Ugyan azt, minden szempontból sajnos.

Nagyjából ugyanazt mutatja, mint nálad.
A hibajel nálam csak akkor leng, ha ott van a terheléssel soros induktivitás.
20 kHz-en -0.8 dB az esés.

Hülye vagyok, az nem lengés, hanem a hangfrekis jel, plusz a vivőmaradék összege.

Én is hülye vagyok, annak olyannak kell lennie. Mindenhol bolondgomba volt az ebéd.

Erről mi a véleményetek?
IRS2092 + IRFI4019H
Továbbra is 4 ohmos hangsugárzóhoz kellene.

Ezzel a fettel inkább 8 Ohmra.

Hogy láttad a FET-et?? :o Én nem látom a típust. De a szöveget csak átfutottam nagyjából.

@Primary:
Ezt a modellt nem ismerem. Felépítéséből következtetve még jó is lehet.

és tothbela:

Köszönöm szépen az ötletelést, természetesen igazatok van. Ez a kérdés már nem kérdés, de a többi problémám még mindig áll.
Leginkább az a fránya frekvenciafüggés. Ha lesz bármi további ötlet, szívesen fogadom.

Karesz, ha jól látom a félhidat szimuláltad le. Az nem is annyira aggasztó, mint a teljes híd. Gyanítom, hogy a visszacsatolás környékén mókoltam el valamit, de nem látom hogy mit.

IRFI4019 dupla fet alacsony gate töltéssel.

Egy nagyon hasonló: https://www.ebay.com/itm/2pcs-IRS2092-IRFI4019H-L15D-Digital-Power-...FZQ013

Ez robosztusabb, de vagy 40%-kal drágább: https://www.ebay.com/itm/L30D-300-850W-Single-Channel-Digital-Finis...1X-aaD

(Előbb utóbb megépítem a cikkben szereplő erősítőt, csak legyen elég időm. )

Gate driver!

Nézzétek mit találtam:
MIC4605

Alapvetően egész elfogadható ára van, adaptív DT, és (úgy néz ki) összenyitás gátolt és nem is lassú.
Megpróbálok beszerezni ilyenből is egyet-kettőt és kipróbálgatom Őket. Nyilván ez nem most lesz, de jobb később mint soha. Hátránya hogy ez a tipus 85V-ig megy, de hátha van belőle erősebb versenyző is.

A két olcsóbb közül én az Alibabásra mennék rá, de ha az utolsó 31 dolcsisban tényleg IRFB4227 van, akkor attól lehet a leginkább valamit is remélni.
Ne érts félre, ez még mindig kínai cucc, de egész jól fest.

Ha minden áron ilyennel akarsz tüzet oltani, talán még működhet is. Nem foglak jobban biztatni és az a 10 rugó már nem kevés.
De már mondtam: Mire ide ér kínából...
Ha rendelnél, és megnézegeted tüzetesebben, a tapasztalataidat szívesen olvasnám.

Ez akár jó is lehetne, mert a fetek bivalyerősek, és az IR is meg van patkolva bikázó tranyókkal. Ami a félelmem tárgya, hogy bár sok kapcsierősítő fordult meg nálam javításra, egyik sem IR alapú volt. TDA, TPA, HIP volt a nyerő, vagy valami egyedi. Talán nem ok nélkül. Ezt most nem érzelemből írom, mert nekem is tetszik az IRS2092. Viszont nem láttam még aktív zenekari ládában.

Az IR sok helyen alkalmazott. Az, hogy nem viszik javítani, nem feltétlenül jelent rosszat. De hajlok arra hogy nem annyira elterjedt PRO technikában és inkább ez az oka. Az megint érdekes adalék, hogy szűrő előtt visszacsatolt dolgot csak és kizárólag PA-ra használnék, szóval billeg az a bizonyos rendesen. Őszintén nem tudom megítélni. A nyák (és az alkatrészek) ebből a pár ezer kilométer távolságból megítélve komoly reményeknek adnak helyet - de mint mondtam - felelősséget nem lehet ilyenkor vállalni azért amit az ember mond. Ha nekem kellene ilyen teljesítmény és nem lenne időm építeni, magam részéről ezt megpróbálnám. Ennyit le merek írni.

