Víz és benzin keveréke - water and gasoline mix

http://www.youtube.com/watch?v=HP6kLaVyDBY

Egész ügyes, 50% vízzel keverve az 50% benzines mix 1perc 56 másodpercig Ég, míg a 100%-os benzin csak 1perc 10 másodpercig. Ez növeli a benzin / megtehető kilométert legalább 50%-al.

A 100%-os benzin sok szenet tartalmaz, füstölt is tőle az edény rendesen ( tökéletlen az égés ) , míg az 50-50% víz-benzin üzemanyag mix jóval tisztábban és jóval tovább Ég.

A benzinbefecskendező, de a hagyományos karburátor is felejtős, Vapor rendszerű keverék képzőben az átszívatott levegő segítségével folyamatosan fen tartható a nem éppen hétköznapi üzemanyag mix állandó keverése, majd az Otto motorban történő elégetése.

Ebben több megtakarítás van, mint az elektrolízises vízbontásban.

A Vapor rendszerű üzemanyag ellátásra egy jópofa szemléltető videó. Itt nem kell már a hagyományos karburátor sem, a motor mégis szabályozhatóan működik.

http://www.youtube.com/watch?v=7z3xL6S9gPE

"Sajnos, a benzinpárologtatás korántsem teljes, ha a hagyományos karburátoros, vagy a közös üzemanyag-befecskendező rendszert nézzük. A bizonyíték az a tény, hogy a szén-monoxid-kibocsátás a kipufogógázban, és az, hogy szükséges az autóipari katalizátor. Ne feledje, hogy a folyékony benzin nem ég, csak a benzingőzök! A fent említett rendszerek csak folyékony benzint juttatnak a motorba, amelynek csak egy része párolgott és égett el."

A Vapor keverékképző rendszert kombináljuk a forró kipufogó leömlőre erősített rozsdamentes csőből készült hőcserélővel, jobban elgázosított és még kevesebb üzemanyaggal is beéri a 4T Otto motor.

Szikra gyújtású motorban az égésre nagyon kevés idő van csupán. Az általánosan használt 25-30kV-os feszültségű gyári gyújtószikra további feszültség növelése pl. 45kV-ra, a használható gyújtógyertya elektróda hézag is tovább növelhető. A nagyobb ív pedig lehetővé teszi a még szegényebb üzemanyag keverék begyújtást.

Szia,

A Magyar mentalitással semmi gond. A gond csak az, hogy amire te gondolsz az nem a Magyar sajátja.

Üdv,
Robi.

Köszi a vidiket, főleg a második humora miatt nagyon élvezetesvolt.
Töbiek kis üzi unalmas a szarágás! Nagyonsokan azt kébzelik atólesz jó a rencere hogyha agyonvariált elektronikát építenek, nagy tévedés! Legegyszerűb a legjobb, nincs semi vezérlés mégjobb nincs hibalahetőség. Celát kell úgy megépíteni hogy jólegyen.

Sőt, ha cella sincs, az a legeslegjobb, akkor még foglalkozni sem kell vele .

Szia!
Nos az hogy azt írtam hogy olvass azt nem azért írtam mert kételkedem abban hogy tudsz olvasni és nem is sértésnek szántam.
Amit leírtál és ahogy leírtad abból, annak aki ehhez valamilyen szinten ért (nem magamról beszélek) rájön a tudatlanságodra. Senkinek nem árt a tanulás aki azt gondolja hogy "Bláblábláblá" én mindent tudok nos arról megvan a véleményem........
Ez olyan mint az a hozzászóló aki két bontót működtet 3A/12V -ról és "rendesen tolja a gázt" az is csak azért írt hogy figyelje a reakciókat.
Tettem fel egy videót ahol egyértelműen látszik hogy a feszültség és az áramerősség azonos mértékben változik. A kapcsolást sem én készítettem hanem "patkoltojas" nevű hozzászóló linkelte be nekem.
Az hogy beraktad az autódba még messze nem jelenti azt hogy értesz hozzá. Én sem értek hozzá és még nagyon sok mindent kellene megtanulnom pedig már nem az első amit elkészítettem és működik! Ezt pedig úgy hogy az egészet saját kezűleg készítettem. Na erre az egyre viszont büszke vagyok.

Biztos hogy egy beépített fojtó tekercsel lehetne az áramerősséget külön korlátozni igaz akkor a fojtóban keltene hőt a különbözet. A PWM meg pont arra jó hogy a bevitt teljesítményt az általunk meghatározott mértékben lehet szabályozni.
Itt a link: http://www.youtube.com/watch?v=80hgP9vrgSY

Már ne is haragduj, de nem én vitatkozok azzal, hogy az áram és a fesz "együtt" változik, hiszen pont ezt írtam le, hogy egymástól rohadtul nem független mennyiségek.

