Fórum témák

» Több friss téma
Fórum » Labortápegység készítése
Egyéb népszerű labortáp témák:
- SMPS labortáp
- Labortáp javítása
Lapozás: OK   690 / 839
(#) kila válasza Lamprologus hozzászólására (») Márc 10, 2018 /
 
Szia! Nálam BD 249C
Üdv!
A hozzászólás módosítva: Márc 10, 2018
(#) pinyó39 válasza Lamprologus hozzászólására (») Márc 10, 2018 /
 
Na most hogy kint vannak a tranyók, a feliratról tolj egy fotót ha nem gond.
(#) _BiG_ válasza Lamprologus hozzászólására (») Márc 10, 2018 /
 
Megnéztem a 2SC5200 tranzisztor adatlapját, és azon 30MHz-es határfrekvencia szerepel (audio erősítőkbe ajánlják..). Véleményem szerint, ide túl gyors, így a táp szabályzásának lengéseit simán leköveti. Valószínűleg a szabályzás sem a legjobb, ha ilyenre képes, ezt megfejelni egy gyors tranyóval kész az oszcillátor...
(#) Lamprologus válasza pinyó39 hozzászólására (») Márc 10, 2018 /
 
Korábban már raktam fel képet, de azon csak akkor látszik a felirat ha külön ablakba van megnyitva ... ez talán jobb lesz.

DSCF3001_.jpg
    
(#) dB_Thunder válasza _BiG_ hozzászólására (») Márc 10, 2018 /
 
Megvan fogva 1nanoval a hibajel erő... én mikor még fejlesztették akkor mondtam, hogy sok...
(#) Hp41C válasza Lamprologus hozzászólására (») Márc 10, 2018 /
 
Meg lehet próbálni a feszültség növekedés sebességét csökkenteni a BD244 bázis és a föld közé kötött kondenzátorral.
(#) dB_Thunder válasza Hp41C hozzászólására (») Márc 10, 2018 /
 
Inkább a B-C közé... (Miller kapacitás)
(#) _BiG_ válasza dB_Thunder hozzászólására (») Márc 10, 2018 /
 
Az egy dolog, hogy meg van fogva, de extrém üzemnél nagy és meredek jelváltozások vannak, amik rengeteg felharmonikust termelnek. Amikből aztán kikeveredik valami, amit még követni tud az áteresztő, mert fürge a drága. És kész a cicergő.
(#) kiborg hozzászólása Márc 14, 2018 /
 
Sziasztok!

Sikerült szert tennem, egy komoly trafóra,aminek több szekunder feszültsége is van. A legerősebb tekercse tud 13A-t, 42V-on,ami meg van csapolva 7,3V és 22V-nál. 2x12V, 2x8,7V, stb.. feszültségek, kb 0,5A-el terhelhetőek.
Szeretném, ha ajánlanátok valami olyan tápot, ami kihasználja az előszabályzás lehetőségét, normális minőségű, elérhető alkatrészekből összerakható. Van valami ötletetek?
(#) szines válasza kiborg hozzászólására (») Márc 14, 2018 /
 
Szia!
Szerintem Attila86 Smps II tápja kell neked.
Sokan sikerrel építették meg,nem forrja szét magát,semmi extrém dolog nincs benne.
Azért a 100uH-s tekerccsel vigyázni kell mert hazudósak a gyártók,de házilag sem gond tekerni egyet.
pa-elektronika.hu-n található a kész projektek között.
(#) Ge Lee válasza szines hozzászólására (») Márc 14, 2018 / 1
 
Ajánlgatjátok azt a tápot, de én még egyetlen mérést nem láttam hogy hogyan néz ki annak a kimenete statikus és dinamikus viselkedés közben, miközben kisebb és nagyobb terhelések vannak ráakasztva. Gondolok itt ugye arra, hogy az előszabályozó zajából mennyi jelenik meg ilyen esetekben a kimeneten.
(#) dara válasza Ge Lee hozzászólására (») Márc 14, 2018 /
 
Úgy emlékszem a topikjában Attila végzett méréseket ezen a tápon,meg vagy 5-6 másik konstrukción is.
(#) Ge Lee válasza dara hozzászólására (») Márc 14, 2018 /
 
Ilyet nem. A tápok egy adott dinamikus terhelésre adott válasza lett összehasonlítva, a kimenet zaját senki nem mérte.
(#) kiborg válasza szines hozzászólására (») Márc 15, 2018 /
 
Szia!