No... Tovább ügyködtem a híddal, de nem lettem okosabb, így még tegnap éjszaka elkezdtem nyákot fabrikálni hozzá, mert ez így nem járja.
Ide biggyesztem már a kapcsi rajzot is meg a nagyjábóli nyáktervet. A kapcsolóelemes részen még morfondírozok és vannak benne csavarok úgyhogy azt majd akkor osztom meg a kedves közösséggel, ha már kifogástalanul szuperál, de ott van egy kis titok elrejtve.

Kérem szépen akinek van ideje, fussa már át a nyákot hogy nagy marhaságot elkövettem-e.
Emellett NAGY örömmel és szívesen fogadok minden nemű észrevételt és tanácsot, hogy a nyák lehetőleg elsődlegesen ne egy zajgenerátor szerepét töltse be. Vagy legalább is egy vezérelt zajgenerátor (függően a "zenétől") lehessen belőle.
További infó, hogy alapvetően magasabb vivővel tervezem, 5-600kHz körül.

Előre is köszönöm szépen!

Sikeresen felpiszkáltátok a fantáziámat a trafóval ám!
Az elmúlt két hétben mikor időm volt olvasgattam keresgéltem.
Ide bukkantam ki:
https://www.micrometalsarnoldpowdercores.com/products/materials/sen...quency
Ez nem ferrit hanem sendust, szóval tuti nem fog betelíteni (ezek simán mennek 1T-ig) és szépen tartja magát 5MHz-ig, tehát ha a kitöltési tényező elmegy 90%-ig, akkor is van tartalék.
Alapvetően azon gondolkoztam, hogy le lehetne-e vinni értelmesen a menetszámot elég pici mag használata mellett. Alacsonyabb menetszám kisebb kapacitást eredményezne.
Ha jól számolok, akkor 12V esetén egy ilyen SH-026 kis maggal 6mm-es maggal 1-2 menet adódna.

Sajnos a permeabilitása elég alacsony, így a csatolás tekintetében lehet hogy egyáltalán nem volna előnyös. Bár ha úgy is bifilárisan tekerünk az egyébként is induktivitásszegény tekercshez vezet... (Ezt még egyszer elolvastam. Lehet hogy épp marhaságot írok. Elnézést, de nagyon fáradt vagyok.)

Ha jól láttam küldenek mintadarabokat is, de odáig még nem jutottam, hogy rendeljek is párat.
Főleg nem fogok babrálni vele, ha az alacsony permeabilitás miatt azt mondjátok hogy trafónak nem is lenne jó.

Azt mondják, teher alatt nő a pálma. Tehát mindenképpen csináld meg. Aztán majd az egyszerűsített félhidas változatot is csináld meg, különben soha nem fogod megtapasztalni a pwm "előnyeit". Erre a tervre nem lehet semmi bölcset, vagy okosat mondani. Szívemből szurkolok és várom a fejleményeket.

Szerintem nekem nem amiatt nem sikerült elsőre ez a trafós meghajtás, mert a fénycsőből kibányászott toroid mag rossz volt. Nem kell mindent megvenni amit meglát az ember. Egy idő után tele lesz a polc olyan dolgokkal amiről már nem is tudja az ember mire is akarta használni. Előbb az elméletet kellene tisztázni és ezután nekifutni a panel gyártásnak. Ez ugyan ellentmond annak amit az előbb írtam, de hát Te még fiatal vagy és lelkes, én meg már "megvárom míg idejönnek a tehenek..." (ha ismered ezt a viccet).

Egyelőre a félhíd jónak tűnik. A teljes híddal vannak nagyobb gondjaim, ezért kezdtem ezzel. Egyébként köszönöm a buzdítást, meg is lesz csak el kell jussak odáig. Addig is várom hogy valaki rábukkan-e valami elkötésre.