Hogy érted azt, hogy fojtóval külön korlátozni az áramot? Mitől külön?

Írod, hogy a PWM meg arra jó, hogy a teljesítményt lehessen szabályozni. Itt fröcsögtök nekem, hogy az áramszabályozás mekkora baromság, de azt már nem gondoljátok végig, hogy ha a betápot közel állandónak vesszük, akkor a teljesítmény SZABÁLYOZÁSA (nem vezrélése) pontosan az áramgenerátoros úton valósul meg! P=U*I, ezt általános iskola 6. osztályában tanultuk.

A senkinek sem árt a tanulás dologról meg annyit, hogy először is nem állítottam, hogy én mindent tudnék. Nem akartam nagyképűnek tűnni, de eléggé felszabott a hozzászólásod. Kettő: szívesen vitatkozom szakmabelivel szakmabeli dolgokról komoly mélységekig, de az kicsit ki tud akasztani, amikor jönnek emberek, és elkezdenek dobálózni a szavakkal úgy, hogy fogalmuk sincs róla, mit beszélnek.

Próbáltam eltitkolni, de még azt szeretném megkérdezni, hogy miből lehet rájönni a tudatlanságomra? Melyek voltak azok a kijelentéseim, amik szakmailag nem megalapozottak vagy tévesek?

Kicsit jó lenne helyrerakni a dolgokat.



Kár olyan embernek előadást tartania, aki még több értelmetlen dolgot ír.

1, A fojtó csak AC áramot korlátoz, itt most mi teljes mértékben DC-árammal dolgozunk. Tehát itt csakis az áram hullámosságát tudjuk változtatni a fojtó méretével, ami nem egyenlő a bontó árammal.

2, Mi ez hogy a fojtóban keltene hőt a különbözet? Ne haragudj de ilyen bangaságokat honnan szedsz?

A fojtóban csak a soros ellenállásán keletkezik hű veszteség, és mivel a fojtó vezetékének vastagságát az átfolyó áramra méretezzük így elegendően kicsi a soros ellenállása és így az a veszteség szinte nulla!

AZ, hogy neked nem mászkál a bontó árama melegedésre, az nem azt jelenti hogy ez a dolog nem is létezik, igenis létezik!
Az hogy neked a nem mászkál az áram beállítás után egy dekát sem talán pontosan amiatt van mert ÁRAM szabályozott vezérlést használsz amiről a hozzászólásaid alapján feltételezhetném hogy nem is tudod, mert valljuk be írtál érdekes dolgokat.

Végigolvasva BpBoy hozzászólásait nem nem véltem felfedezni semmi elektromossággal kapcsolatos tévedést.

Kísérleti tapasztalataidban nem kételkedem, viszont villamos oldalról mielőtt kioktatsz valakit, olvasgass kicsit utána a dolgoknak.

Én áramgenerátoros PWM szabályozót terveztem és a tapasztalatok szerint ez a legjobb.

Sok olyan szabályozót árulnak ami szimplán vezérlés és csak a kitöltést lehet állítani. Ezeknél valóban fenn áll a veszélye annak hogy az áram a melegedéssel elmászik pozitív irányban. Ez érthető is mivel negatív hőfokfüggésre a hőmérséklet növekedésére csökken a cellafeszültség.
Sima kitöltésnek a vezérlésével a kitöltés ugyebár fix tehát a feszültség középértéke is állandó amiből az adódik, hogy melegedésre az áram fog megnőni, ez pedig tovább melegítheti a bontót.

Nagyjából ezért érdemes áramgenerátoros hajtást használni, mit ahogy írtad is.

Svgyulahoz cimopata kapcsán: Ja, igen. Akartam is írni, hogy ha a celládban nem változik az áram, hanem egyszerűen a felépítéséből adódóan tartja kökeményen, ahol van, akkor annak örüljél nagyon . Ettől még, ahogy írtad, mindenki másnak mászkál.

Cimopata-hoz kiegészítésnek: a rézveszteségen kívül egy fojtóban van még örvényáramú és hiszterézisveszteség is, feltétlelezve, hogy nem légmagos. Tehát lesz ott még egy kis melegedés, de korszerű magokkal (pl. nanokristályos), vagy akár hagyományos porvasmagokkal is a veszteség saccra 1%-a lesz a cellába bemenő teljesítménynek. Tehát ezt én sem értem, hogy...........

