Nem rossz ez az eszmefuttatás! De azért ilyen ventillátor meg ilyenben nem gondolkodom. A határ a feszültségkorlátozónál meg az előszabályzásnál van, nálam legalább is.

...
Ja, legó.
Erről a saját gondolatmenetem jutott eszembe, talán te is hasonló útra tévedtél.

Ha már előszabályozás van, akkor miért ne legyen az egész kapcsolóüzemű. Ha már kapcsolóüzemű, akkor meg tudjon több áramot, hiszen úgy sem melegszik annyira. Na de hogy a nagy áramot ki is tudjuk folyatni, növeljük meg a kimeneti feszültséget is! Aztán azon kapjunk magunkat hogy a nagyobb feszültség és áram komoly változtatásokat követel az áramkör jelentős részén (huzalozás, pufferolás, túlméretezés, geometriai méretek...)
Akkor meg már legyen beépített panelmérő is, "ha már lúd akkor legyen kövér alapon" mindjárt 2db, egy a feszültségre és egy az áramra!
A panelmérők meg nehogy már külön tápról menjenek. Hogyan is néz az már ki?! Oldjuk meg hogy ugyan az a táp is jó legyen nekik!
Ezek után nem nagy feladat, hogy elektronikus DC kapcsolót, vagy változtatható hőfokú hővédelmmel egészítsük ki a tápot. Ne is holmi mezei mechanikus bimetál kattogjon, hanem ott is félvezető legyen. Kapcsoljunk vele ventillátort, akár PWM-ben vezérelve!
Még szórjuk meg egy csipet sallanggal, mint például finom-állító és/vagy határoló potméterek.
Aztán ha mindezt összeraktuk és működik akkor rájövünk hogy bizony a tápról nem hajlandó működni pár igen érzékeny áramkör és még rádió is megbolondul ha a táp be van kapcsolva, ejnye!
Bizony a kapcsolóüzemnek hátrányai is vannak. Megpróbáljuk ilyen-olyan ügyeskedésekkel leszorítani a zavarsugárzást, de sehogy nem akar teljesen eltűnni. A megoldás az, ha kikapcsolhatóvá tesszük a kapcsolóüzemű részt, ezáltal disszipatív üzemű működésre szorítva a tápegységet. Ez borzasztó sok akadályt gördít elénk, mert a két üzemmód közt ég és föld a különbség, főleg a disszipáció és a hatásfok mértékét illetve.
...

Fent van az uA723 pdf a katalógusban amit feltöltöttem.

Lebegőszabályzás van 723-ra abban a pdfben amit feltöltöttem a katalógusba (hobbyelektronika), azért nem látszik, mert egyenlőre nincs engedélyezve. Rá kell nézni többször.

Igen, jól látod, a maximum ki van hajtva az ic-ből. Ha jól emlékszem, igen, most nézem, 40V a maximális tápfesz. Ez ki is van használva, ezáltal a 30V kimeneti feszültség garantált. Ugye lejön belőle az 5V segédtáp, meg a darlington nyitófesze, plusz 5A-nál a három 0,1 ohm -ra cirka 0,8V, plusz a kimenet sem megy teljesen tápig, így kb. 31V jön ki 5A-nál. 1-2A-nál kijön ugy 33V körül.

A tápfesztiltás pedig kiegészíthető egy maximális kimenti fesz potival (műveleti erősítővel vagy csak simán egy tranyó (de inkább fet lenne jó, sőt!) meg egy-két ellenállás, zener, és már meg is van. Az egy nagyon jó dolog, ha egy potival azonnal le lehet korlátozni a maximális kimeneti feszt, rögtön kényesebb cuccoknál nyugodtabban tekergeti az ember a kimeneti potit. Kár hogy elfelejtettem, és nem sok helyet hagytam a rajzon, de majd lehet hogy pótolom. Nekem is kell az új tápra. Ha lúd akkor legyen kövér, nem igaz? És csinálok az újhoz impulzustápos táplálást, ami mindig csak pár voltal lesz a kimenet felett. A trafóshoz is lehet egyébként, úgy sokkal kevesebb a fogyasztás, kisebb a fűtés a bordán, és alacsony feszen nem terheli az ember nagy áramnál feleslegesen a trafót. Egy 3A-es impulzus szabályzó csak párszáz forint, 1,25-40 V-ig megy. Vezérelni optoval lehet, ráültetve a kimenetre. Csak az opto vezérlést kell kialakítani, a többi gyerekjáték. De az sem olyan nagy cucc, tl 431 meg egy áramgenerátor, az meg lm 317-ből, már csak össze kell rajzolni. Az optos vezérléshez az ic adatlapján van is kapcsolás. Lego az egész.

