75kVA egy fázison elegendő?
A Victron Energy inverterek úgy néznek ki, mint ami le van maradva 30 évvel a fejlesztésben. Ráadásul háromfázisút nem is gyártanak, de most jön a nagy trükk:

- Egyfázisú rendszerbe párhuzamosan köthető 5db 15kVA-es Quattro = 75kVA
- Egyfázisú rendszerbe párhuzamosan köthető 6db 10kVA-es Quattro = 60kVA
- 12db pedig összeköthető sorosan-párhuzamosan, hogy egy 180kVA-es háromfázisú rendszert alkosson.

A rendszerben dolgozás, szinkronizálás és a három fázis képzése kommunikációs busszal történik.

Ez egy az egyben egy olyan szünetmentes, mint amit egy PC-hez tudsz venni, csak kicsit izmosabb. Egy hálózati akkutöltő van benne és egy DC/AC kimeneti szinuszos inverter. A multiplusnak és quattronak egy vagy két bemenete van, amin ráköthető a hálózat ill. egy áramfejlesztő. Biztosan nincs visszatáplálás, mert amikor bekapcsol az invertere, akkor a bemenetén lévő relékkel leválik a hálózatról.

A kérdezőnek csak azért nem javasoltam, mivel olyan invertert keres, ami napelemről közvetlenül akkut tölt. Sajnos a fenti rendszerek alapvetően DC csatoltak, vagyis a napelemeket közvetlenül az akkura kell kötni MPPT töltésvezérlőkkel. Igaz, ha egy időben van fogyasztás is, akkor az akku nem vesz el a hatásfokból, de akkor is az MPPT + inverter vesztesége lesz a kimeneten.

Amúgy van lehetőség AC csatolásra is, szigetüzemben képes együttműködni egy sima (Fronius) hálózati inverterrel, azt pedig minden gond nélkül le tudod engedélyeztetni a normál módon, mint önálló hálózatra tápláló rendszer. Ilyenkor a legkisebb veszteséggel fel lehet használni a napelemes energiát, akkutöltésnél meg a PV inverter és a beépített akkutöltő vesztesége adódik össze.
Ja és azt mondtam már, hogy a normál hálózati inverter képes a kimenetére kötve is, teljes szigetüzemben, visszatáplálás nélkül is dolgozni?

Szia!
Itt a rajz Bővebben: Link

Mert az elosztoszekrényben van egy jo nagy 3 fázisú relé, ami ha áramszünet van akkor leesik és leválasztja a házat a hálozatrol, azaz akku csak a házon belüli hálozatba küld áramot. Ha ujra megjelenik a hálozat,akkor elöbb rászinkronizál az inverter és utánna huz meg az a nagy relé és visszaköti a házat a külsö hálozatra.

Maga az az átkacsolás egy extra egység azt rendszerint engedélyeztetni kell, mert ki kell zárni, hogy ráplálsz a háloztra amikor áramszünet van. Azaz annak a relének a meghajtoja hatooságilag engedélykötelezett és az inverternek is kell ehhez extra bemenetnek lennie, hogy rudja mikor dolgozik szigetrendszerbe meg mikor nem. ( van ott egy un. smartora is, aminek szintén szerepe van).

Nem a gyártóval van problémája hanem a kivitelezővel.Nem akarják megérteni hogy neki szigetüzem kell és nem akar 3fázist és nem akar visszatáplálni.Amit linkelt az 1fázisú az a rendszer kell neki.Ezekbő van már 10-12Kw inverter is sziget üzemre.Egyébként nekem pont a képen lévő 6,4Kw inverterem van remekül működik még a 11Kw hőszivattyút is működteti ha van elég nap.