Na mindegy, sok mindent nem értek már, de örülök, hogy vannak olyan emberek is itt, akik nem esnek rögtön nekem, ha valami olyat mondok, ami eddig nem lett volna nekik kézenfekvő.

Még annyit a fojtóhoz, hogy az oké, hogy egyenáram folyik, de a feszültség végülis egy nullára ülő négyszögjel, és a fojtó ugyanúgy simítja ezt, mintha mondjuk váltakozóáramról lenne szó, azzal a különbséggel, hogy kicsi áramoknál fellép majd a szaggatott vezetés is. Szóval annyira azért nem áll távol egymástól az egyen meg a váltó, de értem, hogy mit akartál mondani .

Valóban még okoznak veszteséget egy fojtóban más dolgot is, de azt már nem akartam idekeverni, elegendőnek láttam egyenlőre ezeket a dolgokat tisztába rakni

Na tessék. Egyetértek mindenben.

Mindenkinek, aki kioktat: Csak a kíváncsiság kedvéért, hogy ha már firtatjuk az áramgenerátoros témát, legyen valami beszélgetési alap is, ne csak lózungok meg nagy szavak a levegőben: tegye fel a kezét, aki tervezett és/vagy használt már áramgenerátoros hajtást HHO-hoz.

Üdv.

Urak, nem lehetne kicsit nyugisabban beszélni? :hide:
Egyébként már piszkálódtam kicsit evvel a fojtós témával.
Bővebben: Link

A videóban azt mondod, hogy fojtótrafó. Akkor ez most egy trafó vagy egy fojtó? A kettő eléggé különbözik egymástól.

Egyébként az milyen célt szolgál, hogy az akksitöltővel sorban van egy induktivitás?

Jó,akkor legyen induktivitás és mivel okos ember vagy találd ki.

Áááá, tényleg! Most már értem .

Én úgy csináltam, hogy 1,5mOhm sönt van berakva 50A-ra aminek PI erősítóvel megemelem a jelszintjét 5V szintre. Ez megy vissza ellenőrzőjelként a PWM vezérlőbe. Így tisztán áramgenerátorosként megy.

Szia! Azt kérdezném hogy ki csinálta azt a videó felvételt mert a cellák hozama nagyon nem volt egyforma. ezt úgy is mondhatnám hogy kevés bubi kispukk!
Én is csináltam egy kis videót arról hogy esővíz meg szóda is pukkant rendeset ahogy én észrevettem ezt egyedül a gáz mennyisége határozza meg kémiailag nincs közötte semmi különbség - persze ha nincs egyéb adalék az elektroliban! Hogy lehet azt a három bontót összehasonlítani? A felületük nem egyezik meg a lemezek anyaga? (nem lehet tudni) a lemezek távolsága? Ezek mind befolyásolják a termelt gáz mennyiségét és az ehhez szükséges áramfelvételt. Kérlek magyarázd el!
Itt egy másik link szóda+esővíz:http://www.youtube.com/watch?v=NKnx0fSMt1A
Nálam ez az "elavult" rendszer! Az autóban ennél jobb van aminél kevesebb a felvett áram és több a gáz!

Szeva.
Én csináltam mert egy barátomnak így üzentem,a téma előéletét nem tudod, de azt nem mondom itt el.Azt csak az tudja aki eléggé mélyen belemászott a Jcellbe.
Szeretnélek megkérni,hogy egy felvételt készíts már az újabb technológiádról ami már nem elavult.

Szia!
Van fenn kettő is itt a link. Az újat úgy készítettem el hogy nincs külön tartály az elektrolitnek az egybe van a szerkezetem. A lemezeken nincs furat (kivéve az áram csatlakozásnál) minden cella külön kapja az utánpótlást-igaz ugyanabból az anyagból. Az áramfelvétele -10A a másikhoz képest és a gázhozam kicsit több
Itt a két link:
http://www.youtube.com/watch?v=80hgP9vrgSY
ez van most bent esővíz+szóda.
http://www.youtube.com/watch?v=MztWFJ_pVao&feature=related
itt akkor amikor elkészült még teszt alatt.
Már megvan a következő terve is!

Hali. Nem tennéd fel a kapcsolási rajzát a Te áramgenerátoros PWM-ednek? Már amelyiket Te terveztél. Köszi.

Csa.
Oké -10A,de ha van egy áramkör akkor ha az egyikben 7.6A van akkor miért van a másik polaritáson 6.2A?

Szia!
A válasz nagyon egyszerű a műszerem csak váltóáramot mér! Na most a negatív van szaggatva ott méri a valós értéket a pozitív oldalon csak áramfelfutások vannak itt már csal valamennyit a szerkezet. Ha az akumlátor töltőről mérem ott egyforma mind a két oldal vagy csak egészen minimális az eltérés.

