Nem értem ezt az ellenállásos dolgot. A 47nF-os "puffer" kondik a fesz-idő területtel babrálnak ki, ezért kellenek bele.

Kezdem magam beleásni a pwm rejtelmeibe. Vannak dolgok amiket soha nem értettem meg igazán, nem is feltétlenül van szükség rá, de mégis jó lenne tudni. Újra elindulok a kályhától.
Ugye, az egész UcD három részre bontható. Kell egy teljesítmény komparátor (aminek szükségszerűen van valamekkora késleltetése), van a kimeneti szűrő és van a visszacsatolókör. Ennyi.

A legfontosabb paraméter a vivő frekvenciája és a komparátor késleltetése. Ha komparátor késleltetése nulla, akkor a vivőfreki végtelen nagy. Mennyi kell legyen az ideális késleltetés?

Adott késleltetéshez viszont nem tartozik állandó vivőfreki, mert ezt még több minden befolyásolja. Az egyik ilyen a kimeneti szűrő törésponti frekvenciája, a másik a jósági tényezője - vagyis a terhelő ellenállás, ami a gyakorlatban reaktancia - a harmadik a visszacsatolókör kondenzátora. Ez utóbbi a "legérdekesebb" alkatrész, vagyis "tag". Rengeteget törpöltünk azon, hogy mi is ez a kondi a vcs. körben és mit is csinál. Integrál, vagy differenciál? Azt gondolom, mindkettőt csinálja egyszerre. A pwm jelet differenciálja, mert előre tolja a vivőmaradék feszültségének fázisát 90 fokkal, az alapjelet viszont integrálja, mert ennek értéke határozza meg a kisjelű sávszélességet. (Azért csak a kisjelűt, mert a nagyjelűt a fojtó árama korlátozza le.)

Az UcD működéséhez nem szükséges ez a kondi, enélkül is begerjed - sőt első bekapcsoláskor érdemes kihagyni, így a vivő frekvenciájából ki lehet következtetni a komparátor késleltetését, csak be kell pötyögni a szimulátorba ezt a matematikai modellt.

Érdekes még... ha a vcs. kondi értékét nulláról elkezdjük növelni, akkor lesz egy érték (a gyakorlatban 50-150 pF) ahol a vivőfreki felvesz egy maximális értéket. Ennél kisebb és nagyobb értéknél a vivőfreki csökken. Ha a kondi kisebb, akkor a jelemelkedési sebességet a fojtó korlátozza, ha nagyobb, akkor a kondi integrálási időállandója. Mindjárt mutatok erre egy példát.

Az alul- és a túlkompenzált kimeneti jelalak. (A kék a fojtó árama.)

Ha a zénerek vezetni kezdenek, valóban nő az áramfelvétel, de ez csak addig tart, amíg a csatoló kondikat megfelelő feszültségre tölti. Állandó pwm érték mellett, ha a csatoló kondin beállt a fesz, nincs érdemi áram a zénereken. Ha jön egy hirtelen pwm kitöltési tényező váltás, akkor a kondenzátorok áttöltését segíti a zénereken folyó áram.
Ez zénerek nélkül is így van kiindulási kapcsolásban, de csak az egyik irányban. A fetek oldalán lévő alsó kondenzátor feszültségét határozottan betölti az alsó diódán keresztül. A másik irányban viszont kisütni csak a zéneren keresztül tudja, ha ott van. Ha nincs, akkor ottmarad a kondin a fesz, a munkapont magasabb feszültségre tolódik, a fetek kikapcsolása nincs biztosan megoldva. Hasonlóan a felső kondenzátor feszültségét a felső diódán keresztül be tudja tölteni, de kisütni a zéneren tudná gyorsan.
A több menetszám meg azt jelenti, hogy volt feszültség idő tartalékod, amit most is ajánlottam.