Sziget üzeműt nem nagyon fog neked senki sem telepíteni mert pl. nálunk az eon még mindig ott tart, hogy azt tilos olya helyen ahol kiépített hálózat van.
Mondd el nekik, hogy akár 100kW-os szigetüzemű rendszert is tudsz telepíteni magadnak egyetlen fázisra, a 3 fázis teljesen értelmetlen, ott van létjogosultsága ahol forgógépek vannak.
Akciós napelem most éppen itt van, 21+tréfa, ez majdnem a fele annak mint amennyiért én két éve vettem hasonlót.
Nem a napelem meg az inverter a drága hanem az akku, a linkeden lévő lehúzás felejtős, AGM akkut semmiképpen ne vegyél, vagy lion vagy lipo vagy ha nagyon gazdag vagy akkor nátrium ion, az AGM ugyan olcsóbb, de ha megnézed melyik mennyi ciklust bír akkor rá fogsz jönni hogy az a legdrágább.
Bármilyen szigetüzemű rendszert is veszel arra készülj fel, hogy úgy 10-12 év múlva leszel vele nullán (ha addig nem megy tönkre benne semmi) és csak utána fogja neked megtermelni az első forintot.
Az inverterekkel meg az a baj, hogy olyat ami tuti jó és kizárólag sziget üzemű (nem hibrid stb) olyanok csak kis teljesítményűben léteznek, a nagyobbak (6kW vagy felette) szinte mind visszadolgoznak valamennyit a hálózatra, ami azért nem jó, mert szélsőséges esetben abból komoly jogi vitád is kerekedhet, vagy akár egy csúnya büntetés, vagy annál is több, ha valaki megsérül emiatt. Szóval csak óvatosan. Ami át tud kapcsolni akkumerülés esetén vissza a bejövő hálózatra az nem hibrid. A hibrid az, aminek a kimenete akár rá is tud dolgozni a hálózatra. Na abból lesznek majd a bajok...

Sziasztok!

A helyettesítő kapcsolást ezek szerint 2 lehetséges úton kellene megoldani.
1. a már működésre bírt hármas kombó (7490, 7447, 7 szegmens kijelző) kapcsolásain a maradék "kivezetéseket" megtalálni vagy ezekhez még kellenek plusz alkatrészek
2. az itt becsatolt kapcsolás szerint kellene megépíteni a helyettesítő áramkört. Ez elég sok IC, illetve az egyes kapulat a beszerezhető, általában 4 kapus TTL IC-kkel kellene megoldani.
Van egy logikai elem, amiről nem tudom eldönteni, hogy ez micsoda. inverter az nem, mert ott a háromszög csúcsán van a karika. Tároló (buffer) sem lehet, mert az egy háromszög - nyilván amerikai szimbólumrendszerben.
köszönöm

Egy adott telepítő cég azokat az invertereket, napelemeket és akkukat fogja megajánlani, amiből a legtöbbet elad és amivel a legnagyobb a haszna. Jó esetben ajánl 2-3 konstrukciót, ami a legolcsóbb és a legjobb minőségű/legdrágább között van.
Ha ki is nézel pár típust a neten, akkor sem biztos hogy azt a terméket vagy legalább gyártót kérheted a környékeden lévő vállalkozástól.

Szerintem fontosabb, hogy a megfelelő, megbízható telepítőt sikerüljön megtalálnod, aki gyorsan és jól fog szerelni és évek múlva is a piacon lesz az esetleges garanciák miatt. Ehhez előzetesen kommunikálnod kell velük, ajánlatot kérni és abból kell leszűrnöd hogy mennyire részletes infót kapsz a telepítőtől, miből áll az ajánlat és mi lesz beleírva a szerződésbe. Menekülj, hogy ha az ajánlat kb ennyiből áll:
20 db xy napelem
1 db xy inverter
1 ktg. tartószerkezet cseréptetőre
1 ktg. kábelezés és túlfeszültségvédelem (ha egyáltalán lesz...)
2 kWh savas akkumulátor

Kérdezz utána és pontosan állapodj meg a használt anyagokban. Kérj be szerződés mintát, tervezetet. Az sem árt, ha a szerződéshez mellékelt ajánlatban vagy magába a szerződésbe bele lesz írva néhány lényegi rész, a napelemek és inverter pontos típusa, akkuk típusa és darabszáma, a túlfeszültségvédelmi eszközök és a fogadó alelosztók típusa, a fontos AC és DC kábeltípusok (kültéri napelemkábel és nagyáramú akkukábelek) és a tartószerkezetben használt anyagok, úgymint:

"Tartószerkezet alumínium tartósínekből (xy termék) és profilokból felépítve, kizárólag rozsdamentes tetőkampók használatával és kizárólag rozsdamentes kötőelemekkel szerelve, kompletten, minden szükséges segédanyaggal".

