R17 egy 1k-s ellenállás. Rajta csak az éppen világító led (piros vagy zöld) árama folyik át. Ez mondjuk 10mA. Ez az áram azon az ellenálláson 0,1W teljesítményt disszipál el. Fogalmam sincs hogy nálad a 2W-os ellenállás miért forró.



Itt nem írtál el valamit? Mert ez lehetetlen! Ha egy vezetékdarabbal rövidre zárod a táp kimenetét, akkor 35V nem lehet a táp kimenetén, hiszen ott csak egy vezetékdarab van!

Vagy a táppal nem stimmel valami, vagy a te megfogalmazásoddal.

Vaxx,

Fokgyem gagyi?! Hmmm... Nem ertek egyet! Talan rossz szeriakat fogtal ki beloluk. Az akkori hianygazdasagot figyelembe veve nagyon tisztessegesek a Fokgyem tapok. Mai napig nekem is Fokgyem labortapjaim vannak kint a laborban, egy rossz szavam nem lehet rajuk. Meg felujitva sem voltak!

Velton-elem meg hasonló uberpontos referencia total nem fontos, a tobbi aramkori resz (pl. muveleti erositok) ugyis ront a helyzeten. Egy TL431-el mar boven jo tapot lehet epiteni-tervezni, csak ismerni kell a dolog buktatoit.

Mellesleg becsulom hogy nekialltal tervezni, ez nagyon jo hozzaallas! Dicseretet erdemel!

azt még elfelejtettem mondani hogy a panelmérőn az R17 kicseréltem 2W-osra, és még igy is tűzforró. Ez miért lehet?

Az ellenálásokkal nem volt gond. Egy szakadást találtam. Ezt megszüntettem, és ezáltal zárlatkor , vagy terheléskor világit a LED. De még most se 100-as minden. HA öszezárlatolom, akkor az áramgenerátoros üzemmód jelző LED világit folyamatosan, és a kimeneti feszültség a labortáp szerint 35V.
az IC 13-as lábán oylan 2,3-2,5 V van.
De hogy a 14-es lábán mikro mértem.. Minimumra volt állitva az áramot szabályzó poti. ekkor a fesz kb 1V volt. amikro éppen hogy csak egy picit feltektertem, akkor 3V Feltekertem félálásba akkor volt 1,2V, és amikor MAX-ra állitottam, akor volt 1,7V

Akkor az áramgenerátoros üzemért felelős áramköri rész hibás.
Ellenőrizd, hogy R31, R6, R12 és R32 alkatrészek megfelelő értékűek-e, be vannak-e rendesen forrasztva és nincs-e a környezetükben szakadás vagy zárlat a panelon.
Utána mérj feszültséget IC4D 13-as lábán, a kimeneti pozitív ponthoz képest (GND)! Nézd meg, hogy az áramot állító poti tekergetésével a 13-as lábon változik-e a feszültség! (A kimenetet nem kell leterhelni.)
Ezek után a feszültségmérőt rakd át az IC4D 14-es lábára! Terheld le a tápot és nézd meg, hogy a terhelő áram függvényében változik-e a 14-es lábon mérhető feszültség!

Szerintem egyébként az áramot állító osztó nem kap referenciát.

Helló. Ma kipróbáltam amit mondtál. Rátetem 30V-ra, és teljesen letekertem az áramot állitó potit. Rákötöttem egy 36V, 50mA,os égőt, és a LED nem világit. Lassan tekerem fel az áramot állitó potit, és a LED még mindig nem világit, és az érték (V) sem változik.

Nem is arról szól, hogy verseny lenne, hanem a részemről inkább arról, hogy abból építkezem, ami van.

Ebből pedig van "néhány".

Ami érdekes: ennek a feszültsége abszolútnak tekinthető, ugyanis nagyon sokáig (talán még ma is) ilyen elemek tárolták/tárolják a nemzetközi feszültség-referencia (etalon) értéket.

Persze ez már műszakilag nem annyira érdekes, mivel elmászásról volt szó alapvetően és nem abszolútértékről.