Ezekről az elméleti kérdésekről Katt-tal tudtál érdemben értékezni, de őt már régóta nem láttam itt a fórumon. Bennem leegyszerűsítve az maradt meg, hogy minél kisebb holtidejű rendszert kell készíteni, amit leginkább diszkrét komparátorral sikerült összehoznod. Valami olyasmiről volt szó, hogy jó lenne az 1MHz-t minél jobban megközelíteni. Akkoriban az analóg erősítőkkel is a sávszélesség megnövelésével tudtál további eredményeket elérni (ha jól emlékszem).
A trafós meghajtás működését a túlkompenzált állapot segítené, mert a kitöltési tényező nem változik olyan gyorsan. De a te füled biztosan hallja a különbséget, hogy melyik szól jobban.

Sziasztok!
Szeretnék egy kisméretű erősítőt csinálni. Van egy 190VA-os 2x28VAC feszültségű trafóm. Ezek a kis panelok jók lennének nekem? Elé kerülne még egy OPA-s hangszínszabályzó. 8 ohmos hangfalakhoz lenne. Amit csináltam hidalt TDA2030 100VA-os trafóval +-20V-ról kevésnek bizonyult.

Hát hangosabb ez se lesz. Talán picit, de nem fogod hallani a különbséget.

Érezhető hangerő javulás +3dB növekedésnél jelentkezik. Az 1,4X-es kimenő fesz ugyanazon a hangsugárzón. Ez kétszeres teljesítmény.

Csak hogy demonstráljam a különbséget:

Két darab 4 Ohmos aktív szub láda (nevet nem mondok, mert rossz vétel volt, egy nyugdíjas zenekar vásárolta a Peavey topok alá) eredeti erősítője darabonként 25V stabil tápról üzemelő híd végfok. Ez barátok között is 50-70W lehet, de akkor már kicsit klippel. Ennek ellenére kis termekben jó is volt. Viszont ha egy picivel nagyobb hangerő kellett, jelzem csak hajszálnyival, már eltűnt az erő.

Kirepült a saját erősítője, és a 2 colos lengőről feltételeztük hogy bír az többet is, na meg a műsor összetétele is viszonylag kíméletes, vettünk egy gyári végfokot, ami 400W-ot tud küldeni a ládákra darabonként, és így már elfogadható.

A zenészek véleménye szerint, kétszer olyan a hangereje, tehát kétszer akkora a teljesítmény. Természetesen nem akartam vitatkozni velük, hiszen nagyon aranyos fiúk. Annyit nem ér az egész.

De azért mi tudjuk hogy itt 10X-es teljesítménynövekedésről van szó.

Ez a Multisim se nagyon akarja szimulálni a dolgokat (nyomkodom vagy három órája), de bármit csinálok vele a felső tranzisztoron (BC546) 0V az Uce feszültség, csak diódaként működik és jól telítésbe vezérlődik. Lehet ez okozta a fetek vesztét is.

Először érdemes megnézni, hogy egy jelgenerátor-trafó- terhelő ellenállást le tud e szimulálni. Mert ha nem, akkor ez se jobb a CM-től.

Én is nyomogom a szimulátort a trafóssal. Nem mellesleg olvasom a kályhától való írásodat. Most már értem, hogy miért kedvelik jobban a szűrő előtti visszacsatolásút a PA technikában, még ha gyengébb is a hangja. Ott ugyanis könnyű limitert építeni hozzá, ami maximalizálja a modulációs mélységet. A szűrő utáni pedig nem ugyanaz. Ott hiába megfogom a bemeneti jelet, attól még ha a kimeneti szűrő úgy gondolja, klippelhet.

Ez zavar most is, hogy hiába megfognám a bemeneti jelet, az még nem biztosíték a kimenet modulációs mélységének limitálására.