Legyen meghatározva pontos napelem és invertertípus, ne csak körülírva legyen: "270-275Wp polikristályos napelem", mert ez akármilyen kínai retek lehet. Ha megállapodtok egy minőségi napelemben, az pontos típus alapján legyen rögzítve, abból következik az adott napelemre vonatkozó termék és teljesítménygarancia is. inverternél ugyanez.

Ha a tételes anyaglista csak a szerződés melléklete, akkor legyen pontos sorszáma, dátuma és erre hivatkozás is a szerződésben.
Ki kell kötni a garanciális feltételeket, határidőket a teljesítésre és garanciákra.
Pontosan meg kell határozni a szerződésben a munka terjedelmét, ha pl. a mérőhely átalakítása is szükséges, ez több százezres tétel lehet külön. Vagy mondjuk esetedben nagyobb tétel sok akkumulátorhoz egyedi tartószerkezet kialakítása, erre is ráfoghatja a kivitelező később, hogy ez nem volt a szerződés része, "ennek kiépítését a megrendelő vállalta", persze plusz pár százezerért szívesen megcsinálja.

Nekem Victron Energy termékekkel volt dolgom (inverterek és akkuk), ha egy cég ilyet ajánl, akkor az jó jel. Bár úgy tudom hibrid invertert a mai napig nem gyártanak. Ha fel akarod készíteni a későbbi hálózatra visszatáplálásra is, akkor az eon aktuális minősített inverteres listájából válogass.

Szinuszos szünetmentes jelalakját néztem. Tökéletes szinusz volt. Ennek alapján egy akku és egy jó szinuszos inverter teljesen függetleníti a zenehallgatást a hálózat zavaraitól.

Inv trafó

Szerintetek inverter trafó tekerésénél a fazonhuzalos nagyáramú tekercs (48v), vagy a kisebb áramú (230v) kerüljön alulra? 4kw trafóról beszélünk jelen esetben.

Szia a komplett egységet kötöm bele tettem róla képet fel egy ako készülék javításról.Ez egy alap inverter pótláshoz teljesen jó akár 750v-is ki lehet hajtani a kimenetet.Ezekbe építettem már be:ceglédi AHV2005 pálmonostorai szürke többtípusú ako és az említett zöld agro is.
Ennyiért nem érdemes tekercselgetni sem se mikrokontroller ic-t keresgélni szerintem.
Amit kitettem ako javításnál a mikrokontroller ic halt meg így kapott fix invertert és egy ütemadót a tirisztor ,vagy ez a megoldás vagy kuka az egész.

Szia!
Esetleg ha nem titok, lehetne többet tudni arról a kis inverter trafóról?

Röviden. Nem. A pillanatpáka nem tud ilyet, az egy indukciós hevítő lesz ami nagyfrekivel működik, az lehet még, hogy létezik pillanat páka "szerűség" ami szintén nagyfrekvenciás, azzal lehet működik valamennyire. Egy külföldi oldalon láttam régebben, olyasmi volt mint a felénk szokásos "csehszlovák" pillanatpáka, de sokkal kisebb és könnyebb volt mert valamilyen inverter volt benne. Azzal lehet működik.
De ha DIY youtube videóból van a kivágás akkor inkább a nem működikre szavazok, szimpla klikkvadás átverős videó mint oly sok másik.

AC100MXADNH

Üdv.
E Samsung klíma kültériének rajzát esetleg fel lehet lelni? Legfőképp a motorvezérlő érdekelne, az ún. inverter panelé. (Az utolsó 4 betű szerintem eltérhet, mert azok csak gyártási év, stb.)
Köszönöm előre is.

Több gyártónak is van olyan invertere, ami meddőt tud generálni a hálózat javítására. A leírások szerint ez a beállítás csak egyszer végezhető. Onnantól kezdve csak fázisjavításra használható az az inverter.
Több inverter mellé hosszabb tápvonal fázistolásának korrigálására használható.