Szia,

Ezt a példányt még nem építettem meg.
Csak azt a már emlegetett ~42tranzisztorost, amin az emlegetett 14A -es terheléssel mértem azt a <5mV elmászást. Csak volt egy sajnálatos esemény (betörtek, és gondolom az ALU a hűtőborda miatt, további célozgatást az elkövetők kilétére mellőzném) ellopták azt is. Kb. 1 hétig tudtam élvezni a meglétét!
Lehet, hogy annak a rajza még valamelyik CD -n, vagy DVD -n megvan, sőt valószínű. De egyszerűbbnek láttam újat tervezni.

A terv az elejétől a végéig saját tervezés. Nem azt történt, hogy egy meglévőt rajzoltam át.
A Fok-Gyem -es gagyikkal kapcsolatos összefüggés mégsem alaptalan, ugyanis foglalkoztam (és ma is foglalkozom, ha nagyon kell) ilyen régi cuccok javításával. Ezeknek a hatása érződhet.

A védődiódákkal kapcsolatban jogos a felvetés, bele fogom tenni.
A kimeneti elko sincs lefelejtve, de ez a verzió még csak most fog az "elvi megoldás" vége felé közeledni.

A nyákot TELJESEN újra fogom tervezni. A jelenlegi tervek azért készültek el mégis, mert bent volt az egyik idősebb (már nyugdíjas) kollegám, és éppen a nyáktervezőket vesézgettük ki (elég hosszadalmasan).

A tervek (kapcs.rajz és a pcb is) a kicad -el készültek, de a pcb tervezőtől nem estem hasra!

Jövő héten lesz 4 nap szünet (május 1., meg hasonlók), akkor szándékozom megépíteni ezt a verziót. Ha megépítettem, majd felteszem a végleges rajzot, meg a végleges nyáktervet is, amiből a nyák készül.
No meg persze az első tapasztalatokat is.

Addig az aktuális verziók itt megtalálhatóak:
http://telkp2.gmf.bme.hu/~michael

Ha valami nagyobbat változtatok, akkor azt itt is jelezhetem, ha igény van rá.


Misi>

Az adatlapban megadott ppm/Celsius-t visszaszámolva uV-ra a REF191ES 2uV/Celsius. Ebből a szempontból még mindig jobb. De a kimeneti feszültsége 2,048V. Tehát arányaiban több mint kétszer jobb a hőmérsékleti állandója.
Na mindegy, ez nem verseny.

Egyébként sixtek-nek és proli007-nek igazuk van, ha már ennyi alkatrész van benne akkor áramgenerátoros üzemet is tudhatna.

Márcsak "miért ne" alapon is előszedtem az egyik velton-elem adatlapját. (Egyedi adatlapjuk van, egyedi sorozatszámuk)

Gyártó: Muirhead Limited (UK)
Gyártási év: 1977
Feszültség (25 celsius): 1.01930V
Feszültség eltérés lehet: 0.002%
Hőmérséklet-elmászás: 3uV/celsius

Nem számoltam utána, de azért "jónak tűnik".
Valamint néhány hónapja elvittem egy laborba, és megmértük. Mondanom sem kell, hogy még mindig tartja magát!

Szevasz,

Érdekel a tápod, a tranziens-viselkedéséről vannak méréseid? Pl. be- és kikapcsolási szkópábra?
Illetve ez mennyire saját terv, mi az alapja? Engem valami régi Fokgyemre (?) emlékeztet de lehet hogy csak hallucinálok Ha igen akkor elnézést...

Ja és egy-két védődiódát kispóroltál, pedig azok kellenek ám bele! (Kimenetre ill. az áteresztőtranyókra.)
Nameg ennyi alkatrésszel már áramkorlátos tápot is lehet tervezni, megérné beletervezni szerintem.
+ egy kis elkó (mondjuk 10uF) nem árt a kimenetre, főleg ilyen kesze-kusza tápnál.
pont a tranziens viselkedés és a zajparaméterek miatt én terveznék hozzá egy új, egyszerű korrekt és átlátható egyoldalas (vagy egyik oldalan teliföldes!) nyákot.

Üdv.!

Csak kíváncsiságból: te milyen "elmászkálás"-ra gondolsz pontosan? Mert a REF191ES például hőmérsékletben 0,0002%-ot változik Celsius fokonként. Ha ezt nézzük akkor én nyertem

Az egyszerű TL431 is 0,01%-ot mászik fokonként.

Ha profi referenciát tennék be, akkor már betenék egy velton-elemet, ami 1.01865V körüli alapból
és 0.002% -os "elmászkálásával" azért nem rossz.
Persze állítva kell tárolni, stb...
De képes a regenerációra is!

