Sziasztok!
Parkside li-ion akkutöltővel van olyan gondom hogy tönkrement benne a nagyfesz részen a vezérlő ic ami a 4N60 fetet vezérli.
Tudnátok segíteni a beazonosításban?

Ha három éven belül vagy vele, akkor hívd fel őket és cseréltesd ki! Parkside = Lidlben vásárolt 3 év garanciával ellátott termék. Futárt fognak érte küldeni, majd kapsz egy másikat.

Ez már több mint 3 éves az gond

Minden esetre a rajta lévő szám alapján ezt találtam: FDC6561AN Dual N-Channel Logic Level PowerTrenchTM MOSFET

Lenéztem a lábkiosztást:
1 Gnd
2 optocsatoló
3 100kΩ keresztül Gnd-re
4 100Ω keresztül fet source-re
5 Vdd
6 fet gate

Szerinted megfelel neki?

Szerintem próbáld kirajzolni az adatlap alapján, amit linkeltem a közeli alkatrészekkel, s ha nem tűnik nagyon nagy zagyvaságnak, akkor igen, lehet.

Szia!
Szerintem OB2263 vezérlő IC lehet. Bővebben: Link

Köszi, megpróbálom.

Akár az is lehet, bár a jelölésnek a 63YWW (Y: év 0-9, WW: hét 01-52) formát kellene követnie, itt meg én úgy olvastam le 63I40a a felirat első sora, ami viszont semmi értelmes találatot nem hozott...
Az egész panelt megpróbálhatná zaza99 beszkennelni, hátha jobban lehet olvasni a feliratokat, esetleg látni merre érdemes keresgélni.

Üdv! Ilyen DC-DC konvertere nincs valakinek kéznél véletlen? Tudnom kellene, mennyi a minimum imput feszültség, amin még üzemképes. Li-Ion aksihoz kellene, de nem tudom megrendeljem -e.
A linken szereplő minimum 3.6V bemeneti feszkó nekem nagyon határesetnek tűnik...

Esetleg hasonló konvertert tudtok mutatni, ami megy még 3V -ról is? Szimmetrikus +- 7.5V kellene.

Az IC doksijában minimum 5V-ot írnak bemenő feszültségnek, szóval a 3.6V valamiféle tapasztalt legalsó érték lehet. Két cellát sorba kell kötni és probléma megoldva.

Szia!
Ezt is tudnád nekem azonosítani? Ez is Parkside akkutöltő fet vezérlő.
köszönöm!

Szia!
A lábak bekötését előbb itt is fel kellene deríteni. De te is utána járhatsz itt. .
Az elektrotanyások szerint LD7550.

Köszönöm!

Sziasztok,

Hol találhatok gyakorlati tanácsokat kapcsoló üzemű tápok kimenetének zajmentesítésére? Egy Siemens PLC kalapsínes táp kimenetén 0,14V AC-t mérek multiméterrel. Talán ez okoz problémát egy érzékeny árammérő körben, ezért szeretnék nagyon zajmentes 24V-ot előállítani. Toroid trafóval már próbáltam helyettesíteni. Javult, de nem tűnt el a probléma.

Röviden L-C tag. Bővebben, a zajt oszcilloszkóppal kellene mérni (frekvenciája elég lényeges infó) és lehet, hogy inkább a nem megfelelő vezetékezés okozza.

Pedig a toroiddal el kellett volna hogy tűnjön, legalábbis nagy része. A kapcsolóüzemű táp a működési elvéből adódóan jóval nagyobb és szélesebb spektrumú zajt termel, illetve a körben jelentős zavaráram is folyik, ami ha nincs onnan elvezetve (védővezetőn, Y kondin) akkor a terhelés fele fog csak tudni elfolyni. A toroidos tápod negatívját kösd rá a védővezetőre és nem lesz zajod. A multiméter pedig nagy bemeneti ellenállású, akkor is fogsz vele feszültséget mérni ha hozzá sem ér a mérőzsinór semmihez.

Köszi a tippet!

Ma kicseréltem a tápot egy vadi új Meanwell kapcsi tápra (notebook töltő formájú) és teljesen eltűnt a probléma. Persze ezzel nem elégedhetem meg, mert az elején a Siemens is volt jó (ha lekapcsoltam a kimenetét a kábelről).

Arra gondoltam, hogy rákötök a kimenetre egy low pass filtert. Jó ötlet ilyesmivel próbálkozni, anélkül, hogy tudnám mi van a tápegységben? Talán alapból van benne, és lehet, hogy a Siemens-ben is volt, csak most halt meg a kondi benne.

Köszi, ma rámérek szkóppal. De igazából semmilyen frekvenciának nem kellene közlekedni a kábelen, csak egyenáramoknak. A kimenetekkel szelepeket kapcsolok, a bemeneteken meg mikrokapcsolókat figyelek. Vagyis bármi, aminek frekvenciája van, az zavar. Jó alacsony cut-off értékű low-pass filtert tennék rá. Célszerű lehet pl. 1Hz cut-off-ra kiszámolni az ellenállást és a kondit?

Az LC szűrő simítja ugyan az áramot és a feszültséget, de a zavart nem fogja eltüntetni. Ebből a szempontból az SMPS trafó felfogható úgy is, mint 1db kondenzátor (tulajdonképpen az is), aminek az egyik fegyverzete a primer tekercs a másik meg a szekunder tekercs. Ha a kondenzátor egyik oldalát elkezdjük nagyfrekivel rángatni, akkor ott harmonikusokban gazdag zavaráramok fognak megindulni. Könnyen belátható, hogy ha ezt a kondenzátort valamilyen módon nem zárjuk rövidre, azaz nem kötjük össze a primer és a szekunder oldalt, akkor ezek az áramok nem tudnak elfolyni sehova sem, azaz minden amit a táp szekunderére kötsz antennaként fogja azt sugározni.
Ezért van pl. egy PC táp szekunderének negatívja a fém házra és ezzel a védővezetőre kötve, vagy ezért van a kisebb flyback tápok primer és szekunder oldala egy Y kondival összekötve.