Nem igazán csípem a kapcsolóüzemű technikát
Igazándiból olyat vadásznék ahol a különböző trafómegcsapolásokat egy-egy relé kapcsolná.
Mi a véleményetek az ilyen konstrukcióról?
(#) Ge Lee válasza kiborg hozzászólására (») Márc 16, 2018 /
 
Nekem az, hogy feleslegesen bonyolult. Léteznek ilyen kapcsolások gyáriban is, de típust most hirtelen nem tudok mondani. Tettem fel nemrég egy kapcsolást ami egy Elektorban régen megjelent rajz. Ez tulajdonságait tekintve nem tartozik a jobbak közé mert a végletekig le van egyszerűsítve, viszont a működési elve miatt jó alap lehet.
Az egész táp működését egy 9V-os stab IC szolgálja ki, ha ez egy külső forrásból (külön trafóról vagy tekercsről) van biztosítva, akkor gyakorlatilag az áteresztő elem feszültségtűrésén belül lényegtelen hogy mekkora a táp bejövő feszültsége. Tehát pl. 500V-os fetekkel lazán építhető vele egy mondjuk 3-400V-os labortáp.
A bemeneti feszültség felére osztásához (illetve duplájára emeléséhez) igazából relére és trafómegcsapolásra sincs szükség, elég egyetlen kapcsoló amit átkapcsolsz a graetz hidas és a feszültségkétszerező egyenirányítás között. Ennek hátránya hogy az 1 helyett 2db pufferkondira van szükség, azokból is az eredetihez képest dupla kapacitásúra.
Készült belőle 3 példány amiknek az építésében segédkeztem, azokban is így van, 33V AC körül van a trafó szekundere, a pufferelt DC feszültség pedig graetz-el 46V, kétszerezve pedig 92V körül.
(#) Lamprologus válasza dB_Thunder hozzászólására (») Márc 16, 2018 /
 
Nem tudom mekkora kapacitást kéne betenni ...
Kipróbáltam 1nF-al a bázis - föld és a bázis - collektor variációt is ...
Eredmény még nagyobb gerjedés!
(#) vision61 válasza kiborg hozzászólására (») Márc 16, 2018 /
 
Szia!
Régebben tettem fel egy gyári labortápról méréseket, itt megtalálod.
A hozzászólás módosítva: Márc 16, 2018
(#) vision61 hozzászólása Márc 20, 2018 /
 
Sziasztok!
Ezekkel a szabályzókkal kapcsolatban lenne kérdésem.
A maximális bemeneti feszültség pl. a 20 V / 2 A-es változatnál 23 V, vagy az 50 V / 5 A-nél 55 V. Egy hagyományos transzformátoros (graetz+puffer) táplálásnál kb.: 17 V, illetve 39 V szekunder feszültséggel a pufferen a terheletlen feszültség a bemeneti határérték közelében lesz. Nyilván ez a terhelés függvényében folyamatosan változik. Ezzel a lecsökkent feszültséggel is fogják tudni a specifikációban megadott kimeneti feszültségeket, mivel kapcsolóüzemben dolgozik?
A hozzászólás módosítva: Márc 20, 2018
(#) MATA válasza vision61 hozzászólására (») Márc 20, 2018 /
 
Hát a tapasztalat inkább az hogy ezek a végfeszültségek akkor tarthatók ha közel használjuk őket a pl a 20V-osnál azért 10V alatt használva és nagyobb áramnál nagy lesz a disszipáció ekkor már ventilátoros hűtés kell ha huzamosabb ideig használjuk. Az 50V-osnál ez még jobban jelentkezik. Tehát ezek akkor működnek jól ha nem sokkal nagyobb a bemenő feszültség mint a kimenő! Viszont 2V-al nagyobb bemenő feszültség kell neki mint a kimenő!
(#) Kovidivi válasza MATA hozzászólására (») Márc 20, 2018 /
 
Ezekben step down konverter van, a disszipációt kisebb részben határozza meg a bemenő-kimenő feszültség különbsége, nagyobb részben az átfolyó áram okoz disszipációt. Így nem kell meglepődni, ha 20V 2A-en és 5V 2A-en kb. ugyanannyi hő keletkezik. A kimenő feszültség csak kisebb lehet a bemenőnél, ezt a step down üzemmód "garantálja".
(#) nagysasy hozzászólása Márc 22, 2018 /
 
Sziasztok! Az lenne a kérdésem hogy ezt a műszert hogy kössem be az Lpsu 50V/3A-es labortáphoz?
Köszi.
Bővebben: Link
(#) kistee válasza nagysasy hozzászólására (») Márc 22, 2018 /
 
Amit belinkeltél, azon ott a bekötési rajz is.
(#) nagysasy válasza kistee hozzászólására (») Márc 22, 2018 /
 
Azzal a rajzzal tisztában vagyok én is. Kimondottan a tápra gondoltam hova melyik pontjára. Maradjanak e az átkötések pl és mit hova?
(#) Alkotó válasza nagysasy hozzászólására (») Márc 22, 2018 /
 
