volt szó arról mit is illik változtatni, ha a transzformátor feszültsége nem az előrelátott 2x21V
(meghaladja vagy nem éri el) és a 3A-t sem tudja elviselni tartósan, vagy akár több is kivehető lenne. Az áramtükröt sem úgy készítetted el ahogy kell. Mindezek tudatában precíz mérésről írni....

Ha jól emlékszek, 150-180W. Én nem vártam el 5 ampert a táptól, fontosabb volt a precíz mérés.
Azonban javaslok kisebb feszültségű trafót használni, legalábbis az én általam beépített labortáphoz ( pl. 2x20V), mert én egy kicsit túltoltam......