Gondolom a zöld a trafó szekunder, a kék a +12V, a piros a gate feszültség. Az látszik, hagy kikapcsoláskor adott ideig tart, hogy a fetet kiürítse, de a betöltés feltűnően gyorsan megvan.
R9 és R10-t nullára kellene csökkenteni. Úgy nem szabadna a meghajtó tranzisztoroknak telítődésbe menniük.
Előbb megpróbálhatnád, hogy a feszültséget lecsökkented Upp= 8,5V-ra, csak hogy egyenlőre ne gyilkold a zénereket. Ha úgy rendben van, akkor lehet majd a feszültséget emelni, és a primer ellenállást megfelelő értékét megkeresni.
Elvileg a primer oldalra is kellene egy 2x5nF=10nF-os kondi.

A dolgunk annyi, hogy a FET GS körébe egy adott mennyiségű energiát (jobban mondva töltést) préseljünk bele adott idő alatt. Alapvetően arra gondoltam, hogy a Trafó funkcióját tekintve pusztán két dolgot lát el szerintem. Szintet illeszt, galvanikusan leválaszt és némi veszteséggel átviszi ezt az energiát. Az ellenállásos dolgot majd megpróbálom lerajzolni. Alapvetően azon morfondíroztam, hogy nem lenne-e értelme valamivel egyszerűbben a dologhoz állni.
Erre utaltam, simán egy ellenállással feltölteni a gate-t a többit meg eldisszipálni (megfogni zenerrel) a zárást meg simán csak egy tranyóval megoldani és a gate-ben csücsülő töltés (legnagyobb része) meg azon hülne ki.

Másik dolog:
Az UcD vivője függ még egy dologtól és szerintem a frekvenciával jó helyen keresgélsz.
A vivőfrekvencia nagy mértékben függ a modulációtól. Ezért olyan otromba a kivezérelt UcD kimenő jele az amplitúdócsúcs környékén. Találtam egy dán egyetemi tézist 2006-ból ahol gyakorlati megvalósítása és mérés is van egy állandóBB (jobban mondva kompenzált) vivő frekvenciájú UcD-nek.
26. oldal

Egyébként ha jól értettem meg a működést a vivő úgy tervezhető, hogy ahol a kimeneti szűrő és a visszacsatolás fázistolása és a késleltetés fázisra vonatkoztatva kiadja a 180°-ot, ott fog rezegni a motyó. Az utolsó bekezdésednek éppen ez a magyarázata ha jól gondolom.

Szimulátor:
A multisim-et nem ismerem, eddig TINA-val dolgoztam. Az működött a legtöbb esetben. Most nem otthon vagyok, így nem tudom bedobni a kapcsolást, de ha időm lesz ránézek.

Üdv.Ajánljatok nekem valami D-osztályú kapcsolást ehhez a hangszóróhoz: Master Audio LSN21-8
,persze valami olyanra gondoltam ami kihajtsa rendesen .Tehát kellene valami erősítő ami simán letol nekem teljes kivezérlés nélkül a kimeneten 2x 1100-1200W -ot RMS-ben mert ugye jól jön ha van egy kis tartalék .Esetleg erről vélemény: 600W-os D osztályú végfok

No, parancsra ugyan nem ugrok, ha csak nem az asszonytól jönne, de Ő meg nem parancsol.
Szóval azt a hangszórót ládában ha megkínálod 1100W RMS-sel, akkor kifordul magából, mint én egy fél üveg tekila után. (Perszeez nagyban függ a ládától is.) Magam részéről ezt azonban nem ajánlom, de ha ez lenne az igény, akkor az általad linkelt kapcsolás már sokaknál bizonyított! Nyugodt szívvel utánépíthető és működik is.

Ebbe a hangszóróba aztán pumpálhatod a wattokat. A 15-ös, és a 18-as tesója volt itt, hogy csináljunk belőle mélyládát. Nekem csak annyi volt a dolgom, hogy "TS" paramétereket méréssel meghatározzam. Mielőtt megveszed, kérdezősködj a hangszórós topikon, nehogy a végén bosszankodás legyen.