Szia!
A vezetékekre ferrit gyűrűt próbáltál rakni? Régi számítógépből.

Sziasztok! A kapcsolóüzemű tápoknál a kimeneti fesz, az egyenirányítás után majdnem ugyanannyi puffer kondival, mint puffer nélkül? Jól mértem?

Szia!
Egyrészt topológia függő, másrészt kapcsitápoknál van primer oldali egyenirányító és utána a primer puffer, aztán a szekunder oldali egyenirányító, és az azt követő szekunder oldali puffer. Ez utóbbi nem hagyható el csak hegesztő, vagy halogén lámpa táplálása esetén, de gondolom nem ezekről van szó.
A primer oldali puffer elhagyható akkor, ha a szekunder oldali puffer ki tudja szolgálni a fogyasztót a töltési periódusok közötti szünetekben. Itt most nem csak az 50-100kHz frekvenciájú szekunder oldali hullám 10-20us-os szüneteit kell áthidalni, hanem a primer oldali 100Hz 10ms-os völgyeit is.
A valóságban persze ez a völgy egy kicsivel rövidebb, és topológiától függő hogy mekkora a töltések közötti szünet, de 2-3ms alá a visszacsatolt flyback konverter sem tud menni.
Egyébként nagy teljesítményű erősítők használják ezt a megoldást, mivel így gyakorlatilag a primer oldalon a bekapcsolási áramimpulzus nem sokkal nagyobb, mint az üzemi áramfelvétel. Egy 100VA nagyságú táp 0,5A áramot eszik a hálózatból, de a hálózati dugó csatlakozásakor megég a kontakt, tehát 5-10A, vagy nagyobb áram folyik ilyenkor egy pillanatra. Ez az áram egy 2-5kW teljesítményű erősítő esetén olyan károkat okozna, ami lehetetlenné tenné az ilyen tápok alkalmazását. Ezért lágyindító, intelligens tápvezérlés, vagy az említett primer oldali puffer nélküli tápegység a megoldás. Természetesen ilyenkor a szekunder oldali puffert úgy kell méretezni, mintha normál hálózati frekvenciás transzformátorral működne a tápegység.
Van olyan eset is, amikor sem primer, sem szekunder oldali puffert nem használnak. Ilyen például a halogén lámpák elektronikus előtéte.
Szóval egy notebook töltő, vagy hasonló tápegység primer puffer nélkül is tudja tartani a szekunder oldali névleges feszültségét, de vélhetően nem vehető ki belőle a teljes teljesítmény. Ezenkívül ha a szabályzás a kimenet átlagfeszültségét figyeli, akkor az alacsony kapacitású szekunder pufferen 10ms-onként a 2-5ms-os töltési szünet feszültség völgyeket okoz, amit a tápegység próbál kiszabályozni. Ennek eredményeként megnöveli a kimenő feszültséget. Multiméterrel nem, de oszcilloszkóppal látható hogy egy 19V-os terhelt táp kimenő feszültsége ilyenkor 20V felé is mehet. Ha a táplált áramkör erre érzékeny, akkor az meghibásodhat.

Sziasztok!
Engem per pill az érdekelne, ha egy hagyományos PC -hez való ATX tápegységet DC48V -ról
akarok üzemeltetni, akkor elég a primer oldali 325V -ra méterezett tekercs menetszámát arányosan csökkenteni? Vagy mást is kellene változtatni?

Ui.: Ja és a primer oldali kapcsolótranzisztort/fetet is kellene cserélni nagyobb áramúra gondolom...

Szia!
Ha megnézed az ATX tápot, a két puffer elkót is le kell cserélned nagyobb µF-ra, a középről a trafóra menő 1 µF-ot megnövelni, a meghajtó trafón az 1 menet talán maradhat... kapásból ennyi.
Ja, a segédtáp se maradhat úgy, mert az is a 325-ről megy. Ott más módszer kell megint, pl. egy step-down 48-ról...

A puffer az világos, bár akkuról táplálva még az is lehet, hogy akár maradhat is.
De az 1µF -ot azt miért is?

Gondolom, ha ugyanúgy kellene 150-200 W, a "sovány" elkókat meg kell növelni, mert sacc 4x akkora áram folyik. Ugyanígy a trafó primerben is kisebb az impedancia, akkor az 1 µF is kevés lesz. Ott meg sokkal nagyobb nagyfrekis váltóáram folyik éa az Xc nagy lenne eredetivel.

Okés, na és kb milyen értékűre kellene cserélni?
A másik, a primer kapcsolótranyók bázisellenállásait nem kellene átméretezni?
Vagy pl a CE -el párhuzamosan kötött diódát erősebbre cserélni?

Ezt erősen el kell felejteni, mert kb mindent át kellene méretezni, kezdve a segédtáppal, ami nélkül el sem idulna.

Kapásból 3x akkorára.. de azt még nem árultad el, hány wattot szeretnél kivenni az eredtihez képest.
A kapcsolótranyókat is kifelejtettem, de talán az már magától értetődik, vele a diódákat is.
A többszörös árammal együtt jár.
Meredek téma.