A következőre:
Egyet értünk, én is inkább azokból a dolgokból szeretek kísérletezni és építkezni ami már adott. Az is igaz, hogy az elmélet megértése nélkül mit sem ér a próbálgatás. Azért mertem serényen utána nézni a magnak, mert attól tartok ez vezet a problémákhoz első sorban. Nem feltétlenül direkt, inkább indirekt módon. A pici bányászott mag tartok tőle hogy nem mehet túl magasra a frekvencia tekintetében. Amennyiben változik a kitöltés elég komoly mértékben változhatnak a mágneses paraméterei (így a csatolás is). Emellett még mindig úgy gondolom hogy a kapacitás (jelen esetben a fenti változással kézen fogva) komolyabb mint azt elsőre gondoljuk. Jó lenne azon a frekin megmérni az induktivitásokat és a kapacitást, ahol jár a trafó. Nevezetesen 60kHz és néhány MHz környékén is. (Ha jól emlékszem 600kHz-es vivőt írtál.)
Amennyiben valós amit gyanítok, akkor az a néhány pF releváns lesz a DC függvényében egy adott kivezérlés felett. Ha meg küldenek mintadarabot, az éppen arra való, hogy az ember kipróbálja.

Nem akarok én belekontárkodni (nem is nagyon tudok sajnos most), csak a magam oldaláról megnézve a dolgot arra jutottam hogy ebbe az irányba érdemes lehet elmozdulni és ajánlok valamit ami talán segíthet.

Csak a végén nehogy úgy járjunk mint a vicc végén: "Hajjaj, fussatok, fussatok, mert ezek tényleg jönnek!"

Hát... ettől a nyáktervtől amiatt tartanék kicsit, - ha magamnak csinálnám - hogy túl közel van a fojtó a bemenethez. Lehet, nem is kellenek bele visszacsatoló ellenállások, mert a fojtók mágneses tere is elég lesz a vezérléshez. Az még ugyanilyen rossz, ha a kimenet messze van a vcs. ellenállástól A visszacsatoló vezeték mindig tele van zavarjellel. A pwm-et nem lehet jól visszacsatolni. Nálam talán még az vált be legjobban amikor a GND fólia hurokként körbeölelte a "belsejét" és ezen a hurkon kívül vezettem a vcs. vezetékét.

Ez a teleföld is viselkedhet antennaként ahelyett, hogy árnyékolna, vagy zavarvédene. Ki kell próbálni mit csinál. A kész nyákon még mindig össze lehet kaszabolni sniccerrel a GND-t.

A pufferkondik meg túl messze vannak egymástól. Ott nagyon veszélyes hurokáramok tudnak kialakulni. A többi rendben van

Ebből a "kibányászott" toroid magból Péter épített valamit, ha jól emlékszem. Őt kellene megkérdezni vannak-e ez irányú tapasztalatai.
Meg tán akár ki is mehetnék a műhelybe méregetni ezt-azt.

No akkor pont amit gondoltam az nem is úgy van.
Azért csináltam így, mert arra gondoltam, hogy ha a szűrt kimenetet valahogy vissza tudnám hozni, akkor a visszacsatolás így fizikailag rövidebb lehetne, így talán kevesebb zajt szedne össze. Az a valósághoz hozzá tartozik, hogy a fojtó árnyékolt. Ezért mertem így csinálni. Másik árnyékolás lett volna a teleföld ugye a fojtók alatt, mert a másik oldalra tettem a vezetőt. Lehet hogy nem jól gondolkodtam akkor. Egyik ujjamba harapnom kell. Vagy a visszacsatoló hurok lesz nagyobb vagy a fojtó van közel a bemenethez. Akkor azt mondod jobb lehet elvinni a bemenetet messzire, még úgy is hogy a vcs. hosszabb?
Arra is gondoltam, hogy nemes egyszerűséggel leveszem a nyákról a vcs-t és egy árnyékolt vezetékkel vezetem vissza a komparátor tövében megbúvó ellenálláshalomhoz. Hülyeség?

A telifölddel mindig gondom van. Ezért is terveztem ezt úgy, hogy a nagy áramú rész messze el legyen pakolva a bemenet és vezérlés párosától. A nagy zöld sziget alapvetően tényleg csak árnyékolásként funkcionálna, legalább is többnyire, mert a bemenet pont arra ül fel. De a közepén a tápvezetéket azért úgy vittem, hogy lehetőleg ne akarjon azon a határon túl kóbászolni a nagyfrekis áramból adódó zavar.