Az inverter logokat még nem tudtam megnézni, majd talán a hétvégén. (De csak az aktuális napit tudom, ha lemegy a nap, elfelejti elvileg.)
Elvileg a Froniusnak volt/van egy olyan invertere, ami meddő generálásával lejjebb tudta vinni a feszültséget azáltal, hogy esett a vezetékek Ohm-os ellenállásán. (Ennek még utána nézek.) Persze a funkció nincs engedélyezve nálunk, érthető okokból.

Én A bojler fogyasztását akartam így csökkenteni ( sorbakötve vele kevesebbet fogyasztott pillanatnyilag, több ideig terhelte a hálózatot.) de láttam az okosmérőn nagyon pislog a meddő teljesítményt jelző led, így gyorsan letettem róla, inkább egy autotrafót kapott. Ha többen csinálják, szerintem a szolgáltató gyorsan úgy dönt, hogy az eddig nem fizetett, de mért meddőt is kiszámlázza, ami agyon nem fog tetszeni.. A másik kérdésem, az invertered mit fog erre lépni, Az is etetni fogja a kondenzátort. Ebből a túltermelősdiből nem nagyon lehet jól kijönni. Max ha a szolgáltatóhoz fordulsz, és lép rá valamit. Eldisszipálni sem egyszerű, és benne van a kockázat, ha csak a feszültséget figyeled, nem csak a saját túltermelésed fűtöd el, hanem a szomszédét is. Én visszanéztem az inverter logokat, arra jutottam, bizonyos feszültség felett bizonyos idő múlva kapcsol le. Erre az időre, feszültségre programoztam fel a felkapcsolandó terhelést ( feleslegesen nem fűtök nyáron). Sajna a bojler így is max 2-3 óra haladékot ad csak tavasszal, nyáron.

Nálam egy 1 fázisú Growatt van. A kondit az inverter AC dobozára kötné, és 250 V-nál kapcsolná be egy feszfigyelő relé. Ebbe elvileg nem köthet bele a szolgáltató, hiába nem az igazi hálózat szempontjából, hogy ekkora kapacitív meddőt venne fel.
Amúgy az alállomáson kellene visszavenni a déli órákban a KÖF feszültségét a 120/20 kV-os trafó fokozatkapcsolójával, hogy zavartalan legyen a visszatápláls, de ez már egy másik téma, nem ide tartozik...

Nem mindegy mivel mérsz és mit. Lehet, hogy tényleg volt a vezetéken induktív fogyasztó.
De, ha tiszta meddő áramot folyatsz, az ohmos vezetéken az áram generálja a feszültség esést, a feszültségesés feszültsége fázisban lesz az árammal. Tehát mikor a legnagyobb a "feszültségesés"? Mikor a feszültség fázisváltásban van. Neked pedig a pont nem ott kellene csökkenteni.
Az általános (Fronius default 50Hz) beállításokat tudom, felénk az az elvárt, egyedül a visszakapcsolási idő van megnövelve, hát lehetne jobban is kitalálva, de ez arra van, hogy a szabályzást a szolgáltató végzi, te csak termelsz. (Egyik fázis le van terhelve, több mint 10V-tal alacsonyabb a feszültsége, de teljesen szimmetrikusan termel az inverter) Nálunk az órát követő első elosztóból teljesen külön ágra kell kötni az invertert, nehezen tudod ott leterhelni a hálózatot, ha nem a házat terheled.
Nem tudom, hogy valaha is láttam volna megengedettnél nagyobb feszültségre hibát, itt az a gyakori, hogy valamelyik fázis határérték alá esik és azért áll le.
Szabályos és megengedett, hogy a feszültség értékét figyelve fogyasztót kapcsolj be, így ha megoldható, a bojlert legegyszerűbb bedrótozni.

Kipróbáltam az előbb. Elméletben egyértelmű, de a gyakorlatban a kondit rákapcsolva nőtt a feszültség. Gondolom, mert volt induktív fogyasztó amit így kb. kikompenzálva csökkent a vezeték terhelése.