Referenciának mondjuk legalább egy TL431 vagy ilyesmi. Ha nagyon profi referenciát akarsz, akkor REF191ES.

Hello!

Ennek az előző verzióját (az említett ~42 tranzisztorost) megépítettem anno.
Az annyira jól sikerült, hogy ~14A -ig (12V -on) "méltóztatott" kevesebbet változni 5mV -nál!
Nem mintha szükség lett volna ilyen pontos cuccra, de a mérés ezt mutatta.
A brumm is ebben a tartományban (<2mV) volt (~14A -nál).

Áramkorlátot nem is terveztem bele eredetileg. De gondolkozom a dolgon.

A Q7 bázis-emmitterből miért hiányozna egy ellenállás? Ha R9 megfelelően van kiválasztva, akkor egyszerűen ki fogja nyitni (és nem "kiégetni" ) Q7 -et (R9-C3 időállandó függvényében).

Referenciaként nem tudom, hogy melyik LED -re gondolsz, de a D10 -es nem referencia céljára van ott, hanem az áramlimit bekapcsolását (és benntartását) hivatott jelezni. Emellett persze nyitja Q8 -at, amivel kényszeríti az LM324 7 -es kimenetét (U1B műv.er.), hogy maradjon alacsony szinten.

A D2-R6-Q3 az áteresztő-darlington rész számára biztosítja a teljes kinyitáshoz szükséges bázisáramot.

A D1 -es LED tényleg a "fő-referencia" alapja. A környezetével együtt egy számomra bevált kapcsolásként funkcionál.
Mit értesz "valamire való referencia" alatt?

Alapvetően két dolog miatt LED és nem zéner:
1. a LED -ek karakterisztikája meredekebb szokott lenni, mint egy általános zéner -nek, ebből kifolyólag a szabályzás is jobb lehet.
2. a LED -ek visszajelző/ellenőrző funkciót is betölthetnek

Abban tökéletesen igazad van, hogy az R16 -on eső feszültséget még kompenzálni kellene.

A hőfokfüggés nem olyan túl veszélyes, de vannak 5leteim, hogy mivel lehetne a meglévőt is valamennyire kiküszöbölni.

Alkatrésztemetőt azért nem mondanék rá (a ~42 tr. -os verzió ismeretében ), de értem hogy mire gondolsz. Az áramkörtervezés egyik alapgondolata az szokott lenni nálam, hogy abból építkezem amim van! Alkatrészem pedig van bőven!

Viszont azt nem értem, hogy miért kértél "bocsánatot".
Konstruktív hozzáálláson nem feltétlenül szokás megsértődni. (legalábbis ha lehet, akkor próbálom tartani magam ehhez)
Leginkább a "több szem többet lát" elv miatt tettem a rajzot fel.


Vaxx>

Hello!

Bocs, hogy lefikázom, nem rossz szándékból teszem. Én ezt az alkatrész temetőt nem építeném meg.

- Szerintem egy halom hiba van benne. Egymástól függés, hőfok függés....
- Ha a shunt ellenállás alul van, akkor az azon eső feszültséget, valahogy mellőzni kellene, viszont a referencia alsó pontja itt a bejövő oldalon van, nem a kimeneten. A referencia maga is egy Led. Azért egy valamire való referenciára ennyi tranyó mellett telhetett volna.
- Áramkorlát nincs benne, csak limit. Ezért áramgenerátoros üzemben nem lehet járatni. (egyébként a Q7 bázis-emitteréből is hiányzik egy ellenálls.)

Mégegyszer bocs!

üdv! proli007

Így van.
Autorouter, ami "nem tökéletes".
De a rajzon az eredetihez képest már nagyon sokat javítottam kézzel.
Az sch és a pcb is a kicad nevu szoftverrel készült.
http://www.gipsa-lab.inpg.fr/realise_au_lis/kicad/index.html

Persze az OrCAD386+ pcb -je ezerszer korrektebb. Viszont az nem ingyenes, no meg nem is árusítják már.

Ezt valami autorouter rajzolta, igaz?
Két oldal, csomó VIA, ráadásul ez a panel jelen állása szerint furatgalván nélkül nem építhető meg.
Ennél sokkal bonyolultabb nyákok is elkészíthetőek egy oldalra, max pár átkötéssel.

