Fórum témák

» Több friss téma
Fórum
Keresés
Lapozás: OK   777 / 848
(#) Attila86 válasza Csaplar hozzászólására (») Júl 8, 2008
R15-öt és R16-ot egyszerűen kihagyhatod, de az R4 helyére rövidzárat kell betenned!
(#) Csaplar válasza Attila86 hozzászólására (») Júl 8, 2008
Akkor összefoglalva egyszerűen ki is hagyhatom a kapcsolásból az R15, R16 és R4 ellenállásokat, igaz?!

Köszi és üdv.
(#) Attila86 válasza Csaplar hozzászólására (») Júl 8, 2008
Úgy, hogy helyettesítsd egy vezetékkel. Mert ha egyszerűen kiveszed az áramkörből akkor a helyén egy szakadás lesz, de nekünk rövidzár kell. Olyan, mintha R4 helyére egy 0 Ohm-os ellenállást forrasztanál be. (Akár ezt is lehet, gyártanak 0 Ohm-os ellenállásokat)
(#) Csaplar válasza Attila86 hozzászólására (») Júl 8, 2008
Azon pontosan mit értessz, hogy az R4 rövidzár?
Nem kell oda?
(#) Csaplar válasza Attila86 hozzászólására (») Júl 8, 2008
Köszi az észrevételeket!
(#) Attila86 válasza proli007 hozzászólására (») Júl 7, 2008
Igen, az R4! Bocsi!
(#) proli007 válasza Attila86 hozzászólására (») Júl 7, 2008
Inkább az R4 rövidzár.
(#) Attila86 válasza Csaplar hozzászólására (») Júl 7, 2008
Nagyon szívesen!

A rajzoddal kapcsolatban: R15 és R16 miért van az áramkörben? Azok nem kellenek oda!
Lehetne még módosítani egy kicsit a rajzon (pl. R14 rövidzár), de elvileg így is működni fog.

Üdv.: Attila
(#) Csaplar válasza Attila86 hozzászólására (») Júl 7, 2008
Köszi a segítséget!

Ránéznél a mellékelt kapcsolásra, hogy működhet-e így, vagy esetleg javítani kell rajta?

Köszönettel:
Zoli
(#) Attila86 válasza Csaplar hozzászólására (») Júl 3, 2008
Urbán azt írja, hogy:
Idézet:
„A szabályozás mértéke a kapcslás rajzon megadott értékekkel 0,3-1A. A szabályozástartomány alsó értékét az R3 értéke határozza meg. Minél nagyobb az R3, annál kisebb a beállítható áram. Sajnos ezt azonban nem választhatjuk túl nagyra, mert akkor rajta eső feszültség a kimenőfeszültséget csökkenti és a disszipációja is túl nagy lesz. A kapcsolásrajzon megadott 2,2 ohm optimális érték.”


És igaza is van. Ebben az áramkörben a kimenő áram legkisebb értéke kb. 270mA.

Na de én rajzoltam neked egy kis kiegészítést, amivel a szimuláció szerint 7,69mA-ig le tudod szabályozni a kimenő áramot!
Bővebben: RAJZ
Urbán egyszerűen a söntön esőfeszültséggel nyitja a BC212-t. Amiatt a söntön akkora feszültségnek kell esnie, amekkora a BC212 nyitófeszültsége. Emiatt csak kb. 260-300mA az áramkorlát minimuma, ahogyan Urbán is írta.
A megoldást például alacsonyabb nyitófeszültségű tranzisztor használata jelentheti.
Vagy ahogyan a rajzomon is van, hozzá kell adni feszültséget a söntön eső feszültséghez. A rajzomon a D1 (1N4148) nyitófeszültségét adom hozzá. Azonban ez túl nagy a BC212 nyitófeszültségéhez képest, ezért leosztom R5-R6 ellenállásokkal. Ha lenne a tinában valami normális alacsony nyitófeszültségű dióda (mondjuk BAT46) amit ismerek is, akkor valószínűleg leosztani sem kellene.

Üdv.: Attila
(#) Attila86 válasza Csaplar hozzászólására (») Júl 3, 2008
Üdv.!

Szerintem építsd meg ezt az LM317-es kapcsolást amit belinkeltél. Valamikor régen én is építettem egy hasonlót.