Tisztelt Uraim!
Szeretnék megosztani veletek egy észrevételt. A "lé" barnulása ahogy láttam a cellák alján lerakódva egy rövidzárlatot eredményez a lemezel között. Ebből a szempontból mindegy hogy merülő vagy száraz a cella a "barna" rész vasoxid és az elég jól vezet. Azt javaslom HA nem sikerül "mindent kibíró" szuper anyagot szerezni akkor az elektrolitet kell változtatni. Megmértem a "barna lé" vezetését az ellenállása akár a fele is lehet a "frissen" bekevertnek.
Ki lehet próbálni a friss elektrolittal sokkal később melegszik fel mint azzal ami már kicsit megbarnult. Szerintem az áramfelfutásnak ez az egyik lehetséges magyarázata azon kívül hogy az elektrolit a melegedésre jobb vezető lesz. Ezért van az hogy indulásra beállított vezérlés nélküli rendszer egyszer csak "megbolondul" és az egekbe szökik az áramfelvétel anélkül hogy semmit sem változtattunk rendszeren. Ahol működik a vezérlés ott csak az arra eső terhelés nő meg és ha a tervezése jó akkor ki is bírja. A gáztermelés meg arányosan csökken mivel a vasoxid a lerakódáson keresztül vezet át tehát az áram egy része anélkül hogy bontaná a vizet csak melegíti azt. Én azonnal kicseréltem eddig az elektrolitet ha ezt a barnulást csak nyomokban láttam. Ez kb 10 perc takarítással együtt. A mostani már egy hónapja van benn és még mindig tisztán lelátok az aljára. Remélem segítettem valakinek.

Szevasz.A megoldás kulcsa-jól látod-a"mindent kibíró"anyagban van-de nem csak abban.Az én bontóm 316Ti-ből van(csöves)mégis VOLT barnulás.Akkor KOH oldatot használtam(kb 10% os esövíz)most nátriumkarbonát(szóda)kb 20% esővízben és SEMMI barnulás.Csak az oldott ag.minősége változott semmi egyéb és megszűnt a barnulás.Ez félreérthetetlenül jelez valamit.A gázhozam lényegesen nem változott-kicsit mintha nőtt volna,de ez lehet szubjektív.Javaslom mindenkinek a szóda-esővíz kombinációt.

Üdv mindenkinek.
Mitől barnúl a lőre ? Látom mindent kipróbáltatokmár ami buborék kébződést okoz a bontóban . Ide oda kapkodás a végeredmény barna lötyi. Hibával nemszabad hibát javítani ! A probléma az összeszerelésnél kezdődöt lemezek tisztasága nem megfelelővolt, összeszereltétek a bontót természetesen mindent azokal az lkatrészekel amivel későbis használni akarod (minél hamarabb buborékozon). Gyorsan rákötöd valamire és teszt és barna, fekete uszadék, szenyeződés darabok, amíg senki nem látya kiöntőd és ujat keversz na ezmár tisztább de nem az igazi lehethogy még kicseréled de nem kelő alaposágal és valamenyi bennemarad feltapad ide oda. Kezdesz idegesleni aztmondod nemjó a kh és elkezdesz kufírcolni próbálgatod és anyi lőrét cserélsz hogy csak kifogy a szenyeződés és egyszercsak heuréka van valami a bontóban ami buborékol és nem barnúl ez a tökéletes anyag az isten.
Vízbontáshoz a kh a legmegfelelőbb nincs más anyag ami keletkezik a bontásnál pl co gázok, mérgesgázok.
Ahoz hogy a barnulás ne jelentkezen egyszerűen néhány apróságotkell betartani minden összeszerelés előt csakis desztvizet szabad használni, lemezek tisztításához ecetet kell használni, első próbáknál az elekrolid elejét kikel engedni egy külön edénybe, miután tisztának tűnik a lőre legalább 4-6 órát járatnikell a celát, 100C elkel érnie tartósan, ezekután cserélnikell az elektrolidot, beálítod a megfelelő kh arányt és lehet használni.
Mindenkinek továbi sok bubit üdv .