Egyébként azért kellene meddővel csökkentenem a feszültséget, mert a napelem inverter kikapcsolgat a túlfesz miatt. Annak a védelmi beállításait piszkálni nem szabad, viszont ha meddővel lehúznám a feszt, a visszatáplálás működne tovább.

Nem tudom mi a cél. Kiszerelve magában akarod elindítani, vagy nem működik és javítani szeretnéd, de minden bizonnyal a fő kontroller és az inverter kontrollere az RX/TX soros vonalakon kommunikálnak, hogy milyen fordulattal kell üzemelni. Az INV/SMPS szerintem csak egy plusz engedélyező láb vagy ilyesmi. Azzal magában nem fogsz kezdeni semmit.

Igen, ÉÉs??

Megint oda jutottunk, hogy nem tudod, hogy lehet beszélgetni vele. Tehát vagy visszafejted TE magad a kommunikációt, vagy kihajítod a panelt és megoldod másként!!

Hmmm...
De az inverter-es kiegészítés tudja szabályozni a teljesítményt.
Esetünkben ez most lényegtelen lehet (napkollektor), de amúgy fontos lehet...

Jelen esetben csak kültériről van szó, igen, egyenirányított 230V. De kell PWM az RPM-hez... Ennek a paramétereit nem ismerem.
Alighanem a (teljesítmény)jelet kapja az inverter, ami azzal a teljesítménnyel vezérli a kompresszort, és ugyanazzal a ventit is.
Ha ismerném a jelszintet és a frekit, 50Ft-ból el tudnám indítani... Képletesen, mert 50Ft sem kell, van itthon 555 is...

A lényeg, hogy nem egyszerűen rákapcsolják a kompresszort a 3 fázisra, hanem a 3 fázis rámegy az inverter panelra, amit jóllehet teljesítmény függvényében képes vezérelni a komresszort. Ez most minket nem érdekelne, ha folyamatosan max (körüli, vagy 80-90%) teljesítménnyel menne, az sem gond. Az Invertel panel alján megy ki a 3 vezeték a kompresszorhoz. (képen látszik, U, V, W, fekete csati) Sajnos hely hiánya miatt nem tudtam a teljes panelt lefotózni, de van manual pdf-ben.

Tovább nyomoztam, mert sajnos a kommunikációs hiba miatt nem engedi a tesz-et...

Van egy klíma vezérlőnk, ami egy fázisú - ezzel lehetne vezérelni az eredeti vezérlő egységet kihagyva - de mégsem, mert a Samsung nemcsak hogy 3 fázisú (ami még nem jelentene gondot), de DC a kompresszor is és a ventillátor is.
Van service manual hozzá, gyorsan átfutva úgy néz ki, meg lehet "hackelni" (mert végül is ez a cél)... De alaposabban átnézve inkább ide jöttem kérdezni.
Odáig jutottam, hogy a Main board-ot kihagyva az egyszerű vezérlő azt helyettesítheti.
Viszont a kompresszort egy inverter panel kezeli. A 3 fázis feszültségét egy relé kapcsolja rá erre a panelra, amit nyilván a Main utsítására tesz.
1. kérdés: Ha én ezt a relét a kis vezérlővel bekapcsolom, fog működni a kompresszor? Vagy az inverternek valamilyen PWM jelet is szolgáltat a Main?
2. kérdés: A ventillátor motorja 5 vezetékes: 2-NC; 3-GND; 1-3 > DC310V; 4-3 > DC15V. Eddig ok. Az 5. láb PWM. 6 > RPM feedback (ezt nem fogjuk ellenőrini és kész)
Tudja-e Valaki, és hajlandó-e elárulni, hogy a ventillátorra (FMDC531SSA) milyen frekvenciájú és feszültségű jelet kell küldeni? (A sevice manual sajnos csak annyit ír, hogy 2-5V DC kell lennie)
Ha kell PWM az inverternek is, akkor ott ugyanez a kérdés...

Nem kell inverter , elég lehet egy lágyindító.

Köszi a részletes válaszokat!