Üdv.: Attila
(#) Csaplar válasza Attila86 hozzászólására (») Júl 3, 2008
Szia!

Tudom, hogy ez nem az, amit visszarajzoltál, de az a kis panel, amit vettem és bekötöttem még is így van bekötve.
A potmetert így forrasztottam hozzá...

Kicsit tanulmányozom az Urbán elektronikánál beszerezhető egységcsomagot és lehet, hogy azzal folytatom tovább.

http://www.urbanelektronika.hu/lm317.html

Van róla valamilyen tapasztalatotok?

Köszi.
Zoli
(#) Attila86 válasza Csaplar hozzászólására (») Júl 2, 2008
Üdv.!

Hűűű ez a rajz nagyon nem jó! Legalábbis nem az amit én visszarajzoltam.

Az 5k-s pormétert amit írtam hova forrasztottad be pontosan?

A finombeállítást úgy tudod megoldani hogy a szabályozó potméterrel sorba kötsz egy kisebb értékűt.
(#) Csaplar válasza Attila86 hozzászólására (») Júl 2, 2008
Hali!

Igyekeztem lerajzolni a tápegység panelnek a bekötését. (ez egy bolti cucc, azt hiszem TV-hez csinálták még az őskorban)
Remélem nem rontottam el semmit a rajzban, de jelenleg így működik a dolog.

Mivel elég ***ul néz ki és szeretném igényesen elkészíteni, így újra akarom csinálni a panelt, hogy ne lógjon mindenhonnan vezeték.

Tudnátok kicsit segíteni benne, hogy mit lenne érdemes máshogy alakítani, illetve van-e benne hibás elgondolás?!

Esetleg az áramkorlát szabályozását hogyan kell megvalósítani benne?

Előre is köszönöm!

Üdv.:
Zoli

vulgáris szavakat kicsillagoztam,
moderátor

Tapegyseg.JPG
    
(#) Doncso válasza papy hozzászólására (») Júl 1, 2008
Vagy még egy nagyon jó kis LM317-es re épülő tápot lehet építeni.
(#) Doncso válasza papy hozzászólására (») Júl 1, 2008
Ehez például jó lenne PCB mester 0-24V os tápja, kis alkatrészigénye van, beszerezhető cuccokkal, nyákkal, mindennel.
(#) proli007 hozzászólása Júl 1, 2008
Hopsza, a rajzok meg lemaradtak.
(#) proli007 válasza papy hozzászólására (») Júl 1, 2008
Szia!

Egy egyszerű kis tápegység rajzal megsegítenélek.
A hálón találtam az eredeti rajzot, csak én "megfordítottam" az egészet, és kicsit feltuningoltam.
Ez 0..24V/0..3A-ig szabályozható. (de a teljesítménye, legfőképpen az egyenirányítótól, pufferkonditól és a végtranyóktól függ.
Ha a trafód "csak" 60VA-es, akkor az áramkorlátot 2,5A-re állítod be.
Én a finom szabályozás érdekében helipotot tettem bele, de sima is megfelelő, ha nincs túl nagy igény.
A Fet-es végfokozatot, esetleg lehet helyettesíteni sima darlingtonba kapcsolt tranyókkal. (három tranyó, négy ellenállás.
Két led van benne. A zöld jelzi, a "feszültség korlátot" (amikor a fesszabályzó szabályoz) a piros, meg az áram korlátot (amikor az áramszabályzó szabályoz). Ide nagyfényerejű led szükséges.
Ha a DC-off pontokat rövidrezárod, kikapcsolja a kimeneti feszültséget.
Van egy beépített hőkapcsoló is, amit a hűtőbordára kell szerelni, de ha nem használod a két pont rövidrezárható.
Három amper esetén, a Graetz egyenirányítót is hűteni érdemes. Úgy, hogy a nyomtatott oldalról forrasztod be, párhuzamosan a panellel, akkor leszorítható a készülékházra.
A végtranzisztorok nincsenek elszigetelve a bordától, de a bordát a háztól érdemes elszigetelni. (Ha nem zavar, maradhat is, de ilyenkor a táp negatív pontja a készülékházon lesz.
(A szabályzót három vezetékkel kell bekötni a hűtőbordára, de vigyázz, nincsenek sorrendben)

Áram és feszültségmérést nem alakítottam ki, de azt a kimenetről és a shunt ellenállásról leveheti bár ki.

