Még talán lehet úgy is növelni, hogy két magot összefogni és úgy rátekerni, azzal elméletileg majdnem a duplája lesz a uH.
Gondolkoztam rajta, hogy kettőt összefogok és úgy tekerem meg, mert nekem 11uH van bent 470nF mellett és 450kHz a kapcsolófrekvencia. 4-8ohm mellett egész jól szól, nem tudom, hogy szól nagyobb uH-nél.

Főleg, hogy múlthéten 4ohmmal hídba kipróbáltam, majd utána 2.8ohm mellett (hangszóróval és zenével).
Teszt kedvéért kipróbáltam mit tud, zenével 8ohmot simán bírja vagy sztereóba 4-4ohmot.
Be is koppant a hangszóró, 4ohmon nem állt le, majd 2.8 ohmnál már leállt a végfok,mindkettő.
A hangja nem tűnt torznak. 28-30A-nál van a védelem, ez a hőfoktól is függ igaz, ha melegebb akkor lejjebb megy az áramvédelem is. Teszt után megnéztem kívülről lehet-e érezni valami meleget, de semmit. Ez gondolom a ventilátor miatt van.

Köszönöm a segítséget, megtervezem a panelom kiegészítését.

Most nekem 16uH-ra van megtekerve, ez kényelmesen elfér raja, és nem is nagyon akarom feljebb vinni. A mag mérete is elfér a panelon, nagyobb nem is volna oda kényelmes. Majd a következő 2-2 fettel talán nagyobb magra kerül, vastagabb huzallal. Nekem a magot nem éri a ventillátor, meleg, de nem forró. Ha két magot összefogsz, akkor valóban nőnie kell az induktivitásnak. Abból a pici magból, amit te használtál, talán még érdemes is volna megpróbálni.

Ez a 16uH a T106 -on van, vagy a T130 -ason?
Nekem a T130 -ra 24.5uH ment fel lazán, 1.06 mm -es drótból.
Milyen műszerrel mérsz induktivitást?

Egy kérdés most, hogy a szűrőnél járunk, hogy 11uH 470nF mellett hol rezonál a szűrő? Skori oldalán 70kHz-et ír ki, akkor emeli a magasat a szűrő vagy nem? Úgy hallottam rezonál és a magasat emeli és szereti kinyírni a magas hangszórókat. Nem vettem még észre, hogy emelne. Nekem még nem sikerült kinyírni a magasat.
Érdekelne, hogy akkor ez, hogy is van?

Bár lehet valamikor rákötöm gépre és csinálok egy tesztet, a grafikon majd kimutatja az átvitelt.

T130-on van rajta. LCM3-al mérek induktivitást, biztos, hogy pontos a mérés. Így néz ki a magom. Biztos, hogy vastagabb a sodort kanóc, mint 1-es. T130-2 A menetszám mondjuk érdekes volna, neked hány menet van rajta az 1-es drótból? Az enyémen azt hiszem 38

Miért van ilyen kicsi C tagod? Nem lehetne az inkább 1uF?

Jaja, én is kb 38-nak számoltam a tiédet.
Az enyémen 45 menet 1-es van. Lakkal együtt mérve 1.06mm az átmérője.
A másik pedig egy T157-2 , 50 menettel ugyanolyan drótból.

Tiéden azért barátibban elfér. 45 menet körül én is ilyesmi értéket mértem, csak vékonynak találtam a huzalt, és mivel elég az alacsonyabb küszöbfreki, inkább tettem rá vastagabb huzallal kevesebbet. Ilyen sodratból még fel is tudtam tekerni, mert a tömör vastagabb már túl merev volt, de ezzel így szépen felment. A következőbe T157-estet akarok én is, mert az 3-3 fettel 2 ohmot is tudni fog, ott pedig már vannak áramok, kell a vastag huzal. Ami még érdekes volna, az a 14-es anyag, picivel magasabb induktivitással, de elvileg ugyan ilyen célra.

Mekkora terhelésen bizonyult vékonynak?
Az 1-es drót nem vékony. Több száz W-os végfokba is simán jó.
3 szál 0.4-essel T106-on is 200W körül tesztelgettem műterhelésre szinusz jellel, alig langyosodik.

Igazából semekkorán, mert nem próbátam ki, szemre tűnt vékonynak tudom, hogy ez nem indok, de az a fene maximalitásom... Egyébként a teteje 900 watt körül volt oldalanként, (nem hídban) amit kivettem belőle 4 ohmon. 60veff. Ott még jó volt a drótom.

Szerintem ott még jó lenne az 1-es drót. Az 15A, de jól tud hűlni és ez a vas sem egy melegedős fajta. Milyen drótjaid vannak készleten? Csak vékonyból tudsz sodorni?
Az is nagyon jó, csak a férőhely szempontjából neccesebb egy kicsit.
Ez milyen végfok? Hány voltról megy? Mivel táplálod?