A pufferkondis részt nem értem. Alapvetően arra gondoltam, hogy a betáptól mindketten nagyjából azonos és lehetőleg rövid távolságra legyenek. Pont azért kap mindkét fele a hídnak saját kondit, hogy ne nagyon legyen vándoráram. Erre van valami alkalmazható ötleted, hogy pakoljam el őket? Vagy egymáshoz teszem Őket közel, vagy a FET-ekhez. Ezért tettem őket inkább a FET-ekhez közelebb. Lévén a négy FET-et nem tudom közelebb tenni egymáshoz. Fizikailag képtelenség. Az egész nyák 50x60mm. Valójában 80mm széles, de a szélén csak 20mm van megfogatásra, mert így fér rá a 160-as kártyára szépen.

Mindazon által nagyon szépen köszönöm a segítő szándékú véleményezést. És természetesen várom a további meglátásaidat.

Toroid: Péter írta is hogy néhány pF-od mért, csak azt nem írta, hogy milyen frekin mérte. Attól tartok ott bújik meg az ördög.

Isten őrizz, nem küldeni akartalak, csak nagyon fúrja az oldalamat a dolog.

Azt azért le kell szögeznem, hogy nem szentírás az amit írok. Nem értek hozzá, inkább csak "úgy gondolom". Az is lehet, hogy hülyeséget írok. Vannak bizonyos emlékeim, hogy sokat szívtam a visszacsatolással én is annak idején és legutóbb is. Jó lenne tudni a Szent Grált, de én sem tudom. Valamelyik ujjunkba bele kell harapni, annyi biztos. Ez a pwm is tele van kompromisszumokkal, ugyanúgy, mint az analóg. Amit az analóg rosszul csinál, azt a pwm jól és fordítva. Ha a vivőfreki alacsony, kicsi a felbontás és nagy torzítás - ha magas, akkor a zavarjel sok. De ezeket Te is ugyanilyen jól tudod. (Elkalandoztam.)

Olyat csináltam néhányszor, hogy vezetékkel vezettem a kimenettől a visszacsatolást - gondolván, hogy majd mozgatom ide-oda, oszt valahol majdcsak zavarmentes lesz. De sehol nem lett az. Aztán árnyékoltan vezettem - az meg, mint halottnak a csók... Szóval, ez se megoldás.

Teleföldet sose használtam. Valami személyes ellenszenv alakult bennem iránta, amit nem tudok megmagyarázni, de mindig el voltam nélküle. Két oldalas nyákot sem használtam már nagyon rég. Ez a néhány alkatrész el kell hogy férjen egymás mellett mindig... addig tologatom őket.

A pufferek: sose lesz azonos fázisban a két híd egymással, így mindig folyni fog áram a két puffer között is. Szerintem. Elég egy puffer. Aközött nem folyik semmi. Első kísérletnél rá kell forrasztania a fóliaoldalról a fetek lábaira 470n-ós fóliakondit, aztán ha már minden szépen ketyeg arrébb lehet tologatni ameddig a zavarjelek engedik. De sehol nem lesz olyan jó helye, mint a fetek lábain.
A négy fetet közelebb tudod tenni egymáshoz, csak akarni kell

Kimenetem a műhelybe, de nem lettem okosabb...

Most vagy a trafók utálnak engem, vagy én őket, de mi már soha nem fogjuk megérteni egymás működését. Valamiért nem tudok kimérni rajtuk semmit.

A függvény generátorról hajtottam meg, mivel nincs még megtervezve rendes komparátorom. Lehet, nem is fogok tudni "rendes" komparátort tervezni. Eddig még nem sikerült. Azt nekem is megmondhatná valaki - nálam sokkal okosabb -, hogy áram- vagy feszültség generátoros kimenetű komparátorral kell meghajtani a trafót??? Mert egyik se jó. De melyik kevésbé rossz?