A képen szemben a tranyós vég, ballra a Fet-es látható.

üdv! proli007

LABITÁP1.jpg
    
(#) Csaplar válasza Attila86 hozzászólására (») Júl 1, 2008
Szia!

Köszönöm szépen a rajzot. Költözés miatt most tudtam csak visszatérni rá.

Beforrasztottam a diódát, a másik pici mellette szintén egy dióda. Valamint kiszedtem a stab IC utáni ellenállást és a szabad helyre beraktam a potmetert. Így működik, de kb 7.8 - 40.6 között tudom állítani a feszültséget.

Nem egészen értem, hogy miért nem tudok kisebbet állítani, de gondolom be kell még raknom valamekkora ellenállást a potmeterrel párhuzamosan...

Az úgy jó lehet, igaz?

Egyébként mennyire lenne nehéz áramkorlátot is csinálni hozzá?

A finom állítást hogyan szokták megoldani, mert így most elég nagy léptékekben dolgozik...

Előre is köszi a válaszokat!

Üdv.:
Zoli
(#) papy válasza FREDDI hozzászólására (») Jún 30, 2008
Szeva Freddi,
engem érdekelne a 723-as.
(#) papy válasza Doncso hozzászólására (») Jún 30, 2008
itt a kép

DSC00016.JPG
    
(#) papy válasza Doncso hozzászólására (») Jún 30, 2008
mindjár dobom a képet
(#) Doncso válasza papy hozzászólására (») Jún 30, 2008
Véletlen nincs rajta hogy mekkora a teljesítménye a trafónak, mert az nagyon meghatározza a kimenő teljesítményt.
(#) papy hozzászólása Jún 30, 2008
Sziasztok, vanegy trafóm, szeretnék bellőle egy
frankó szabályózható tápot.
Tudnáltok segiteni nekem?
Kerezsgéltem a neten, de nem tudom,
hogy milyet épitsek ráadásula tudásom is
kezdetleges.
Kérlek segitsetek!
(#) FREDDI hozzászólása Jún 30, 2008
Mégvalamit, ha érdekel valakit a 723 kapcsolásai van egy tungsramos könyvem meg egy tápegységes azokban van minden, részletesen is tárgyalja a tápos könyv (mindkettő magyar nyelvü). Befényképezem vagy beszkennelem, de ídőt nem ígérek pontosan, és csak akkor ha valakit érdekel.
(#) FREDDI hozzászólása Jún 30, 2008
Sziasztok!

Nos mint írtam ennyit tud a táp, akit érdekel. Egyébként csináltam már azóta is több tápot a legkülönbözőbb célokra, step-up és step-down konvertereket, mV pontosságu 2A-es tápot a NiC akkuim kisütőinek beállításához és teszteléséhez, és javítottam rengeteg impulzustápot, a legkülönfélébbeket. Én egyébként az impolzustápokat szeretem, viszont labortápnak egy egy sima analóg megbízhatóbb, tehát maradt. Ha nagyon pontos fesz kell azt úgy is mindig a helyszínen kell előállítani, semmi érteltelme ezért a mV pontosságu labortápnak (amúgy sem tudod széles sávon mV pontosan állítani )

A 723 halálozásáról és hibáiról: Fairchild nem szokott elhalni. A hibák általában a nevesincs gyártókra jellemzőek. Ez vonatkozik más cuccokra is, ez az én tapasztalatom. Egyébként valóban őskövület, viszont olyan mennyiségben van alkalmazva a világban, hogy ma is van rá igény, ezért gyártják. A legjobb másik példa erre a TL494-es IC, öreg mint az országút, de használják. Referenciának egyébként pld. jó a TL431 is, vannak egészen pontos változatai is jópénzért, mint ahogy a többi referencia is.

Ami az adatlapokat illeti, van a 723-hoz sok alapkapcsolás gyárilag, pozitív és negatív feszre, lebegő, impulzustápnak és változtatható kimenetü is, de ilyen széles sávra való és nullától induló nincs, mivel ezt annak idején nem erre tervezték.

Üdv mindenkinek FREDDI
(#) proli007 válasza Medve hozzászólására (») Jún 30, 2008
Hello!