Szia!
Én is pont így próbáltam "bejáratni" De most hogy utólag belegondolok nagy hiba volt!!
Nem győztem a KHO harapdálásait levakarni a lemezekről. Érdekes ugyanez a szóda+esővíz nem jelentkezett vajon miért is? Nem értem hogy mi a kifogás a természetes lágy víz ellen. Azt a részét hogy "savas" meg el kell felejteni vajon miért is? Mert amit a "szakemberek" állítanak az csak a nagy erőművek közelében volt tapasztalható évtizedekkel ezelőtt (savas eső). Ezután pakolták tele a kéményeket mindenféle szűrőkkel felénk meg nincs is erőmű. De vissza a z eredeti témához! Nálam a tisztításra a legjobban a háztartási sósav felelt meg. Egyszerű eljárás feltöltöm a rendszert 5-10 perc a látványtól függően a lemezek teljesen letisztulnak. Aztán háromszor öblítés, aztán feltöltöm elektrolittal és újra üzemképes. Ne gondold hogy a levegőbe beszélek mert már nem egyszer csináltam és mindig ugyan az volt az eredmény egy teljesen tiszta bontó mivel mint említettem én belelátok könnyen lehet ellenőrizni az eredmény. A KOH ~4-5üzemóra után olyan lett mint a moslék a szóda+esővíz meg hónapokig bírja.

Így igaz ahogy superpotyi írta.

Ioncserélt vízzel nekem is barnult. Desztillált vízzel nem.

Szia! Ez valószínűleg úgy van mint ahogy a mondás tartja "kinek a pap kinek a papné" (nekem a lánya )
Az amit leírok nagyrészt nem abból ered hogy okoskodni akarok sőt. Van két vegyésztechnikus osztálytársam akik amiben tudnak segítenek hiszen ők ezt tanulták, az egyik kollégám vegyészmérnök rengeteg információt kaptam ezzel a dologgal kapcsolatban tőle is. A dolgok amikre én választ kértem nem mindig ugyan azt tükrözik mind sőt! mint amit itt leírnak. Amúgy nem szoktam ide oda kapkodni hogy legyen már valami. Azt a szerkezetet ami most benn van ~1 hétig készítettem, volt kb 5óra "udvari teszt" legalább 5 tisztítás a teljes elkészülés után még vagy 4 óra szintén udvari teszt.
Ez azért volt így mert két részben öntöttem ki az első az alja volt és a tetejét csak akkor öntöttem ki amikor már megfelelően üzemelt.
A KOH-ról csak annyit hogy a lúgos akumlátorok alapja és azt írja róla a "szaksajtó" hogy a legjobb elemek mellet is legalább évente ki kell cserélni az elektrolitot! Ez az információ is publikus mindenkinek a leírás szerint a kálilúg olyan agresszív hogy szinte semmilyen anyag nem bírja sokáig. Persze az arany biztos jó lenne vagy még talán az ipari ezüst. A gazdagok most gondolkozhatnak rajta

Tisztel Uraim!
Előszeretettel ajánlom ezt az oldalt: azoknak akik ismerkedni szeretnének a fordított HHO bontóval:
http://www.romaiakkumulator.hu/index.php?menu=155
Ez ugyanis nem más mint egy lúgos akkumulátor amit csak "töltési" üzemmódban használnak azok akik KOH-t tesznek bele elektrolitként. Persze az akkumulátorral lényegesen nagyobb lenne a hatásfok ~2X-es mivel a cellák el vannak szigetelve egymástól! Ez a kálilúgos akkumulátor. A HHO-ban is marad valamennyi feszültség ha leállítjuk és csak nagyon rövid ideig mivel önmagát süti ki.
Már elég régóta próbálom itt is elmondani hogy hogyan lehetne a hatásfokát a rendszernek növelni. Nem a semleges lemezek számát kell az égbe emelni hanem a cellákat kell a lehető legjobban elszigetelni egymástól. Mint említettem azt is hogy már az is nagyon sokat jelent hogy a "cellák +sss-" külön folyadékkal töltjük fel de legalább is a lehető leghosszabb útra kényszerítjük a folyadékot a cellák között. A veszteséget a folyadék maga okozza azzal hogy ott is "vezet" ahol nem kellene! A furatok között! Na és itt jön a KOH egyik hátránya amit sokan előnyként állítanak be márpedig a vezető képessége! Azzal hogy szinte "rövidzárlatot" lehet elérni azzal a vízzel amibe KOH van. Ez azt is jelenti hogy mindenhol vezet a folyadék és a bevezetett áram nagy része a folyadékon halad keresztül és NEM A LEMEZEN! ezáltal elveszik a munkavégzés jó része.
Az áram nem hülye hogy ott haladjon keresztül ahol nagyobb az ellenállás vagyis a lemezen. Persze az egyszerű "amerikai" száraz cellás bontót egyszerűbb megépíteni "összeszórom és jön a gáz" ez igaz is de ugyanígy jön akkor is ha belerakom azt a pár lemezt egy lavórba csak az nem mindegy hogy mennyi!