Nem ismerem konkrétan ezt a kijelzőt, de hasonlóak voltak már a kezemben. Nem ideális választás labortáphoz ezek használata. Feltevésem szerint ezek inkább állandó feszültség kijelzésére és az érték imbolygásának megjelenítésére vannak kitalálva, és a közben folyó áram kijelzésére.
Ennek oka részben a saját tápfeszültségük "hiánya", mert ezek általában a mért feszültségből veszik maguknak a tápot is. Ebből következően nem tudnak kicsi feszültséget mérni (1-2 voltot már nem), és mivel a kijelző is a feszültséget terheli, a mért áramot is meghamisítja.
Az árammérés a saját terhelése miatti hiba mellett, a saját söntjén eső (mert ebben benne van egy külön sönt) eső feszültséggel is csalni fog. Tehát sem feszültség, sem árammérés vonalán nem éred el a kívánt eredményt.
Sokkal jobb lehet a produkció, ha két független 200 mV-os alapkijelzőt veszel, amiknek adsz külön tápfeszültséget, és a kimeneti feszültséget, és a labortáp saját söntjén eső feszültséget méred ezekkel (természetesen leosztva).

Közben megnéztem a konkrét típust.
Van saját tápfeszültsége. Ha ezt akarod használni, akkor a kimenetre kell kötni a melléklet szerinti rajz alapján. Mindegy milyen táp van mögötte. A söntjén eső feszültség lesz a kijelzett érték és a valóság közti hiba.
A hozzászólás módosítva: Márc 22, 2018
(#) nagysasy válasza Alkotó hozzászólására (») Márc 23, 2018 /
 
Természetesen külön tápfesszel akarom használni mert szimmetrikus lesz maga a labortáp is. Tehát akkor mehet simán a labortápra? Az átkötések maradjanak bent a labortápban? A műszer belsö söntjét ha kivenném az segitene?
(#) Alkotó válasza nagysasy hozzászólására (») Márc 23, 2018 /
 
Ha a műszer söntjét ki akarod váltani, akkor az már összetettebb probléma, amihez látni kellene a mérőke belsejét. Az LPSU50V3A-nél a pozitív a "GND" és ehhez képest negatív irányban van a szabályozás, de a sönt a pozitív ágban van.
Ha ezt elengeded, és csak a kimenetre csatlakozol, akkor ha monjuk 0,1R-os sönt van a műszerben, és a maximális 3 A áram folyik, akkor ezen 300 mV feszültség esik. Ez azt jelenti, hogy a kimeneti feszültséget monjuk 15V-nak méri a műszer, de a műszer után már csak 14,7 V lesz a valós érték. Azt kell eldönteni ez a hiba mennyire problémás neked.
(#) nagysasy válasza Alkotó hozzászólására (») Márc 23, 2018 /
 
Ez lenne a belseje. Mit ajánlasz hogy kössem ezt be mert az előlap mar ki van faragva hozzá.
A hozzászólás módosítva: Márc 23, 2018
(#) Tonybacsi válasza nagysasy hozzászólására (») Márc 23, 2018 /
 
Hello!

Kicsit brutálnak tűnhet, de működhet.

Közvetlen a sönt beforrasztásaira forrassz két vezetéket, és csípd el ezt a söntöt középen!

A két vezetékkel csatlakozz az LPSU saját söntjére.

A műszerben található trimmerekkel állítsd be a megfelelő, és pontos kijelzést.
(#) ronin75 válasza nagysasy hozzászólására (») Márc 23, 2018 / 1
 
A műszeredben levő sönt 6.8 miliohmos. Ezen 3A áram esetén 20,4mV fog esni. Szerintem (mivel maga a műszer 0.1V felbontású), ez a hiba elhanyagolható, ezért az ajánlás szerint kötném be.
(#) Alkotó válasza nagysasy hozzászólására (») Márc 23, 2018 /
 
A sönt értékének ismeretében teljesen racionális Ronin75 javaslata.
De azon érdemes elgondolkodni elegendő-e a labortápos felhasználáshoz a 0,1 A-es felbontás. Ez a 100 mA-es részletesség pl. nyugalmi áram állításhoz alkalmatlan. Nálam 2 A-es méréshatárban ez 0,001 A (és legtöbbször ebben a méréshatárban vagyok), de még 20 A-es állásban is tízszer finomabb a kijelzés). Ráadásul ez csak az elvi pontosság, mert a számjegyes kijelzők mögötti áramkörnek is van hibája, ami valahány % és még +-1-2 digit általában.
Következő: »»   690 / 839
Bejelentkezés

Belépés

Hirdetés
Lapoda.hu     XDT.hu     HEStore.hu
Az oldalon sütiket használunk a helyes működéshez. Bővebb információt az adatvédelmi szabályzatban olvashatsz. Megértettem