Talán mert nem épp erőssége a 723-nak ez a funkció.
Én elég sok mindenre használtam már ezt az IC-t, nem csak tápegység alkalmazásban. Egyetlen jó oldala van, valóban a referencia. De aztán elég csend következik. A bemneti-kimeneti feszültség tartományában, áramszabályozás egyszerűségében. És találkoztam már a belső áramgenerátorok reteszelődésével is. A működési feszültség minimuma is elég magas.
Szóval azért van ill. volt vele gond elég, de minden esetre még most is kedvelem ezt a kis őskövületet.
(Megjegyzem nem értem a gyártókat, hogy egy kész áramkör paraméterein nem képesek javítani, csak utángyártani. 723-555...)

üdv! proli007
(#) Medve hozzászólása Jún 30, 2008
Mondjátok csak: szerintetek a 723-as IC adatlapján miért nincs példakapcsolás a változtatható kimeneti feszültségű tápegységre? (semmi célzás, csak felfigyeltem erre)
(#) FREDDI válasza Medve hozzászólására (») Jún 29, 2008
Nem hagyott nyugodni a méréses dolog, pedig nincs rá időm, de megcsináltam. Szétkaptam a tápot és rákötöttem a panelra a a terhelés egyik felét, a másikat azért nem hogy le tudjam venni és lássam az üresjárási értéket is rendesen.

Tehát az eredmények:
kimeneti fesz üresen 10,30V és 10,31V között billeg (M-830B mezei digit műszer)

kimeneti fesz terhelt 1,9A 10,29 és 10,30 között billeg
ez volt a hideg mérés
----------------------------------------------------------------------
Hagytam járni 20 percet, terhelés ugyan úgy 1,9A, tehát nézzük a stabilitást melegen

20 perc után a kimenet 10,30-31V és 10,31-32V között ingadozik terhelve

a terhelést levéve melegen 10.31-32V között ingadozik a kimenet
----------------------------------------------------------------------

Tehát a teljes kimeneti ingadozás 0,3% 1,9A terhelés mellett, és ebben minden benne van, az üresjárástól a befűtött tápig, az én tápom ennyit tud.

A kimeneti fesz kb. fél órára a bekapcsolás után 10,34-35V között van üresen. Ez annak tudható be, amit írtál is, hogy a 7905 pontatlansága nem túl nagy. Viszont ez a pontatlanság mindössze 0,4% hibát okoz maximum amit a mérések mutatnak. Szerintem ennyi eltérésért nincs értelme nagyon variálni.

A kimeneti értékek nagyobb szórását amit feljebb írtam az okozta, hogy a paneltól a kimeneti kapocsig nem elég vastag a vezeték, van közben egy 10A biztosíték (nem emlékeztem rá), és egy kapcsoló (mindkét ágat bontja) + a kimeneti csatira a csavarozott forfüles saru. Ezek okozták a feszültségesést, amit technikailag megoldható, és akkor már pontos, legalább is szerintem 0,5% összes ingadozás belefér. Mivel a panelon a feszültség nem ingadozott, ezért láttam a müszeren hogy úgy áll a feszültségen mint a cövek.

Még egy adat a végére: vártam még mert nem akartam új postot írni, a táp bekapcsolva visszahűlt, és üresen beált 10,36V-ra. A terhelést rátéve (1,9A) kemény 10mV-ot esik a kimeneti feszültség. Vagy is a kimeneti elkúszást valószínűleg az általad említett 7905 okozza, mert a terhelésstabilitása az továbbra is 0,1%, ami bőven jó. Egyébként a 7905 hőmérséklete kb. 50C-ra kúszott fel lassan, ahogy kimeneti fesz is szép lassan arrébb mászott. Ezen lehet segíteni is egy pontosabb segédtáppal, de ez sem vészes, így viszont egyszerűbb.
(#) FREDDI válasza Medve hozzászólására (») Jún 29, 2008
Megvan a kimeneti pontatlanság oka is, valószínűleg rossz oldalra van az árammérő söntre feltéve a feszültségérzékelés
Következő: »»   777 / 848
Bejelentkezés

Belépés

Hirdetés
XDT.hu
Az oldalon sütiket használunk a helyes működéshez. Bővebb információt az adatvédelmi szabályzatban olvashatsz. Megértettem