A garázson lévő 6 db. modul csak a téli hónapokban kap árnyékot, így azt arra az időre kiiktatnám, de a házon lévő 2 db. 415-ös modul viszont maradna, mert azt rendesen süti a nap.
A többi évszakban természetesen a teljes rendszer menni fog. Ezek a nap nagy részében árnyékmentesek, de a reggeli és a délutáni órákban (úgy 3-tól) sajnos kap egy kis árnyékot. Emiatt gondoltam az optimalizálót rájuk tenni. Úgy tűnik, az inverter "buta" ahhoz, hogy amikor egy modul (vagy azon egy bypass diódához tartozó cellasor) termelése kiesik, akkor ráálljon a kisebb feszültségre, de (közel) azonos áramra, hogy valóban csak az adott modul termelése essen ki. Ezt persze ahogy régebben írtam, a másik (szigetüzemű Easun) inverter se csinálja jobban.


Érdekes ez, mert szimulátorban simán ki lehet hozni, hogy majdnem csak az árnyékolt modul teljesítménye essen ki. Itt az MPPT az ellenállás állítgatása. (Tudom, ez nem teljesen fedi a valóságot, meg egy elég primitív szimulátor, de villanytanilag egész jó.)

Growatt 2000-S
MPP work voltage range: 70-450V
Start voltage: 80V
Max input current: 10A

ECO-285P-60
Uoc_max -20°C: 42,72V
Isc_max 70°C: 9,78A
6db modul sorosan: Uoc_max: 256,32V, Ump: 189,6V
4db modul sorosan (kiesett kettő): Uoc_max: 170,88V, Ump: 126,4V

DAH-66L6-415
Uoc_max -20°C: 51,74V
Isc_max 70°C: 11,68A
Ump_min 50°C: 35V (becsült)
2db modul sorosan: Uoc_max: 103,5V, Ump_min: 70V
Nagy melegben az Uoc is leeshet 80V körülire, nagyon határeset így hogy egyáltalán stabilan fog működni vagy egyáltalán elindul az inverter.

Na ez az a ritka eset, mikor az optimalizáló még ronthat is a helyzeten, lehet hogy miatta egyáltalán nem fog működni vagy ki-be fog kapcsolgatni az inverter... Miért akarsz pont a kettő árnyémentes modulra optimalizálót akasztani?

Optimalizáló nélkül mi történik? Az egyiken árnyék lesz -> csökken a soros áram -> csökken a napelemek terhelése -> növekszik a kapocsfeszültség -> inverter örül. Kisebb teljesítményed lesz, de legalább termel.

Tigoval: egyiken felére csökken az áram, másik max áramot tud -> Tigo a maximális sztringáramot akarja tartani -> buck konverterrel kiad kétszer akkora áramot fele akkora feszültséggel -> a sztringfeszültség bezuhan még a 70V-os működési küszöb alá is -> inverter leáll. Én arra tippelek hogy aztán megpróbál újra elindulni és egy másodperccel később megint leáll, vagy meghülyül tőle az MPPT is.

Nem értem akkor mi volt árnyékban. Az épület tájolása ritkán szokott megváltozni, ha most alacsonyabb napállásnál is képes szépen termelni, akkor nyár felé még ennyi probléma sem kell, hogy legyen.

Az invertert inkább a feszültség öli meg, valószínűleg le fog szabályozni a max 10A-nál. De a modul is csak akkor ad le ennyit, ha megkapja az ehhez szükséges besugárzást.

Működnie kell, a két panel 2*45 V, azaz 90 V üresjárási feszültséget ad, az inverter 80 V-nál elindul. A Vmpp-je 2*37,8 V = 75,6 V, elvileg belefér, mert ha már elindult az inverter, akkor 70 V-ig le lehet menni. A helyet kialakítom további 1 panelnek, ha így nagyon nehezen menne.

Szia!
A honnan tudja részhez;

Vagy WiFis vagy a régebbiek vezetéken, az inverterrel --Az adja a szabályzó jeleket.

Tehát az inverter progjamja vezérel--korlátoz.
A működése ; A panel teljesitménye fix --a kimenetet vezérli az optimalizáló P=UXI

ha a beállitott árama 5,9A akkor a feszültség változással állitja be a maxximumot .Ez lehet 5V----tól ---esetleg 43Vig .