Szóval... 50 Ohm a generátor impedancia és 50 Ohm-mal zártam le a trafó primerét és szekunderét is. Az áttétel 1:1, a menetszám 10, egymás mellé tekerve körbe a magon. A mag külső átmérője (most kimegyek megmérni) 10mm, a belső 6mm, a magassága 4,2mm és ferrit(-nek látszik).

Az első kép 15 MHz-es szinusz. A második 2 MHz, a harmadikon meg nyújtva a 2 MHz. A késleltetés 4ns, de ezt már írtam. A kimeneti jelalakot alig lehet megkülönböztetni a bemenetitől. Alul meg az van, amit már szintén írtam: 7.5 V*us-nél megy telítésbe. Tudok még kitöltési tényezőt állítgatni a generátoron 20/80% mértékig. Ebben az esetben meg az van, hogy változik a kitöltési tényező a kimeneten is. Kapacitást meg nem látok. Nem tudom kimérni. Mit csinálok rosszul?

A teleföldedet kettőbe vágja az 5?12V stab. vezeték. Írod, hogy direkt csináltad így. Szerintem jobb, ha egybe van (én kivinném a szélére a stab. vezetéket), de ha ketté osztod, akkor meg a csillagpontos kialakítás elve szerint csak az egyik szélén kellene a kettő mezőt összekötnöd. Az összekötésnél kellene a hozzávezetést kialakítanod.

Mit akarsz kimérni rajtuk? A semminél sokkal több látszik
Áram vagy feszültség generátor? Bármelyik jó lehet, attól függ mit akarunk. Áramgenerátorosan hajtva elvileg a szórás induktivitása gyorsabban betölthető (hamarabb felépíthető a terhelő áram), de ha kevés menetszám van, a mágnesező áram növekedése miatt a kimeneti áram jelentősen csökkenhet. A gyakorlatban valami olyasmit szoktak csinálni, ha gyors működésre akarják bírni a trafót, hogy a primerrel sorba kötnek egy ellenállást, és azt hajtják meg feszültség generátorosan, mondjuk kétszeres feszültségről. A szekunderre kell tenni valamilyen lezárást, ami megfogja a feszültséget, mondjuk egy zéner diódát. Az ellenállást meg akkora értékre csökkentjük le, ami még a disszipáció szempontjából elfogadható.
A primer és a szekunder tekercs közötti kapacitás sima kapacitás mérővel kimérhető. Nem én mértem, Tóth Béla mért 5-10pF-ot, de ez függ a drót és a szigetelés vastagságától.
Bővebben: Link
Ha szokás szerint bifilárisan tekercseltél, akkor a primer és a szekunder menetek közötti kapacitás segíti a jelátvitelt. Ha előbb megtekered a primert, utána fordított irányban közé tekered a szekundert, akkor várhatóan nagyobb lesz egy picit a késleltetés, mert a tekercsek közötti kapacitást is fel kell tölteni. De szerintem ez pár tized nanosec-et jelent csak 50ohmos lezárás mellett.
A vasakról: Én még a HAGY vasain szocializálódtam. Rengeteget kínlódtunk velük, de azért azokkal is lehetett valamit kezdeni. Azokhoz képest a fénycsövekből kivett vas is jól felhasználható; viszonylag kis-veszteségű, nagy kezdeti permeabilitású, viszonylag határozottan telítődő meg, de nyilván nem több MHZ-re tervezett vas. Ide a mérete, könnyű elérhetősége miatt ajánlottam Karesznek (először talán sárga-fehér PC fojtó vasával próbálkozott). Ha más vasat kellene keresni, lehet a kétlyukú vassal próbálkoznék, vagy kettő kicsi (2-3mm külső átmérőjű) RF vas csövet fognék össze. Ezekkel a szórás tovább csökkenthető lenne, de szerintem nem a vassal van baj. Akkor az melegedne, a szekunder fesz nem követné olyan szépen a primert.
Sajnos én sem tudom a tutit, de szerintem a csatoló kondenzátorok helyes megválasztásánál lesz a kutya elásva. Régebben készítettem ilyen elvű szigetelt erősítőt, és ott is az volt az optimális működés megtalálásának kulcsa. A csatoló kondikon a bejövő hangfrekis jelnek kell megjelennie (azaz meg fog az magától, ha zéner(ek) megfogják a kondik kettő szélén a feszt). A négyszögjellel való tesztelés ezért szélsőséges, hiszen a csatoló kondikon is "ugrania" kell a feszültségnek. Lehet, ha a bemenet előtt korlátozod a feszültségmeredekséget (mondjuk a bemeneti jel sávját 50kHz alatt tartod), akkor már könnyebb megtalálni a helyes kapacitás értékét.