Támadt még egy kósza ötletem, és megkérdezném, hogy jó-e az elképzelés?
Mi lenne, ha Q2 pozícióba valamilyen TIP tranyót raknék? Mondjuk TIP120. Megtudná ezt hajtani az IC, illetve ez a tranyó meg tudná hajtani a 2N3055-öket?
A TIP120-nak pont fordított a lábkiosztása, mint a BD135-nek, így ha úgy alakítom ki a panelon a helyet, akkor vagy a darlingtont használom, vagy a készítő által javasolt BD-t (és akkor engedek a max áramból; 5A-hez és 3db 2N3055-höz ez jó).

Ahogy ígértem, elkészült az UA723-al működő tápegységem kapcsolási rajza. Sajnos nem sok időm volt, és ezért húzódott idáig. Kiegészítettem néhány dologgal, ami az én tápomon nincs beépítve. Ezek szaggatott vonallalal vannak rajzolva.

Természetesen az átrajzolásnál szintén lemaradt egy fontos funkció berajzolása , még pedig az U limit. Ez egy olyan funkció, amellyel előzetesen korlátozhatjuk, hogy a feszültségállító potenciométerrel meddig lehessen feltekerni a kimenet feszültségét. Tehát ez olyan, mint az áramkorlátozás, csak feszültségre.

Erre a funkcióra már sokszor szükségem lett volna, amikor egy áramkör feszültségváltozásra adott viselkedését néztem. Egy 30V-os táppal hamar kitekerhetjük akárminek a nyakát, ha egy kicsit megbillen a kezünk. Egy újabb nűveleti erősítővel ez a funkció is megoldható kényelmesen.

Itt van tehát a kapcsolási rajza a tápnak, és egy alkatrészlista. Igyekeztem alaposan átnézni a rajzot és a listát is, remélem nem maradt benne hiba. Magában a kapcsolásban van néhány furcsának tűnő megoldás, de az idő próbáját kiállta. Azok akik kiváncsiak mérési adatokra és képekre, a topicban visszalapozva megtalálják. Ha valaki méretezi műveleti erősítő körüli dolgokat, szívesen kiegészítem a rajzot, de nekem nincs rá időm hogy megcsináljam, próba nélkül pedig nem akartam beírni, mert számolgatás után is megtehetném.

Az áramkör megépíthető ugynevezet vonali szabályozással (így is van rajzolva), amivel a szabályozás helyét kivihetjük egészen a kapcsolóig, vagy közvetlenül a kimeneti kapcsokra.

A jövőben majd kapcsolóüzemü előszabályzással fogok készíteni ilyen alapra épülő tápegységet a jelenlegi kiváltására. Valószínűleg a trafót is kihagyom majd, és közvetlenül impulzustáp lesz az eleje. Hamár kapcsolóüzem, akkor így a logikus.

Felteszem a katalógusba a 723-ról az adatlapot is amit ígértem (magyar nyelvü), valószínűleg még ma.

Ha valakinek kérdése van, szívesen válaszolok, de sajnos nem nagyon szoktam ráérni, ezért ha hosszabb ideje késik a válasz, az nem szándékos. De itt a fórumon is nagyon sok felkészült és nagy tudásu ember van, ők is segítenek, ha kell.

Jó, akkor ezt nagyom félreértettem. Tehát a FET-eket a teljesítménytranyók, azaz a 8db 2N3055 helyett kellene használni. Ez nekem már bonyolult.
Azért köszi Neked is, és Köbzilinak is. Majd megkeresem azt a bizonyos tápot.

Megpróbálhatod akár azt is. De a feteknek külön-külön kell 1-1db gate-ellenállás. És a feteket úgy kell bekötnöd, hogy azokon egyenletesen osztódjon el az áram, tehát hogy a huzalozással egyenlő mértékben növeld mindegyik fet soros parazita ellenállását.
(Valahol láttam Proli007 tápját, azon egy külön kis panelon ez gyönyörűen látszik.)

Fetnek célszerűen valamilyen TO220-as vagy TO247-es tokozású N-csatornásat használj, ami elbírja a táp névleges feszültségét és áramát (a fetek által leosztottat). (Ez utóbbit mondjuk szinte az összes nagyobb tokozású fet tudja. )
Én 6db IRF540-et használnék, mert az könnyen beszerezhető és viszonylag olcsó.