Az a baj, hogy a trafó nem így gondolja. Először is ott van a feszültség idő terület. Ez mind a két félperiódusban egyenlő. Az időt a moduláció határozza meg, a feszültség meg ebből adódóan lesz valamekkora. Ahhoz, hogy a legnegatívabb, és a legpozitívabb érték ne kolbászoljon amerre a fizika küldi, csúsztatni kell a középértékét. Nagy jelű gyors hangfrekis jelnél ezt jó gyorsan kell csúsztatni, ezért az a két 5 nF-os kondit lejjebb kellene csökkenteni. Szimulációban én már 470pF szintre csökkentettem. Ott viszont már olyan kicsi a meghajtó tranyókat kapcsolgató töltés, hogy klippelés esetén nem marad sztatikusan ott a kimenet ahol hagytuk. Gyorsan valami véletlen, váz a statikus zavarok által meghatározott értékre áll be. Ha meg nagyobb kondikat választunk, akkor nem jól reagál a gyorsan változó nagy szintű modulációra. Az nem baj hogy ez a trafó látja el táplál a fetmeghajtókat, talán még jó is hogy így nincs mi bekapcsolja a feteket induláskor.

Már vagy húsz hozzászólást töröltem vissza, mert találtam benne hülyeséget. Karesz pedig mindig a ellenkezőjére bíztat.

Trafó gyanánt most egy marék két lukú balun az áldozatom. Az a frekit bírja, csak kevés benne a hely.

Valóban nem tud többet a Multisim sem a CM-nél. Nem szereti a trafót, a diódát, a kondit. Ha R7-10 értékét tovább csökkentem, behülyül... de azért így is látni valamit. Annyi biztos, hogy ez a kapcsolás csak egy sima feszültség kétszerező és az is biztos, hogy a felső tranzisztoron 0V az Uce feszültség. Tehát Neked lett igazad megint, hogy segédtápot kell használni, ami meg tovább bonyolítja az egész kapcsolást. A segédtápon újabb zavarjelek lesznek amiket megint csak szűrögetni kell. Nem is olyan egyszerű ez.
A csatolmány lemaradt.

A trafót megválaszolta Béla.

Ez a - cikkben szereplő - hiszterézis ablak nagyon szép dolog, de mit emeljek emnégyzetre? Ezzel vivőfrekvencia kiegyenesítéssel sokat szórakoztam, de mindig görbe lett és nagyobb torzítású, mintha hagytam volna lassulni.

Nem ott rezeg be az UcD ahol a kimeneti szűrő fázistolása eléri a 180 fokot. Ott csak akkor, ha nulla a komparátor késleltetése és ilyenkor lesz közel végtelen frekvenciájú a vivő (de ezt nem is hagyja leszimulálni). Valami olyasmitől függ a vivőfreki, hogy ott rezeg be, ahol a komparátor és a kimeneti szűrő késleltetése egyenlő. De ez is csak akkor igaz ha 0.7-re van a szűrőkör jósági tényezője beállítva és csak arányos tag van a vcs. körben.

Ennek a hangszórónak a 600w rms bőségesen elég! Ha többet nyeletsz el vele az sem baj de nem egészséges 700w fölé menni... Ráadásul egész érzékenyek is, tehát nem kell neki több hogy kihozd belőle az állatot Nekem az SS/15 van ott is a siva 1600 padlón simán tolerálják. No a szomszédok nem, de nem is otthon van küldve Az említett kapcsolást megépítette egyik ismerős szépen pumpál neki

Ezt a kondi csökkentést leszimuláltam. Még nagyobbat esett a táp, más nem történt. Ha növeltem az 50 nanót gyakorlatilag nem változott semmi.

És ha a segédtáp olyan lenne mit amit a mérnök javasolt? Azt hiszem értem mire gondolt. Nem bonyolult. Kicsit még konyhamalackodok, aztán lerajzolom.

Meg kellene mérni a trafó mágnesező áramát. Ha az olyan nagy, hogy a kisebb kondenzátoron érdemi feszültség változást okoz, akkor érthető amit szimuláltál.
A kisebb kondi a nagyobb jelváltozás követését segíti, azaz négyszögjellel meghajtva könnyebben és gyorsabban tér át az új kitöltési tényezőre.