Itt van az én tápom. Ez egy új tervezés.
A pcb még nincs teljesen befejezve.

Az eredetije ~42db tranzisztorból állt, csak eltűnt a rajza.

Na, ennek tényleg örülök!

Megcsináltam a panelmüszert ugyhogy köszi a segítséget, jó is lett!!

Én csak megkérdeztem, hogy nem-e a trafó a gond. Én még a tippedet nem próbáltam ki, és ezért nem válaszoltam rá, és a hozzászólásodat pedig elolvastam...

A táp maximális kimeneti áramát a táp áramkorlátja, a biztosíték és a trafó határozza meg. Amelyik ezek közül a legkisebb, annyi áram tud maximálisan kifolyni a tápból.
Mivel a trafó terhelhetősége nagyobb mint a táp névleges maximális árama, ezért nem a trafó a gond.

De:
ENNEK a hozzászólásnak a végén írtam, hogy figyeld a kimeneti feszültséget, ne csak azt a ledet! Ezáltal megtudhatjuk hogy a ledet vezérlő rész a hibás, vagy az áram-szabályozásért felelős áramköri rész.

Nekem az a LED, sehogyse akar Világitani. Lehet az a megoldás, hogy a 24V-os trafóm nem 2A, hanem 4A, és ezért nem lehet leterhelni?

Hát nem valami jó, de lehet hogy valamennyire azért jó...
Azt természetesen nem várom el hogy szakmailag korrektül fogalmazz, mivel feltételezem hogy nincs ilyen irányú végzettséged, de azért kicsit fogalmazhatnál konkrétabban is.

Hmm?
A "vlami" egyébként milyen szó? Én Magyarul és Németül beszélek, de ilyen szót nem ismerek.

Egyébként ha tisztában lennél az áramgenerátor és feszültséggenerátor fogalmak jelentésével, akkor nem kérdeznél ilyet.
Gyakorlatilag szinte bármilyen terhelés jó. Ha mondjuk egy 12V-os ventillátorod van, akkor a kimeneti feszültséget ne maximumra állítsd hanem 12V-ra, és ugyan úgy tekerd az áramot állító potit minimumra. Ez után a ventillátort a táp kimenetére kapcsolva az áramgenerátoros üzemet jelző lednek világítania kell.
Sőt, igazából a gyakorlatban az is elég ha csak terhelés nélkül az áramot állító potit letekered teljesen. Ekkor is világítania kell annak a lednek.

Igen, az nagy baj. A Ci kondi 270p-330p közötti fóliakondi lehet csak. Ez a kondenzátor nagyon fontos az előszabályozó működésében.

amugy tényleg leirtad, bocs a kérdést és ha a 330pf ost 1n os fóloakondival helyettesiteném a nagybajlenne? mert csak kerámiába tudok 330pf ost

Van itthon egy 36V-os izzó, de a fogyasztása nem vlami nagy. Az jó lesz nem?

Az a led nem a "terhelést" jelzi! Olyan led nincs az áramkörben!

Az a led az áramgenerátoros üzemet jelzi. Akkor világít, hogyha a táp áramgenerátoros üzemben működik.
Nem hiszem hogy fordítva lenne bekötve, mert akkor a feszgenerátoros üzemet jelezné és akkor tuti hogy világítania kellene.
Két eset lehetséges:
Vagy a ledet működtető áramköri résznél van valami hiba.
Vagy pedig a led jól működik, és a táp valóban nem vált át soha áramgenerátoros üzemre.

A feszültséget állító potikat tekerd fel maximumra, az áramkorlátot állító potit pedig minimumra. Ez után a kimnetre kapcsolj terhelést (olyat ami elbírja a táp maximális kimeneti feszültségét). Ekkor biztosan világítania kell a lednek.
Lassan tekerd feljebb az áramot állító potit és figyeld, hogy a táp kimeneti feszültsége növekszik-e.

Igen, elég lesz a 16V-os elkó. De az alkatrészlistán is 10u/16V-os kondikat írtam.

A 680pF-os kondi nem tudom fejbőlhogy hova kell, de a 330pF az előszabályozóhoz. Ennek sajnos kötelező fólia kondinak lennie! A másik kát kondi jó lesz kerámiában is.