Azt hiszem értelek benneteket.
A FET-et (milyet?) csak egy az egyben rakjam Q2 pozícióba, vagy valami módosítást kell eszközölni a kapcsoláson?

Üdv.!

Köbzoli által is említettek miatt én a helyedben inkább feteket tennék a darlington(ok) helyére.

Üdv.: Attila

Hali!

Arra az elhatározásra jutottam, hogy megépítem ezt a tápot, figyelembevéve Gábor ajánlásait.
Ezek mellett azonban még nagyobb áramúra készíteném, ha már 24V/400VA-es trafóval rendelkezem. Úgy kb 10A-re gondoltam. Persze ha ez nehézségekbe ütközik, akkor csökkenteni fogom.
Teljesítménytranyókkal nem is lesz gond, mert a jelenlegi tápból felhasználom a 8db 2N3055-öt, viszont a meghajtásukra nem tudom milyen tranyót használjak (Q2 pozíció), hogy bírja is a 2N3055-ök bázisáramát, és az IC is meg tudja hajtani ezt a Q2-t? Gábor (ill a táp angol nyelvű fóruma) BD135-öt javasol, de az ő tápjában közel sincs annyi teljesítménytranyó és átfolyó áram.
Ezért kérdeznélek titeket, hogy Q2 pozícióba megfelelő lesz-e a BD135 (hűtéssel) a 8db tranyó meghajtására? Esetleg valami mást ajánlotok? Lényeg, hogy az IC meg tudja hajtani Q2-t, az pedig a 8 tranyót.

Krisz

Még tavaly követtem el


12V -ossak egyik a labortáp, másik a panelműszernek.


ITT jön egy újabb csel! Egy 2 ÁK. 3 ÁLL. Kapcsolóval kapcsolom a 24VAC-t (70VA) :yes:



Igen



Nem fogom össze keverni, mert alá van írva mi-mi


Üdv :pias:

Így már mindjárt érthető!
Jó ötlet egybe építeni a kettőt.

A 2db 6V-os Lomexes trafó (nekem is van pár darab) milyen célt szolgál?
Látom nem cicóztál, szinte egy az egyben újrarajzoltad a nyáktervet.
Legalább a két trafót behuzalozhattad volna (már ha a 2db 6V-os trafó a labortáp segédtápjához van).
Ebbe a dobozba nem igazán fér be más trafó, pedig a labortápnak és a forrasztóállomásnak is kell. Ezeket a dobozon kívül hagytad?
Látom a panelmérőt meghagytad, csak sortüskékkel csatlakozik. Szuper!

Így, hogy a forrasztóállomás potméterét a labortáp potijai mellé raktad, nem fogod véletlen e másikat eltekerni? Gondolom azért kellett így hogy melléjük férjen az előlapra a panelmérő.

Üdv.!

Bocs rosszra emlékeztem, nem 135mm csak 130mm

Ezek vannak rajta:
- labortáp
- forrasztó állomás
- +-5V icl7107-nek
- 2 db Lomexes 12Vtos trafó (~100ft) ami kb 10v-ot tud és kicsit zug, már mind egy olcsó húsnak..
- hűtőborda
- 2 in 1 egy szép "nagy" dobozba kapot helyet, ill abba terveztem bele .
A doboz: "KP14" ~1200Ft

Üdv :nezze:

195*135mm?!
Azt meg hogyan? Az marha nagy! Nálam most épp a készülő "Labortápegység II" panelja van megnyitva és megmértem, 135*65mm a vízszintes panel. Vagy nálad ez a két panelre együtt értendő?

Üdv.!

Hello!

A baj az volt, hogy az áramkorlátot állító poti bal és a középső lábát felcseréltem, mivel a "finom fesz" állító potit kivettem, átrendeztem a panelt (195*135) Amúgy szépen dolgozik

Üdv

Hééé! Tegnap este még volt itt egy nekem címzett hozzászólás szabi83-tól, amire ma reggel akartam válaszolni. Hova lett? Vagy szabi83 élt modis lehetőségeivel és törölte a hozzászólását mert azóta megoldódott a gond a tápja áramkorlátjával, vagy csak úgy?!

Ez esetben egy "megoldódott" vagy ilyesminek örültem volna mert azért törtem a fejem a megoldáson.

Még kettő:

Rosszul emlékeztem....
A tápban 7 db 110x140mm alu lap szolgálja a hűtést,és ezekre összesen 21db ASZ 1018 tranyó van szerelve,természetesen külön-külön emitterellenállással az egyenlő árameloszlás biztositására. A táp 1971-ben készülhetett az elkók felirara alapján. A pufferkapacitás összesen 18000uF.
A stabilitásért felelő rész egy hungarocelldarab alatt foglal helyet a panelon-gondolom hidegtermosztát még a szocialista-embargós időkből....
Mindenesetre tökéletesen működik dacára hajlott korának.