Szia!
Nem sok egy kicsit a gétellenállás? 5+22+10+10 ohm, áram csak hurokban folyik. Marha hosszú a millerplató is.
A kék görbén látszik hogy kapcsolásokkor betörik, na ez biztos, hogy nem igaz, csak az ohmokon folyó áram által létrehozott feszültség kivonódik az 50nFok feszéből (kondenzátoron nem lehetnek feszültség élek, akkora áram biztos nincs arrafelé).
Az a két 22 ohm emitterellenállás tulajdonképpen minek van? Össze sose nyithat a meghajtó, ha a bázisaikat összekötöd és csak egy közös bázisellenállást teszel.
A 10 ohmokat cseréld 0,1 ohmokra a kondiknál, a diódáknál maradhat, mert a trafó szórásának és a meghajtás belső ellenállásásának hatását helyettesíti (Ha az előbbiek benne lesznek a szimulációban akkor ezekre a 10 ohmokra sincs szükség, akkor majd csere 0,1ohm-ra ).
Az emitterellenállás 0 vagy 10mohm. Gét előtt az 5 ohm növelésével korlátozhatod a gét áramát (5 ohm szerintem jó, de ha túl gyors és látni is akarsz valamit, akkor mehet 50 ohm is, a 2-es pont helyett, vagy mellett a 16-ost vedd fel).
(ha ki akar akadni a szimuláció és kell oda vagy máshova valami ohm, akkor valami egészen kicsi érték, amitől megnyugszik a számolgatás, de nincs jelentős hatása a folyamatokra.)
(Illetve még azt szokta szeretni a szimuláció, ha kezdő értéket adsz valamely paraméternek, ami megborítja a számítását az első pillanatokban. Itt a két 50nF feszültségének meg lehetne adni hogy t=0 pillanatban is már 3V és 3V ról indulnak (megfelelő előjelet ellenőrizni!), ettől mellesleg gyorsabban is kerül állandósult állapotba, rövidebb szimulációs időtartammal gyorsabban végez a gép.)

Néhány kép a csúsztatásról. Most nem az összenyitás a lényeg, hanem hogy miként lehet az aszimmetrikus kitöltésű négyszögjelből fet meghajtására használható jelalakot eszkábálni.

Ha a 10 Ohmokat 5-re csökkentem már nem indul el a szimuláció. Megüzeni, hogy tájmsztep túl kicsi, oszt kész. Inkább arra voltam kíváncsi, hogy milyen feszültségviszonyok vannak. Ezt a Multisimet ritkán használom, nem ismerem és nem is szeretem. A bázis ellenállásokat szerintem inkább növelni kellene és az emitter ellenállást elhagyni a kapcsolásból, hogy legyen valamekkora Uce a felső tranzisztoron... de csak egy gondolat, nem biztos, hogy úgy jó (jobb) lenne. Most mással foglalkozok, mindjárt leírom...

Ez tetszik, ügyes vagy.

Ha ráérek majd, akkor megnézem én is ORCAD-ben. Annak elég jól ismerem már a rigolyáit, szerintem menni fog.

Jó a szimulátor, de néhány alkatrészt úgy emulál, hogy csak azokat a paramétereket viszi be az adatbázisba, amiket a gyártó megad. Ha például az LM311-es komparátort vesszük, akkor szépen megvan a késleltetés, de a kimeneti jelváltozási sebesség terhelés nélkül, vagy ideális opa terheléssel szinte végtelenül nagy. Ugyanez a bajom a 4N25-el is. Szerintem nem úgy működik valójában, mint a szimulációban. Diódánál szintúgy.

Vagy másik lehetőség még, hogy van egy 550VA-os trafóm +-50V DC-t tudok levenni róla.
Vennék kettő IRS2092-es mono modult, vagy egy TAS5630-ast.