Modellezgettem egy kicsit. Ha a komparátor kimenete és a trafó között van kondenzátor, akkor úgy is megtalálja a rezonanciát, és átvált ellenkező fázisúvá. Ha a két fetnél ez nem egyforma (mitől lenne az), akkor akár össze is nyithatnak. Szerintem nem szabad soros kondenzátort használni a trafó előtt. Mindenképpen elkerülendő, hogy akár soros, akár párhuzamos rezgőkör alakuljon ki. Kemény dió ez a trafós izé.

Köszönöm! Elvágtam a 12V-os stabnál, így már csak az 5V-os részen csatlakozik a két sziget. Igazad van, mert úgy hurok volt (még ha pici is), így meg egymagában áll.
Alapvetően nem kellene hogy erre áram folyjon, így csak árnyékoló szerepe kellene hogy legyen.
Lehet hogy csinálok egyet úgy is, hogy leveszem a nyákról azt a stab részt és megy külön nyákra és majd csak huzalon kötöm be a tápot. Hátha lesz valami különbség.

Még mielőtt bármit is gondolnál/tok, azt leszögezném, hogy csak a személyes véleményem jövend ide.
Ha már így rákérdezel, talán áramgenerátorosan volna célszerűbb, de ezt csak a forgógépes ismereteimre alapozom. A teret elvégre az áram fogja generálni, így talán (és határozottan elméletben) kicsit jobban kézben tartható maradna a viselkedés.

Alapvetően én kicsit máshogy állnék a trafós megoldáshoz. Már az elejétől az az ötletetek (ha jól látom), hogy a teljes FET meghajtót és annak a tápját és miegymást a szekunderre tennétek. Még nem szimuláltam le, de azon morfondírozok, nem lenne jobb a feltöltést simán egy ellenállásra hagyni, zenerrel megfogva a túllövést és a kisütést egy diódával előfeszített PNP tranyóval?
Így a feltöltés lassabb volna a kisütés viszont meglenne a FET tövében, így a parazita induktivitás miatt nem nyűgösködünk.
Van ennek így értelme, vagy megint hamarabb motyogtam, mint hogy értelme lett volna?

Közben próbálok visszaemlékezni, nézegetem a régi képeket és elmélkedem mi, hogyan is volt.
A trafós meghajtás gondolatát valaki felvetette, valaki pedig azt mondta, hogy ezt nem lehet megcsinálni mert úgyse fog működni, mint ahogy a csatolókondis meghajtás sem. Erre brahiból mindkettőt megcsináltam, bebizonyítva a gyakorlatban, hogy életképes. Aztán annyiba is maradt. Megtaláltam a régi képeket a ("sárga trafósról" is). Keresem, mi volt a különbség a régi és a mostani gubanc között. Mindössze annyi, hogy az a trafó 14-15 menetes volt, egy szem csatoló kondi volt a primer oldalon("szerencsére" éppen háttal van, de ránézésre az is 47nF) és rövidebb vezetékek voltak. A feteknek még hűtése sem volt és mégse ment tönkre benne. Tehát ezt kellene újra megcsinálni, de nem tudom érdemes-e - hiszen az egész csak "brahi" volt.

A Zenerektől azért tartok - és azért nem értem miért kellenének - mert ha kinyitnak rövidre zárják a trafót. Vagy nem jól látom?

Ja... igen. A szkóp képen a felső sugárl a komparátor kimenete, az alsó a félhíd kimenete. Alig volt túllövés a négyszögjelben.

Kondi nélkül meg telítésbe megy a mag a kimeneti DC szint miatt... szerintem. De nem tudom.