Egyenlőre toroiddal, abból van sok, 100-2500wattig. A teszten 2x80 voltról ment. Az itt is fent lévő ucd, némi változtatásokkal, de semmi komoly. Drótból van sokféle, 1es is, a kettes mar tuti vastag neki, az alatt meg csak 0.25, es az alatt. Inkább sodortam. Villamosmérnök haverommal nekiálltunk tervezni neki tápot, azt egyedül nem mertem bevállalni a sok melléfogás után... azt is 1u magasba, mert ez most ilyen formán belefér az 1u-ba.

Gyári kapcsolásból vettem az értéket. A magra meg, hogy 11uH ment rá a tanár mondta, hogy próbáljuk ki úgy, jónak bizonyult, alig van vivőmaradék.

Most meg leteszteltem átvitelre a véget, 16kHz felett nem tudja a hangkártya megmérni, az alatt meg egyenletesen viszi át a jelet.
Itt van pár kép.
Itt ezen nem tudom miért mutatja a 16-20kHz közötti részt amikor teszteltem akkor nem mutatta.

Milyen fetekkel megy az UCD-éd? IRS2092-vel nem szoktál játszani?

IRFB4229, csakis. Még nem próbáltam azt az IC-t, de már terveztem. Viszont most inkább ezt fejlesztgetem.

Sziasztok!

Bővebben: Link
Egy ilyen modulból szeretnék készíteni erősítőt egy rádióhoz, azonban ha már a rádió közelébe kerül akkor a rádió megőrül, semmilyen adót nem hajlandó fogni csak sistereg. Meg lehetne valahogyan oldani hogy ne zavarja a rádiót. Előre is köszönöm a segítséget.

Azt nézd meg hogy a kábelen megy-e át a zavar, vagy már akkor is ha a közelébe rakod. Utóbbinál elég lehet egy vaslemezes árnyékolás is.

Minden irányból ha kb 10cm már megközelítem akkor már nincs adás, kábel rá van dugva akor szint úgy nincs. Erősítőröl le veszem a tápot minden megy rendesen.

Régen volt egy Nokia, telefonra dughatós hangfalam, ami 3 elemről ment, és ilyesmi pwm panel volt benne. Egyszer rádugtam egy rádióra, és úgy elment a vétel, mint a szél. Valószínűleg nem is kell nagy zavarkibocsájtás, hogy egy rádiót megzavarjon, elvégre az a dolga, hogy fogja az antennáján a magasfrekvenciát. A műhelyben a 30 wattos ledes gyári lámpát ha bekapcsolom, elmegy a vétel a rádiómon. Valószínűleg annyi zavart visszanyom a kapcsitápja a hálózatba, hogy meghülyül a rádió. Én első körben megpróbálnám leárnyékolni vaslemezzel az erősítőt, külön szűrni a tápjukat x7r kondival, zavarszűrő ferritet tenni a kanócra. Aztán ha semmi, akkor szereznék egy hasonló, analóg panelt, mielőtt több lesz a hús, mint a leves.

Üdv!

Szerintetek ez a rajz műkszik , mert már elkezdtem megrajzolni a nyomtatott áramkört ,de addig nem szeretnék venni hozzá semmit míg nem bizonyosodom meg , az áramkör működéséről! Előre köszi a segítséget!

Szerintem működne,mivel úgy nézem ugyan az mint a cikkek között lévő 600W kapcsolás.Hogy meg kíméld magad a sok kudarctól,tervezési anomáliák,javaslom a cikkben lévőt megépíteni.Teljes leírás,nyákterv.

Vannak benne érdekes alkatrészértékek. Elég merésznek tartom az IR-rel meghajtani ezt a két FET-et, de majd az élesztésnél kiderül "műkszik-e a rajz".

Nem egeszen ertem, hogy mi nyitja a FET-et. Az emitterkoveto csak lefele huzza a gate-et, de felfele mi?

A rossz helyre rajzolt dióda. Ezért jók ezek a neten talált rajzok... De nekem akkor is a BSS tetszik a legjobban... ott még nem láttam egy hibátlan rajzot sem.

Ja, igy mar vilagos. Az anod a bazisra megy, nem a foldre.

Üdv!

Akkor pontosan megtudná mondani valaki , hogy mit is kell módosítani , mert a panel már kész van ,de még nem indítottam el! Addig nem is szeretném míg valaki be nem rajzolja a dióda részt , hogy mit s hogyan kellene ! Köszi mindent!

A BD136-ok kollektorara kotott dioda anodok a tranzisztorok bazisara kell menjen.

Értem, És kösz szépen !
Egyébként ezt a kapcsolást láttam panelre összeszerelve is , ha a kapcsolás szerzőjének nem működött , akkor miért nem módosította a rajzot !? Érdekes.

Egyébként azt én sem értettem , hogy a negatív oldalon , miért nem a közvetlen tápról megy földre a két 4700uf kondi . Na meg a két 1 ohm 5wattos ellenállás az söntnek lenne berakva az 555 ic áramfigyelőjének ????