Szerintem használd nyugottan. Darlingtonban van és a 723-nak van elég kimeneti árama, a belső tranyóról htsa meg a külsőket, szerintem úgy van rajzolva, ellenőrizd.

Dehogyis
Csak már értek meglepetések ilyen téren. Amit irtam az a előforduló legkedvezőtlenebb esetre vonatkozott,ami persze bekövetkezik,és jó ha ilyen ellen is felvértezzük életünk legszuperebb tápegységét
Holnap,ha lesz időm szétszedem az egyik igazi gyári labortápomat.Nagyon nem mai készülék,még germánium teljesitménytranyók üzemelnek benne szám szerint 10db ez tud max30V-10A-t,a feszültséget 0.1V-onként kapcsolóval lehet állitani. A transzformátor ennek megfelelően rengeteg leágazással rendelkezik,tehát kicsi az egyes állásokhoz tartozó eldisszipálandó teljesitmény. Ennek ellenére a tranzisztorok mindegyike 100x100mm alu lapra van rögzitve és az egész ventillátoros hűtésű....
Üzemel is mind a mai napig. Szóval ezen látszik,hogy odafigyeltek a hűtésre is. Persze a Ge tranyók közel sem birnak akkora hőfokot mint a mai társaik,de példának jó:hogyan is kell elkésziteni egy üzembiztos tápot.

Viszonyitásképp nézd meg itt a HEStore-n található 1.8K/W borda méreteit.... Ebből egy 100mm hosszú darab tökéletes lenne.

Tudom, mert azt hittem magába is elég lesz, de ha más nem még dobok rá egy ventillátort. Most jutott eszembe hogy valahol van egy 100Wattos erősítő bordája is. Azt majd holnap nézem már meg mekkora is...

Kényszerhűtéssel elég lehet,de az előző kérdésedben nem volt szó róla....

Ezek kicsik?
Hát ezen meglepődtem. És ha mondjuk azt használnám ami az első képen van (45.) plusz még egy pc táp ventillátorát is felhasználnám az úgy már elég lenne?

köbzoli: ennél még sokkal több van csak azok nincsenek párba. Ebböl az L-idombol is van kb 10db 50centis.

köbzoli! nézd meg azt az alu sindarabot. A méret nem minden -kicsi a felülete a befoglaló méreteihez képest! Azaz nehezebben melegszik fel,de utána nem fogja tudni leadni a hőt! Egy tápegységet meg illik a legkedvezőtlenebb esetre méretezni (szerintem).

Ha alacsony feszültségen 1A-al terheled akkor egyik sem jó-kicsi.Nézz szét a boltok kinálatában,álltalában feltüntetik,hogy az adott borda hány K/W-os azaz 1W teljesitmény hány fokkal emeli a borda hőmérsékletét,és igy már tudsz viszonyitani. Neked~2.5 K/W vagy attól kisebb értékű borda felelne meg,mivel számolhatsz 30W teljesitményre amit el kell disszipálnia szélsőséges esetben a bordának. Igy is eléri a 90°C-ot 25°C környezeti hőmérséklet esetén.
Az egyik képen a 30W-os erősitő bordája kb 5W teljesitményt tudna csak biztonsággal eldisszipálni,ez megfelelhet egy erősitőnek (ez is határon van)mert ott nem állandó szinusos meghajtás van,esetleg csak beméréskor.

Hello!
Jönnék a következő kérdésemmel. Ti az adott labortápra(bss-es 30V-os 1A-es) mekkora hűtést raktok?
Én BD249-es tranyóval akarom építeni. Az alábbiak közül szerintetek melyik lenne a legjobb: (ja és 2 darab táp lesz építve)
A 45. képen egy anno diódahűtésre használt hűtő van. Ez esetben 1-1 tranyó kapna 1-1 ilyet.
A 46. képen 1-1 30Wattos erősítőnek a bordája látható. Itt is 1-1-et kapna.
A 47. képen egy sima hűtő van, nem tudom mihez tartozott, itt a két tranyó lenne ezen
A 48. képen L idom van, nemtudom ha ezt berakom úgy jobb lesz-e a hűtés mert ha igen ez is megoldható
Szóval szerintetek melyik lenne legjobb?

én nem tenném nehogy az IC ne nyissa ki kellőképpen.