Csak nem hagyott nyugodni az a kérdés, hogy mitől függ a berezgés frekvenciája az önrezgőnél. Azt hiszem megértettem és megtaláltam az összefüggést nagyvonalakban.

A képeken a kék a fojtó árama, lila a szűrőkondi árama, zöld a vivőmaradék, a narancs a hibajel a szummátor bemenetén. A művonal késleltetése 200 ns. A nyílthurkú erősítés nincs hatással a vivőfrekire. A szummátornak nincs hiszterézise, tehát a nullátmeneteknél kapcsol. A gyakorlatban a komparátor hiszterézise további késleltetést visz a rendszerbe.

Az első szimuláción az látszik, hogy 200 ns múlva billen át a félhíd, máshogyan ez nem is lehet. A vivő frekvenciája 245 kHz. A második képen a kimeneti szűrő fázismenete és csoportfutási ideje látható. Ha 200 ns-re viszem a kurzort, akkor ez 265 kHz-nél van. Tehát jó közelítéssel, a szűrő késleltetése kivonódik a a komparátor késleltetéséből (200ns - 200ns = 0ns) és ez lesz a berezgés frekvenciája. (És ez mégse függ a terhelő ellenállástól, (vagyis a jósági tényezőtől) mint ahogy korábban írtam.)

Látványosabb a 3. és 4. szimuláció. Itt, az integrál tag kb. 60 fokkal tolja előre a vivőmaradék fázisát. De lényegesebb, hogy ez időben 180 ns-et jelent, így a komparátor látszólagos késleltetése 20 ns-re csökken. a vivőfreki 833 kHz és a kimeneti szűrő 20 ns-es késleltetése éppen itt van!

És hogy mi ebből a tanulság? A legfontosabb, hogy nem kell mindenáron a nagyon kis késleltetésű komparátorra törekedni, mert nem ezen fog múlni a hangminőség, mert a jól megválasztott differenciálótag csökkenti a késleltetést. Úgy lehetne fogalmazni, ha elég nagy a vivőfreki, akkor kicsi a rendszer késleltetése.

De van egy másik gond. A hangfrekvenciás sávban is jelentkezik egy több us nagyságrendű késleltetés amit csoportfutási időnek nevezünk. Ennek mértékét LRC tagok aránya határozza meg és erősen változik a terheléssel. Pl. ebben a matmod-ban, ha a bemenetre jelet adunk az 3.8 us idő múlva jelenik meg a kimeneten. Ha a terhelést 5.77 Ohm-ról lecsökkentem 2 Ohm-ra, akkor a késleltetés 11 us-re nő. A hangszóró meg komplex terhelés. Tehát azon is múlhat, kinél mennyire szól szépen (vagy rosszul) a pwm, hogy milyen az impedanciamenete a hangdobozának. Mert állítólag a csoportfutási időre nagyon érzékeny a fül.

És nem csak a futási idő változik a terheléssel, hanem a vivőfreki is. Kivezérléstől, terheléstől, reaktanciától... mindentől változik a vivőfreki. Nesze neked pwm. Talán ez az a jellegzetes pwm hang amit azonnal fel lehet ismerni. És mégis jól tud szólni

A TDA2030 híd 2x20V-ról ha a fesz esést meg a maradék feszültségeket is leszámítom, 100-130W szinuszt tud 4 Ohmon. Az IRS kettős tápot igényel, a TAS egyszerest. 4 Ohmon mind a kettő 170-200W kimenőt tudhat a tápodról. Ez a TDA2030 hídhoz képest ez majdnem 3 dB. Kicsi növekedés.

Arról nem esett szó, hogy milyen a hangsugárzó (név, típus), és mit hangosítasz vele. Arról sem, hogy milyen a doboz kialakítása. Egy gyenge hangszóró rosszul méretezett dobozban nem szól rendesen. Ha a hangszóró bírja, akkor növelni kell a tápfeszt a nagyobb hangerő érdekében.